A szerzői jogok és hálózatok aktuális kérdései

Dr. Klicsu László

Alkotmánybíróság

Copyright Law and Computer Networks
(abstract of the presentation)

A szerzői jogok és a hálózatok aktuális kérdései
(Előadás-vázlat)

A szerzői jogok és a hálózatok aktuális kérdései

1. A szerzői jog kialakulásának oka, történeti fejlődése

Történetileg a technika fejlődése (könyvnyomtatás, ipari forradalom), a forgalmazási-felhasználási lehetőségek kiszélesedése váltotta ki a szerzői jog megjelenésére való igényt. A jogi szabályozás azokban az országokban jelent meg először, amelyekben az árutermelés fejlődése elég intenzív volt. Kezdetben az abszolút monarchiák privilégiumokat, monopóliumokat bocsátottak ki, elsősorban Angliában (stationers' copyright). Ez nem a szerző, hanem a felhasználó, a nyomdász-kiadó pozíciójának jogi oltalmát jelentette. Drága dolog volt könyvet kiadni, a könyvnyomtatás-kiadás kockázattal járt, viszont a sikeres könyvet "kalózok" gyorsan utánnyomhattak, most már kockázat (és a szerző dijazása) nélkül. Ez sértette a nyomdász-kiadók, de a szerzők érdekeit is.

A példányszám fontos dolog volt ("copy right" a mű példányához való kizárólagos jogot jelenti), ettől függött a szerző dijazása. Az elkelt példányokon lehetett lemérni a sikert, a mű, de a szerző sikerességet is. A nagy példányszám költségcsökkentő (és árcsökkentő) tényező is, a szerző és a kiadó érdeke. Mindezt sérti a jogosulatlan másolás, a műpéldányok előállítása és terjesztése. Egy sikeres szerző viszont többet kérhetett a jövőben megalkotandó művéért is.

2. A szerzői jog helye a magyar jogrendszerben

A magyar jogban a szerzői jog a szellemi alkotások jogába tartozik, ez pedig a polgári jog területe. Ezzel kapcsolatban két, általánosan érvényesülő, átfogó elvet kell kiemelni. Az oltalom hézagmentességének elve azt jelenti, hogy nem zárható ki olyan sajátos alkotásfajták létrejötte, amelyek nem férnek be az egyes specifikus jogintézmények kereteibe. Ezért van szükség arra az általános szabályra, amely szerint bármely alkotásfajta akkor is jogi oltalmat élvez, ha a specifikus oltalmak feltételeinek nem felel meg. Ezt a Polgári Törvénykönyv úgy fejezi ki, hogy a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek.

A másik elv a párhuzamos oltalom elve. Ez azt fejezi ki, hogy az egyes alkotásfajták tekintetében lehetséges az, hogy a külön jogszabályokban meghatározott specifikus jogkövetkezményekkel párhuzamosan a polgári jogban biztosított más igényeket is érvényesítsenek. Másrészről előfordulhat az is, hogy az adott alkotásfajta különböző oltalmi formák igénybevételének feltételeit egyszerre teljesíti. Ilyen esetben a jogosult a különböző igények között választhat, vagy akár párhuzamosan is érvényesítheti azokat.

A szellemi alkotásoknak azokat a fajtáit, amelyek az irodalom, a művészet vagy a tudomány területére esnek, a szerzői jog védi. A szerzői jogról külön jogszabály rendelkezik, ennek végrehajtási rendelete felsorolja azokat az alkotásokat, amelyek különösen a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartoznak.

3. A szerzői mű fogalma

A szerzői mű fogalmat a törvény nem határozza meg, a fogalmi elemek kimunkálását a birói gyakorlatra bízta. Az egyik legelterjedtebb meghatározás szerint a szerzői mű azonosíthatóan kifejtett eredeti gondolatszövedék (Boytha). A szerző műtől megkívánjuk, hogy más alkotásoktól megkülönböztethető, egyéni-eredeti legyen, tükrözze a szerzőhöz fűződő individuális kapcsolatot. Elvárható, hogy a mű egyértelműen utaljon a szerző személyére, a mű és a szerző azonosítható legyen. Külön problémát vet azoknak a műveknek a jogi oltalma, amelyeknél a szerző személye ismeretlen vagy amely művek népek kultúrális kincseként élnek és hatnak. Önmagában az egyszerű ötlet nem élvez szerzői jogi oltalmat, csak a formába oltott, kidolgozott gondolat. Nem szukséges, hogy a művet bármi módon rögzítsék. A jogi oltalom szempontjából a mű értékének, színvonalának gyakorlati jelentősége elhanyagolható.

4. A szerzői jogviszony keletkezése és tartalma

A szerzői jogi védelem keletkezéséhez nincs szükség semmiféle hatósági eljárásra, nyilvántartásba vételre vagy más formális feltétel teljesítésére. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével egyidejűleg keletkezik.

A szerzői jogi védelem abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszonyt alapoz meg. Ez azt jelenti, hogy e jogviszonynak csak a jogosítottja, a szerző meghatározott személy, a kötelezetti pozícióban bárki lehet, azaz mindenki köteles a szerző jogait tiszteletben tartani és tartózkodni azok megsértésétől.

A szerzői jogviszony tartalmat ezek a jogok és kötelezettségek adjak. A szerző jogait és a kötelességeket a törvény határozza meg. A szerzőt megillető jogosítványok egy része a szerző személyéhez fűződik, más része pedig vagyoni természetű.

5. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

A szerző személyhez fűződő jogai:

A szerző hozzájárulása nélkül a művön jogosulatlan változtatásokat nem eszközölhetnek. A szerző személyhez fűződő jogai forgalomképtelenek, a szerző személyéhez kötöttek, és időben korlátlanul érvényesíthetők azzal, hogy a személyhez fűződő jogok a szerzőt életében illetik meg, ezek a jogok nem örökölhetők. E jogok gyakorlására viszont a kegyeleti jog alapján más személyeket megillethet.

A szerző vagyoni jogai:

A szerzőt a mű felhasználását, nyilvánosság felé való közvetítését illetően kizárólagos rendelkezési jog illeti meg. Bármely felhasználási mód csakis a szerző hozzájárulásával lehetséges és ezért a szerzőt díjazás illeti. A dijazás a szerzőt a jogosulatlan felhasználás esetén is megilleti. A műpéldány átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását. A fizikai dologra és a benne megtestesült alkotásra vonatkozó jogosítványok elválhatnak.

A vagyoni jogosultságok időben korlátozottak és forgalomképesek. A védelmi idő irodalmi műnél az első kiadást követő hetven naptári év.

6. A szabad felhasználás

A szabad felhasználás a szerzői jog korlátai közé tartozik. A szabad felhasználás korlátozza a szerzői jogot, ez a vagyoni természetű jogosultságokra vonatkozik. Azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nem szükséges a felhasználáshoz a szerző engedélye és díjazásra sem tarthat igényt. Ezeket a törvény kimerítően sorolja fel azzal, hogy a felhasználáshoz az üzletszerűségnek, haszonnak, nyereségnek meg a "lehelete" sem férhet.

A szabad felhasználás körébe esik többek között az idézés joga, az átvétel, a felhasználás, a tömegtájékoztatás során valamint az időszerű műsorok keretében, illetve a mű egyes példányainak a kölcsönzése (pl. könyvtárban). Nyilvánosságra hozott műről magánművelődés keretében bárki készíthet másolatot.

7. Másolat készítése

Másolást jelent a mű példányának - bármilyen technikai úton való - többszörözése. A szabad felhasználás körében a műpéldány másolását a törvény három együttes feltétel mellett teszi csak lehetővé. (Ez a szabály az építészeti művekre és műszaki létesítményekre nem terjed ki.) A másolás nem szolgálhatja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sértheti. Forgalombahozatal a mű nyilvánosság felé való közvetítése, bármilyen technikai úton történik is ez.

8. A szerzői joggal szomszédos jogok

A szerzői jog védi azoknak az érdekeit is, akiknek tevékenysége a szerzői alkotások felhasználását szolgáló gyártásra, forgalmazásra, közvetítésre irányul.

Ilyenek elsősorban a hanglemezgyártók, a rádió és a televizió. Nekik érdekükben áll, hogy az általuk előállított alkotás- hordozókat más jogosulatlanul ne használhassa.

A hangfelvétel első előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételről jövedelemszerzés céljaból másolatot készítsenek vagy nyilvánosan bemutassák. Ez a védelem az előállítás évének végétől számított ötven évig áll fenn.

9. A hálózat értelmezése a szerzői jogok szempontjából

Az elektronikus hálózat (pl. az INTERNET) a legutóbbi évek műszaki fejlődésének egyik eredménye. A hálózat technikai lehetőséget nyújt a legszélesebb értelemben vett adatok (szöveg, kép, hang) továbbítására, tárolására, gyűjtésére, rendszerezésére. Ebből a szempontból figyelmet érdemelnek a különféle levelező listák, elektronikus újságok, web-lapok. A széles értelemben vett adatok között lehetnek olyan írás- és zeneművek, képek vagy más alkotások, amelyek szerzői jogi védelem alatt.

10. A digitális technika és a szerzői jog

A számítógépes, digitális technika a másolást (és tárolást) teszi lehetővé. A számítógép a szerzői jog szempontjából szöveg- , hang- és képrögzítő eszköz. Olyan eszköz, amely a "magáncélú" másolás lehetőségeit forradalmasította. Elterjedése felér azzal a változással, amit a hang- és képrögzítő eszközök tömeges elterjedése okozott a szerzői jogban.

11. Szerzői művek tárolása számítógépen

A számítógépes, digitális technika lehetővé teszi azt is, hogy szerzői műveket számítógépes adathordozón tároljanak és bármikor használjanak.

A számítógépes tárolás feltételezi, hogy a műpéldányról olyan (esetleg "anyagtalan") másolatot készítenek, amely alkalmas a számítógépes megjelenítésre.

Ez a "magáncélú" másolás, ha tömegessé válik, a szerzők jogos érdekeit sértheti.

Nyilvánvaló, hogy a szerzőnek az az érdeke, hogy minél több kiadást érjen meg a műve, minél több példányt adjanak el belőle, hiszen a kiadó a példányszám után fizet. Nem mellesleg ezen lehet lemérni a mű sikerességet, azt, hogy mennyire éri meg kiadni egy adott szerző művet.

12. A hálózati nyilvánosság felé közvetítés

A hálózat, a digitális technika és a számítógép mint technikai lehetőség a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokat is érinti.

A hálózat mindezzel a szerzői jog szempontjából olyan új felhasználási módokat tesz lehetővé, amelyek korábban ismeretlenek voltak, vagy amelyek egyszerűbbé, olcsóbbá és ezért tömegesse váltak.

A hálózat olyan mértékben teszi lehetővé, követhetetlenné és ellenőrízhetetlenne a szerzői alkotások nyilvánosság fele közvetítését (és könnyíti meg a hálózatról a magáncelú másolást is), amely a szerzők méltányos érdekeit károsan érintheti. Mindez aláássa a "hagyományos" szerzői jog kereteit, a szerző vagyoni jogait gyakorlatilag érvényesíthetetlenne teszi, de legalábbis megnehezíti.

13. A szerzői jog alkalmazása a hálózaton hozzáférhető művekre

A hálózaton hozzáférhető alkotásokra, ha szerzői jogi védelem alatt állnak, a szerzői jog általános szabályai vonatkoznak. Nem vélelmezhető, hogy a szerző hozzájárult a felhasználás e módjához illetve lemondott a díjazásról. Abból, hogy szerzői jogi védelem alatt álló mű a hálózaton elérhető, nem következik, hogy ez jogszerű.

A szerzőt megillető jogosultságok bárki által való megsértése szerzői jogbitorlás. Ennek vannak objektív alapú szankciói, amelyek függetlenek attól, hogy a bitorló magatartása jó- vagy rosszhiszemű.

Objektív alapú szankció a bitorlás megtörténtének bírói megállapítása, a jogsértő magatartástól való eltiltás, az elégtétel adásra kötelezés, a bitorlás folytán előállt dolog megsemmisítése vagy jogsértő voltától való megfosztása. Objektív alapú szankció, hogy a szerzőt olyan összegű díjazás illeti meg, mint amilyet a jogszerű felhasználás esetén követelhetne.

Ha a bitorló magatartása felróható, szubjektív alapú szankció a vagyoni és nem-vagyoni kártérítés valamint a szerzői díjnak megfelelő osszegű birság.

14. Másolás a hálózatról

A szerzői művek hálózatról való másolása csak a szabad felhasználás keretei között szabad, az ott ismertetett három együttes feltétel fennállása esetén.

A számítógépes technika következménye viszont, hogy hálózaton levő szerzői mű felhasználásához (megtekintéshez stb.) szükséges a másolat készítése.

Más kérdés, hogy ez a másolat a számítógépen tárolható-e. A tárolás járhat a szerző jogos érdekeinek sérelmével. A tárolás a bármikori későbbi felhasználást teszi lehetővé akkor is, amikor a mű a hálózaton bármely okból már nem érhető el. A szerzői jogba ütköző másolást jelenthet az is, ha az alkotást az eredeti hozzáférési helyhez képest máshol is hozzáférhetővé teszik (tükrözés). Az ilyen másolás a nyilvánosság fele való újabb közvetítést szolgálja, ezért a szerző hozzájárulása és díjazása nélkül tilos.

15. A hálózat és a közös jogkezelés lehetőségei a hatályos szabályok alapján

A közös jogkezelés jelenleg csak meghatározott műfajokra, felhasználási módokra terjed ki. Ezek általában olyanok, amelyeknel a mű illetve a felhasználás jellege miatt a díjfizetés igy oldható meg. Jellemzője az ilyen felhasználásnak, hogy a "nyilvánosság" nincs abban a helyzetben, hogy a szerzői művek között válogasson. A hálózaton viszont célzottan lehet keresni meghatározott szerzői művek után.

16. A Magyar Elektronikus Könyvtár és a szerzői jogok

A MEK célja eredetileg a szerző szándéka szerint is eleve elektronikus dokumentumként, díjtalanul, esetleg kifejezetten szabad hozzáférésű hálózaton keresztül terjesztett anyagok összegyűjtése, rendszerezése, megőrzése. Utóbb keletkezett cél, hogy az eredetileg nyomtatott alakban megjelent, de már idomulás miatt védelem alá nem eső műveket is elektronikus úton bárki számára hozzáférhetővé tesznek.

A hatályos szabályok alapján könyvtári szolgáltatás az anyagok helybeni használata és a műpéldányok kölcsnzése. Ezek a szolgáltatások díjmentesek, de a könyvtár használatával kapcsolatban térítési díjat lehet kérni.

Jelenleg a MEK jogi helyzete, jogalanyisága nem egyértelmű, de a szerzői mű egyes példányainak haszonkölcsönbe (ingyenes használat a visszaadás kötelezettségével) adásához nem kell jogi értelemben vett könyvtárnak lennie.

Masrészről viszont nem esik "a mű egyes példányainak" fogalma alá a műről készített másolat és ennek a másolatnak a haszonkölcsönbe adása. Itt ugyanis a "mű példánya" és a kölcsönbe adás közé beékelődik egy művelet, a másolás. Erre viszont külön szabályok vannak.

A MEK a műpéldányról számítástechnikai úton "anyagtalan" másik példányt készítene, ez számítógépes rögzítést és tárolást jelent, szükség szerint ezt bárki számára hozzáférhetővé teszi. Az, hogy a MEK adott esetben egyetlen műpéldányt megvásárol, nem jelenti azt is, hogy a tulajdonjogon kívül a szerzői jogokat is megszerezte. A Mek-nek a nyomtatásban megjelent műről másolatot kell készítenie. Azért, abból a célból kell másolatot készíteni, hogy a MEK a művet a nyilvánosság felé egyáltalán közvetíteni tudja.

Forgalombahozatalnak minősülhet, ha egy könyvtár - akar digitalizált formában - kiteszi a művet nyilvános betekintésre vagy saját célra másolat készítésére. Ha ezt egy könyvtár teszi és úgy, hogy a digitalizált forma csak a könyvtárban helyben tekinthető meg ("könyvtári szolgáltatás az anyagok helybeni használata) akkor esetleg meg lehet azt mondani, hogy ezzel összefüggésben a másolat készítése nem forgalombahozatal célját szolgálja. Itt - esetleg - lehet azzal érvelni, hogy csak a műpéldány megtekintésének egyik technikai formájáról van szó, mégha egyidejűleg többen is olvashatjak a "könyvet", ami hagyományosan csak akkor volna lehetséges, ha a könyvtár több műpéldányt megvásárolt volna. Ismét a szerzői és felhasználói érdekek kényes egyensúlyánál vagyunk.

A MEK eseteben viszont a másolás a forgalombahozatal célját szolgálja. A magáncélú másolás együttes feltételei közül tehát legalább ez nem valósul meg. Az ilyen másolás a még védelmi idő alatt álló műveknél tilos a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül. Ha a digitalizálás-másolás célja egy "könyvtárnyi nyilvánosságnál" szélesebb körhöz való eljuttatás, akkor ez túllép a szokásos könyvtári szolgáltatáson.

A fentiek szerint viszont nem minősül másolásnak az elérési cím közzététele.

Azoknál a műveknél, amelyeknél a védelmi idő lejárt, a mű gyakorlatilag szabadon másolható, a szerző személyhez fűződő jogait kell tiszteletben tartani (ezek nem enyésznek el), azaz a művet nem lehet megcsonkítani, a szerző nevét és e minőségét fel kell tüntetni.

17. Nemzetközi együttműködés a szerzői jog területén

A szerzői jog területén különféle nemzetközi egyezmények születtek. Ezek célja, hogy a nemzeti jogrendszerek területi hatályú oltalmával párhuzamosan egyetemes, nemzetközi megállapodásokban egyrészt egységesítsék a szerző jog jogintézményeit, másrészt az egyezmények alapján az államok a szerzőknek külföldön is védelmet nyújtsanak.

Ilyen egyezmények többek között: a Berni Únios Egyezmény, az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény, a Genfi Egyezmény. Ezek az egyezmények általában minimum-szabályokat tartalmaznak és rögzítenek néhány alapelvet is. Ilyen alapelv a belföldiekkel azonos elbírálás elve, az ún. alaki viszonosságra épülő regime national, az alakszerűtlenség elve, az oltalmak függtelenségének elve.

Külön kérdés, hogy külföldi elem esetén szerzői jogi perben a magyar nemzetközi magánjog szerint milyen kapcsoló szabályok (milyen jogot kell alkalmazni, melyik állam bírósága jogosult eljárni) érvényesülnek ezen a területen. A hatályos jog szerint a szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik. Azzal kapcsolatban, hogy a hálózaton lévő, szerzői jogi védelmet élvező alkotás esetében a jogbitorlást hol, melyik állam területen követtek el, még nem alakult ki gyakorlat. Védhetőnek tűnik az az álláspont, hogy a bitorlás helye az, ahol az a számítógép működik, amelyen az alkotást tároljak.

Felhasznált irodalom: