Adatbázisok (szerzői) jogi védelme

dr. Dósa Imre, h13145@ella.hu
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

Abstract

  1. The concept of data base
  2. Basic terms and conditions of copyright protection
  3. Copyright protection of edited information
  4. Copyright protection of data bases procecced electronically
  5. Alternative devices for protecting human labour setting up data bases

Az adatbázisok jogi védelme napjaink izgalmas kihívásainak egyike. Olyan terület, melynek kérdései már régóta ott lappangtak a jogalkotás és jogalkalmazás gondolatköreiben, s melyeket a viharos technikai fejlődés ébreszt fel Csipkerózsika-álmukból.

Az adatbázisok jogi természete

Az adatbázisok jogi védelméről kialakított konkrét álláspont feltételezi az alapjául szolgáló általános kérdések tárgyalását. A konkrét következtetések ugyanis a jogi védelem általános feltételeinek az adott esetre alkalmazásából adódnak. Elengedhetetlen tehát azon fogalmi- és alapkérdések tisztázása, amelyeken a jogi védelem terjedelméről, feltételeiről szóló megállapítások alapulnak.

Az adatbázis fogalma

Adatbázis alatt - általános értelme szerint - adatok rendszerezett együttesét értjük. A köznapi jelentésnél gazdagabb tartalmú fogalom szükségszerűen bonyolultabb, hogy rávilágíthasson az adatbázis azon jellemzőire, amelyek alapján megkülönböztethetővé válik az adatbázishoz csak hasonlító dolgoktól. Így az adatbázis:

Az adatbázis jogi védelmének köre

A fentiekben vázolt fogalmi elemekből körvonalazódik, hogy mely dolgok tekinthetők tudományos - és nem utolsó sorban jogi - értelemben vett adatbázisnak. A tárgyalt téma - az adatbázisok jogi védelme - szempontjából az vizsgált adatbázisok körét célszerű tovább szűkíteni. A jogi védelem igénye ugyanis a nyilvános elérésű adatbázisokra értelmezhető. A "nyilvános elérés" fogalma alatt az értendő, hogy az adatbázis birtokosán kívüli személy(ek) is képes(ek) és érdekelt(ek) az adatbázis használatában, hasznosításában. Fontos továbbá, hogy a védelem az adatbázis előállítójának vagy birtokosának valamely vagyoni vagy egyéb érdekét oltalmazza. Az eltérő érdekkörök eltérő védelmet igényelnek például egy reklámcélú vagy egy fizetett adatszolgáltatást nyújtó adatbázisnál

Az adatbázis azonosítása

Az adatbázisok jogi védelmének kiinduló kérdése az, hogy milyen terjedelemben lehet hatékony a jogi védelem. Ehhez a védett jogi tárgyat kell pontosan meghatározni. Ez bonyolult bizonyítási- és szakkérdés. Mégis van néhány olyan általánosítható pont, amely segíti a védelem tárgyának behatárolását. Az adatbázisok ugyanis kívülről egységes rendszernek tűnnek. Jogi szempontból viszont olyan alkotóelemekre bonthatók, amelyekben a védelem más-más módon érvényesülhet.

Egy nyilvános elérésű adatbázis kialakítása, fenntartása, hasznosítása az adatbázis birtokosa számára vagyoni értéket képvisel. Ha az adatbázis birtokosa azt észleli, hogy munkáját valaki "eltulajdonította", először is azt kell bizonyítania, hogy a konkurens termékben olyan azonossági pontok állapíthatók meg, amely a jogosulatlan felhasználást támasztja alá. Azért azonossági pontok, és nem teljes egyezés, mert feltehető, hogy nem szolgai másolás, hanem valamilyen szintű átdolgozás után lép piacra a konkurens. Érdemes az adatbázis fogalmi elemeit is áttekinteni ezen szempontból, hiszen a definíciós elemek segíthetik az adatbázis rendszerezett azonosítását.

A szerzői jogi védelem

A hatályos hazai szabályozást vizsgálva az adatbázisok jogi védelmének eszköztára egyszerűnek látszik: A szerzői jogi törvény kifejezett rendelkezéssel védi az adattárak meghatározott csoportját. Célszerű tehát áttekinteni ezen védelmi eszköz terjedelmét, korlátait, következményeit.

A szerzői jogi védelem alapfeltételei

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Milyen kritériumok alapján kerül valamely emberi tevékenység által előállt dolog szerzői jogi védelem alá? Erre a kérdésre a szerzői mű fogalma ad választ. A törvényi követelmények az Szjt. több rendelkezésében találhatók. A már hivatkozott szabálya lakonikus rövidséggel annyit állapít meg, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló műnek az irodalom, tudomány vagy művészet területére kell esnie. Egy további rendelkezésből az is megállapítható, hogy a szerzői mű fogalmi eleme az egyéni, eredeti jelleg . A tudományos eredmények felhasználásával ennél részletezőbb fogalmat is meg lehet állapítani. A szerzői jogi védelem céljából, természetéből következik, hogy egy alkotás akkor élvezhet szerzői jogi védelmet, ha kétséget kizáróan megállapítható: Az adott mű

Ez a fogalmi apparátus - egyfajta tesztként - olyan követelményeket állít, amelyek teljesülése esetén elengedhetetlen a szabadon kifejtett emberi alkotótevékenység szerzői jogi védelme. A fogalmi követelmények hiányában azonban valamely produktum lehet ugyan emberi munkatevékenység eredménye, de értelmetlen védendő alkotómunkáról beszélni.

A fogalmi meghatározás bármely elemének hiánya esetén a szerzői jogi védelem nem érheti el célját, hanem éppen ellenkezőleg, jogilag képtelen eredményre vezet. Ha például az alkotás egyéni, eredeti jellege nem állapítható meg, vagy a felhasználók számára ez nem ismerhető fel, a szerzői jogi védelem tárgytalanná válik, sőt káros lehet. Elegendő itt arra utalni, hogy a védelem abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszonyt hoz létre. Tehát ha valamely alkotás szerzői jogi védelemben részesül, mindenki más köteles tartózkodni ugyanolyan alkotás létrehozásától; felhasználásához pedig az Szjt. jogkövetkezményeket fűz.

A szerkesztői tevékenység szerzői jogi védelme

A tárgyalt téma szempontjából a szerkesztői tevékenység szerzői jogi védelme alkotja a soron következő kérdéskört. Nyilvánvaló, hogy a szerkesztői tevékenységre is a szerzői jogi védelem megállapításának általános fogalmi követelményeit kell alkalmazni, hiszen a szerkesztői tevékenység is önálló alkotás igényével lép fel.

A szerkesztői tevékenység szerzői jogi védelmének jogszabályi alapja az Szjt. 5. § (3) bekezdésében található: "Gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti; ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait."

A bírói gyakorlat a szerkesztői tevékenységgel kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a szerzői mű fogalmi elemeinek az ilyen alkotótevékenységben is meg kell jelennie.

A jogszabály, a joggyakorlatban kikristályosodott szemlélet és a tudományos eredmények alapján megállapítható, hogy a szerkesztői tevékenység akkor részesíthető szerzői jogi védelemben, ha:

A szerkesztői tevékenység akkor élvezhet szerzői jogi védelmet, ha a feldolgozott alkotásoktól elkülöníthető gondolati tartalmat hordoz. A védelem ezért nem érinti az egyes művek szerzőjének jogait. Nem állapítható meg tehát szerzői jogi értelemben vett szerkesztői tevékenység akkor, ha nem egy kitapinthatóan egyéni gondolat, hanem általános, közismert elv, vagy valamely külső parancs, szabály alapján áll elő a gyűjteményes kiadvány.

Szerzői jogi védelem az elektronikus kiadványokban

Az elektronikus úton előállított és felhasznált információ szerzői jogi védelme a szellemi alkotások jogának új, jórészt kiforratlan területét alkotja. Az ilyen típusú információközlés egyik területe az elektronikus médiához kapcsolódik. Ezen viszonyokat a műsorközlés szerzői jogi rendelkezései szabályozzák. E jogterületnél is kiforratlanabb azonban a számítógépes információk védelme. A terrénum újdonságát mutatja, hogy ezen a téren a nemzetközi tapasztalatok is inkább csak a kérdések felvetéséről szólnak. Az elektronikus információközlés területén a tudományos közvélemény egyfajta köztes megoldást keres, amely a hagyományos - például irodalmi művekre irányadó - szerzői jogi védelem és a műsorközlés szabályai között helyezkedne el.

Az Szjt. és a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet néhány rendelkezése már érinti ezt a kérdéskört, ezért mellőzhetetlen ezek vázlatos áttekintése. A Vhr. 1. § (1) bekezdésének példálózó felsorolásában szerepelnek a számítógépi program-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (a törvény rövidítésével: szoftver.). A szerkesztőt megillető szerzői jogi védelmet alkalmazni kell a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra is. Látható tehát, hogy a jogszabály a számítógépes információközlés területén megkülönböztet két alkotástípust: a számítógépi programot és a számítógépes adattárat. Kérdéses lehet tehát, hogy az elektronikus adattár összeállítása - mint elektronikus jelsorozat készítése - számítógépi programnak, vagy számítógépes adattárnak minősíthető. Az elektronikus adatbázis szerkesztett szövegállománya elektronikus jelsorozat formájában jelenik meg, önmagában viszont nem működőképes, nem képes a számítógép működését vezérelni. Számítógépes programnak tehát nem minősíthető. A számítógépes adattár jellemzői viszont illenek az elektronikus adatbázisra.

A számítógépes adattárak szerzői jogi védelmének hivatkozott jogszabályi alapja az adattár (közismerten: adatbázis) jellemzőin, nem pedig annak számítógépes megvalósításán alapul. Az adattár adatkörével, adatszerkezetével írható le. Mindkettőben megjelenhet olyan egyéni, eredeti, kifejtett gondolatszövedék, amely szerzői jogi védelemre érdemes. Az adatkör, adatszerkezet meghatározása, a konkrét adatállomány felvétele szerkesztői tevékenységet jelenthet akkor, ha az említett egyéni gondolati tartalmat közvetíti. Ez indokolja a Vhr. 3/B. §-ának rendszertani elhelyezését. A jogszabály szerkezeti elhelyezése, szövegezése viszont azt is jelenti, hogy a számítógépes adattárra a szerkesztői tevékenységet megillető védelmet nem mechanikusan, hanem akkor kell alkalmazni, ha megvalósulnak annak feltételei: a védelem fogalmi követelményei. Ezek a feltételek - a később kifejtendő körülmények miatt - csak szűk körű kivételként valósulhatnak meg.

Adatbázis szerkesztésének védelme

A teljes körű, valamely adatkört általánosan feldolgozó adatbázis összeállítása programozott (magukban a jogszabályokban, az adatkör természetében meghatározott) tevékenységet feltételez. Nem kapnak teret egyéni, eredeti alkotó gondolatok, csupán szabályok végrehajtására kerül sor.

A teljes körű, általános adatbázis szerzői jogi védelmét az is kizárja, hogy ezáltal abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony jönne létre. Senki más nem adhatná ki a védett adatbázist, mert egyéni, eredeti gondolati tartalmat nem biztosíthatna neki.

A kifejtettek alapján úgy tűnhet, hogy adatbázis szerkesztésére nem terjedhet ki szerzői jogi védelem. Ezzel a sommás megállapítással semmiképpen nem lehet egyetérteni. Pontosítva úgy igaz az állítás, hogy meghatározott körülmények között terjedhet csak ki a szerzői jogi védelem adatbázisokra. Ha ugyanis egy adatbázis valamely kérdéskör anyagát úgy szerkeszti egybe, hogy abból egyéni, eredeti gondolatszövedék kifejtése állapítható meg, a védelem mindenképpen szükséges. A terület kiválasztása, a területhez tartozó adatok meghatározása, a területhez nem tartozó - a téma szempontjából jelentőséggel bíró - adatok, kiegészítő információk felvétele közvetítheti az alkotó módon kifejtett szerkesztői gondolatot.

Szerzői jogi védelem megállapításának feltételei elektronikus adatbázis szerkesztése során

A fentiek választ adnak arra a kérdésre, hogy elektronikus adatbázis szerkesztésénél melyek azok a feltételek, amelyek alapján a szerzői jogi védelem igénye megalapozott lehet. Összegezve tehát, megállapítható:

Az elektronikus adatbázis adatállománya adattárat alkot. Ha az elektronikus adattár összeállításánál teljesülnek azok a feltételek, amelyek az adattár összeállítását szerzői jogi értelemben vett szerkesztői tevékenységgé minősítik, az alkotó jogosult a védelemre. Általános, teljes körű elektronikus adatbázis összeállítása meghatározott szabályokon alapul, abból alkotó szerkesztői gondolat nem állapítható meg, ezért szerzői jogi védelmet nem élvezhet. Valamely területet feldolgozó adatbázis pedig akkor jogosult a védelemre, ha összeállításából megállapítható az a gondolati tartalom, amely szerkesztői alkotásként többletet jelent a szerkesztett anyagokhoz képest.

Az adatbázis összeállításában megtestesülő munkatevékenység egyéb lehetséges jogi védelme

Rendszerelemek az adatbázisban

Az adatbázis fogalmának meghatározása szükségszerűen egységes rendszerként kezelte az adatbázist, hiszen magát a rendszert írta le. A rendszerszemléletű vizsgálat viszont rámutathat az adatbázis olyan összetevőire, melyek önálló és egyben eltérő jogi védelmet kaphatnak. Joggal vethető fel tehát a kérdés, hogy egy adatbázisként megjelenő termék - jogi védelmét tekintve - mennyire egységes.

Védelmi eszközök

A kifejtettek alapján célszerű sorra venni a lehetséges egyéb jogi védelem eszköztárát és az egyes jogintézmények lehetséges alkalmazási területeit.

Összegzés

Az adatbázisok jogi védelme összetett, bonyolult, és jórészt kiforratlan problémakör. A megoldások keresésének feszítő kényszerében az tűnik a leginkább célravezető útnak, ha a gyakorlat kialakítja az adatbázis azonosításának szempontjait, s ezek segítségével létrejöhet a védendő adatbázisok "nacionáléja". Ha az azonosítási pontok megfelelően formalizálhatók, még az sem lehetetlen, hogy adatbázisok azonosító adatait tartalmazó lajstrom, katalógus - tehát adatbázis jöjjön létre. Az így azonosított adatbázisok védelmére a kialakulhat egyetlen sajátos (sui generis) jogi védelem. Ez viszont valószínűleg hosszabb jogalkotási folyamat eredménye lehet. Ebben a helyzetben járhatóbb tehát az az út, hogy a jog nem egyetlen, hanem különféle területekre korábban kialakított és megszilárdult jogintézményekkel siet az adatbázisok védelmére.