AZ INTERNET HASZNÁLATA AZ ISKOLÁKBAN

Dorozsmai Károly, kdorozs@alarmix.net

Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola

Abstract

During the last decade the teaching content of the computer science and the whole applied computer science with its most important point been changed. Technical institutes make use of not only single computers but much rather network systems in teaching programming and use application programs. It is used mostly locale, internal networks first. In this case is advisable to develop conditions they are similar to the intranetwares. To organize jobs on the Internet is very important, in which special questions could came up. There problems that from the limited technical conditions (e.g. limited bandwidth), but there are also methodological tasks have to be solved many times.

1. Bevezetés

A számítástechnika ma divatos fogalom, sokszor sok helyütt szerepel. Az iskolák nagyon gyakran egyfajta értékmérőként említik, ha magukat kell jellemezni. Ezen a téren talán csak a nyelvoktatás súlya mérhető össze vele. Ugyanaz a megfogalmazás azonban nagyon széles spektrumát öleli fel a minőségnek is, a mennyiségnek is. Utóbbi a heti óraszámok, az esetleges csoportbontások, valamint a tanítási időn kívüli szakköri foglalkozások óraszámával elég jól meghatározott. Előbbit a pedagógus felkészültsége mellett a rendelkezésre álló géppark és általában a műszaki lehetőségek alapvető módon befolyásolják.

Mára elég jól meghatározott az, melyik évfolyamon mit érdemes és mit kell tanítani. A Nemzeti Alaptanterv világosan és a szakma nagyobbik fele által is elfogadott tartalomban jelöli ezt meg. A témakörök között fontos szerepet kap a számítógépes hálózatok használata és használtatása. Ennek a jelentőségét még az is növeli, hogy remek lehetőség csoportmunka kialakítására. Mint ilyen, az általános pedagógiai haszna sem megvetendő. Másfelől viszont ez az a témakör, amit még a jelentősebb számítástechnikai, informatikai előképzettséggel, esetleg "csak" gyakorlattal érkező tanulók sem ismernek feltétlenül. Így ezen keresztül szinte biztosan tudunk újat mondani valamennyi tanulónknak.

Előadásomban a számítástechnika oktatásnak és a hálózatok, az Internet (illetve lokálisan, "házon belül" az Intranet) használtatásnak néhány tapasztalatát illetve az ezek kapcsán felmerülő és továbbgondolásra érdemes jellemzőjét szeretném kifejteni. Két alapvető dolgot kell azonban itt, a bevezetőben megemlítenem. Az egyik az, hogy a továbbiakban elmondottak átlagosan motivált tanulókkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján fogalmazódtak. A másik jellemző a szakközépiskolában a kis számítástechnika óraszám és/de az órákon az elmélet mellett (olykor sajnos a körülmények kényszerének engedve: előtt) a gyakorlat preferálása egy-egy óra menetének megtervezésében.

2. Oktatás hálózatos környezetben

A következőkben elmondottak alapját szerzett tapasztalat egy autószerelést oktató szakközépiskolában végzett több éves számítástechnika oktatás képezi. Feltehetően a nem-műszaki avagy éppen ellenkezőleg: az informatikai képzésben szerzett oktatói, pedagógusi gyakorlat nem pontosan ezen észrevételek megfogalmazását eredményezhetik.

A középiskola műszaki de nem számítástechnikai, így a beiskolázási tanulmányi átlag valahol a közepes táján van, alig felette. A gyerekek közel fele itt, az iskolában kerül először fizikailag gépközelben, alig 10%-nak van otthon PC-je. Előképzettségről sem igen lehet beszélni, mert bár alig van általános iskola, ahol ne szerepelne az "étlapon" a számítástechnika, ez gyakorta inkább csak csoportos bemutatókat, matematikai-számelméleti tanítást jelent, semmint alkalmazói programok tanítását és gyakoroltatását. (Mindez természetesen nem általában igaz, hiszen számtalan jól felszerelt, a számítástechnikát intenzíven oktató alapoktatási intézmény van, csupán a nálunk beiskolázott gyerekekre jellemző...)

2.1. A hálózat kezelésének oktatása

A számítástechnika oktatás általánosságban arra kell felkészítse a tanulót, hogy később, napi tevékenysége, munkája során felismerje az a helyzetet, amikor munkáját hatékonyabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé teheti a számítógép alkalmazásával, amikor is mint munkavállaló, géphasználatot integrálva tevékenységébe, versenyképesebb lehet mint az, aki ezt nem teszi. Ez a roppant általános megfogalmazás nagyon sok mindent magába foglal. Ha nem köthető meg a szakmacsoport, a szakterület, akkor az általános irodai alkalmazások azok, amik - a gépkezelés, a géppel való információkezelés mellett - beleértendők az elsajátítandó tevékenységek körébe.

A géphasználat oktatása mindenképpen az elemi tevékenységekkel, az információ gépi megjelenésének kezelésével és kezeltetésével kezdődik. Ez nem kíván feltétlenül hálózati munkát. A lemezmeghajtók kezelése, a lemezformázás, a katalógus- és állománykezelés, az állománytömörítés, a víruskeresés és vírusmentesítés, és kicsit később a szöveg- illetve a táblázatkezelés, a bittérképes rajzolás vagy a vektorgrafika használata olyan tevékenység, amit teljes értékűen meg lehet taníttatni hálózat használata nélkül is. E lokális gondolkodásmód helyett azonban már akkor is érdemes globális szemléletmód elsajátítására rávenni a tanulókat, ha a rövidtávú napi munka ezt nem is igényli. Célszerű tehát egészen az elején, a géphasználat elsajátíttatásával egyidőben hozzászoktatni a tanulókat ahhoz, hogy hálózaton dolgoznak és hogy ennek alapfeltétele a bejelentkezés, önmaguk azonosítása.

Ennek a szemléletmódnak több előnye is van. A tanulók gyakran tévesztik össze az esetlegest az általánossal. A számítógép-használat egyébként is olyan tevékenység, ami - a bevezetőben a tanulói populációval kapcsolatban említett jellemzők miatt - a legtöbbjük számára sajátos, egyedi, különleges, sohasem látott dolog. Semmiképpen sem napi gyakorlat! Így mindazt, amit elsajátítanak, hajlamosak ahhoz a géphez kötni, mellyel dolgoznak. Ha már az elején a hálózatos tevékenységet erőltetjük, a tanár számára számtalan alkalom adódik annak hangsúlyozására, hogy a tanulók munkájuk tartalmát és ne formáját tekintsék elsődlegesnek. (Ezen tovább lehet azzal segíteni, ha a tanár óránként "rotálja" tanulóit, azaz erőszakkal megváltoztatja óráról órára azt a gépet, amin dolgoznak a tanuló helyének változtatásával. Ez természetesen csak akkor járható út, ha elég homogén a géppark!)

A globális szemléletmód, azaz az egyedi alkalmazások tanításával páthuzamosan a hálózat használtatása számtalan más, bár nem teljesen nyilvánvaló előnnyel is jár. Ha hálózaton dolgoztatjuk tanulóinkat - és ez nem csak annyit jelent, hogy bejelentkeztetjük őket, de mindenekelőtt azt, hogy munkájukat a hálózaton számukra kialakított munkaterületen helyezik el - akkor ezzel a munkájuk tanári előkészítése illetve az órán végzett munka (osztályozott vagy más módon történő) értékelése is egyszerűbbé válik.

A számítógép-használatot tapasztalatom szerint a gép használatának oktatásával kell kezdeni, ha ezt megelőzi de még ha ezzel egyenrangú is a hálózatkezelés oktatása, az zavart okozhat. Végtére is önálló gépek hálózatba kötésével kialakult architektúra képezi az oktatás alapját. Amint azonban ebben gyakorlatot szereztek a tanulók, célszerű elemi LAN fogalmak oktatása: a topológiai és a logikai struktúra elmagyarázása után a kiszolgáló szerepének magyarázata. Nagyon jó (de ma még messze nem feltételezhető) az a helyzet, amikor az oktatás alapját képező gépek minél többféle hálózatnak részei. Nagyon hasznos, ha nem csak elméleti tananyag a kiszolgáló és az egyenrangú hálózat, de a tanulók kezelhetnek is ilyet. Az egyenrangú hálózat kiépítése látszólag egyszerűbb, hiszen a kábelezés és a LAN kártyák mellett csak megfelelő szoftvert kíván és mivel a ma legelterjedtebbnek mondható GUI alapértelmezésből támogat ilyen LAN kezelést, látszólag ehhez nem is kell különösebb eszköz-feltétel. A valóság az, hogy elég erős munkaállomások szükségesek ahhoz, hogy valamennyi tanuló gépe egyszerre részese lehessen egy egyenrangú hálózatnak - mindenképpen erősebb, mint amennyit pusztán az egyedi alkalmazások oktatása megkívánna.

A kiszolgáló alapú hálózat kezeltetése szervert és szoftvert kíván, mindkettő anyagi beruházás, nem is csekély. Mindenképpen megéri azonban, mert ezen az alapon sokkal kevesebb hardverrel lehetséges a hálózatos munka, arról nem is beszélve, hogy a következőben tárgyalandó IntraNetware ezen környezetben egészen egyszerűen kivitelezhető. Mindezek előtt azonban célszerű ilyen LAN létesítése, mivel ezáltal olyan környezet lehet a tanítás alapja, ami a vállalati felhasználók nagy többsége (ha nem a többsége) számára is alaprendszer, azaz a tanítás olyasminek a használtatására készít fel, amire a képzettséget használtató munkáltatók jelentős része számot tarthat.

A hálózati fogalmak ismertetése során a hardver elemekre is érdemes kicsit több időt fordítani, mint a PC használtatás során általában. Az a tapasztalatom, hogy meglehetősen leköti a tanulókat az erről szóló tananyag. Bár saját tapasztalatuk nincs arról, mi a különbség a sodrott érpáras és a vékony etherneth-es LAN között, de nem is ez az, amit célszerű ekkor elmesélni nekik. Sokkal nagyobb érdeklődére tart számot, ha a galvanikus kapcsolattal való LAN építés mellett legalább felemlítésre kerül az optikai illetve a rádiós jelátvitel. Itt ki lehet térni egyfelől a műholdas kommunikációra, másfelől a mobil kommunikációnak a számítástechnikát érintő részére illetve ezek diszjunktjaként például a GPS rendszerekre. (Autós iskolában mindig fokozott az érdeklődés ezek iránt.) A hálózati alapelvek, fogalmak, struktúrák és architektúrák oktatásának mennyiségét csak a rendelkezésre álló idő korlátozhatja. Ha azt is szem előtt tartjuk, hogy a számítástechnika taktikai célja, azaz az információtechnológia használtatásának oktatása mellett legalább olyan fontos a stratégiai célja is, azaz a tanulók általános műveltségének gyarapítása, akkor ez egyáltalán nem elhanyagolható. Felehetően a heti két órás órakeretben erre alaposan ki lehet majd térni - a heti egy órás időkeret csupán a legfontosabb alapelvek és hálózatfajták megismertetésére elegendő.

Amikor az elméleti fogalmak - pl. szerver, munkaállomás, felhasználó, operátor, rendszergazda - már ismerik a tanulók, érdemes azonnal gyakorlatai tevékenységet is a tananyaghoz kapcsolni. (Ez következik a tárgy jellegéből is, de a bevezetőben említett, nem számítástechnika orientációjú tanulók érdeklődése roppant hamar lankad, hacsak nincs tennivaló, hacsak nincs olyan tanagyag ami tevékenység is egyben...) A LAN oktatása ideális, mivel kicsiny, önállóan elsajátítható elemből felépíthető egy LAN kezelése elemi felhasználói szinten. Tulajdonképpen mindegy, NetWare alapú vagy UNIX rendszerű hálózatról van szó. A vállalati (ma már inkább a kisebb vállalkozási) alkalmazások inkább az előbbit preferálják, de például szakkörön, az anyagban fokozottabban elmélyedni tudó és akaró tanulók számára nagy haszonnal jár az utóbbi tanítása is. NetWare hálózat használtatása esetén nagyon jól lehet a DOS alapokra építeni - még ha a valóság az is, hogy itt nem DOS alapokon tevékenykednek a tanulók - de UNIX rendszerű LAN oktatása esetén számtalan eltérést és különbözőséget kell elmagyarázni. Így arra, hogy ezt ne keverjék állandóan össze a tanulók, csak az értelmesebb, motivált, gondolkodni is hajlandó diákok esetében van remény.

A LAN használtatás során célszerű azt nyomatékosan tudatosítani, hogy a felhasználó azonosítója és jelszava révén korlátozott de állandó mozgásteret kap. Ezért nagyon fontos - szakmailag? pedagógiailag? - ezen a ponton a tanuló kezébe tenni saját azonosítóját és jelszavát. Ezt igazán az teszi szép szavakon túl és felett valóságos ténnyé, ha lehetőség van a tanulók számára adott, nem csökkenő tárolóterület biztosítására a kiszolgáló gépen. Tapasztalatom szerint szinte nem is lehet elégszer elmondani a tanulóknak, miről is szól ez a szabadság... Folytonosan felbukkan, ez vagy az eltűnt a hálózatról, mert a rendszergazda törölte. Ebben nem is az a baj, hogy tudják, a rendszergazda ezt megteheti, hanem az (és ezt nem lehet túlhangsúlyozni!) a baj, ezt elfogadják ezt megtette (ha megtette), és még csak nem is tiltakoznak ellene! Ha van a korszerű informatika oktatásnak pedagógiai, általános értékközvetítési, nevelési feladata, akkor szerintem az, hogy a 21. század munkavállalói ne fogadjanak el információs rendszerekben ilyen korlátozhatatlan lépést, legyenek érzékenyek egy-egy ilyen esetlege "atrocitással" szemben. Nagyon hasznos, ha a műszaki, de a tanulók motivációjából és a rendelkezésre álló óraszámok alapján adódó pedagógiai lehetőségekkel éve a tanulók köréből lehetséges operátorok kijelölése, akik a "mezei" felhasználók alap- és a rendszergazda felső szintje közzé beékelődhetnek...

A LAN tevékenység mindig az önazonosítással kezdődik és - jó esetben - a LAN-ra kitett személyes adat-területen levő adathalmaz feldolgozásával folytatódik. Ennek az "apróságnak" is messze hordó pedagógiai mondanivalója lehet. A tanulók a hálózatos tevékenység során magukat azonosítják. Ha szükségből - de javaslatom szerint nevelési céllal műszaki szükség nélkül is - megteszi az óravezető tanár, hogy a tanulókat forgatja, nem hagyja egy gépen tevékenykedni több órán keresztül, akkor előbb-utóbb meg lehet a tanulókkal is értetni: nem a gép számít, hanem ők maguk. Az a fontos, ismerik-e azonosítójukat és jelszavukat, hogy ennek használatával be tudnak-e jelentkezni egy LAN-ra? Képesek-e ezeket a saját magukat azonosító adatokat titkosan megőrizni és ezzel a valóban egyedi bejelentkezés szükséges feltételét megteremteni.

Fontos dolog a LAN-os kommunikáció is. Ebbe több minden beletartozik. Tapasztalatom szerint a LAN üzenetkezelő apparátusának használtatás olyan tananyag, amelyet ritkán kell kétszer ismertetni: az élelmesebbje az utalásokból megérti, mit kell (mit lehet) tennie, de a többség is elsőre megérti és használja. A mi iskolánkban öt éve üzemel NetWare LAN, és az oktatásban erre mar akkor súlyt fektettünk, amikor XT PC-ken voltunk még kénytelenek oktatni. A hatás alig leírató. Mivel a személyi azonosítók tényleg név-jellegűek, az üzenetkezelés egyben a csapat (egyszerre egy fél osztály) összekovácsolódását is elősegíti, támogatja. Azok a tanulók, akik eddig egymás mellett koptatták az iskolapadot - a mi gyakorlatunkban ez a tananyagrész az első osztályokban, úgy a harmadik hónap azaz november eleje környékén bukkan fel - nos ezek a tanulok innentől, mert érdekes módón (PC-vel, LAN-on tehetik) kommunikálhatnak egymással, egyszerre érdeklődést mutatnak egymás iránt. (A dolog alkalmas arra is, hogy a metakommunikativ elemek súlyát csökkentse, hogy a tartalmi elemek súlyát növelje - erről lentebb, a levelezésről szóló résznél bővebben...)

Sajátos momentum bukkan azonban itt fel - a személytelenségnek a szó legrosszabb értelemben vett felszabadító hatása! Aki vett már részt főleg fiatalabbak által látogatott fórumokon, Internet-en keresztül megvalósuló on-line kommunikációban, tudja mire gondolok: a durva, brutális ugyanakkor felszínes és üres nyelvhasználatra, arra, amint obszcén jelzők megfojtanak minden tartalmi mondanivalót. A tanulók ugyan azonosítójukkal üzengetnek, ez pedig egyedi, továbbá a nevük alapján képzett, de ez mégsem azonos nevükkel. Ráadásul üzeneteiket "csak" a címzett kapja. A címzett pedig nem szemtől szemben áll, térben, esetleg időben is máskor, más helyen kapja az üzenetet, amire legfeljebb hasonlóval reagálhat... Ez a két dolog azután sajnos oda vezet, hogy az amúgy meglevő (bár olykor elég gyenge) önkontroll is semmivé foszlik, ami a kommunikáció "szalonképességét" illeti. Ugyan a LAN-on ennek talán nincs nagy jelentősége, de tapasztalatom szerint már ekkor kell ezen jelenségek ellen fellépni, másként az Internet-es kommunikáció során már csak a tények után kulloghat a tanár...

2.2. Az Intranet oktatásának jellemzői

Az eddigiek alapján a tanulók ismereteket szereztek a számítógép-hálózatok alkalmazásában. Tisztában vannak az alapfogalmakkal, habár erre a pontra elérve ez a tudás még meglehetősen szorosan kötődik a konkrét helyi körülményekhez. Ez természetes is, hiszen az előzőekben leírtaknak az volt, az lehetett csak a célja, hogy a tanulók kilépve az egyedülálló gép köréből, szokják azt, hogy a LAN-on nincsenek egymaguk.

Az Internet eléggé ismert fogalom. Sokszor bizony félreismert. Használatát előbb "házon belül" taníttatjuk meg. Szintén divatos fogalommal élve: az Internet használatát az Intranet használata vezeti be. Az oktatás legalapvetőbb korlátja, az anyagi-financiális korlátok is ezt támogatják. Pedagógiai haszna-értelme is van azonban ennek a fokozatosságnak.

Az intranet-es tevékenység alapja a hardvert, a LAN-t nem számítva a telepített szoftverek. Természetesen ideális lehetőség az, ha a megfelelő, éppen erre a célra szolgáló szoftverrel van lehetőségünk tevékenykedni, például a Novell IntraNetware szoftver rendelkezésre ál, Ennek azonban tetemes az ára. A korábban elmondottak valamilyen kiszolgáló alapú szoftvert feltételeztek, ennyi elég is. Csupán egy shareware levelezőprogramra (esetleg egy SMTP/POP3 gateway kiegészítőre) illetve egy - gyakorlatilag szintén ingyenes - HTML böngésző programra van feltétlen szükség.

Az Intranet-es tevékenységet célszerű - bár nem feltétlenül szükséges - GUI környezetben tanítani. (Ennek fokozott hardver igénye kétségtelen, de számottevő előnye, hogy egyszerű kezelni és tetszetős is, azaz a tanulók ilyen környezetben motiváltabbak, mint karakteres felületen. Az otthoni, vállalati alkalmazások körében is elterjedtebb a grafikus felület, ez is amellett szól, hogy ebben a környezetben tanítsunk.)

Az első részletesebben tárgyalt témakör az elektronikus levelezés. Bár ez messze nem annyira látványos, mint a HTML anyagok olvastatása, a böngészés, de sokkal több benne az aktív elem, sokkal tágabb teret ad a tanulók saját kifejezésére. A GUI alatt futó levelező program használtatása számtalan dolog megtanítására ad lehetőséget. Elsajátíttatható velük az ablakkezelés, illetve általánosan sok olyan fogás, ami elsősorban a GUI-hoz kötődik, a levelező program használata de az E-mail kezelés szokásai szintén. Nem érdemes kihagyni azt a számtalan apróságot, szokást, ami az E-mail kezelés velejárója. tapasztalatom szerint a tanulók érdeklődve hallgatják a smile, a replay, a spam, a flame-ware, a junk-mail idegen fogalmakhoz kapcsolódó tudnivalókat és nagy élvezettel vetik bele magukat azoknak a használatába. Lényeges, hogy nem csak a műszaki eszköz használatát tanítsuk meg az elektronikus levelezés során, de itt, a kezdeteknél kialakítsuk a helyesnek vélt szokásokat a tanulókban ezzel kapcsolatban.

Kiszolgáló alapú hálózat szerverére léteznek elég "intelligens" SMTP/POP3 gateway programok, amelyek megfelelő felkonfigurálás után akár az Intranet-en történő levelező lista kezelésre is alkalmasak. Ennek használata szintén kimeríthetetlen tárháza fogalmak egész sorának. Számtalan dolgot el lehet ezekkel kapcsolatban mondani (moderáció egy listával kapcsolatban, a digest fogalma, a lista és a listakezelő címek közötti különbségek, stb.)

A tapasztalat az, hogy a levelező program használtatása során még a gyengén motivált tanulókat is könnyű munkára fogni. Lehetőségük van az időbeli korlátok átlépésére, azaz évfolyam- vagy iskolatársaikkal is kapcsolatot tarthatnak, amivel általában élnek is. Egy egészen más felhasználása a levélkezelésnek a számonkérés. A dolgozat-kérdéseket a tanulók E-mail útján kapják meg és a tanult technikák felhasználásával kell ezekre választ adniuk majd a feladónak azaz a tanárnak visszapostázni. Bár természetesen a számonkérés messze nem népszerű, de ilyen módon végrehajtva sokat lehet a dolog kényszer jellegén csökkenteni úgy, hogy az "elszámoltatás", a tudás elsajátításának mérése azért ne szenvedjen csorbát.

Meglehetősen ismert az Internet használat-lehetőségei közül a WEB böngészés. Sokan egyenesen ezzel azonosítják az Internet-et, ebben számtalan fél-szakmai publikáció is megerősíti sajnos a tanulókat. A levelezés első helyen való gyakoroltatása sokat számít ennek a tévhitnek a tompításában. A WEB elérést a szerver-re feltett HTML anyagok elérésével lehet "modellezni". Természetesen az az ideális eset, ha IntraNetware szoftverrel rendelkezünk és a WEB böngészőt "egy-az-egy"-ben van lehetőségünk használtatni. Egy komplett IntraNetware csomag azonban sokba kerül, egy egyszerű NetWare 3.x (vagy más állomány-kiszolgáló) szerver esetén sem kell erről a lehetőségről lemondani.

Iskolánkban a NetWare szerver egy, az összes felhasználó számára elérhetővé tett tárolóterületére helyeztünk fel WEB lapokat. Ezek egy része Internet szerverekről származott. Letöltésükkor külön ügyelni kellett, hogy a böngésző lehozza és saját cache-ében elhelyezze a lapon található képeket is. A lapok másik része helyben készült. Szakkörősökkel és a HTML nyelv alap-utasításaival meglepően tetszetős, sokrétű, információ-gazdag lapokat lehet előállítani. A munkához nem kell HTML nyelvet alaposabban megismertetni, erre sem idő sem lehetőség nincs is. Az így összeállt anyagot elhelyezve az állomány-kiszolgálón, az Intranet-es környezetben máris kereshető valamelyik WEB böngészővel.

A gyerekek számára természetesen a tevékenység elején nem világos, amit látnak az pontosan honnan származik. Bármennyire is kínálkozna az alkalom elfedni a valóságot, ez még középtávon sem jó taktika: igaz, hogy megtudva, nem a "nagy" Internet-en, hanem csak a belső, Intranet-es hálózaton tevékenylednek ekkor, némileg lelohad a lelkesedésük, de ha elég mennyiségű HTML anyagot sikerül a kiszolgálóra feltelepítenünk és ha a szűkebb környezetről szóló információ elég gazdag, erről hamar megfeledkeznek. Utóbbi jelentősége elég nagy: sokat számít, ha az így feldolgozott anyag nem csak nekik, de ha lehet, róluk is szól. Nagyon fontos előny, hogy úgy gyakorolhatják mindeközben a WEB anyagok kezelését, mintha Internet-es környezetben tevékenykednénk, de munkájukat nem hátráltatja a szűkös sávszélesség és nem akadályozza egy esetleges vonalszakadás. Az is előny, hogy ezzel a módszerrel - bár nagyon sok előkészítést igényel az Intranet-es WEB anyag létrehozatala illetve kialakítása - teljesen és egyszerűen kézben lehet tartani, mit is tekintenek meg a tanulók. Így ab ovo nincs hozzáférésük fajgyűlölettel, erőszakkal, pornográf anyagokkal teli WEB site-okhoz!

Az Internet-használatnak a levelezésen és a WEB anyagok elérésén kívül számtalan más vetülete is van. Ezek azonban a mi gyakorlatunkban csak a tananyag és nem a gyakorlati tevékenység részét képezik. Ennek nem elvi, csupán gyakorlati oka van. Egyfelől a nagyon kicsi óraszám, másfelől a szükséges szoftverek hiánya okozza ezt. Az FTP illetve a telnet használata hasznos lenne, de leginkább UNIX (esetleg Linux) szerver felállítása révén lenne kivitelezhető. Hasonlóan problémás a Gopher szerver elérésének gyakoroltatása Intranet-es környezetben.

2.3. Az Internet oktatásának jellemzői

Fentieket követve, amikor az oktatás idáig jutott, a tanulók tisztában vannak azzal, mi is az a ma oly sokszor emlegetett, divatos - és ezért aztán sokszor de nem mindig megfelelő helyen és értelemben említett - Internet. Tudtukon kívül ekkorra már begyakorolták azokat a technikákat, fogásokat, szokásokat és magatartásformákat, amiket az Internetes munka de megkíván.

Az Internet használatának oktatása elsősorban nagy sávszélességet kíván. Egy átlagos középiskolai osztály 30 fős, illetve ennél is több. Nálunk ezek az osztályok két csoportra vannak bontva. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a számítástechnika alapfogásainak megismerését a tanulók önállóan végzett munka során tehessék meg. Ez azt jelenti, a számítógéplaborunk 18 PC-ből áll. Az Internet használatának tanítása ezen 18 gépnek a NET-re csatlakozását jelentené. Ezt sávszélességgel nem lehet megoldani, így kisegítő megoldásokat kellett alkalmazni.

Az egyik megoldás az, hogy az Internet-elérést a levelezésre korlátozzuk. (A WEB anyagok elérése másként, nem "élőben" történik, lásd fentebb.) A levélforgalmazást poll-ozással lehet megoldani a korlátozott sávszélesség optimális kihasználásával, az on-line idő minimalizálásával. Ennek során a tanulók a leveleiket ugyanúgy adják fel, mint az Internet elérés során, de azok ekkor még nem kerülnek valóban a NET-re, "csak" a kiszolgáló számítógép tárolja azokat. Adott időpontban a kiszolgáló gépen futó program felveszi a kapcsolatot a telefonvonalon a host-tal, és elvégzi az addig az időpontig összegyűlt levelek elküldését, valamint a host-ról leszedi azokat a leveleket, amik a kérdéses LAN-on definiált felhasználók számára lettek elküldve. Ezután bontja a kapcsolatot. (Bár a fentebb leírt tevékenység elvégeztetése ideális esetben időzítve, off-peek időszakban elvégeztethető, de ennek kivitelezése bizonyos műszaki problémákba ütközik. Elég nagy a kockázata annak, hogy a poll-ozást végző program "beleragad" a telefonos kapcsolatba, nem hajtja végre a hang-up utasítást ami egetverő telefonszámlát okozhat. Így a gyakorlatban inkább tűnik járhatónak a "kézi" poll indítás, még ha ezt olykor csúcsidőben is kell elvégezni. További sajátossága a leírtaknak, hogy a szolgáltatónak a host konfigurálásával fel kell az ilyen forgalomra készülni.)

A poll-ozott levélforgalom elég jól modellezi a teljesen on-line levélkezelést. Fel is vet azonban problémákat. A műszaki jellegűeket már említettem fentebb. Sajátos kérdés a levelezőlisták elérése. Ha a belső hálózatról egynél több tanuló tagja ugyanannak a levelezőcsoportnak, a poll-ozas a drága on-line időben elég jelenős redundanciát kénytelen átvinni. Ezt elfogadva a műszaki problémákon ha úrrá lehet lenni - hosszú kapcsolati idő! - akkor a levélkezeléssel kapcsolatban nem kell szigorításokat tenni. Ha ez nem lehetséges, akkor a listák bejövő forgalmát esetleg a gateway géppel kell elosztatni illetve szigorúbb esetben a listák elérhetőségét korlátozni.

3. Összefoglalás

A Nemzeti Alaptanterv által rögzített, a számítástechnika tantárgy számára elvégzendő feladatok között, az alkalmazói programok között fontos szerep kell hogy jusson a hálózatok használatának és használtatásának. Ezt célszerűnek látszik előbb helyi szinten bevezetni és használtatni. A LAN használat műszakilag, szakmailag az Intranet-es tevékenységet készíti elő és alapozza meg. Pedagógiailag, általános értékek közvetítőjeként is nagyon fontos a szerepe. Kapcsolatot teremt, ráébreszt sőt jó esetben rászoktat, hogy amint a PC-ink, úgy mi magunk sem vagyunk elszigeteltek. Többet végezhetünk, ha másokkal kapcsolatot tartunk. Ez bizonyos esetekben - ilyen a mai szakközépiskolai első évfolyam - a csoport- és osztály-összekovácsolódásnak is lehet egy fontos eleme. Az így elsajátított fogások és szokások lehetnek azok az eszközök, melyek birtokban a tanuló az Intranet-ből kiléphet az Internet-re. Mindeközben rá van kényszerítve az idegen nyelv (angol) használatára, aminek a motivációs hatását szinte lehetetlen túlbecsülni. A számítástechnika oktatás fontos ha nem elsődleges feladata az, hogy alaposan átgondolt tartalmi előrelépések sorozatával felkészítse arra a tanulót, hogy az a kétségkívül elég bonyolult, sok buktatóval terhes munkafolyamat során az értékeket, az előnyöket tapasztalja és a nehézségek ne riasszák el, ne vegyék kedvét a virtuális világméretű barangolástól, kapcsolatkereséstől és -teremtéstől.