AZ INTELLIGENS VÁROSOK ARCHITEKTÚRÁLIS KÉRDÉSEI

Gerencsér András, h6389ger@ella.hu
Belügyminisztérium, Informatikai és Adatvédelmi Főosztály

Abstract

The architecture issues of the digital cities have some special aspects in such countries as Hungary. The driving forces are the Internet and the electronic commerce. However the construction of on-line house-holds can not ensure the equal quality of information for all citizens. First of all it would be desirable to establish the universal e-mail services.

1. Bevezetés

A Bangemann jelentést követően az Európai Unió koordinációjával, támogatásával számos program indult a jól kidolgozott fehér és zöld könyvek, irányelvek, stb. alapján [ ]. "Fontos igény, hogy Európa polgárai megértsék az új Információs Társadalommal kapcsolatos minden társadalmi, gazdasági és kulturális változás jelentőségét."[ ]. Ezek széleskörű hazai megismertetésére szükség van a nyelvi, kulturális akadályok ellenére. Kérdés, hogy a mi problémáink leküzdése bekapcsolódik-e az európai folyamatba, vagy a periférián maradunk? A magyar fejlődés szempontjából sem mindegy, biztosíthatók-e minden polgár számára az egyenlő minőségű informatikai szolgáltatások az életfeltételek jobbítása céljából. Milyen fejlesztések kapnak prioritást? Közúti információs rendszereket vagy telemedicinát fejlesszünk? A profitéhség csapdái között szellemi és technikai szekértáborok mentén forgácsolódnak-e el energiáink, avagy sikerül átjárható és együttműködő nemzeti architektúrákat kialakítani?

Az információs társadalom fejlődését elősegítő technikai eredmények egy folytonosan szélesedő hazai réteg számára kézzelfogható valóságot jelentenek. A sok pozitívum mellett azonban jelentős fenyegetés a társadalom kettészakadásának, sőt az ország leszakadásának veszélye az informati-záltság különbözősége, illetve alacsony mértéke folytán. A közelmúlt kihívása, a globalizáció, mind földrajzi, mind a szakterületek vonatkozásában ismét újabb feladatokat és lehetőségeket vet fel.

Mindezeket a kérdéseket az architektúra szempontjából célszerű megvizsgálni. Szívesen beszélnek a hálózati, adatbázis, információs rendszer, operációs rendszer architektúrákról. Az intelligens városok esetében azonban más fontos szervezeti és szerkezeti struktúra kérdéseket is meg kell vizsgálni. Első sorban nem szabad szem elől téveszteni a felhasználók, a társadalmi közeg elvárásait és lehetőségeit, a valós környezeti feltételeket. Ma már sokan felismerik, hogy a technikai problémák viszonylag egyszerűen és gyorsan kezelhetőek, válasszuk akár a legkorszerűbb megoldást. Más országok tapasztalatai átvehetők az esetleges nyelvi akadályok leküzdésével. Ezzel szemben az "elektronikus közösségek" kialakulása a virtuális térben úgy tűnik nehezebb folyamat. Ebben a regionális és helyi viszonyoknak legmegfelelőbb megoldás megtalálása lenne a hazai humán és műszaki értelmiség és a vállalkozók feladata. Az információs társadalom működéséhez szükséges kritikus tömeg hazai kialakulásának feltételeit kell biztosítani.

2. Körülmények

El kell fogadni, hogy az Internet alapú technológia és maga az Internet lényeges szerepet fog betölteni a gazdasági fejlődésben. A fejlődés mozgatója az elektronikus kereskedelem megvalósítása[ ] a globális informatikai infrastruktúrán.

A globális információs társadalom kialakulásának feltételei Európa és a fejlődő országok számára, az USA-belieknél kedvezőtlenebbek, a számítógépes és kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége és működtetési költsége igen kritikus. Figyelembe véve a 2-10 éves európai és ehhez képest is nagyobb hazai lemaradásunkat az 1989-1996-os USA statisztikai adatok összevetése (lásd a 3-4 ábrát) számukra is aggasztóan jelzi a jövedelmi és iskolázottsági különbségek ollójának szélesedését, ami bizonyára kedvezőtlenül hat a globális infrastruktúra kialakulására. A gazdag országok kormányai támogatni képesek a hátrányos helyzetű régiók és rétegek, illetve egyének felzárkózását. Máshol az erőforrásokat az adósságtörlesztésre, az egészségügyre és oktatásra fordítják. A szakadék az ilyen országokban az információval rendelkezők és az "információ szegények" között sokkal nagyobb és végzetesebb lehet.

Forrás: BM KÖNYV Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal adatai[ ]

1. ábra

A nemzeti informatikai infrastruktúra alapjait jelentő közháló fejlesztés[ ] egyik lényeges szintje a városi tele-informatika, az intelligens városok, régiók kialakítása. Sokak számára világosak a tennivalók. Az önkormányzatok szerepe, feladatai a folyamatokban többször megfogalmazásra kerültek[ ], de mindezeknél többet jelent a "legjobb példák" megismertetése. Ennek egyetlen valóban hatékony eszköze a World Wide Web, ami éppen a kérdésben érdekeltekhez nem jut el a legtöbb esetben. A "Hálózat" használóinak tehát komoly felelőssége az ismeretek, a minták közvetítése. Végső soron legyen az egyetemi hallgató, kutató, közalkalmazott vagy privát vállalkozó, valamennyinek át kell éreznie az "aki nem cselekszik lemarad"[ ] jelentőségét.

Az 1. ábra szerint a magyarországi lakosság jelentős része nem városlakó. A 3148 település 91 százalékán ötezernél kevesebben laknak és ezek közül mindössze 36 város van. Az aktív keresők negyede (mintegy millió) ingázik naponta a háztartások 57 százalékát kitevő aktív háztartásból. Az ingázók a városi kultúra résztvevői, de az információs szolgáltatásokat otthonról nem érik el.

A legfelsőbb jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban 18% a személyi számítógép ellátottság. (Az USA-ban az 1993-as átlag 17 személyi számítógép 100 lakosonként.) Ugyanezeknél 63%-ban volt telefon 1996-ban és az egy főre jutó átlagjövedelem ötször magasabb a legszegényebb rétegénél. A TV átlag 116%, amiből a színes TV 83%, azonban a legszegényebb háztartásokban jelentős a fekete-fehér készülékek aránya (49/57). Kábel TV a háztartások 40%-ában van, azaz a MATÁV által 1998-ra tervezett 200-260 ezer szélessávú előfizetői végpont mintegy hatszorosa. A 3,8 millió háztartás közül 1,6 millió nyugdíjas és 1 millió egyszemélyes. A legkisebb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők között a gyerekes háztartások 40 %-a van.

Az infrastruktúra fejlesztés lassú a legtöbb országban, mivel a lehetőségek a Bangemann jelentés elfogadása óta sem jelentenek "több közpénzt, pénzügyi támogatást, dotációt, dirigizmust vagy protekcionizmust". A meghatározó távközlési infrastruktúra lényegében magánkézben van sokfelé. A politikusok, a kormányok szerte a világon a privát kezdeményezésektől, a liberalizált piaci versenytől várják az információs társadalom fejlődését. Egy amerikai közhivatalnok azonban a következőket írja: "... A Kormány nem tételezheti fel továbbra is, hogy teljesítheti a politikai programok célkitűzéseit a magán vállalkozások vagy a közszolgáltatók szabályozókkal történő regulálásával a szükséges beruházásokra. Természetesen a privát szektornak ugyancsak ki kell vennie részét, ha biztosítani akarjuk, hogy a hálózatot a legjobb, leghatékonyabb módon építsük ki. Ezért felhívom az Internet közösséget, hogy az iskolai osztályok és a könyvtárak részére két éves ingyen Internet hozzáférést biztosítsanak." (1996.06.28. INET'96, FCC Chairman Reed Hundt,)[ ]

3. On-line háztartások

A polgárok információhoz, a szolgáltatásokhoz férésének lehetőségei:

A informatikai infrastruktúra fejlesztések során három terület kapott nagyobb hangsúlyt mindenhol: a táv-munkavégzés, a táv-tanulás és az egészségügyi információs hálózatok.

Kétségtelen, hogy az otthoni információ elérés biztosítása lényeges, a kioszk és teleház azonban igen jó áthidaló megoldás a legtöbb alacsonyjövedelmű számára. Az informatikai szolgáltatások felhasználói struktúrájára vonatkozó első felmérések észak-amerikai eredményei már elérhetőek[ ], [ ] és igen tanulságosak. A információtechnológiai (IT) beruházások költségeit tekintve köztudottan már azonos szinten vagyunk, a szolgáltatások ára azonban messze magasabb mind abszolút értékben, mind a GDP-hez viszonyítva. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai IT beruházások GDP-hez viszonyított össz volumene is alacsonyabb, mint az Európai Unió legtöbb országában. A nagytávolságú bérelt vonalak Európában 5-10 szer többe kerülnek, mint az USA-ban. A polgár olcsóbb szolgáltatást vár, azonban az összeköttetést biztosító telefontársaságok piaci agresszivitása igen nagy.

Forrás:Multichannel News International, Febr.1997, Network Wizards[14]

2. ábra

A 2. ábra alapján Európában az ezredfordulóig a számítógépek száma átlag másfélszeres, az on-line háztartásoké négy és félszeresre növekszik (ezen belül a szélessávú interaktív kapcsolat 8 millió, a jelenlegi közel harmincszorosa[ ]) a legfrissebb előrejelzések szerint. Nem ritkák az olyan Internet domainek, ahol az átlagosnál gyorsabb a fejlődés. Az USA háztartások és kisvállalkozások (us) domain-je mellett ilyen a finn, de a cseh fejlődés is gyorsabb az átlagosnál.

Az USA felmérések is bizonyítják, hogy a piaci árak alapvetően befolyásolják a lakossági használat elterjedését. A jelenlegi személyi számítógép árak mellett, a háztartások átlagos jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a szélesebb körű növekedést. A számítógéppel rendelkező otthonokban ugyanakkor a család életének fontos részévé válik a géphasználat. Az Internet csatlakozást biztosító előfizetések száma folyamatosan nő. A WWW-n hetente töltött idő megegyezik a bérelt videoszalagok lejátszási idejével. Az Internet kapcsolatra előfizető háztartások egyben a telefonszolgáltatók legjobb, és leggyorsabban növekvő forgalmú ügyfelei is.

A WWW megjelenésével a hálózathasználat struktúrája jelentősen megváltozott, azonban az elektronikus levelezés és a hírcsoportok fontossága megmaradt .

4. A szolgáltatási és a felhasználói architektúra

Az intelligens városok, telefaluk alapvető információtartalma a non-profit szolgáltatások közé tartozik. A fizikai hálózat kiépítése, üzemeltetése, fenntartása azonban nehezen képzelhető el a magánszféra kölcsönös érdekeken alapuló részvétele nélkül. Le kell szögezni, hogy a fejlődés fő hajtóereje a kereskedelmi verseny, amelyben a kormányzat (központi és helyi) a legnagyobb üzleti partnerré válhat. Az államigazgatás közösségi érdekek érvényesítését biztosító szabályozó, újraelosztó funkciója azonban a kezdetektől fennáll.

Az európai metropoliszok szövetsége, az Eurocities által támogatott Európai Digitális Városok tárgyú fejlesztések között a Telecities [ ] munkacsoportjai az összes lényegi szakterületet feldolgozzák. Mind a témákat, mind a dokumentációk sokféleségét tekintve, bőven lefedik a hazai városi információs hálózatok fejlesztése kapcsán felmerülő kérdéseket. Külön figyelmet érdemelhet az angol kezdeményezésű Private Finance Initiative[ ].

Az infrastruktúra fejlesztés a jelenleg elvártnál nagyobb megtérülési idővel hozhat csak eredményt, és jelenthet jövőbeni biztos piacot bármely befektetőnek. A kétirányú kábel TV hálózatok kialakítása kétszeres költség, a kábel modemek beszerzése egyik oldalról vagy a set-top box-oké a másik oldalról ugyancsak jelentős kiadás. Hasonlóképpen sokba kerül a digitális előfizetői vonalak kiépítése is. Mérvadó vélemények szerint azonban a távközlési szolgáltatók tőkeerősebbek, így a piaci versenyben nagyobb az esélyük, mint az önálló kábel üzemeltetőknek. Az előfizetői vonalak korszerűsítésével ugyanakkor megoldódna a hálózati ütközések problémája is. A kétirányú kábel TV-s hálózati alkalmazások mellett a telefonhálózati, modemes kapcsolatok biztosíthatják a legnagyobb lefedettséget, ha mindebbe a vezeték nélküli (rádiós, mobiltelefonos és mikrohullámú) kapcsolatokat is beleértjük. Rá kell mutatni arra, hogy sok lakóhelyen jelentősen kisebb költséggel lehetne üzemeltetni a mikrohullámú előfizetői rendszereket. (Multichannel Video Distribution System, Multipoint Distribution Service, stb.)

Ugyancsak nyitott kérdés a PC vagy TV kérdése. A fogyasztók nagy része a hálózati szolgáltatásokat továbbra is a TV felől közelíti meg. Egyes cégek vezetői azonban mást jósolnak. A digitális műsorok vételi feltételei (set-top box) és a kétirányú kapcsolat igénye, amelyet az elektronikus kereskedelem elterjesztése ösztönöz sok háztartást elvezet az on-line kapcsolathoz. Mindezek ellenére nehezen elképzelhető, hogy a magyar háztartások jelentős része meglévő, még csak fekete-fehér TV készülékét multimédiás személyi számítógépre cserélje belátható időn belül. A fejlődésre remény van, ha a videomagnók viszonylag gyors és széleskörű elterjedését tekintjük.

A 3. ábrából következően az információk megszerzésének legbiztosabb módja a hálózathasználat. A számítógéppel rendelkező háztartások jövedelme lényegesen magasabb az átlagnál. Figyelemre méltó, hogy az első személyi számítógépüket megvásárló háztartások ma már az átlagosnál kisebb jövedelem esetén szánják el magukat a lépésre. A magyar háztartásokban 1995-ben 6%-os (az USA-ban 34%-os) volt a számítógép ellátottság, azonban az 1% PC-vel rendelkező inaktív háztartásokban is volt 11% videomagnó és 5% műholdvevő. Tételezzük fel, hogy a hazai fizetőképes kereslet azonos a mobiltelefon-előfizetők számával. A jelenlegi nem túl magas, 5,8%-os Internet hoszt havi fejlődési ütemmel mintegy 3 év 9 hónap kellene az azonos, személyenkénti 4,5% mobil elterjedés eléréséhez. Kérdés lesz-e 465 ezer hálózatra kapcsolt gép Magyarországon 2001 szeptemberére, illetve hány háztartásban használnak inkább interaktív TV-t? Az európai-hazai távközlési árpolitika képes lesz-e jelentősebben ösztönözni az Internet forgalom bővülését?

Forrás:Network Wizzards[ ], Public Network Europe

3. ábra

Az on-line hálózathasználat ma gyakorlatilag a WWW elérést jelenti. Az USA-ban az otthoni hálózathasználat gyakorisága nagyobb arányú, mint a munkahelyi, ugyanakkor a WWW munka jellegű, nem szórakozás célú igénybevétele jelentős. Az Internet-ezéssel töltött egy főre jutó heti időtartam a teljes lakosságra vetítve az USA-ban 35 perc/fő. Az Internet használat jelentős elterjedése a távközlési díjstruktúrának köszönhető, azonban az USA használók 58%-a ezt is magasnak tartja.

Forrás: CommerceNet[12], IDC[13].

4. ábra Az USA hálózathasználat jellemzői

Az alacsony jövedelmi kategóriába tartozóknál sokkal kevesebb személyi számítógép van. A 20 év alattiak hálózathasználata nem jelentős, bár a gyerekek a háztartások 75%-ában használják a számítógépet, ahol van. Ez az alacsony jövedelmű háztartásokra is jellemző. 1997-re heti 9,4 óra volt az USA háztartások átlagos Internet használata, azonban csak 1%-uknak van szélessávú kapcsolata. A város és a vidék hálózathasználata az eltérő költségek ellenére közel azonos.

5. Tennivalók

Az "intelligens városok" számára, az elektronikus levelezés univerzális elterjesztésének ösztönzése az egyetlen lehetséges út. A polgárok olcsó (ingyenes) postafiók használatát biztosítani lehet.

Az elektronikus levelezés univerzálissá tétele érdekében minden tanuló, helyi lakos számára örökös, csak forgalmi díjjal terhelt elektronikus postafiók biztosítását javaslom. A távközlési szolgáltatók az elektronikus levelezésre adjanak kedvezményes tarifát, úgy, hogy az ország bármely helyéről a legközelebbi levelező szerver így legyen elérhető. Megoldás az akadémiai és az árú értékű Internet hálózat egymással kapcsolatban lévő, de külön kezelése, ahol a jelenlegi időalapú tarifarendszer helyett, a végpontok számának növekedését támogató megoldást alkalmaznak a szolgáltatók.