"ÉS MENNEK A VIRTUÁLIS ÚTON ..." : PILLANATKÉP EGY FOLYAMATRÓL

Dr. Magyar Gábor, magyar@ttt.bme.hu
BME Távközlési és Telematikai Tanszék

Abstract

By providing an open cooperation network for concerted urban development through Telematics, the Euro-pean Digital Cities project aims to accelerate the deployment of cost-effective telematics solutions re-sponding to a common definition of the "urban demand" for telematics services and applications.The scope of this project covers a number of networking activities by cities, towns and regions with a view to laying the foundations of the Global Information Society. Through this open network, local authorities have access to an important forum for information exchange and expertise which enable policy and decision makers more effectively to promote the development of new urban telematics systems and services, based on knowledge and 'best practice' derived at the European level. By undertaking concerted activities on telematics applications in urban and surrounding areas and measuring the development of urban telematics and the contribution that these are making to economic and social growth, the project also seeks to establish a consensus on appropriate technological solutions to the challenges facing urban areas in Europe. The pa-per gives an overall look on Telecities, Polis Network, Car Free Cities, European Transport Committee.

1. Digitális városok Európában

Az un. "intelligens" településekkel kapcsolatban örvendetesen szaporodik a hazai aktivitás. Kevéssé ismert azonban, hogy Európában már több olyan városi kezdeményezés született, amelyek e tárgykör valamilyen aspektusával határoz-zák meg önmagukat. Az utóbbi időben már nem "intelli-gens", hanem "digitális" jelzővel illetik magukat, széleskörű együttműködéseket alakítanak ki, ered-ményesen indulnak az EU támogatásokért és egyre inkább lobby tényezővé kívánnak válni Európában.

Alulról-felfelé épülő kezdeményezések indultak, amelyek minél hatékonyabban próbálnak viszonyulni az EU politikai és támogatási mechanizmusaihoz.

E kezdeményezések mindegyike az információs társadalomban rejlő lehetőségek jobb megér-tését tűzte ki célul. Ösz-tönözni kívánják a helyi partnereket a digitális város fejlesztésekben való rész-vételre, konszenzust céloznak meg a városi problémák megfogalmazásában, saját érdeklődési terüle-tükön telematikai stratégiát fogalmaznak meg, konkrét projekteken alapuló know-how cserét szer-veznek - a tapasztalatokat gyakorlati alkalmazásokban és az európai intézmé-nyek számára készített ajánlásokban hasznosítják.

1989 óta több nyílt együttműködési hálózat alakult a telematikára alapozott összehangolt városi fejlesztésekhez. A négy legnagyobb városi hálózat (Telecities, POLIS, Car Free Cities és European Transport Committee [1, 2, 3] ) 1996 január 1-jén közös projektet kezdeményezett az EU Telematikai Alkalmazás Programban. [7] A projekt neve: Európai Digitális Városok (European Digital Cities - EDC [4, 5]), fő célja felgyorsítani a költséghatékony telematikai me-goldások meg-születését és elterjesztését a közösen meghatározott szolgáltatási és alkalmazási igények szerint.

A projekt városok és régiók számos "hálózatszerű" aktivitását takarja. [6] Szemlélete a globális információs társadalom olyan megközelítésén alapul, ami többek között a Delors Fehér Könyvben, a Bangemann jelentésben és a G7 1995 februári konferenciáján jelent meg. [8, 9]

E nyitott hálózattal a helyi önkormányzatok információ- és tapasztalat kicserélési fórumhoz jut-nak, amely a politika és "döntéscsinálókat" jobb helyzetbe hozza az új városi telematikai rend-szerek és szolgáltatások fejlesztésében - azáltal, hogy európai szintű tapasztalatra, a "legjobbnak bizonyult" gyakorlatra támaszkodhatnak.

Az EDC projekt eddigi aktivitása elsősorban a politikai keretek (kormányzat - önkormányzat - polgárok) tisztázására, a városi és regionális kezdeményezések kooperációjára, a telematikai alkal-mazások közvetlen és közvetett hasznának vizsgálatára irányult. Folyamatos figyelmet kap a demokrácia és az életminőség javítása. Az EDC publikációkat ad ki, munkacsoportokat szervezett a városok által együttesen meghatározott tárgykörökben, workshop-okat, szemináriumo-kat szervez, elektronikus kommunikációs csatornákat (WWW, videókonferencia, levelezési listák) állított fel, konferen-ciákat tart, Brüsszelben kooordinációs irodát állított fel.

A legkiterjedtebben a közlekedési alkalmazásokat vizsgálják. Több pilot projekt fut, ami az uta-zások kiválthatóságával (távmunka, táv-ügyintézés, táv informálódás, stb.) és jobb szervezésével (integrált helyfoglalási és fizetési rendszer, utazástervezés, útvonalválasztás, teherforgalom és rako-mány menedzsment) foglalkozik.

Az információs társadalom legfontosabb társadalmi vonatkozásait az EDC projektben a demokráciában, az oktatásban és az életminőségben fogalmazták meg. Ma már látható, hogy a tele-matika sok szociális probléma enyhítéséhez képes hozzájárulni (pl. a szociális elszigeteltség, a mobi-litási hátrányok, az oktatáshoz és továbbképzéshez való hozzáférés, stb.), ám világos, hogy ésszerűen összehangolt fejlődés híján kedvezőtlen jelenségekkel fog járni (ha az ellenőrzés és a hozzáférés kevesek kezében összpontosul). Alig tudatosult, hogy van szociális aspektusa a befektetési és működ-tetési feltételeknek is. Például hogyan vehetik igénybe a telematikai szolgáltatásokat az egészség-károsult emberek, mennyit fizetnek majd a diákok?

A technológiai kérdések közül hangsúlyt kap az információs infrastruktúra és az enge-délyezési/hozzáférési technikák. Az 1. és 2. EDC konferencián a többcélú kábeltévé előfizetői háló-zatok képességeit demonstrálták, amelyek mind a közösségi célú alkalmazások (pl. távtanulás, egészségügy, adminisztratív ügyek), mind az üzleti szolgáltatások (TV, fizető TV, távvásárlás, játék és egyéb programok disztribúciója, stb.) alkalmas és megengedhető költségű hordozója lehet. Az EDC projektben a legfontosabb felhasználói igényként merült fel a könnyű információ hozzáférés, a széle-skörű személyek közötti kommunikáció, a kooperatív munkalehetőségek, és az adminisztrációs folyamatok javítása.

2. Az EDC projekt hálózatai

TELECITIES

Nyílt hálózat összehangolt városi fejlesztésekhez a telematika segítségével. 13 ország több, mint 70 városa (és számos vállalat) a tagja. A résztvevő városok számára lehetőséget biztosít a tapasztalatok cseréjére, és az információs tár-sadalom felé vezető út problémáiban közös álláspontok artikulálására.

A felhasználói igényekre rátaláló telematikai szolgáltatások és alkalmazások meghatározásához a Telecities a tech-nológiai megoldások fejlődését is szolgálja az összekapcsolhatóság és az együtt-működtethetőség igényével, a szabván-yosítás szorgalmazásával. Ezért a hálózat nem csak a városok, de vállalatok számára is nyitott. (Megfigyelői státuszban tagok például: 3Com, ICL, Lifelong Learning, Novell, Olivetti Telmedia, Philips, SUN, TEIS)

A Telecities prioritásai:

Workshop-okat, szemináriumokat szerveznek annak elősegítésére, hogy a telematikai kérdésekben konszenzus alakuljon ki; publikációs lehetőségeket (hírlevél, WWW, bulletin board) nyújtanak a számottevő telematikai aktivitásokhoz; koordinációs irodát működtetnek a városok számára érdekes telematikai eredmények megismertetéséhez; elektronikus kommunikációt működtetnek a városok között; a legfontosabb kérdésekben munkacsoportokat működtetnek.

POLIS NETWORK (Promoting Operational Links with Integrated Services)

Európai városok, régiók és regionális szervezetek hálózata. 10 országból több, mint 35 (városa illetve régió) tagja van.

Célja a városi közlekedési és környezeti problémák megoldása a fejlett közlekedési telematika (Advanced Transport Telematics, ATT) segítségével. Különös hangsúlyt helyeznek a következő alkalmazási területekre: forgalom menedzs-ment, energia hatékonyság, környezetvédelem, nyilvános információs rendszerek (például az utak biztonsága, a közlekedés környezetkárosító hatása téma-körökben).

Tapasztalatcserékkel, a szabványosítás elősegítésével, az EU intézményekkel történő szoros kapcsolattartással és más módokon igyekeznek elősegíteni a telematikai eredmények alkalmazását. 1989 óta számos EU projektet futtatnak, amelyekben különböző városok konzorciumai vesznek részt.

CAR FREE CITIES

Ezt a hálózatot az EU DG XI. hívta életre 1994-ben. Az első 37 város ekkor úgy határozta meg önmagát a hálózatban, hogy fejlesztik, kicserélik és a gyakorlatban alkalmazzák azokat a techni-kákat és módszereket, amelyekkel csökken-thető a forgalom a városokban, elsősorban olyan közle-kedési módok bátorításával, amelyek az autónál kevésbé károsítják a környezetet. Ma már több, mint 15 országból 56 tagja van.

A tagok 6 munkacsoportban dolgoznak:

EUROCITIES TRANSPORT COMMITTEE

A Bizottság célja, hogy fontos lobby tényezővé váljon az európai városi közlekedési poli-tikában. Ennek érdekében

A Bizottság rendszeres összejövetelein politikai és technikai szekciókat különböztet meg. Szoros kapcsolatot ápolnak a POLIS-szal és a Car Free Cities-zel.

A fenti négy hálózatban a jelen előadás anyagának leadásakor érintett városok száma országonként az alábbi volt:

Nagy Brittania

      37

Ír Köztársaság

      2

Olaszország

      19

Albánia

      1

Franciaország

      15

Ciprus

      1

Spanyolország

      12

Lettország

      1

Hollandia

      10

Litvánia

      1

Németország

      10

Luxemburg

      1

Görögország

      6

Magyarország

      1

Belgium

      7

Makedónia

      1

Lengyelország

      5

Románia

      1

Svédország

      5

Skócia

      1

Portugália

      5

Svájc

      1

Dánia

      4

Szlovénia

      1

Cseh Köztársaság

      3

Ukrajna

      1

Finnország

      3

Ausztria

      2

3. A szélesebb horizont

A gazdasági és szociális kapcsolatok globalizálódását egyebek mellett a telematika teszi lehe-tővé. Nagy kihívás, hogy Európa sikeres szereplő lesz-e az új világrendben vagy kényszerpályára kerül? Az EDC projekt legfontosabb lehetősé-geit ebben a versenyben a következőkben foglalták össze:

TUDATOSSÁG

A telematika olyan forradalmi változást hordoz, ami az első ipari forradalomhoz hasonlítható. Jelentőségének felis-merése, az ehhez kapcsolódó tudatosság mértéke országonként és városonként erősen eltérő. A nem-üzleti aktivitások jelentőségét még nem ismerték fel széles körben. Az önkor-mányzatokban és más hivatalos szervezetekben még csak kevéssé tudatosult a telematika potenciális haszna a munkanélküliséggel kapcsolatban, a szociális kohézióban, a mobil-itás menedzsmentben, a környezetvédelemben, stb.

Az EDC projekt a döntéshozók és az önkormányzatok körében igyekszik tudatosítani a tele-matikai fejlesztések nyújtotta lehetőségeket és kockázatokat - az információk "terítésével", sajátos pán-európai álláspontok és projektek elősegítésével és olyan együttműködési fórumok működ-tetésével, ahol a döntéshozók tapasztalatokat cserélhetnek, közös problémáikra közös meg-közelítéseket dolgozhatnak ki.

FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS TELEMATIKA: ÁLLÁSTEREMTÉS

Az információs társadalom kialakulása a foglalkoztatottság terén két - ellentétes - hatást jelent. Egyfelől a "tele-gazdaság" új munkalehetőségeket teremt, másfelől azonban a gyártási, finanszírozási és marketing folyamatok átstruk-turálódása Európa számára sok veszteséget hoz. A hatások elsőnek a nagyvárosokban jelentkeznek.

Ez a fajta munkahely-teremtés komplex természetű, nem csupán az adószabályozástól függ, hanem igazán kreatív meg-közelítést követel. Oktatásra, az új üzleteket ösztönző helyi politikára és persze modern infrastruktúrára van szükség, valamint nehezen általánosítható egyéb szocio-gazda-sági perspektívákra. A telematika nem csodaszer, de fontos té-nyező lehet az információs társa-dalom kialakulásában: hosszú távú, jól tervezett akciók, programok szükségesek a kormányzatok és az önkormányzatok részéről. A tömegméretű munkahelyteremtésre valós példákat láthatunk az USA-ban és Ázsiában. Európai példa Írország, ahol az összefüggő tényezők széles skálájára alapoz-nak.

JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁROSOKBAN ÉS KÖZÖTTÜK

Az önkormányzatok, az üzleti tényezők és a polgárok között egyaránt szükséges az együtt-működések javítása. Kulcsfontosságú a helyi koordináció a városi telematikai rendszerek sikeréhez. A fejlesztések gyakran elakadnak a helyi érdekellentétek sűrűjében. Mások sikerei és kudarcai segít-hetnek a közös érdekek megtalálásában, a látszólagos és valódi ellentétek megkülönböztetésében.

Az EDC hálózatainak több, mint tucatnyi konkrét projektjei közül a többség a foglalkozta-tottság problémáival foglalk-ozik. Az EMPLOY projekt például széles körű felméréssel, jól kidol-gozott módszertannal vizsgálta és vizsgálja a tele-matika szerepét a foglalkoztatottságban. Eltérő föld-rajzi adottságú településekben (6 országban, 24 esettanulmányban), kis és nagy vállalatok esetében gyűjtöttek adatokat: elsősorban a távmunka reális tapasztalatait és lehetőségeit keresve. Az adat-gyűjtés (egyebek mellett) kitért arra, hogy miért választották a távmunkát, hogyan létesítették, milyen szer-ződéses alapra helyezték, hogyan menedzselik? Különös hangsúly kapott a foglalkoztatottság stimulálása. Model-lalkotással próbálkoznak mind a vállalati, mind az önkormányzati stratégiák számára.

A szűkebb értelemben vett távmunka még nem került a munkaadók és a politikusok érdek-lődésének fókuszába. Tágabb értelemben, ha ide sorolunk különböző telefonos szolgáltatásokat (táv--marketing, helyhez nem kötött ügynökökkel való kapcsolattartás, stb., illetve ezek táv-admi-nisztrációja), akkor már számottevő gazdasági aktivitásról van szó. Összességében azonban a döntés-hozók és a munkaadók Európában még alig-alig foglalkoznak azzal, hogy az információs társadalom kialakulása milyen konkrét hatással van a munkahelyek földrajzi elmozdítására, új irodák és szol-gáltatóházak tervezésére, az oktatásra és főleg a továbbképzésre, illetve a közlekedésre. Az eset-tanulmányok fontos megállapítása, hogy a táv-munka általában nem teremt új munkahelyet. Gaz-dasági növekedés, az új szolgáltatások meghonosodása híján csupán átstruktúrálódásról van szó. De még ebben az esetben is költségcsökkentő, a versenyképességet fokozó hatása van. Amszterdam ese-tében például a következőt fogalmazták meg: "Az információ technológia alkalmazása általában az álláshelyek elvesztésével jár. De a működő vállalkozások versenyképességének javítását ered-ményezi, az új termékek és szolgáltatások pedig új piacokat is hoznak. Az információ technológia alkal-mazása nélkül az álláshelyek és a versenyképesség folyamatos elvesztésével kellene számolni." Dublin jól példázza, hogy a városi munkaerő-politika, az alacsony távközlési tarifák, a verseny-környezet, a helyi adópolitika prioritásai fontosak a sikerhez, de megfelelő szélesebb (nemzeti) keretek nélkül korlátozottan érvényesülnek. Tehát: kell a városi "információs" politika (mert a váro-sok egy-egy régión vagy országon belül is versenyeznek egymással), de szük-ségszerű lobbyzni a sajá-tos érdekek nagyobb ívű érvényesüléséért.

Az EDC projektjei a munkaadók, az alkalmazottak és az önkormányzatok szempontjaiból is elemzik a tapasztalatokat, modellezik a lehetőségeket. Segítségükkel remélhetően körvonalazódnak a kihívásokra adható integrált válaszok.

Az előadásban felvillantott aktivitás maga az élet. Élenjáró, kísérleti, de nem laboratóriumi. Bármely nagyobb város vagy régió csatlakozhat, ha van ehhez tudása és szemléleti alapja - és ha fontosnak tartja, ha ambicionálja.

IRODALOM:

[1] Telecities http://www.edc.org.uk/telecities/

[2] POLIS (Promoting Operational Links with Integrated Services) http://www.edc.org.uk/polis/index.html

[3] Car Free Cities http://www.edc.org.uk/cfc/index.html

[4] EDC (European Digital Cities) http://www.edc.org.uk

[5] EDC (European Digital Cities) Library http://www.edc.org.uk/in-action/library.html

[6] Eurocities http://www.edc.org.uk/eurocities/index.html

[7] Telematics Applications Programme http://www2.echo.lu/telematics/home.html

[8] White Paper on Growth, Competitiveness, Employment

(The Challenges and Ways Forward in the 21st Century, Brussels, 5 December 1993)

http://europa.eu.int/en/record/white/c93700/contents.html

[9] Bangemann Report (Europe and the Global Information Society: Recommendations

to the European Council Brussels, 26 May, 1994) http://www.earn.net/EC/report.html