---

Tartalom

BAJZA.
  Eudoxia Császárnő. (Életrajz)

BARNA.
  Népdalok I. II.

BENŐFY.
  Népdalok I. II.
  Egy leányhoz.
  A kis játszó.

CSÁSZÁR.
  Ajánlat.
  Jacopo Ortis utolsó levelei. (Olaszból)
  Egykor és Most.
  Az alkuszok (Életkép).
  A rózsa. (Romanza).

CZUCZOR.
  Mátyás király. (Népmonda)
  Kortes-tudomány.
  Népnevelés I. II.
  Megyei hivatal.
  Becsületbeli hivatal.

DÖBRENTEY.
  Legszebb hölgy.
  Psyche

B. EÖTVÖS JÓZSEF.
  Éljen az egyenlőség! (Vigjáték 4. felv.)

GARAY.
  A vész szelleme.
  Éjjeli temetés. (Romanza)

HAISZLER.
  A-hoz.
  A dalnok.

ILOSVAY.
  Kibékülés

B. JÓSIKA MIKLÓS.
  Vizözöni kép

KELMENFY.
  Férj és feleség. (Beszélytöredék)

KISFALUDY SÁNDOR.
  Keleti igazság.
  Magyar szivhang.
  Középszerüség.

KISS KÁROLY.
  A ballagi tó. (Beszély)

KUNOSS.
  Emléklap
  Utóérzet

KUTHY.
  Egy törpe. (Beszélytöredék)

LAUKA.
  Album.
  Árny.

LISZNYAY.
  O... Etelkához.
  Kárpátokon.

MÁRK.
  Benita. (Történeti beszély.)

NAGY IGNÁCZ.
  Az ujoncz. (Életkép)

NEY FERENCZ.
  Erény és bün. (Beszély)

PÁLFFY ALBERT.
  Étoile-Sombre. (Beszély)

PÉCZELY JÓZSEF.
  Kölcsey halálakor.

PETŐFY.
  Vándor élet.
  Népdalok I. II.
  Hiu terv.
  Dal a szivarról.

RISKÓ.
  Találkozás.

SÁROSY.
  Aradi vésznapok.
  A költő sírja.
  Népdal.
  Napoleon.
  Kölcsey.
  A vésztői lány.

SUJÁNSZKY.
  Szeretetem
  Lengyelhatáron
  Egy anyához

SZELESTEY.
  Dal.

SZENVEY.
  Részvét.
  Angyal.
  Anyafájdalom.

SZILÁGY.
  Haladunk.
  Toplaky.
  Borz.

SZONTAGH GUSZTÁV.
  Egy nyugpénzes agglegény naplójából.

TARKANYI BÉLA.
  Kalászok Klopstock Messiásából I. II. III.

TOMPA.
  Szivemhez
  Csörsz árka

TÓTH LŐRINCZ.
  Hollandi ut. (Emlékezések a csatornák országából)

URHÁZY.
  Ritornellek

VACHOT SÁNDOR.
  A halvány szép.
  Egy hajdani csapodárhoz.

VAJDA.
  Öröm és bú.

VÖRÖSMARTY.
  Czilley és Hunyadyak czimü drámából.

---

Ajánlás

NAGYMÉLTÓSÁGU BÁRÓNŐ, NAGYLELKÜ HONLEÁNY!

E lapokat - mellyek az ifjuerejű ARAD 1844-diki vésznapjainak vajha ugy tartsák fen emlékét, hogy gyöngyfüzérül legyenek, mivé a Musa adományival nyujtott enyh által letörlött könyűi a sinlő polgároknak átváltozának - e lapokat, mondom, kinek szenteljem inkább, mint NEKED nemes Honleány, kiben valamint Arad a vész súlyos napjaiban vigasztaló angyalainak egyikét: ugy e hon árva Musája hőkeblü Nemtőinek legfényesbjét olly méltán tiszteli?

Igen, NEKED, a TE fényes Nevednek legyenek azok szentelve, kiben a századok nyomasztó viharai után is ép lánggal tartotta fen az Ég vesztatüzét a Honszeretet magasztos érzetének, melly dicső őseidet joggal emeli diszvirágai közé azon érdemsugáros férfi- s hölgykoszorúnak, mellyel a századéveken át gyötrött Nemzet, s századéveken át zaklatott Hon jótevői feledhetlen neveiből fon az ujraüdülő hálás utókor; - NEKED, ki egyike vagy azon keveseknek honleányink között, kik büszkék arra, hogy magyar ősök magyar utódi, s őseik nyelvén vallani azt, lelköknek öröm, szivöknek élv; - NEKED, kinek honleányi magas erényinek aranyszálait háladó kezekkel fűzi össze az Emberiség és Vallás szelid Nemtője, a Könyör, az Irgalom, a Segély és Enyhités - az emberi erények ezen legégiebbeinek - tündöklő gyémántszalagaival, hogy koszorút készítsen homlokodra, melly dicssugárokkal ragyogjon át reménydús unokáidra, hogy lássák, milly nemes, milly magasztos keblű valál TE, kinek nyomain haladjanak!

NEKED szentelem azokat; s TE fogadd e szentelményt, mellyel a TŐLED olly hőn pártfogolt magyar Musának ihlett keblű fölkentei hoznak a szenvedés oltárára enyhtömjénül a szenvedőknek; fogadd azt szokott kegyeddel, s terjeszd ki védő karjaidat mindvégig a szelid Szűzre, kinek ihletése nyujtja, s az oltárra, melly az emberiségé, hogy áldjon meg a Magyar és az Emberiség - kiknek egyképen fényes Nemtőjökül levél - a késő századokig.

PESTEN, 1844. aug. 15-d.
CSÁSZÁR.

---