A Közös Elektronikus Katalógus NIIF-es és TEMPUS-os élete

Balázs László, lbalazs@giant.lib.klte.hu

KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Burgermeister Zsolt, burgi@sk-szeged.hu

Somogyi-könyvtár, Szeged

1. A KözElKat létrejötte

Magyarországon egyre több könyvtár rendelkezik Internet eléréssel, és ezen keresztül gyakran különféle online elérhető adatbázisokat kérdeznek le. Mégis leggyakrabban egy másik könyvtár katalogusa, vagyis OPAC-ja szokott ez az adatbázis lenni. Rengeteg ötlet merült fel azonnal, amint ezek használata szélesebb körben elterjedt.

Az adatok átvételétől a könyvtárközi kölcsönzés adminisztrációjának megoldásáig sok mindent kitaláltak. Az egyik leghamarabb megfogalmazott igény a katalógusok lekérdezésének egységesítése, és egyben a katalógusok egyetlen kérdéssel való körbekérdezése. Erre számos nemzetközi példa akad, melyek közös jellemzője, hogy hatalmas munka, és rengeteg szabvány születése követte létrejöttüketés ezek a folyamatok még korántsem fejeződtek be.

2. A pilot project megfogalmazása

Természetesen a magyar katalógusok közös lekérdezése is igen hamar igény lett, így ennek létrehozásához először egy pilot projectet indított az NIIF. Ennek célja a kitűzött feladat tanulmányozása, a megvalósítás során felmerülő problémák elemzése, és egy működőképes rendszer modelljének elkészítése volt.

Ezel a célkitűzéssel a tapasztalatok szerint felgyorsult a folyamat. A modell alapján a pilot projecben elkészült rendszer két lényegesen különböző könyvtári katalógus lekérdezését tartalmazta olyan módon, hogy ez más renszerekre is könnyen implementálható lett.

Ez a két könyvtári rendszer a Voyager és a BRS volt. A Voyageres részt Balázs László a KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában készítette, a központi lekérdező résszel egyetemben. A BRS részét pedig Burgermeister Zsolt a JATE Egyetemi Könyvtárban csinálta meg.

A modell tervezése során ügyelni kellett a könnyű és gyors megvalósíthatóságra. Mivel a rendszerek igen nagy mértékben különböznek egymástól, a legkisebb közös nevező megtalálása is igen nehéz feladat volt. Figyelni kellett a tovább fejlesztés során felmerülő szükségszerű változtatások beépíthetőségére, az esetleg felmerülő funkció bővítések beilleszthetőségére. Ilyen a kezdeteknél már felmerült igény a MARC rekord letöltése is.

3. Közös katalógizálás

A katalógusok építése során nagy segitséget nyújthat egy már kész leírással való összehasonlítás, és esetlegesen a rekordok letöltésének lehetősége meg tovább növeli ezt.

A közös katalógizálásban két főbb modell létezik, és ezek jó néhány variációja. Az egyik leginkább a union katalógusra hasonlít, aholis egy helyre kerülnek a katalógusok adatai, és ezeket kérdezi le egy rendszer. A másik a már meglévő katalógusok lekérdezését körkérdésként teszi meg, így tehát a kérdés feldolgozásán és az arra adott egységes válasz megfogalmazásán kívül nincs több feladat. Mindkét modellnek megvannak az előnyei, és hátrányai. Itt a második megoldást szeretné modellezni, és megvalósítani a KözElKat.

A párhuzamosan futó egyébb projectek más modellben gondolkodnak, és így, ha ezek létrejönnek a mi munkánk segítően és kiegészítően működhet, megkímélve néhány zsákutcától ezeket.

4. Miért nem Z39.50?

A leggyakrabban feltett kérdésre a válasz viszonylag egyszerű. A Z39.50 egy absztrakt információ keresési szabvány, amely mint ilyen egy a kommunikációs folyamatokat leíró eljárás gyüjtemény. Ehez még sok különböző szabvány kapcsolódik, mire létrejön egy könyvtári lekérdezést definiáló szabályhalmaz. Ennek implementálása nem könnyű feladat. Mégis ez mutathat a legjobb megoldás felé.

Meglehetőden sok könyvtári rendszerhez készítettek Z klienst és szervert, ám sajnos Magyarországon nemigen lehet működőképes szervert találni közülük. Az egyik ok az hogy nem sok rendszerhez lehet megkapni az alap csomagban a Z felületet, így gyakran ennek elhagyásával csökkentik a költségeket, és általában később sincs rá pénz, hogy megvásárolják a kiegészítést. A másik ok pedig hogy mivel általában a meglévő rendszerek használatát sem igénylik, ezek nem műkődnek. Beillesztésük meglehetősen mély ismereteket és tapasztalatot kíván az adott rendszerben.

Azoknál a rendszereknél pedig ahol nincs még elkészítve a Z ilesztés, mert esetleg nem is lehet, ez eleve a lekérdezésből való kizárást jelentené.

Nagy problémát jelent még a rekordok, indexek közötti eltérések is. Így tehát úgy döntöttünk, hogy a Z39.50 szabvány elveit megtartva a feladat céljaira specializált protokolt hozunk létre, nyitva hagyva a Z39.50-el való lekérdezés lehetőségét is.

Ez jelen pillanatban úgy néz ki, hogy egy Z kliens beépítése van folyamatban a lekérdező részbe, a brókerbe. Ez elfedi a különbségeket a KözElKat protokollal, és a Z39.50 protokollal kommunikáló szerverek között, és így a változás gyakorlatilag érzékelhetetlen lesz egy szerver cseréje esetén.

5. Mi a Webpac?

A lekérdezés alapkitétele az volt, hogy az WWW felületen át történjen. Itt természetszerűen merült fel a kérdés, hogy használható-e a lekérdezés során a rendszerekhez elkészített Webpac felület.

A Webpac-ok gyakorlatilag olyan CGI programok, amik az egyik oldalon a katalogus lekérdezésére valamilyen módon alkalmasak, míg a kimenetük minden esetben a rendszer íróinak izlésétől függően formázott HTML lapok. Itt az adatbázis lekérdezésének megvalósítása számtalan lehet, a Z39.50-WWW gateway-től egészen az adatbázist szövegesen feldolgozó programokig.

A keresőkérdés megfogalmazása gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével lehetséges csak, és az eredmény sokfélesége miatt a feldolgozá szinte lehetetlen.

Van olyan Webpac, ami először rövid, majd egy hosszabb leírást közöl, van amelyik azonnal a hosszabat adja. Így tehát a Webpacok gyakorlatilag használhatatlanok a közös lekérdezés szempontjából, de a megoldásaikból sokat lehet tanulni.

6. Mi a KözElKat célja?

Röviden, egy egyszerű és gyorsan megvalósítható módszert adni a könyvtárak katalógusainak lekérdezéséhez. Ez a lekérdezés WWW felületen keresztül történik. Nem várjuk el, hogy megváltozzon az adatbázis szerkezete. A kérdésekre adott válasz a rendszerekhez illesztett szervereken és természetesen a rendszer belső felépítésén múlik, azonban megpróbálunk minél egységesebb választ és formát kialakítani.

7. A KözElKat felépítése

A KözElKat kliens-szerver modellű kérdés-válasz módon kommunikáló rendszer. A szerverek mindig a helyi rendszerhez illeszkednek. Ezek egy telnet kapcsolattal is lekérdezhetőek. A kérdéseket a protokol szerint kell megadni, és soronként értelmezi ezt a szerver.

A kérdésekre adott választ a KözElKat bróker néven ismert kliens program dolgozza fel és alakítja át HTML formába. Ez a program azért kapta a bróker nevet, mert az általában használatos kliensektől eltérően itt több szerverrel kapcsolódik őssze egyidőben.

A szerverek csoportja külön is lekérdezhető tetszés szerinti csoportosításban.

8. A KözElKat protokol

A protokol röviden az alábbi szabályokkal írható le:

Itt bármelyik sora kimaradhat a helyi rendszer ezt a mezőt nem alkalmazza, vagy a rendszerben tárolt leírásból ez eredetileg is hiányzott.

9. A TEMPUS project és az abban résztvevő intézmények, rendszereik

A TEMPUS egyik pályázatát 7 könyvtából álló egyesülés pályázta meg. Céljuk többek közt a katalógusok közös lekérdezésének megoldása volt, és eere kívántak egy WWW felületet létrehozni.

A résztvevő intézmények és rendszereik:

Itt a téma azonossága miatt hamar megtaláltuk a kapcsolatot velük. A tanácskozások során kiderült hogy a pályázat nagy arányú szoftver és hárdver vásárlást nem tesz lehetővé. A Z szerverek megvásárlása nem fér bele a keretbe, és ez a TINLIB esetében nem is lett volna megoldás, mivel a katalógusok nem érhetők el eredetileg az Interneten, és a Z szerver még nincs kész ehez a rendszerhez.

A KözElKattal viszont sikerült megoldást találni. Az OLIB és az ALEPH rendszernél egyszerűen, néhány hét alatt, egy KözElKat szerver került kifejlesztésre a megadott specifikációk alapján, és utánna a tesztelés során kellett csak kisebb módosításokat eszközölni.

A TINLIB esetében a kérdést bonyolította, hogy mint azt az előbb is emlitettem a katalógusok az Interneten keresztül eddig nem voltak elérhetőek, így ezeket fel kellett tölteni oda, és a kvázi aktuális katalógus egy WAIS alapú adatbáziskezelőbe került. Ehez került illesztésre egy KözElKat szerver, ami ennek a részfeladatnak a legkönnyebben megoldható része volt.

A DYNIX könyvtári rendszerébe megtalálható volt a Z szerver így annak beüzemelése után a brókerbe fejlesztett Z kliens kérdezi le az ezt a rendszert használó két könyvtárat.

A bróker a project során számtalan kisebb változáson ment keresztül, amely főleg a megjelenítést érintette. A legnagyobb változásokat a Z kliensnek a brókerbe illesztése, illetve a lekérdezés párhuzamosítása jelenti.

A project lebonyolítása során rengeteg tapasztalatot, és egy működőképes rendszert szereztünk. Rengeteg probléma is felmerült persze, ám ezek nagyrészénél megoldások születtek a rendszerek lehetőségeit figyelembe véve.

Terveink közt szerepel a MARC rekord letöltés és a könyvtárközi kölcsönzés kiegészítés elkészítése is.

Szeretnénk, ha minél több kőnyvtár bekerülhetne a lekérdezett könyvtárak listájába. Ebben a TEMPUS project belépése, és abban elkészült fejlesztések nagy segitséget jelentettek.

A lekérdezhető könyvtárak listája, és természetesen a bróker megtekinthető a http://www.lib.klte.hu/kozelkat/ címen.