A TIGRIS.KLTE.HU szerver elektronikus levélforgalmának vizsgálata

Erdősi Péter, perdosi@cic.klte.hu

Terdik György, terdik@cic.klte.hu

Kossuth Lajos Tudományegyetem Informatikai és Számító Központ, Debrecen

Abstract

The aim of this paper is to show the roll of a server in the e-mailing system of Kossuth University of Debrecen, Hungary. The University located in East Hungary has three faculties and about 10 thousand students.

A VAX 6510 named TIGRIS (Hungarian name for tiger) arrived in 1991 it was the largest computer in the country that time. The e-mailing has started earlier and we are going to give some brief history of the e-mailing in Hungary, particularly at our university.

The TIGRIS. is used as the biggest mailserver not only at our university but in the region as well. Accounts are available for students and staff all together the number of users right now is 4482. The server is also used by other workgroup servers as a mailgateway.

The data we base our analysis on is the number and the size of the daily electronic letters collected in the years 1995 and 1996.

1. Az elektronikus levél

Amikor az ember először találkozik számítógépes hálózattal, az első dolog, amivel megismerkedik, az valószínűleg az elektronikus levelezés lesz. Az elektronikus levelezés - a nevében is benne foglaltatik - arra szolgál, hogy az ember leveleket küldjön illetve fogadjon az egész világon keresztül. A különbség annyi a hagyományos postához képest, hogy itt a leveleket nem papírra, hanem szövegszerkesztőbe kell beírni, és a levelek bitfolyamként "surrannak" át a hálózaton.

Előnye az elektronikus levelezésnek, hogy gyors (pl. Debrecenből Lisszabonba 40 másodperc (!) alatt odaér), kényelmes (akkor olvasom el, amikor akarom; könnyű keresgetni a régi levelek között), olcsó (ha modem-kapcsolatot veszünk is alapul, akkor is jóval gazdaságosabb, mint a telefon - amellyel vagy megtalálom, akit keresek, vagy nem, mindenesetre fizetni ugyanúgy kell kedvezőtlen esetben is, akár nemzetközi tarifával).

A hálózatba bekapcsolódott több millió ember mindegyikének van saját címe, így bárki küldhet bárkinek levelet. Nincsenek korlátozások, hogy ezt vagy azt ide vagy oda nem lehet elküldeni, a hálózat abszolút demokratikus, mindenkinek biztosítja a szabad szólás lehetőségét - de természetesen az adatfolyam azért kontrollált.

Rengeteg információhoz hozzájuthatunk, ha a megfelelő embereket kérdezzük meg, megtakarítva így több napos - hetes - kutatómunkát. Levélben tarthatjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, kollégáinkkal, szakmabeliekkel, naprakészen tájékozódhatunk felőlük. Vitafórumokhoz is kapcsolódhatunk, beleszólhatunk a vitába, elmondhatjuk saját véleményünket. Több ezer, eléggé szűk témakörökre szakosodott csoport tagjai cserélnek véleményt naponta.

Fontos tudni, hogy a szabvány Internet-levélben nem szerepelhetnek tetszőleges betűk, karakterek, jelek. Azt, hogy mi az, ami elküldhető és mi az, ami nem, az RFC 822 (Request For Comment) tartalmazza, pontosan definiálva minden apró részletet. Ha a levelünk csak a leírtaknak megfelelő betűket tartalmaz (standard text), akkor minden gond nélkül postázhatjuk. Ha viszont nem ilyen - elegendő akár egyetlen "é" betű a szövegben -, akkor a levél helyes átvitele már kérdésessé válik. Ezért küldés előtt célszerű az ilyen leveleket RFC formátumra kódolni. Igy aztán levélben nemcsak szöveges információt küldhetünk, hanem tetszőleges adatot is (!) (legyen az akár program, akár adatbázis, akár nem szabványos dokumentum), a méretbeli korlátozások figyelembevételével. A fogadó oldalon egy dekódoló program használata szükséges még az üzenet vételéhez..

2. A TIGRIS

A Kossuth Lajos Tudományegyetem 1991. szeptemberében vette birtokba a VAX 6000/510-es gépet, amely akkor a vidék legnagyobb és legkorszerűbb számítógépének számított. Üzemeltetésére az Egyetem Informatikai és Számító Központjában került sor. Alapkiépítésben 1 db VAX-processzor, 128 Mb RAM, 6 Gigabájt DSSI-winchester került a gépbe. Ez azóta bővült 6 Gigabájtnyi SCSI-winchesterrel.

Érdemes megemlíteni, hogy az alapkiépítés mellett használatba vettünk egy ún. Infoserver-t is, ami CD-lemezek olvasását tette lehetővé a rendszergazda számára. Ez akkoriban szintén nem alapszintű szolgáltatás volt.

Funkcióját tekintve a tigris a Debreceni Universitas kiszolgáló gépének szerepét volt hivatott betölteni, fő tevékenysége bevallottan az elektronikus levelezés - azóta is, mindamellett, hogy más Internet-szolgáltatást is biztosít a több, mint 4000 felhasználója számára. Természetesen - egyedi platform-jellege miatt - tevékenyen kiveszi részét az oktatásból is, hiszen a rajta futó OpenVMS operációs rendszer színesíti az Operációs rendszerek gyakorlaton megismertethető palettát.

A debreceni hálózatban - még most is - középponti szerepe van, hiszen a KLTE-n belül a belső ethernet-hálózaton mindenki számára elérhető, más egyetemek felhasználói pedig javarészt az Egyetem által megvalósított FDDI-gyűrűn tarthatnak gyors és biztonságos kapcsolatot postaládájukkal.

Felhasználói oldalról fontos szempont, hogy milyen kliensekkel érhető el a gép, azaz milyen hálózati protokollokat implementáltak rajta. A TCP/IP mellett népszerű a DECnet is (történeti okokból), valamint a Pegasus Mail és az Exchange térhódítása miatt a szerver nem nélkülözhette a POP3 protokoll feletti levelezési szolgáltatásokat sem.

A gépet nem csak a felhasználói terhelik levelezéssel, mivel az Universitas egységei számára lehetőséget biztosít átjáró-funkciók igénybevételére is. Ezt a szolgáltatást néhányan ki is használják. Ez azért előnyös a számukra, mert így az adott egység szerver-gépének egyetlen címet kell ismernie, mégpedig azt, hogy a kimenő leveleit hova kell küldenie, a levél további sorsáról majd az átjáró gondoskodik.

Természetesen a Tigris képes lenne ellátni a KLTE (esetleg Universitas) mail-gateway szerepét - némi bővítéssel. Ez a központosítás azt eredményezné, hogy mind a klte.hu (dote.hu, date.hu, ...) tartományba beérkező, mind az innen kimenő levelekről naprakész statisztikát lehetne készíteni, azaz pontos képet kaphatnánk az Egyetem (Universitas) levelezési szokásairól. Hátránya ennek az, hogy a központosítás miatt a Tigris egy esetleges meghibásodása folytán ideig-óráig megbénulna az Egyetem (Universitas) teljes levelezése. Másik probléma, hogy a már önállóan levelező oktatási egységeknél újra el kellene fogadtatni a központosítás gondolatát.

3. A levelezés naplózása

Az elektronikus levelezés naplózása információt szolgáltat az éves levélforgalom kimutatásához, a leginkább kedvelt levelezési listák megállapításához, valamint a legtöbbet forgalmazó felhasználók monitorozásához. Mindezek alapján lehetőség nyílik a levelező rendszer hatékonyságának beállítására, működésének finomhangolására. A jelenlegi állapot alapján azt lehet megállapítani, hogy a Tigris felhasználóinak milyen mennyiségű levél érkezik, mennyi levelet küld el a gép - ez nem egyezik meg a gép felhasználói által elküldött levélmennyiséggel, hiszen vannak, akik gateway-ként (átjáró) használják a Tigrist (pl. DOTE, DATE, Dragon) és ezek a levelek szintén megjelennek a kimenő forgalomban. Összességében nézve azt lehet megmutatni, hogy a Tigris felhasználói köre mennyire terheli a levelező rendszert, tágabb körben - pl. KLTE - nem lehet hasonló következtetéseket levonni, hiszen a többi host (csomóponti gép) nem szükségszerűen használja a Tigrist mail-gateway-ként.

A levéltovábbítást - a pénzeszközök szűkössége miatt - egy úgynevezett public domain szoftver végzi, amit Message Exchange (MX)-nek neveznek. Ezt a szoftvert a Western Kentucky University programozói fejlesztették ki és támogatják folyamatosan. A jelenleg futó verzió a 4.1-es, a legújabb pedig már a 4.2-es. Hasznossága abban mutatkozik meg főként, hogy többfajta protokollt ismer (SMTP, NJE, UUCP ...) és biztosítja közöttük az árjárhatóságot. Az eddigi működése stabilnak mutatkozott, képes hónapokig üzemelni mindenfajta beavatkozás nélkül.

Az 1996-os évben a Tigris kettő protokollt használt a levelek továbbítására:

A naplózás során többféle adat is rögzítésre kerül, az adatok pedig protokollonként is változnak. A naplózási funkció nem automatikus, a rendszergazda (postmaster) belátására van bízva, hogy szeretné-e ezt a lehetőséget kihasználni, avagy nem. Az tény, hogy a naplózási mechanizmus erőforrásokat von el a rendszertől (lemez-kapacitást főleg). Összefoglaló jelleggel az alábbi táblázat szemlélteti protokollonként a naplózott adatokat.

Protocol SOURCE HOST USER SENT MÉRET DÁTUM IDŐ
LOCAL + - + - + + +
SMTP + + - + + + +

A bejegyzések szintaxisa minden protokollnál eltérő, bár vannak közös mezők. Ilyen például az utolsó kettő, amely az elküldés dátumát és idejét tartalmazza. A bejegyzésben megtalálható a küldő protokoll neve is, ami a LOCAL, vagy SMTP lehet, valamint korábban a BSMTP (NJE), XSMTP (X.25 SMTP), DNSMTP (SMTP over DECnet) - ezek jelenleg nem használatosak. A bejegyzésben szerepel a küldő host címe (SOURCE), majd pedig az, hogy kinek kell az adott levelet továbbítani (USER, HOST). Az SMTP protokoll SENT mezője azt mutatja meg, hogy melyik a következő host, akinek a levelet továbbítani kell. Mindezeken kívül a levél bájtban megadott mérete is feljegyzésre kerül.

A naplózási mechanizmusról meg kell még említeni azt, hogy mikor történik a bejegyzés. Az MX levélküldő agentjei akkor regisztrálják a levél adatait, amikor az elhagyta a lokális levelező rendszert (MX-queue). A bejövő levelekről így tehát nem történik említés, hiszen valahol ki kell, hogy menjenek. A mellékletben szereplő ábrán kitűnően láthatók az MX fogadó és kézbesítő agentjei. Ezek közül jelenleg a VMS Mail és az SMTP server, valamint a LOCAL, SMTP/DECnet SMTP és a SITE működik.

Az ily módon rögzített adatok bekerültek a Dragonon (SUN SparcCenter 2000) egy Oracle-adatbázisba (V7). Ezután az SQL-lekérdezések sorozatai által kapott táblázatok MS Excel és SPSS segítségével kerültek feldolgozásra. Az MX levelező rendszert 1994-ben installáltuk olyan módon, hogy a teljes évben naplózta a levélforgalmat - azóta ezt folyamatosan végzi. Mindebből az következik, hogy három évre visszamenőleg rendelkezésünkre áll a szerver teljes elektronikus levélforgalmának naplózása, amiből már bizonyos előrejelzések is kikövetkeztethetőek.

,


Mellékletek

1995 évi napi levélforgalom TSPLOT