To achieve mobile multimedia communication systems, broadband and high-quality wireless channels must be developed. These networks will provide multimedia services identical to those over a broadband access network, which uses asynchronous transfer mode (ATM) fiber-based systems. These two access networks, fiber and wireless, can be integrated to realize a seamless ATM system between fixed and mobile terminals. However, conventional mobile systems are seriously handicapped by a high bit-error-rate (BER) due to fading, while fiber systems have a very low BER. One of the main interest topic for the wireless ATM networks is handover, discussed in this paper. The other approach of the future integrated networks is the IETF's IPng, which has to provide mobility functions also. The key condition for guaranteed QoS parameters on IPv6 is transparent routing of IP packets to mobile nodes, discussed in this paper.

1. Bevezetés:

Az információs társadalom egyre erősebben fokozódó kommunikációs igényei jelenleg szükségessé teszik olyan korszerű számítógéphálózati alkalmazások kidolgozását és bevezetését, amelyek a legszélesebb körben teszik lehetővé a különböző megejelenítési formájú információk átvitelét. A multimédia jellegű szolgáltatások elterjedésének komoly feltétele az alkalmazható átviteltechnikák által biztosított mennyiségi és minőségi paramétereinek jellemzői. A korszerű hálózati követelményekhez szükséges átviteltechnikák paramétereinek összefoglalását és ezek garantálásához szükséges megoldásokat két szervezet is célul tűzte ki. A cél megegyezik, viszont a megoldások különböznek.

Az egyik - az ATM Forum a megfelelő munkacsoportjaival - a CCITT/ITU-T által 1990-ben megfogalmazott B-ISDN koncepcióhoz szükséges új átviteltechnika, az ATM bevezetésével javasolja a cél elérését. Ez a megoldás rögzített méretű, cellaorientált infrastruktúrát feltételez, amihez elsősorban SDH hordozó felület használható.

A másik - az Internet Engineering Task Force (IETF) - a jelenleg legnépszerűbb hálózat, az Internet korszerűsítésével javasolja a cél megvalósítását. Ehhez az Internet Protocol új verziója, az IPng bevezetése szükséges. Ez a megoldás továbbra is változó méretű, a jelenlegi működő rendszertől különböző, de továbbra is változó méretű csomagorientált infrastruktúrát feltételez.

Mindkét javaslat a garantált QoS paraméterekre építi újszerű szolgáltatásait. Mindkét szervezet feltételezi, hogy a fizikai réteg protokoll adatelemei (SDU-k) csak nagyon ritkán hibásodnak meg átvitel közben. Mivel azonban az új szolgáltatásokhoz hozzátartozik a vezetéknélküli kapcsolatok feletti alkalmazások működőképességének biztosítása is, ezért úgy az ATM Forum, mint az IETF egy viszonylag nehéz problémával kerül szembe: egy kevésbé megbízható, nagyságrendekkel több átviteli hibát generáló rádiós vagy infravörös közegen minőségi átviteli garanciák biztosítása. Ehhez még hozzáadódik az a tény, hogy a vezetéknélküli állomások mozoghatnak, tehát rádió cellahatárokat lépnek át, miközben a QoS paramétereket folyamatosan biztosítani kell számukra.

A minőségi paraméterek állandó értéken tartása tapasztalat alapján egyszerűbb összeköttetés típusú kapcsolatok felett. Éppen ezért az ATM már eleve ilyen architektúrát feltételez, sőt a szabványosítás is olyan állapotban van, hogy már bizonyos helyeken működő ATM hálózatok léteznek. Amellett, hogy a hagyományos IEEE 802.x LAN-ok üzenetszórásos jellege miatt az ATM-nél meg kellett oldani a LAN-emulációt, további szabványok szükségesek a mobil kapcsolatok feletti ATM-hez. Az IPng feletti alkalmazások is bejelentik hálózati erőforrásigényeiket a szolgátatás felépülése előtt. A vezetéknélküli IPng csomópont, mozgása miatt a szolgáltatás időtartama alatt értelemszerűen újabb erőforrás kérelmeket küld a hálózatnak, amelyekre a válaszadás a konstans QoS paraméterek igénye miatt hatékony módszerekkel rövid idő alatt kell hogy megtörténjen. Az továbbiakban a létező és egymással versenyző mobil koncepciók tárgyalása során a megoldáshoz szükséges hatékony módszerekről, eszközökről és a felmerülő problémákról lesz szó.

2. Mobil ATM kapcsolatok alapjai:

A W-ATM (Wireless ATM) vezetéknélküli ATM a következő generációs W-NET (Wireless Network) vezetékélküli rendszerek egyik sokat igérő átviteli technikája. Minden egyes W-NET hálózat alaptulajdonsága a user-ek RAP (Radio Access Point) rádiós hozzáférési ponthoz viszonyított elmozdulása közbeni kommunikációs kapcsolatainak folyamatos biztosítása. Ezt a tevékenységet a szakirodalom handover-nek nevezi. W-ATM hálózatok létrehozásához elengedhetetlen feltétel olyan handover mechanizmus kidolgozása, amely összeegyeztethető az ATM technika cellatovábbító elvével, mialatt biztosítani kell az adatvesztésre és adatátviteli késleltetésre érzékeny multimédia szolgáltatások számára a szükséges QoS paramétereket. Ha a vezetéknélküli és rögzített ATM-et együtt tekintjük, akkor egy olyan handover mechanizmus szükséges, amely kompatibilis az ATM kapcsolók következő generációjával.

A vezetéknélküli és vezetékes ATM közös integrációja területén két módon lehetséges. Egyik esetben a vezetéknélküli ATM-et a rögzített ATM egy kiterjesztésének tekintik, ami minimális mértékben befolyásolja a rögzített infrastruktúrát. A mobil funkciókat különálló, a mobilitásra jellemző hálózati elemek biztosítják. A másik esetben a vezetéknélküli ATM a rögzített ATM hálózat szerves része. A kapcsolók mobilitási tulajdonságokkal vannak felruházva, így ezek mindkét típusú felhasználót ki tudják szolgálni, nem szükségesek speciális kapcsolók a mobilitáshoz. Az ATM hálózat egy osztott és kapcsolt átviteli infrastruktúra lesz mindkét típusú user számára.

Az integrált W-ATM architektúra elemeit az 1. ábra szemlélteti. A user MT (Mobile Terminal) mobil terminállal rendelkezik, amely az ATM hálózatot RAP rádiós hozzáférési ponton keresztül éri el. A RAP az aktuális rádiós cella erőforrásait menedzseli. Nincs lokális kapcsolási tulajdonsága, ezért a multiplexer továbbfejlesztett változatának tekinthető. A RAP UNI interfésszel kapcsolódik olyan ATM kapcsolóhoz, amelyet mobil és rögzített user-ek használnak. A kapcsoló egy nagyobb ATM hálózat részét képezheti. Az ATM kapcsolónak a kapcsolat ellenörző funkciókon kivül további mobilitás specifikus lokális menedzsment funkciókkal is rendelkeznie kell. Ez a mobilitási funkciócsoport az ATM kapcsoló modulként hozzáadható eleme. A kapcsoló az MT-vel való kapcsolathoz és a handover-hez az ATM Forum 3.1/4.0 vagy az ITU Q.2931 típusú ATM UNI interfész jelzésrendszerét használja. Az MT és a mobilitást ellenörző funkciók modul közötti interakcióhoz az UNI egy másik protokollt használ. Kapcsolatfelépítés és handover esetén az ATM kapcsoló APCP (Access Point Control Protocol) protokollt használ. Ezt a protokoll architekturát a 2. ábra mutatja be.

A protokoll architektúrában a user sík alkalmazásai az ATM rétegre AAL réteg segítségével épülnek rá. A rádiós interfésznél az egyetlen fizikai réteget a rádiós környezetet figyelembe vevő többrétegű stack helyettesíti. A W-PHY réteget optimalizálták az ATM cellák rádiós kapcsolaton való továbbítására, a MAC réteg lehetővé teszi, hogy az MT-k megosszák a rádiócsatornát, míg a WDLC réteg hibaellenőrző mechanizmust biztosít, beleértve a rádiós csatorna hibaarányát javító újraküldést is.

3. Handover W-ATM hálózatnál:

A W-ATM legfontosabb célkitűzése a multimédia kommunikáció, amelyre az adatátvitel közbeni sávszélesség és QoS paraméterek módosíthatóságának igénye jellemző. Bizonyos szolgáltatások alacsony késleltetést és késleltetés változási időt igényelnek, mások pedig nagyon alacsony cellavesztési arányt feltételeznek. A handover jó vagy kevésbé jó mivolta attól függ, hogy a mobil végpontok közötti QoS paraméterek mennyire kielégítőek. Fájlátvitelnél a legfontosabb QoS paraméter a cellavesztés. Habár esetenként a cellavesztésből származó adatvesztést a magasabb rétegek protokolljai újraküldéssel javítják, a cellavesztés a teljes rendszer átviteli hatékonyságát nagymértékben rontja. Olyan W-NET hálózatokban, ahol a rádiós cellák kisméretűek, az MT mozgásából származó handover-ek száma nagy lehet. Ha minden handover esetén csak egy ATM cellavesztés történik, a user számára jelentkező késleltetések olyan jelentősek lesznek, hogy nem teszik lehetővé a multimédia alkalmazások használatát. Éppen ezért handover esetén a legfontosabb szempont a cellavesztés megakadályozása.

W-ATM hálózatokban a cellavesztés nélküli handover mechanizmus a jelzésrendszert és az ATM réteg cellatovábbító funkcióit kell hogy összehangolja. A jelzésrendszer az MT és a W-ATM hálózat közötti kapcsolatok kialakításának ellenőrzését foglalja magába. A cellatovábbítás az ATM cellák ATM forgalom menedzsmentjének megfelelő QoS paraméterek biztosítását jelenti.

Különböző handover típusokat különböztetünk meg. Backward handover esetén a handover előre, a régi RAP kezdeményezésére történik meg. Forward handover-nél az MT olyan gyorsan mozdul el az új RAP-hoz, hogy a handover csak később következik be. A hard handover-t az jellemzi, hogy az MT minden pillanatban csak egyetlen RAP-vel tart kapcsolatot. A soft handover ideje alatt az MT egyszerre több RAP-vel is kommunikál. Az, hogy adott helyzetben milyen handover típus következik be, a használt rádiós interfész-technológiától függ. Soft handover-t CDMA (Code Division Multiple Access) és TDMA (Time Division Multiple Access) rendszereknél alkalmaznak.

Cellavesztést három különböző, egymástól független esemény okozhat. Az első a tényleges cellavesztés, amelynél a cella tartalma sérül meg. A második a cellakettőzés, ahol a cella fejléce nem tartalmaz ilyen jellegű szándékos tevékenységet. Ez cellafolyam meghibásodást is okoz. A harmadik a cellasorrend felcserélődése. Az ATM cellák nem tartalmaznak cellaazonosítót, a cellák sorrendje nem állapítható meg a cella fejrészéből. Ha a hálózat véletlenül felcseréli az ATM cellák sorrendjét, akkor a cellafolyam hibás lesz. Amíg a tényleges cellavesztés a rádiós környezet jellemzője, a cellakettőzést és a cellasorrend felcserélését a handover okozhatja.

Handover végrehajtásnál a rendszeren áthaladó cellafolyam a rádiós handover miatt félbeszakad, megtörténik a kapcsolat újra-route-olása és a maradék folyamrész más útvonalon való továbbítása. A megszakító pont a cellafolyamot szegmensekre darabolja. A szegmens nem más, mint a 3. ábra szerinti egymás után következő cellák sorozata.

Mivel az ATM réteg protokoll a forgalmat könnyen felismerhető cellákra darabolja, természetes lehetőséget ad a kapcsolat szegmentálására. Ha a hálózat biztosítja a szegmensek integritását, akkor elégséges a szegmenseket egy jelző cellával elválasztani egymástól. Ez leggyakrabban a szegmens végét jelöli. A szegmens fejének megérkezését a jelzésrendszer mutatja és implicit módon az első cella jelöli. A jelző cellákat a user cellákkal azonos virtuális áramkörön továbbítják. Az ilyen cellákat a user celláktól azért lehet könnyen megkülönböztetni, mert ezek RM (Recource Management) erőforrás menedzsment típusú ATM cellák.

Veszteség nélküli handover-hez három feltételt kell biztosítni. Az első feltétel a szegmens integritásának biztosítása. Minden egyes szegmenst cellavesztés nélkül kell továbbítani. Mivel az ATM hálózat rögzített része megbízható, feltételezhetjük, hogy ezen hálózaton a szegmens ép marad. A rádiós interfészen való küldéskor a szegmens integritását a WDLC rétegnek (lásd 2. ábra) kell biztosítania. A második feltétel az, hogy a szegmensek között nincs cellavesztés és a szegmensek nem fedik át egymást, vagyis nem tartalmazzák ugyanazt az ATM cellát. Amikor a cellafolyam félbeszakad, az előző szegmens utolsó cellája és az aktuális szegmens első cellája a folyam két egymás után következő cellája kell hogy legyen. Ez a feltétel azt jelenti, hogy a WDLC réteg azonos módon tegye lehetővé az MT és az AP számára a rádiós interfészen sikeresen tuljutó cellákról való értesülést. Az ATM kapcsolóban nagy valószínüséggel nem történik cellakettőződés a kapcsolat újrakonfigurálása alatt, de ennek elemi tevékenységnek kell lennie és két egymás utáni cella közötti időtartamban kell végrehajtani. A harmadik feltétel a szegmensek megfelelő sorrendben való továbbítása. Egy szegmens küldése csak az előző szegmens teljes elküldése után kezdődhet meg.

Ha feltételezzük, hogy a rádiós intefész és a rögzített hálózat biztosítja a szegmens integritását, a handover tevékenység feladata nagyrészt az lesz, hogy a szegmensek megfelelő sorrendben érkezzenek. W-ATM hálózatnál a sorrend betartása két esetben szükséges. Downlink forgalom esetén a szegmenseket megfelelő sorrendben kell továbbítani. Mivel az esetleges sorbarendezéshez nagyméretű pufferre lenne szükség, az MT mobil terminál nem képes sorbarendezést végezni. Így az MT cellákat vesz és a rádiós interfész felett sorban szegmensekre darabolja a cellafolyamot. Uplink forgalom esetén a cellasorrendet az ATM kapcsolónak a rögzített hálózat felőli interfészénél kell biztosítani. Feltételezhetjük, hogy a kapcsolót nem terheli a szegmensek tárolási és sorbarendezési munkája. Ez a jelenlegi ATM kapcsolók jelentős módosítását teszi szükségessé.

4. Mobil IPv4 kapcsolatok alapjai:

Az IPv4 routing az IP csomag célcímének hálózati prefixén alapszik. Emiatt az MN (Mobile Node) mobil csomópont a mozgása közben kellene hogy módosítsa saját IP címét ha új hálózatba kerülne. Ebben az esetben viszont a magasabb rétegek protokolljai a szállítási feladataikat nem folytathatnák. Az IETF szervezet Mobile IP Working Group csoportja kidolgozta az IPv4 mobil kapcsolati technikáját, amelyet módosításokkal az IPv6 esetén nagyobb hatásfokkal lehet alkalmazni. Minden MN csomópont, hasonlóan a hagyományos csomópontokhoz, rendelkezik állandó HA (Home Address) IP címmel. Ez az érték módosítatlan marad, függetlenül az MN csomópont helyétől az Internetben. Az MN egy olyan csomópont, amely módosítani tudja IP subnet-ekhez való kapcsolódási pontját, mialatt folyamatosan a HA címen érhető el. Minden olyan csomópont, amely MN-el tart kapcsolatot CN (Correspondent Node) csomópontnak nevezzük. Természetesen adott esetben egy CN lehet MN csomópont is. Az MN csomópont az idegen hálózatban megszerzett aktuális címét CA-nak (Care-of-Address) nevezzük. Egy MN csomópont HA és CA címének összerendelése nem más, mint a binding. Az MN csomópont HA subnet címéhez tartozó routere a HAN (Home Agent Node) csomópont, amely az MN részére egy HA-FA binding rekordot tárol. Minden olyan esetben, ha egy MN csomópont HA címére csomag érkezik, a megfelelő HAN IPv4 tuneling segítségével a csomagot tovább küldi az MN csomópont CA címére, vagyis az IP csomag célba ér. Ahogy a CN csomópont megtanulta az MN csomópont új CA címét, letárolhatja azt és az MN csomópontnak szánt következő csomagjait közvetlenül az új CA címre küldheti el.

IP feletti mobilitás biztosításához a legfontosabb feladat az MN csomópont aktuális CA címének megbízható és időbeni eljuttatása az összes CN csomóponthoz, hogy elkerüljük a háromszög routing-nak nevezett rendellenességet (lásd 4. ábra).

Háromszög routing esetén az MN csomópontnak küldött összes csomagot először a HA subnetbe kell eljuttatni, ahonnan a HAN router a csomagokat IP tuneling segítségével a binding rekord alapján továbbküldi a CA címre.

5. Mobil IPv6 kapcsolatok alapjai:

Az IPv6 címek 128 bitesek, amelyekből egy rész a jelenlegi IPv4 címtartomány lefedését biztosítja, egy másik rész az un. LL (Link-local) cím. Az LL nem route-olható, de a lokális hálózatban vagy link-en minden csomópontot egyértelműen azonosít. Az azonos link-en elhelyezkedő csomópontok az LL cím segítségével egymás között közvetlenül, router nélkül kommunikálhatnak. A csomópontok egymás jelenlétét és MAC címét a Neighbor Discovery protokoll segítségével fedezik fel. Ez a protokoll nagymértékben hasonlít az IPv4 ARP és ICMP DRP (Router Discovery Protocol) protokolljaihoz. Az IPv6 különböző típusú kiterjesztett csomagfejrészeket értelmez. Ezek a következők: Destination Options Header, ezt az opciót csak a célcsomópont értelmezi; Hop-by-Hop Options Header, ezt az opciót minden egyes továbbító és célcsomópont értelmezi; Routing Header, megegyezik az IPv4 Source Route opciójával, a cél IPv6 csomópontnak nem kell ugyanazon a nyomvonalon visszaküldenie válaszát a forráshoz; Authentication Header, ezt a csomag hitelességének biztosításához használják.

Az IPv6 lehetővé teszi, hogy az MN csomópont kommunikáljon más (rögzített vagy mozgó) csomóponttal az IPv6 címének megváltoztatása nélkül, miközben a kettes rétegű kapcsolódási pontja módosul. Az MN csomópont bármikor címezhető a saját HA címén, függetlenül az Internet-hez való kapcsolódási pontjától. Ez úgy lehetséges, hogy a szállítási és magasabb rétegű protokollok és alkalmazások számára rejtve marad a csomópont mobil tulajdonsága.

Az IPv6 az összes olyan csomagot hitelesíti, amely egy csomópont számára az MN fizikai helyzetéről ad információt. Ellenkező esetben egy hibásan működő csomópont rossz irányban térítheti el az MN csomópontnak küldött csomagokat. Egy MN csomópont interfészének legkevesebb három IPv6 címe van. Ezek a HA (Home Address), az LL (Link-Local Address) és a CA (Care-of-Address) címek. Minden esetben, amikor az MN csomópont a kapcsolódási pontját az egyik IP hálózatból a másikba mozgatja, a CA címét aktualizálja DHCPv6 vagy PPPv6 segítségével. Az MN csomópontnak lehet egynél több CA címe is például akkor, ha a kettes rétegben egyidőben több W-NET hálózathoz kapcsolódik. Minden egyes IPv6 csomópont a címösszerendeléseket egy binding cache-ben tárolja meghatározott időtartamokig. A HAN router proxy Neighbor Discovery protokoll segítségével átveszi az MN csomópontnak címzett csomagot és tunneling segítségével a saját binding cache tartalma szerinti elsődleges CA címre továbbítja azt. A tunneling IPv6 típusú enkapszuláció segítségével történik.

Az IPv6 dinamikus mechanizmus segítségével biztosítja az MN csomóponttal kommunikáló CN (Correspondent Node) csomópont számára az MN-re vonatkozó binding információkat. Amikor egy CN csomópont IPv6 címre akar csomagot küldeni, mevizsgálja a saját Binding Cache-ének tartalmát. Ha talál bejegyzést, akkor az MN csomópont CA címére fogja küldeni a csomagot Routing Header opcióval, ellenkező esetben szabályosan küldi el és a HAN router fogja tunneling segítségével továbbítani a CA címre.

Ahhoz, hogy az MN csomópont binding információját a HAN és a CN megismerhesse, az IPv6 újabb két Destination Options Header csomagot vezet be. Miután az MN csomópont megszerzi az új CA címét, Binding Update Option csomagba helyezi azt és a HAN, valamint az összes, vele kapcsolatban álló CN csomóponthoz elküldi. Erre a HAN és CN csomópontok Binding Acknowledgement Option csomaggal válaszolnak. Mivel az IPv6 csomagban lehet egy vagy több célopciót tartlamazó Destination Options Header, bármely mobil IPv6 opció elküldhető az alábbi két lehetséges módon (5. ábra.): a Binding Update vagy Binding Acknowledgement bármely olyan IPv6 csomagban elhelyezkedhet, amely TCP vagy UDP protokollelemet szállít; a Binding Update vagy Biding Acknowledgement külön, olyan IPv6 csomagban küldhető, amelynek nincs adatmezője. Ebben a második esetben a Destination Option fejrészben a Next Header mező jelentése "No Next Header".

A hálózat méretezési feladatának és terhelésének csökkentése céljából nagyon fontos, hogy a CN csomópont képes legyen megtanulni és letárolni a saját cache-ében az MN csomópont CA címét. Ezáltal az MN és CN csomópontok között optimális csomag-routing biztosítható, ugyanakkor elkerülhető a HAN csomópont körül kialakuló esetleges torlódás, ami az egész Internet hálózat normális működését akadályozhatja. A CN és MN csomópontok közötti közvetlen küldés esetén a HAN csomópont esetleges meghibásodásából származó működésképtelenség nem fordulhat elő. A binding információ cache-ben való tárolása lehetővé teszi, hogy a CN és MN csomópontok egymással kommunikáljanak még akkor is, ha a HAN csomópont meghibásodik vagy az Interneten való elérése nehézségekbe ütközik.

6. Összefoglalás:

A W-ATM hálózatok biztonságos működésének kulcsfontosságú funkciója a handover. Ennek a mechanizmusnak, amely az ATM UNI jelzésrendszerre épül rá, viszonylag egyszerűnek és hatékonynak kell lennie. Az ATM fejlesztési irányvonalak azt mutatják, hogy a mobilitás problémája integrálható az ATM kapcsolókba, ezáltal szükségtelenné válhat a rögzített és mobil ATM hálózatok közötti különbségtétel. A veszteségnélküli cellatovábbításhoz a mobil ATM hálózat hozzáférési pontjában elhelyezett viszonylag kisméretű pufferelési funkció képes jelentősen növelni az átviteli hatékonyságot. A mobil IPv6 hálózatok biztonságos működéséhez elengedhetetlen feltétel a hiteles binding információk időbeni eljuttatása a mobil csomóponttal kommunikáló rögzített vagy mobil csomóponthoz. Ellenkező esetben torlódás és csomagvesztés miatt bizonytalanná válnak a QoS paraméterek és az IPv6 hálózat feletti multimédia alkalmazások színvonala nem lesz kielégítő.

Irodalom:

[1] H. Mitts, H. Hansen, J. Immonen, S. Veikkolainen, "Lossless handover for wireless ATM",

Proc. of ACM/IEEE Mobicom'96 Conference, Rye, New York, USA, Nov. 10-22 1996,

pp. 85-96.

[2] F. Hartanto, H. R. Sirisena, "Infrastructure Networking for Wireless Access to

Wired ATM Networks", Proc. Eights IEEE Workshop on Local and Metropolitan

Area Networks, Berlin, Germany, Aug. 25-28, 1996.

[3] B. G. Marchent, M.J. McTiffin, "Handover and Macro Diversity for 3^rd Generation

Mobile Systems and ATM Fixed Network", Proc. IEEE Globecom'96

Workshop on Transport Protocols for High Speed Broadband Networks,

London, U.K., Nov. 22 1996, pp. 1151-1155.

[4] I. Wickelgren, "Local-area Networks Go Wireless", IEEE Spectrum, Sept. 1996.

[5] J. Khan, C. Lokuge, "An ATM Based Wireless Network for Multimedia Communication",

Proc. Eights IEEE Workshop on Local and Metropolitan Area Networks,

Berlin, Germany Aug. 25-28, 1996.

[6] D. Eckhardt, P. Steenkiste, "Measurement and Analysis of the Error Characteristics

of an In-Build Wireless Network", Computer Communication Review, ACM Sigcomm,

Vol. 26. Nr. 4, Oct. 1996.

[7] K. Kang, J. Yoo, Y. Lee, C. Han, S. Kim. "Future Integrated Network of Mobile Into B-ISDN",

Proc. Networks 96, Seventh Intenational Network Planning Symposium, Sydney, Australia,

24-29 Nov. 1996, pp 197-202.

[8] C. E. Perkins, D. B. Johnson, "Mobility Support in IPv6", Proc. of ACM/IEEE

Mobicom'96 Conference, Rye, New York, USA, Nov. 10-22 1996, pp. 27-37.