Pesti László - Tarjányi Ferenc: Parkok és kertek Pesten és Budán


Gellért-hegy


Fery Antal metszete
Fery Antal (1908-1994) metszete

A Gellért-hegy a törések által feldarabolt budai hegyvidék legkeletibb röge, közvetlenül a Duna partján emelkedik ki négy nagy törésvonal mentén, A Gellért-hegy, a Nap-hegy és a Várhegy közötti medence a Tabán. A Gellért-hegytől délre, a Duna régi árterületén Lágymányos helyezkedik el. A hegy Duna-parti lejtőjét a Duna eróziója tette szabaddá és alakította domború lejtővé. A lejtő alatti mély hasadékban szállnak fel a hévizek is. Tömegének legnagyobb részét dolomit építi fel. A budai márga északról, délről és nyugatról veszi körül, sőt felnyúlik a Gellért-hegy mögötti hátra is. A mésztufa a Citadellától nyugatra képez felületet, e helyen 1820 körül még kőbánya volt. A hegy déli oldalát löszréteg fedi. A kövületeket elsősorban Szabó József és Heckel dolgozta fel.

A Gellért-hegy eredetileg a Duna medréből sziklás lejtővel emelkedett ki, amit azóta az úttest szélességében levéstek. Magassága a lábazattól 140 méter, az Adria-tenger szintjétől 235 méter. Lankásan lejt nyugat felé, nyugati végződése a 168 méter magas és alig elkülöníthető Kis-Gellérthegy. A hegy déli oldalán nyílik a Szent Iván barlang, a hegy legnagyobb barlangja, mely a rakpart fölött 25 méter magasan fekszik. Neve az idők folyamán változott, eredetileg Pesti Öreghegynek, majd Kelenhegynek hívták. A középkorban Szent Gellért-hegyének nevezték, Gellért Csanádi püspökről, akit 1046-ban a Vata-lázadás pogány magyarjai a hegyről taszítottak le.

A hegy lábánál gyógyhatású források sora fakad, vizüket a Gellért-fürdő, a Rudas-fürdő és a Rác-fürdő hasznosítja. A források egy része már az 1200-as években ismert volt. II. Endre a pestis elleni védekezés céljából kórházat állított a Gellért-források fölé, amit Sáros-fürdőnek neveztek. Vizét a fürdőket különösen kedvelő törökök is megbecsülték. A törökök után I. Lipót rendelkezett vele, majd 1739-ben itt épült a Fehér Ló Szálloda. A Ferenc József-híd építése után a főváros Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján építette újjá, és 1918-ban nyílt meg Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálloda néven. A hegy lábánál fekvő Rudas-gyógyfürdő a főváros legrégibb fürdője, valószínűleg már a rómaiak is használták. Zsigmond korában a kalocsai érsek tulajdona volt. A török időkben Szokoli Musztafa pasa Zöld Oszlopos Fürdő néven renováltatta és bővítette. Buda 1686. évi ostroma után a királyi kamara Buda városának adományozta, 1896-ban ivócsarnokot építettek hozzá. Az Erzsébet-híd 1964. évi újjáépítése során a gyógyvizes ivókutakat - Attila, Hungária, Juventus - beépítették a hídfeljáró alá.

A török időkben a hegytetőn fellegvár állt, a helyére épített csillagvizsgáló 1813 és 1849 között működött, körülötte virágzó szőlőskertekkel. 1814-ben a Bécsi Kongresszus résztvevői megtekintették a Csillagdát, ekkor járt ott I. Ferenc osztrák császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király. A látogatásnál jelen levő Reichenbach bajor optikusnak megtetszett a Csillagda elrendezése s azt később a Bogenhausenben építetthez mintául vette. A Csillagda építése 80.000 forintot tett ki. 1820-ban Ferenc császár és neje, Karolina innen figyelték a napfogyatkozást. 1830-ban Stáhly Ignác orvosprofesszor az obszervatórium számára harangot öntetett és a delet avval jelezték. A Csillagda fénykorát Montedegói Albert Ferenc igazgatása idején élte, majd Buda ostromakor megsemmisült. Az 1848-1849-es szabadságharc után Haynau tábornagy megbízást adott Zitta osztrák altábornagynak hazánk erődláncolatának tervezésére. Ennek első és egyetlen elemeként épült fel 1850 és 1854 között a fellegvár, közismert nevén a Citadella. Az erőd létezését a pesti polgárság már az 1880-as években sérelmesnek tartotta. 1897-ben az építmény a főváros tulajdonába került és a bejárat fölötti falrészt jelképesen lebontották. 1919-ben ismét ágyúállás, majd otthontalanok szükséglakása lett. A II. világháborúban légvédelmi ütegállás, vasbetonnal megerősített parancsnoki fedezék, majd fogolytábor. 1961 és 1964 között idegenforgalmi célra alakították át, étterem és presszó nyílt. A Történeti Múzeum kiállításon mutatja be a hely históriáját.

Gazdaságilag is hasznosított volt a Gellért-hegy a múltban, a szőlőtermesztésről a legkorábbi adat 1237-ből való. Verőfényes déli lejtőjén hamar meghonosodott a kertkultúra, még a törökök is ültettek gyümölcsfákat, többek között fügét, sőt ők honosították meg a törökpirosítót (Peganum harmala), mely szépítőszerül szolgált. A török idők után további szőlőket telepítettek, az utolsó nagy szőlőültetés Kerkápoly Károly birtokán volt. A szőlőket a filoxéra nemsokára elpusztította. A területet az 1800-as évek végén parcellázták és villákat építettek, ez a főváros egyik legrégibb villanegyede. A hegy kőanyagát, különösen az édesvízi mészkövet, építkezésekhez használták. A kedvező éghajlati viszonyok miatt települt a délnyugati lejtőre a Vincellérképző Intézet, a későbbi Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetem, melynek Budai Arborétuma az ország egyik legjelentősebb élőnövény gyűjteménye.

A hegy nagyszabású fásítása az 1873-ban hozott határozat után indult meg. Néhány éven belül elkészültek az utak és 12.000 forint költséggel sok facsemetét ültettek. Külön gondot okozott a Dunára néző meredek sziklafal, amiről kőtömbök zuhantak le, veszélyeztetve a házak épségét és az út forgalmát. A veszélyes helyeken lévő sziklákat eltávolították, a bizonytalan állapotúakat alábetonozással megerősítették. A meredek hely állandó felügyeletet és karbantartást igényel., A főváros a Rudas-fürdőtől a Sáros-fürdőig terjedő házakat kisajátította és helyükön a Közmunkatanács - Francsek Imre tervezésében s a Halászbástya modorában - kerítéses szegélyt épített. A kerítés kedvező képet ad és mérsékli az esetleges sziklaomlás következményét. A hegy északi oldalának általános rendezése 1902-ben kezdődött. Az akkor állított Szent Gellért-szobor alatt elkészült a vízesés is. A 6 méter magas kőszobor Jankovits János és Gárdos Aladár munkája. Az építészeti környék terveit Bokros János készítette.

A Városi Kertészet angolkert stílusban az 1920-as és 30-as években alakította ki a hegy parkosított részét, a fő útrendszer 1931-re készült el. A déli oldal parkosítására a Sziklakápolna elkészülte után, 1925-ben került sor. A Sziklakápolnát Lux Kálmán építész, restaurátor tervei és irányítása alapján képezték ki és tették alkalmassá templom céljára. A kápolna közelében és a déli lejtőn élő fügebokrok a török telepítés utódai.

A város vízellátásának javítására a Vízművek Kelenhegyi úti telepén 2 db, egyenként 20.000 köbméteres vízmedence épült a hegy belsejében, mely később a Gruber József-medence nevet kapta. A Jubileumi park első rendezése 1954-ben, a második 1965-ben volt, az átépítés 121.000 négyzetméterre terjedt ki és 22 millió forintba került, a munkát Jancsó Vilmos és Krizsán Zoltánná - BUVÁTI - tervei szerint végezték. E parkrészlettel azonos időben készült a Fővárosi Kertészet kirendeltségének új épülete a XI. Rezeda utca 6. szám alatt. A Citadella nyugati oldalán a teraszosan kiképzett játszótereket az 1970-es években új műanyag csúszdarendszerrel bővítették.

Nagyszabású parkosítás volt 1981-ben, amikor a víztároló környékének rendezésénél egy földvárat utánzó építményt emeltek, s itt került elhelyezésre Lesenyei Márta: Pest-Buda egyesítése című alkotása. Ennek közelében, a Szirom-utca tengelyében áll Wagner Nándor 2001-ben készült alkotása, a Filozófiai Kert. Az 1992-ben újjáépített és megnyitott Sziklakápolna előtt Szent István szobra áll, a Duna felőli oldalon van a Pávakert, nevét a hajdan itt élő pávákról kapta. A kápolnához vezető út mellett áll az 1984-ben Csapody Vera tiszteletére ültetett atlaszcédrus. A közeli szerpentin út mentén helyezkedik el a Gellért-legenda domborműve. Ennek szomszédságában látható az 1993-ban ültetett sziklakert. A Citadellához felérve, annak végénél áll a Szabadság szobor. Az erődöt megkerülve két kőzetcsoport alkotja a Bazalt-orgonát.

A lankás oldal felé haladva ismét műalkotások növelik a hely értékét: Leányka csikóval, Acél szélkakas és a Három kőlovacska, valamint az Ülő nő kútszobor. A Szabó Dezső sétányon az írót ábrázoló fejszobor talapzatán a felirat: "Minden magyar felelős minden magyarért." Matky Ödön Amforái a tágas rét jelképévé váltak. A keskeny lépcső melletti rézsű dísze az Anya gyermekével szobor, a kiterjesztett szárnyú Pelikán a játszóteret élénkíti, A Jubileumi Park domborművei, a Vízköpő és a Budapest múltja és jelene. További szobrok az Ülő nő és a Debreceni Vénusz. A Sziklakápolna fölé visszakerült a korábban lebontott kereszt.

A Gellért-lépcső különlegesen szép műszaki megoldás, ennek támfalában két emléktábla látható: a Tabáni tűzvész és Dénes Zsigmond táblái. A Kelenhegyi út 32. számú házon Zsigmondy Béla, a Kemenes utca 4. számú házon Dr. Kiss Lajos, és a Minerva utca 3/a. számú épületen üldözötteket megmentők emléktábláit helyezték el. A Kemenes utca - Kelenhegyi út sarkán Szent Vince oszlopa áll. Nevezetes intézmény a Sánc-utca 3. szám alatti Uránia Csillagvizsgáló, A park természetvédelmi terület, melyet a Hérics Természetvédelmi Tanácsadó Bt. dolgozott fel. A terület külterjes része folyamatosan beépül, s a szép villák nagy kertjeiben helyet kapnak azok az értékes növények, melyeket közterületre amúgy sem ajánlatos ültetni.

2008. október



Gellért-hegy térkép

A térkép nagyobb méretben


vissza