A tűz
Dörmög, duruzsol a kályha,
mesékét mond a félhomályba'
és néha bezörget a szél:
az ablakon át belebeszél.
Pipáján füstöt ereget,
szítja szívében a meleget,
pattog és vinnyog a rőzse:
tábortüzek távoli őse.
Bezárva, béklyók közt táncol,
megdelejez és odaláncol.
Nem csodálhatod elégszer:
prométheuszi forró ékszer.