Már nem

Már nem érzem a rózsa illatát,
de szeretem e szúrós gyönyörűt.
Már nem hallom a rigófuvolát,
de kedvelem e szárnyas együgyűt.
Már nem látom éjszakám fényeit,
a végtelent, a csillagos szitát.
Már nem hiszem bibliám tényeit,
de néha mondok én is egy imát.

Már nem merül el szemedben szemem,
bár álma ez a gyönyörű halál.
Kezedtől nagyon távol van kezem,
hiába kutat, semmit sem talál.
Szíved szívemben mélyre temetve
reméli, talán egyszer föltámad.
Külvilágunk végleg elfeledve
újra üti pulzusunk a százat.


 

Következő alkotás >