---

Tartalom

Üdvözlet az Olvasónak!
Dr. PROKOPP Mária:
  A Magyar Királyság középkori művészetének európai jelentőségű emlékei Gömörben és a Szepességben
  Stredoveké uhorské kultúrne pamiatky svetového významu na Gemeri a Spiši
BÁRDOS István:
  A Felvidék képzőművészeti élete a XX. században, Komárom és Párkány térségében
  Výtvarný život v okolí Komárna a Štúrova v 20. storočí
SZAKÁLOS Éva:
  A százdi templom XIV. századi falképei
  Nástenné maľby zo 14. storočia v kostole v Sazdiciach
NÉMETH Zoltán:
  A tér és az idő tágítása a kortárs szlovákiai magyar irodalomban
  Expanzia priestoru a času v súčasnej maďarskej literatúre na Slovensku
KISSNÉ dr. KOVÁCS Adrienne:
  Szondi és a néphagyomány, folklór, irodalom, ponyva kapcsolata
  Postava kapitána Szondiho vo folklóre, vo vysokej a populárnej kultúre
OROS László:
  A felsőszeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története
  Knižnica Bibliotheca Pro Patria v obci Horné Saliby
ZILIZI Zoltán:
  Zoboralja
  Podzoborie
JUHÁSZ Gyula:
  Kőhídgyarmat régmúltja
  Dejiny obce Kamenný Most
Klaudia K. KAYSER:
  Egy közép-európai kultúraközvetítő a kölcsönös megértés szolgálatában
  Sprostredkovateľ kultúry v stredoeurópskom priestore v zmysle vzájomného porozumenia

A kötet szerzői és szerkesztői

---

Előszó

Üdvözlet az Olvasónak!

Muravidék, Drávaszög és Szlavónia, Délvidék. 2013-ban közös ötletünkből és kutatói beállítottságunkból kiindulva elkezdtük feltérképezni a szomszédos országokban kisebbségi körülmények között élő magyarok nyelvhasználatát, irodalmát, oktatását, kultúráját. Leszámítva a szlovéniai Muravidékkkel foglalkozó kiadványunkat, az előzetesen megrendezett konferenciák anyagán alapuló köteteinknek a közös Adalékok... címet adtuk, mert a tanulmányok segítségével "csak" bepillantást nyerhetünk a magyar nyelv és kultúra sokszínű világába.

Eredeti szándékunk azóta se változott: megismerni a Kárpát-medencében élő magyarok magyarságát, két- és többnyelvűségét, történelmét, mindennapi életét, hagyományait, és a kultúrán keresztül önmagunkat, közös gyökereinket. A kisrégiók vizsgálata után a nagyrégiók sorát a Felvidék nyitja meg. A 2016. április 16-án Párkányban megrendezett konferenciánk előadásiból szerkesztett kötetben összegyűlt kilenc szerző munkáját érdeklődve olvastuk, mert kutatásaikkal, tapasztalataikkal, kultúramegőrző tevékenységükkel közelebb hozták számunkra a vizsgált térséget.

Prokopp Mária hangsúlyozza tanulmányában, hogy Gömör vidéke és a Szepesség a Magyar Királyság részeként, továbbá az egyházszervezeti összefüggések miatt is művészetileg közvetlenül kapcsolódott a királyi udvar kultúrájához. Az itt található középkori falképek ma is bizonyítják a Magyar Királyság kiemelkedő helyét Európa 13-15. századi kulturális-művészeti életében. Ezek a falképek a budai királyi udvarban magas hivatalokat viselő gömöri és szepesi birtokosok megrendelésére készültek, többnyire a királyi udvarban dolgozó művészek alkotásai voltak.

Bárdos István írásának köszönhetően a 20. századi képzőművészetet ismerhetjük meg Komárom és Párkány térségében. A szerző hatalmas névanyagra alapozva mutatja be, hogy milyen utat jártak be a művészek a viharos történelmi időszakokban, hogyan szerveződtek, milyen azonosságokra és különbségekre figyelhetünk fel.

Szakálos Éva jóvoltából ellátogathatunk Százdra (Sazdice), ahol a Szent Miklós tiszteletére felszentelt középkori templomnak a freskóit járhatjuk körbe, megismerve az itáliai trecento művészetével való kapcsolatot.

Németh Zoltán a szlovákiai magyar írók legjelentősebb műveit mutatja be, kiemelve a két világháború és az 1948 után szerveződő irodalmi tér elvárásait, amelyek pontosan megfogalmazzák a szlovákiai magyar irodalom jellegzetességeit. Az élő irodalmi szövegek számára azonban nem lehet merev szabályokat alkotni, mert a tér, az idő és a szereplők sorsának alakulása folyamatos változásban van.

Kissné dr. Kovács Adrienne Drégelypalánkra kalauzol el bennünket, a szájról szájra terjedő népmondák máig élő világába. A Szondi György várkapitány személye köré kialakult kultusz megteremtette a különböző mondaváltozatokat, többek között azt, hogy hol temették el a hőst... Érdemes megfontolnunk a szerző gondolatait: ne hagyjuk elveszni a mítoszokat, a mondákat!

Oros László beszámolója a felsőszeli magánkönyvtárról sokunkat indíthat útnak azért, hogy személyesen meggyőződhessünk a Bibliotheca Pro Patria egyedülálló gyűjteményéről, dedikált vagy aláírt könyveiről, fényképeiről. Arról a hétezer kötet könyvről, amelyeknek a nagy részében szerzői ajánlás található.

Zilizi Zoltán írása Zoboralja lakosságának nyelvi attitűdjét vázolja fel: a többségi nemzethez való alkalmazkodás hétköznapi helyzeteit és a magyar nyelv térvesztését a formális és az informális térben. Mindezek ellenére a tanulmány optimista zárása reményt adhat arra vonatkozóan, hogy egyre több fiatal tartja fontosnak a magyar közösség építését.

Juhász Gyula a törzsneves falvak szűk csoportjába tartozó Kőhidgyarmat ezeréves múltját tárja elénk, előtérbe helyezve a nyelvi sajátosságokat, a Kőhidgyarmat című falumonográfiájára alapozva.

Klaudia K. Kayser Dobossy László professzor életútját és kultúraközvetítő munkáját emeli ki. A cselekvő humanizmus, az egyenrangú kulturális párbeszéd közelebb hozhatja egymáshoz a különböző kultúrákat és nyelveket. Ahogy Dobossy László is megfogalmazta: "Közép-Európában a magyarságot, a magyarság felé pedig Európát kell képviselnünk".

Kitekintés

Programunk folytatásaként 2015 őszén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán rendeztünk konferenciát Megmaradni, de hogyan? Adalékok a közösségi identitás szempontjainak interdiszciplináris megközelítéséhez címmel, valamint ez év októberének első napjaiban a Nagyberegi Református Líceum ad otthont a Kárpátalja - Oktatás, kultúra, hitélet és nyelvi folyamatok című konferenciánknak. A két tanácskozáshoz tartozó kötet előkészítése folyamatban van.

Kárpát-medencei "körutazásunk" befejező állomása 2017 júniusában Felsőőr lesz, ahol a Kétnyelvű Szövetségi Gimnáziumban a Magyar oktatás, kultúra és hitélet Ausztriában címmel tervezett konferenciánk anyagából szintén kötetet állítunk majd össze, amelyet reményeink szerint még abban az évben meg is jelentetünk.

Érdeklődésünk kezdő- és gyújtópontjában ezek után is a szlovéniai Muravidék áll majd, megemlítendő itt 2018-ban Zágorec-Csuka Juditnak a kulturális témájú írásaiból, illetve Ruda Gábornak a pedagógiai tanulmányaiból összeállítandó kötetek tervezett megjelentetése. A további konferenciák és gyűjteményes kötetek területére gondolva két témakört említenénk: a műfordítói-fordítástudományi tapasztalatok vizsgálatát, valamint a pedagógiai válaszadási lehetőségek számbavételét korunk szellemi válsághelyzetére.

Lenti-Pilisvörösvár, 2016 őszén
JUDIT GASPARICS, GÁBOR RUDA

---