INTELLIGENS VÁROS FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK PÉCSETT

Uherkovich Péter, uhi@ipi.jpte.hu
Janus Pannonius Tudományegyetem

Abstract

Development plans of Digital City in Pécs, Hungary

Recently a propagation of information technology can be registered all over the world. It is a precursor of an general revolution of telecommunication and information processing, producing essential changes in society. The role of governments is to recognise and support these tendencies. In this article the plans of Digital City in Pécs are presented based on a study made for the preparation of a competition on the same subject. After establishing demands and basic principles the main thought is sketched. In the next step the detailed description of suggestions on each project is given. The first part of the suggested projects has an infrastructural character. The second part contains project suggestions of end-user applications based on the first part. The financial aspects of these projects are roughly outlined. Finally, the organisational and operational problems are discussed briefly.

Bevezetés

Egy új kihívást tapasztalhatunk az utóbbi években, évtized-ben a világban - így a magyar társadalomban is: az információ radikális felértékelő-dését.

A nemzetközi technikai és gazdasági fejlődés, az informatika és a telekommunikáció térhódítása a gyökeres társadalmi változásokat kiváltó információs forradalom előfutárai. Ezen változások át fogják alakítani az emberiség létformáját, kommunikációját, kultúráját, infrastruktúráját, az állami működési mechanizmusokat, az életvitelt, a gazdasági együttműködés gyakorlatát, az értékrendeket. A kibontakozó új társadalmi forma az információs társadalom.

A kormányzatok feladata a tendenciák felismerése és támogatása - egyfajta sima átmenet biztosítása egy másfajta gazdasági rendbe, ha lehet, annak előnyeit kihasználva. Jobb életminőség, magasabb foglalkoztatottsági szint, oktatás és képzés - mindezek informatizálása társadalmi szintű feladat.

A ma-gyarországi társadalomszervezés és közigazgatás nem fordít elég figyelmet erre a kihívásra. Lehet, hogy a napról-napra folyó változá-sok olyan kicsinyek, hogy a súlyos napi gondokkal küzdő magyar tár-sada-lom nincs abban a helyzetben, hogy foglalkozzék ezzel a kihívással. Lehet, hogy az úgynevezett információs tár-sada-lom oly távolinak tűnik ma még a közigazgatás számára, hogy feles-leges-nek tűnik fel a vele való érdemi foglalkozás.

Örvendetes fejlemény az OMFB IKTA pályázata, amelyen Pécs városa is indul. A polgármesteri hivatal által koordinált és benyújtott pályázati csomag kialakításában több partner is részt vesz. Ezek közül a legjelentősebb a JPTE, amely a régióban ma talán a legnagyobb informatikai infrastruktúrával rendelkezik. A JPTE szakemberei az Pécsi Polgármesteri Hivatal felkérésére egy tanulmánycsomagban foglalták össze a témában javasolt fejlesztéseket, és segítséget nyújtottak a pályázat elkészítésében. Ennek alapján ismertetem elképzeléseinket az információs társadalom kialakulását támogató fejlesztésekről.

Mitől lehet 'intelligens' egy város?

Az internet magyarországi terjedésével megjelentek Pécsett is az internet szolgáltatók, amelyek ügyfeleik felé adatkapcsolatot szolgáltatnak. Velük együtt fokozatosan feltűntek különböző web szolgáltatásokat üzemeltető tartalomszolgáltatók is. Ezek között jelenleg még a legjelentősebb a Janus Pannonius Tudományegyetem, amely immár több éve szolgáltat adatokat a városról, illetve az egyetemről. Napjainkban a hangsúly a tartalomszolgáltatás felé tolódik el.

Az intelligens várossal kapcsolatos fejlesztések megfogalmazásához először részletesen elemeztük a város polgárainak és szervezeteinek tartalmi, informatikai igényeit. Ebből kiindulva tettünk javaslatot olyan informatikai projektek indítására, amelyek elősegítik a város informatikai szolgáltatásainak egységes, egészséges, áttekinthető fejlődését, a szolgáltatók piaci helyzetének általános javulását, a fajlagos költségek, ezen keresztül a piaci szolgáltatási árak csökkenését, végül mindezeken keresztül a pécsi szellemi élet és gazdaság élénkítését.

A projektek megfogalmazásakor szempontok voltak még:

A megoldás egy városi méretű intranet gondolata köré csoportosul, amelyet azonban nem központilag, hanem az egyébként is meglévő szolgáltatók nyitott együttműködésével képzelünk el. Az együttműködést olyan területeken és módon kell megfogalmazni, amely a fenti célok megvalósulását elősegítik.

Alapok - mennyire 'intelligens' ma Pécs

Akadémiai hálózat

Az internet pécsi használóinak ma is legalább 80%-át a pécsi egyetemek polgárai teszik ki, valamint az egyetem különböző szervezeti egységei azok, akik az elérhető szolgáltatások jelentős hányadát nyújtják. Meg kell azonban említeni, hogy megjelentek a városban a szolgáltatók: Internet Service Provider-ek illetve a Content Providerek. Míg előbbiek a felhasználók számára biztosítják a hálózathoz való fizikai (értsd modem-es, ISDN) hozzáférést, addig utóbbiak - a tartalom szolgáltatók -, különböző tartalmi szolgáltatásokat (pl. címjegyzékek, közhasznú információk) nyújtanak a felhasználók számára.

Üzleti szolgáltatók

Az akadémiai hálózat mellett jelen vannak az üzleti internet szolgáltatók is, hogy a jelentősebbek a MATÁV és a Drávanet. Kísérleti jelleggel már működik a Pécsi Kábelkom Kft kábeltelevíziós hálózatán (egy kis részén) az internet szolgáltatás. A hálózati szolgáltató a Drávanet Kft. Az üzleti tartalomszolgáltatók közül a jelentősebbek a Drávanet és a CarboComp..

Potenciális felhasználók

Az intelligens város keretében megfogalmazott feladatok definiálásához meg kell határoznunk azon csoportok körét akik az informatikai szolgáltatásokat majdan igénybe veszik.

A fentebb felsorolt csoportok érdekei - és így az igényei is - egy elképzelt intelligens várossal kapcsolatban természetesen egymástól eltérőek. Azonban a nevezett felhasználói csoportok - amelyeket ebből a szempontból érdekcsoportoknak is hívhatunk - mindegyikének nyújthatnak valamiféle előnyt az intelligens város keretében megvalósított szolgáltatások.

Infrastruktúra fejlesztési projektek

Internet átjáró

Az Internet Magyarországi fejlődése sajátosan Budapest-centrikus. A legtöbb magyarországi régióban az internet szolgáltatók (ISP-k) az Internet csatlakozásnak olyan módját választják, hogy vonalat bérelnek a Budapesti központjukba. Ezzel a csillag topológiával megtörténhet, hogy egy vidéki városon belüli helyi forgalom Budapesten keresztül kell menjen, ha nincs helyi kapcsolódás a helyi ISP-k között. Ez nem kívánatos helyzet, mert a nagy távolságú bérelt vonalak drágák és általában viszonylag kis sávszélességűek.

A helyzet Pécsett valószínűleg nem egyedi. Ebben a (világviszonylatban mérve) kis területű városban is egyre több ISP van jelen, többnek már most saját országos vonala van Budapest felé. Ezzel szemben a helyi vonalak könnyen kiépíthetőek a szükséges kis távolságok miatt, ez segítheti a helyi nagy sebességű kapcsolatok fejlesztését. Ennek tükrében megfogalmazunk egy javaslatot, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (JPTE) részben a saját meglévő erőforrásokat felhasználva hozzunk létre egy semleges csatlakozási pontot, amelyet a továbbiakban Pécsi Internet Átjárónak (Pécs Internet eXchange, PIX) nevezünk. Célja elsősorban a pécsi (városon belüli) forgalom helyi átvitele.

Szempontok

A PIX kapcsolatok teljes kihasználása érdekében a résztvevőket arra kell ösztönözni, hogy minél több együttműködést alakítsanak ki a PIX-en keresztül, például news forgalom csere, DNS backup.

Másik fontos elv, hogy minden résztvevőnek a PIX-től függetlenül is teljeskörű Internet kapcsolata legyen. Mivel a kezdeti felállás nagyon egyszerű és minimális befektetéssel készülhet, az elv azt hivatott biztosítani, hogy a jobb megbízhatóság érdekében ne a PIX-et használják kizárólagos kapcsolatként a külvilág felé. Az elvet továbbra is érvényben tartva, a résztvevők számára lehetővé lehet tenni, hogy a PIX-en keresztül keressenek tartalék Internet kapcsolatot a külvilág felé.

Technikai megoldás

A PIX egy (OSI modell szerinti) 2. rétegbeli kapcsolódási pont. A PIX fizikai része nagyon egyszerű. Minden résztvevő bérel egy adatvonalat a PIX-re, és elhelyez ott egy routert. A PIX szolgáltatja az Ethernet kapcsolatot a routerek között.

A bérelt vonal előírt legkisebb sávszélességét rögzíteni kell, ez kezdetben lehet 512 kbps. Később a sávszélességek és a forgalmak általános növekedésével párhuzamosan az előírt legkisebb sávszélességet is arányosan növelni kell. Kezdetben a PIX Ethernet egyetlen koaxiális kábelszegmens. Később, amikor a kapcsolódó szolgáltatók száma növekszik, a megosztott Ethernet túlterheltté válhat, így a koaxiális kábelt fel kell váltani egy switching hubbal. A helyi gerinchálózatok sávszélességének növekedésével a későbbiekben a várható közvetlen ATM kapcsolatok jobb kiszolgálása érdekében egy ATM switch üzembe helyezése lesz célszerű.

Az Átjáró helyiségében minden csatlakozó elhelyezi a saját routerét, amelynek üzemeltetéséért a továbbiakban is a csatlakozó a felelős. Lehetővé kell azonban tenni az Átjáró üzemeltetése számára, hogy a routerbe beletekintsen, illetőleg a közös ethernetről eltávolítsa, ha annak működését meghibásodás, vagy rossz konfigurálás miatt akadályozza.

Kulcskezelő szolgáltatás

Az Interneten egyre nagyobb igény mutatkozik dokumentumok titkosítására, digitális aláírással történő hitelesítésére. Ezen igények a pécsi internetben is megjelennek. A két kérdés megoldására a nyilvános kulcsú titkosítás kínál elvi megoldást. Használatának elterjesztésére javasoljuk egy olyan szolgáltatás beindítását, ami lefedi a kulcsokkal kapcsolatos összes műveletet. A cél az, hogy ez a szolgáltatás nyilvános módon rendelkezésre álljon a város polgárai és szervezetei számára. A rendszer kidolgozásához a "nyilvános kulcsú titkosítás" technikáit javasoljuk alkalmazni.

A kulcskezelő szolgáltatás létesítése olyan infrastrukturális fejlesztésnek fogható fel, amely megalapozhatja a biztonságos és hiteles adatáramlást igénylő alkalmazások elterjedését.

Elvárások

A szolgáltatás fő elemei

Minden kulcsokkal kapcsolatos titkosítási, hitelesítési művelet nagyszámú kulcs használatát feltételezi, ami azt jelenti, hogy szükség van a kulcsok menedzselésére. Ezen oknál fogva a szolgáltatás leírására a kulcs hitelesítési eljárás "bölcsőtől a sírig" tartó nyomon követése látszik célszerűnek. Számtalan oka lehet annak, hogy egy kulcspár életciklusa korlátozott. A legfontosabb ok a kriptoanalizis elleni védelem. Egy kulcs nagyon gyakori és tartós használata lehetővé teszi a támadó számára, hogy sok kódolt (esetleg kódolatlan) üzenetet összegyűjtsön, és esetleg ezek alapján kirptoanalitikai eszközökkel megfejtse a titkos kulcsot.

A kulcsok kezelésének biztonsága roppant módon fontos. A gyakorlatban a legtöbb támadás nem az algoritmus, hanem a nyilvános kulcsokat tároló rendszer ellen történik, a kulcsmenedzsment szintjén.

A felhasználóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a számukra szükséges biztonsági fokú kulcspárt kapják meg. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a felhasználók megtudják mások nyilvános kulcsát, és széles körben terjesszék a saját nyilvános kulcsukat. A felhasználóknak biztosaknak kell lenniük abban, hogy mások nyilvános kulcsai legitimek. Ebből a célból hozták létre a hitelesítéseket. A hitelesítések kiadását biztonságos úton, támadásnak ellenálló módon kell elvégezni.

Ha valaki titkos kulcsa elveszik, vagy kitudódik, ezt a tényt másoknak is a tudtára kell hozni. A felhasználóknak biztonságos helyen kell tudniuk tárolni titkos kulcsukat úgy, hogy avatatlanok számára ne lehessenek. A kulcsoknak csak a szükséges határidőig kell érvényesnek lenniük. Néhány dokumentumnak még akkor is ellenőrizhető aláírással kell rendelkeznie, miután a hitelesítésre alkalmazott kulcs határideje már lejárt.

A szolgáltatás elemei tehát összefoglalva az alábbiak:

Mint már utaltunk rá, a kulcsokkal végzett adminisztrációs tevékenységek egyik jelentős része a kulcsok hitelesítése (certificate). A hitelességet garantáló digitális dokumentum hivatott azt igazolni, hogy a nyilvános kulcs valóban az adott bejegyzéshez (személyhez, intézményhez) tartozik. Segítségével megelőzhető az, hogy bárki valaki mást személyesítsen meg az elektronikus kommunikációban.

Lényeges a szolgáltatás legitimitását egy a felhasználási célnak megfelelő (minden felhasználó által elfogadott) felettes hitelesítő szervezettel biztosítani.

Tartalomszolgáltatási projektek

A Virtuális Város

A tartalomszolgáltatók közötti együttműködés keretében gazdaságos módon megvalósíthatjuk a közhasznú - lakossági és intézményi terület számára egyaránt hasznos - információk közzétételét. Mi lehet az az érdekrendszer, amely a projekt résztvevőit együtt tartja?

A VV együttműködés leginkább az Internet Átjáróhoz hasonlítható. Ahogyan az Internet Átjáró az internet szolgáltatás minőségét és piaci helyzetet javítja minden kapcsolódó szolgáltató esetében, a VV a tartalomszolgáltatás szintjén nyújt egyfajta "átjárót". A Web-lapok közötti kapcsolat, átjárás megszervezése a látogatottság növelésével jár, így a piacképesség javítását eredményezheti. A közhasznú információk támogatott bekerülése ezt a hatást növeli, a polgárnak egyre inkább lesz miért felkeresnie a VV-hoz tartozó lapokat. A rendszer beindulása után várhatóan képes lesz eltartani az önmagukban piacképtelen közhasznú információkat is.

A VV minőségének alapvető feltétele a fizikai közeg kiépítettsége, átjárhatósága. A PIX és a lakossági (kábeltelevíziós) internet szolgáltatás kiépülésével kell biztosítani a hozzáférésnek azt a "kritikus tömegét" amely a szolgáltatásrendszer piacát adja. Ma még nem tudjuk, mekkora ez a kritikus tömeg, de sejthető, hogy a lakosságnak és az intézményeknek a jelenleginél nagyobb arányban kell internet hozzáféréssel rendelkezniük.

A project tehát nem infrastrukturális, hanem számít a meglévő infrastruktúrát üzemeltetők együttműködésére az elérendő cél érdekében, úgy alakítva a rendszert, hogy a lehető legtöbb városi informatikai szereplő érdeke legyen a részvétel.

Feladat a pécsi hálózat közhasznú tartalommal való megtöltése, illetve ennek elősegítése. Már jelen pillanatban is több infrastruktúra üzemeltető szolgáltat tartalmat is. A JPTE saját szerverén már több éve mutatja be Pécs kultúráját, történelmét. Több üzleti szolgáltató kezdett Baranya bemutatásába is. Megalapozott feltételezés tehát, hogy ezek a résztvevők a továbbiakban is hajlandók lesznek jelenlegi tartalmuk szolgáltatására, sőt egyéb tartalmak feldolgozására is, hisz egy többé-kevésbe teljes információbázis olyan nagy olvasottságot biztosítana az interneten, amit ma kevés internetes kiadvány ér el. Ez a cél minden józanul gondolkodó erőt megmozgat. Ha minden lehetséges szereplőt bevonunk, ha megszervezzük az adatok, információk internetes publikációját, úgy a Virtuális Város fizikai vonalain már közvetlenül összekapcsolódó internet szerverek gazdái között létrejön egy egyenrangú hálózat: a kapcsolt szerverek fizikai, és a szolgáltatott információ virtuális hálózata.

A Virtuális Város építésében résztvevők egy (és csakis egy) közös közhasznú, magas színvonalú WWW adatbázis építenek a városi intranet technikai alapjain. Feladat tehát definiálni a Virtuális Város résztvevőit, azok együttműködését, a közhasznú információk áramlását, azok megszületésétől, digitalizálásától, a rendszerbe kerüléséig.

Hatósági Információs rendszer

A cél az interneten (WWW felületen) keresztül hozzáférési lehetőség megteremtése olyan információkhoz, melyek a város lakói, mint ügyfelek, és a városban működő hatóságok közötti ügyintézést megkönnyítik, meggyorsítják, illetve, adott esetben, az ügy elintézése személyes kapcsolatfelvétel nélkül a hálózaton keresztül is megvalósulhat.

A HIR megvalósítását a VV projekt keretében képzeljük el, de mivel jogilag, műszakilag és tartalmilag eléggé elkülönülő témáról van szó, így külön érdemes foglalkoznunk vele.

Az "on-line ügyintézés" lehetőségeit a jelenleg hatályos törvényi szabályozás érdemi ügyintézés helyett elsősorban a tényleges államigazgatási eljárás elindulását megelőző információkérésre szűkíti. Ez sem lebecsülendő lehetőség! Pontos, naprakész információk birtokában a tényleges ügyintézésre fordított idő lecsökkenhet és az államigazgatási ügyintézők terhe is csökken, azáltal, hogy a hivatalba érkező ügyfél nem csak felvilágosításért jön, hanem már tisztában van azzal, hogy milyen iratok, adatok stb. szükségesek az ügy elintézéséhez.

Nem tartjuk elfogadhatónak azt a vélekedést, miszerint az ilyen jellegű szolgáltatások "nem piacképesek". Ha nem is abban az értelemben piacképes, mint a mosópor, hiszen itt a látszólagos ügyfél - a lakosság - valóban nem fizetőképes ügyfél. Ezzel szemben a hatóság mint fizető ügyfél jelenhet meg a szolgáltatási rendszerben, a szolgáltatással kiváltott munkaerő értékével arányosan.

A rendszerbe bevitt információk típusai

A HIR technológiai megoldása

A Hatósági Információs Rendszer a gyakorlatban egy az interneten mindeni által elérhető bemutatkozó oldalt (Home Page) takar, ahonnan továbblépve a felhasználó az egyes hatóságok információs oldalaira jut, végül pedig megtalálja az elintézni kívánt konkrét ügyre vonatkozó összes fellelhető információt (információs csomag), illetve azt az adatbázist melyből adatot kér.

Szervezetileg a Hatósági Információs Rendszer decentralizáltan működik. A Virtuális Város projekt menedzseléséért felelős, a jövőben létrehozandó szervezet (Kht.) feladata az, hogy a rendszerbe felkerülő közigazgatási szervek, hatóságok tevékenységét koordinálja és a rendelkezésére álló pénzügyi keretekből támogassa. A rendszer számítástechnikai alapjai modulrendszerben épülnek fel, centralizált központi adatbázis nélkül.

Részletesen kidolgozandó kérdések:

Szervezeti háttér

Az "intelligens város" koncepciót működtető szervezet nézetünk szerint egy ún. közhasznú társaság kell legyen. A társasági törvény egyértelműen szabályozza ennek a formának vállalkozási és szolgáltatási lehetőségeit, amelynek lényege az, hogy a "közhaszon" érdekében működő jogi személyiségű vállalkozás kedvezőbb adózási besorolásokat élvez, s ennek fejében nyereségét csak a tevékenységleírásában megjelölt célra, saját tevékenysége kiterjesztésére, fejlesztésére fordíthatja.

Központi iroda

A cél a lehetőségek szerint minimális központi iroda, minimális személyzet, minimális hatáskörök kialakítása.

A központi iroda szerepe a Virtuális Város működtetésében csak az, hogy biztosítsa a közhasznú információk bekerülését az adatbázisba. Ezen információk tartalmáért vagy felelősséget vállal, vagy ezt is áthárítja az adatpublikálókra, függően attól, hogy milyen szerződést köt az adott modul technikai felelőseivel.

A kulcskezelő szolgáltatás üzemeltetése nagyobb munkával és felelősséggel jár. A technikai háttér működtetésén túl megfelelő adatvédelmi szabályok betartását is biztosítani kell.

A PIX működtetése lényegében a helyiség (klíma, viilamos energia) működtetéséből, illetőleg az új becsatlakozók adminisztrálásából áll.

A központi iroda szerepe lehet még a pecs.hu városi domain működtetése is, esetleg ennek a felügyeleti joga és delelgálása valamelyik - a VV projekt keretében csatlakozó -szolgáltatóhoz.

Hivatkozások

[1] Tanulmányok a Pécs M.J. Város Önkormányzata által vezetett Konzorcium Információs és Kommunikációs Technológiai Alkalmazások (IKTA) című pályázatához. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1997. március 31.