AZ MKM MÚZEUMI INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI PROJEKTJE

A "MAMA" (MAGYAR MÚZEUMOK ADATBÁZISA)

Suhajda Attila, etele@sun2.mkm.hu
Művelődési és Közoktatási Minisztérium

In 1996 the Ministry of Culture and Education has began together with 11 state museums the "MAMA" Hungarian Museums Database project.

The aim of this project is to establish a general artifacts index database wich is searcheable uniformly. The museums will be served by a central computer with ORACLE RDBMS. The database is accessible on 3 levels. The first for the public, accessible for everyone from the internet. On the 2 level the general database can be found with free searching capabilities, and the third level is closed, this is the researchers database, wich contains detailed information about the objects of collections. For those museums who don't have their own server, this central computer will provide place for their home pages and databases too.

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak 1996-ban lehetősége nyílt a kezelésében lévő múzeumok informatikai fejlesztésére. Ekkor kezdődött meg az alábi 11 múzeum bevonásával a Magyar Múzeumok Adatbázisa a "MAMA" projekt megvalósítása.

1. A programban résztvevő múzeumok:

A projekt minden közgyűjtemény számára nyitott, bárki csatlakozhat a rendszerhez azonban számukra az MKM közvetlen beruházást nem tud biztosítani. A központi gép szolgáltatásait igénybe vehetik ill. a projekt finanszírozásában készült szoftvereket ingyenesen megkapják.

Így csatlakozott első "külsősként" 12.-nek a Mezőgazdasági Múzeum is melynek fenntartója a Földművelési Minisztérium.

A projektet 2 fő cél megvalósítására hoztuk létre. Egyrészt, hogy megfelelő informatikai infrastruktúrával lássuk el a fenti intézményeket, másrészt megteremtsük egy egységes országos múzeumi nyilvántartó rendszer alapjait, melynek létrehozása régóta célja a közgyűjteményi szférának, de 1990 óta komoly minisztériumi lépés nem történt megvalósítására. Azóta az informatikai világ, annak lehetőségei alapvetően megváltoztak, új célokat kellett megfogalmazni nekünk is. Azt is tudjuk, hogy csupán a tárca szándékai nem elégségesek eredmény eléréséhez, de hisszük, hogy e projekt sikeres megvalósítása közös érdekünk. Ismerve a múzeumi nyilvántartások különbözőségét a nyilvántartásra vonatkozó egységesítési törekvéseink e projekt keretében gyakorlatilag csak a lekérdezés tartalmi szintjére szorítkoznak. Itt csupán az alapjait szeretnénk megteremteni egy olyan adatbázisnak, amely egyaránt szolgálja a kutatás és az oktatás céljait.

2. A fejlesztés főbb pontjai az alábbiak:

I. A programban résztvevő intézmények számítógépes infrastruktúrájának bővítése.

II. Ad hoc bizottság megalakítása az együttműködő intézmények és az MKM képviselőiből.

III. A bizottság által elfogadott irányelvek alapján a nyilvántartó program elkészítése.

IV. Központi gép + szoftverek beszerzése, üzembehelyezése.

V. A régi adatbázisok konvertálása, a nyilvántartó program üzembehelyezése, használatának betanítása. Központi gép üzemeltésének megszervezése (személyi, technikai személyzet biztosítása).

3. A konkrét megvalósításról röviden:

Előrebocsátjuk, hogy a koncepció részleteiben változhat.

A kifejlesztendő adatbázis multimédia adatbázis lesz, tehát a szöveges információk mellett egyaránt tud képet, hangot, filmet tárolni. Az adatbázis építés, lekérdezés ún. kliens-szerver megoldással valósul meg. Ennek lényege, hogy a múzeumok önálló saját adatbázisai egy nagy teljesítményű központi számítógépen lesznek elhelyezve, amely felett a résztvevő intézmények teljes körű hozzáférési joggal rendelkeznek. Adatbázisaikat az interneten keresztül e szerveren tarthatják karban egyidőben tetszőleges számú, megfelelő teljesítményű hálózatba kapcsolt PC-vel. Ezen adatbázisok közös pontja néhány segédadatbázis (anyagok, technikák, stb.) lesz valamint az a 10 információ amelyet minden gyűjtemény adatbázisa tartalmaz. Lényegében ez a szűkített rekordstruktúrájú adatbázis az amelyet MAMA-nak neveztünk el. Az adatbázis platformja ORACLE, míg a nagyközönség felé hálózaton történő szolgáltatásé várhatóan az ORACLE WEBServer-je lesz. A kliens gépeken Windows NT operációs rendszer működik.

4. Előzmények:

1993-ban két nagy múzeum a MNM és az NM kapott az NIIF által kiírt pályázaton UNIX munkaállomásokat ill. gyűjteményeik méretéhez megfelelő nagyteljesítményű adatbáziskezelő szoftvereket. A Nemzeti Múzeum 1995-ben, míg a Néprajzi Múzeum 1996-ban készült el -nagy nehézségek árán- saját belső műtárgynyilvántartó rendszere fejlesztésének első fázisával. Mindkét munkának sok tanulsága volt a többi múzeum számára is.

Először szembesültek a közgyűjtemények gazdasági vezető azzal a ténnyel, hogy ezeknek az eszközöknek az üzemeltetési költségei (szervíz, support szerződések, upgrade-ek) nem mérhetők a PC-k költségeihez. Ezt a tényt azonban sokáig egyszerűen nem vették figyelembe. Nem volt fontos pl. egy 4 millió Ft értékű szoftver support szerződésének megkötése, jóllehet egy 2 millió Ft értékű személyautónál ugyanez rendszeres szervízelés formájában természetes. Nem tudatosult az, ami a gazdaság piaci szereplői számára már régen tudott, hogy az informatikai eszközök amortizációs ciklusa egyre rövidebb (kb. 3 év), így minden évben a teljes bekerülési költség 1/3-át újra számítástechnikai eszkökbe kellene fektetni. Ehhez természetesen nem volt sehol pénzügyi fedezet.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre bővülő lokális hálózatok, adatbázisok üzemeltetéséhez felkészült szakemberek kellenek, akik bérezése viszont nem mérhető a múzeológusi fizetésekhez. A magasabb bért fizetni nem tudó múzeumoknak 2 lehetősége maradt, vagy találnak olyan "megszállottat" aki a piaci fizetések töredékéért hajlandó dolgozni, vagy "beérik" kevésbé felkészült szakemberekkel. Tovább nehezítette a problémát, hogy a nagy nyilvántartó rendszerek fejlesztése -ami házon belül már nem ment- pl. INGRES vagy ORACLE környezetben óriási összegeket jelentett még akkor is, ha a fejlesztő cégek komoly árengedményekre is hajlandóak voltak. Ezeknek a milliós nagyságrendű költségeknek az előteremtése szinte lehetetlen feladat elé állította az említett pályázaton "szerencsés nyertes" múzeumokat.

A számítógépes nyilvántartás megvalósításának igénye temészetesen a többi nagy múzeumnál is felmerült azonban legtöbbjüknél nemhogy UNIX szervert, de még lokális hálózatot sem lehetett találni az internet hozzáférésről nem is beszélve.

A múzeumok ezen, főként a szűkös pénzügyi finanszírozásra visszavezethető problémáikra a fenntartó Kulturális Tárcától vártak segítséget de az egy esetet (Nemzeti Múzeum) kivéve nem tudott hozzájárulni e sokmilliós nagyságrendű kiadásokhoz.

Ebben a helyzetben kellett igen szűkös keretek között mozogva a Minisztériumnak valamiféle megoldást kiötlenie, hiszen hasonló anyagi támogatási igénnyel jogosan jelentkezhetett volna a többi országos múzeum is.

Mivel a legoptimálisabbnak tűnő választás (minden múzeumnak saját szervert, hálózatot, személyzetet) finanszírozása jelenleg lehetetlen lenne, egy ugyanazt a célt szolgáló, de jóval olcsóbb, -így megvalósítható- alternatívát választottunk. Így indult a MAMA projekt.

5. A részletekről:

Az olcsóbb megoldás 1 db -a Néprajzi Múzeumban elhelyezett- központi szerver gép beszerzését jelenti, amely várhatóan egy 2 processzoros, legalább 256 Mb RAM-al és 10 Gb háttértárral rendelkező UNIX operációs rendszerű számítógép lesz. Ezen fog futni egy ORACLE RDBMS amely az összes múzeum adatbázisait tárolni fogja.

A projektben résztvevő többi múzeum gépein NT ill. Win'95 alatt működő alkalmazással "on-line" módon lehet az adatbázisokat karbantartani. Azokon a gépeken pedig, amelyek nem rendelkeznek hálózati kapcsolattal, vagy kisebb teljesítményűek egy másik, de kezelését tekintve megegyező programmal "off-line" adatbázis-építést lehet végezni, a közvetlen kapcsolatú megoldáshoz képest bizonyos korlátozásokkal. Ezeket a "külön épített" adatbázisokat a központi rendszer természetesen importálni tudja. Az adatimport-export különös jelentőségű a feladat szempontjából, ugyanis egy ideig biztosan együtt fognak élni a régi lokális dBase, Clipper, stb. adatbázisok és az új rendszer, addig biztosan, amíg az új funkcionalitásában nem nyújt többet a meglévő programoknál.

A nagyközönség felé hálózaton történő szolgáltatás ORACLE WebServer-rel fog történni, amelyet bármelyik internet böngésző szoftverrel (Netscape, Explorel, stb.) le lehet kérdezni. A WebServer maximális kontrollt biztosít az adatbázisok felett és természetesen az egyes múzeumoktól függ, melyek azok az információk amelyekhez szabad hozzáférést biztosít.

Felmerült az ötlet -azonos profilú intézmények lévén-, hogy intranetbe kapcsoljuk e múzeumokat, esetleg az adatbázis karbantartására alkalmas kliens oldali szoftvert felváltjuk egy szabványos ill. kváziszabványos web-es eszközök alkalmazásával megírt platformfüggetlen programmal. Mivel a konkrét megvalósítás jelentősen függ attól, hogy ajánlatkérőnkre milyen válaszok érkeznek a fejlesztőcégektől egy ilyen megoldás most sincs kizárva.

6. Eddig tett lépések:

Az érintett múzeumok vezetői együttműködési nyilatkozatot írtak alá a projekt közös munkával való sikeres megvalósítása céljából. E szándéknyilatkozat legfontosabb pontja az intézményen belüli adatbázis építési munka folyamatosságának biztosítása.

Létrejött a szerződés az MKM és az NIIFP között a 9 db 64 Kb/s ill. 2 db 128 Kb/s digitális bérelt vonal kiépítésére. Ezek üzembehelyezése azóta részben megtörtént.

15 db erős PC munkaállomás beszerzésére adtunk támogatást az intézményeknek, így legalább 1 db gépet minden intézmény kapott.

Megalakult az ad hoc bizottság, amely meghatározta a minimálisan rögzítendő adatok struktúráját, az egységes adatrögzítő-lekérdező program formáját, az üzemeltetés egyes kérdéseit.

Kiírtuk az ajánaltkérőt, a nyilvántartó szoftverre ill. a szerver gépre.

7. A MAMA adatstruktúrája:

Az ad hoc bizottság legnehezebb feladta a minden intézmény által elfogadott egységes adatstruktúra kialakítása volt. A múzeumok eltérő hozzáállását mutatja, hogy míg pl. a Néprajzi Múzeum 25 információt szogáltat tárgyairól, addig a Nemzeti Múzeum mindössze hármat. Ennek okát nehéz megmagyarázni. Mindenesetre a hivatalos indokok általában az adatok ill. a műtárgyak védelmére hivatkoznak, jóllehet a sokmillió tárgynak csak töredékét védi valamilyen adatvédelmi korlátozás. Összeségében elmondható, hogy a múzeumok az alábbi táblázatba foglalt adatokat biztosítják a közös indexadatbázisba, azonban abban is csaknem teljes az egyetértés, hogy nem mind kerülhet kereshető módon a publikus rendszerbe.

Az alapadatokat az alábbi táblázat mutatja. Ezek azok az információk, amelyek közreadását a közös adatbázisba a múzeumok elfogadták.

Az adabázis struktúráját az alábbi vázlat mutatja. Lényegében logikailag teljesen önálló adatbázisokból áll a rendszer, amelyben a fenti mezők közösek mindössze. A teljes adatbázis rekordstruktúrája sokszáz mezőből fog állni, melyek közül az adott intézmények gyűjteményeik nyilvántartásához szükségeseket használják.

Az alapadatokhoz az alábbi segédtáblák tartoznak:

  1. gyűjtés módjai
  2. földrajzi helyek
  3. névjegyzék
  4. anyagok
  5. technikák

Közös még a gyűjteményekben a fent felsorolt 5 segédtábla, valamint a minősített kapcsolatok táblázat. Ez az egyik legérdekesebb megoldása a rendszernek, amelyre a gyűjtemények sokrétűsége miatt van szükség. Ennek segítségével sokkal rugalmasabban kezelhetők az adatmezők valamint keresésnél is használhatók.

Lényegében két dologról van szó. Egyrészt az egyes adattípusok más-más minőségben vannak jelen az egyes gyűjteménytípusokban pl. helység típusú adat lehet a lelőhely, készítés, használat helye, stb. E különböző címkével ellátott mezők viszont nem mindegyik gyűjteményben fordulnak elő. E kapcsolatrendszer kezelésére dolgoztuk ki a minősített kapcsolatok rendszerét, melyet elsőként a Néprajzi Múzeum jelenlegi nyilvántartó rendszerében alkalmaztunk.

8. Zárszó:

A MAMA-hoz kapcsolódva még ebben az évben újabb eszközbeszerzési ill. adatbázisépítési támogatást fog biztosítani a Minisztérium múzeumai számára. A projekt aktualitását és egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy a kialakuló adatbázist számos most induló ill. folyamatban lévő informatikai projekt figyelembe veszi, számol ennek létrejöttével. Elég csupán az MKM indította középiskolai internet projektre gondolni, amelynek eredményeként 2 év múlva sokezer középiskolás lesz az internet és a MAMA aktív használója.

Alapvető jelentősége egy ilyen méretű publikus adatbázisnak abban rejlik, hogy a magyar nemzet kulturáját, kulturális örökségét az egész világon elérhetővé teszi, közelebb hozva hazánkat mind a tudományos élet mind a látogatók, érdeklődők számára. Hiszen tudjuk Magyarország annyi az intrenet egyre szélesebb tábora számára amennyit pl. az Alta Vista megtalál belőle.