Állatorvosok és egyetemi hallgatók könyvtári informatika tanfolyama az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárában

Tapolcai Ágnes, atapolc@ns.univet.hu

Cserey Lászlóné, mcserey@ns.univet.hu

Állatorvostudományi Egyetem, Központi Könyvtár

Abstract

The Central Library of University of Veterinay Science has been organising courses since 1993 for the undergraduate and PhD students. Veterinary information gathering is taught and it is possible to practice searching on the computer. Graduated veterinarians take part in a further training course of 8 hours consisting of lectures and practice. The core curriculum contains the following:

  1. International indexing and abstacting services
  2. Basics of network use: telnet, ftp, password, e-mail
  3. Searching of CDROM databases: records, fields, Boolean operators, index, thesaurus
  4. Use of library OPAC
  5. Searching on Internet: Web pages, links, AltaVista
  6. Use of results, methods and strategy of writing papers.

1. Bevezetés

Az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁOTE) az Internet oktatása a szakirodalmi információ keresés stúdiumába épült be. A tapasztalat szerint a különbözô keresô szoftverek használata logikusan épül egymásra. Az Internet sem használ más elveket, mint amiket az adatbázisokból való visszakereséshez kifejlesztettek. Különbözik azonban az Internet grafikus felülete, ezek használatát természetesen sokkal könnyebben megtanulják a felhasználók, mint a parancsnyelvi keresôrendszereket. A látszólagos könnyű kezelhetôség ellenére persze nehezebb valamit megtalálni az Interneten, mint egy szigorú logika szerint szervezett adatbázisban. Ezért a tanulás sorrendje a következô: elôször a CD-ROM bibliográfiai adatbázisok, mint a legvilágosabb elvek szerint szervezett adathalmazok; (a struktúra alaposabb áttekinthetôsége céljából a DOS változatot használjuk). Ezután következik (ha elég idô áll rendelkezésre) a Current Contents szoftver, majd a helyi katalógus OPAC felülete, végül az Internet. Minél szervezettebb egy adathalmaz, annál több elvet kell elôször megtanulni, de annál könnyebb végül megtalálni valamit. Az Interneten sokszor eltévednek a kezdôk és el is vesztik a kedvüket. Az állatorvosi információk esetében fontos kiindulási Web lapok, ahol egy-egy témára vonatkozó linkek együtt találhatóak, számunkra fôleg úgy válnak ismertté, hogy az állatorvosi könyvtárak levelezô listáján, a Vetlib-L-en, az új gyűjteményeket rendszeresen közzéteszik. Az állatok világa hálás téma a Weben, ezért korán meg is jelentek az Interneten ilyen lapok, és valószínűleg ez hatott inspirálóan a szakmai anyag felvitelére is. Könyvtárak katalógusai, képgyűjtemények, teljes szövegű folyóiratok és persze intézmények információs lapjai bôven találhatóak a hálózaton. [1] Könyvtárunk Web lapján igyekszünk kapcsolatokat megjeleníteni a fontosabb helyekhez. Az egyetem és benne a könyvtár lapját bemutatjuk a kurzus során.

2. Mi indította el, és mikor kezdôdött?

A számítógépes adatbázisokban való keresés oktatása a felsôoktatásban az utóbbi néhány évben hazánkban is elindult. [2,3]. Az Egyesült Államokban már 1984-ben beillesztették a Missisipi Állami Egyetem állatorvosi képzésébe a számítógép felhasználását. A cél az információkeresés és felhasználás új módjainak készséggé fejlesztése volt. A számítógépes adatbázisok, majd késôbb az Internet használatától a hallgatók látókörének szélesedését, az önálló tanulás térhódítását várták. Bátorították a hallgatókat, hogy több forrás ismeretében saját véleményt formáljanak vitatott szakmai kérdésekrôl. A hallgatók munkavállalói értékét is növelte végzés után a rutinos számítógép használat [4]. Bár évekkel késôbb értek el hozzánk a technikai feltételek, a cél nem különbözik. Az Internet ma a legdivatosabb információforrás, és talán éppen ezen keresztül a figyelem ráirányul arra, hogy a szakmai információk megszerzésében a számítógépes rendszerek milyen nagy segítséget nyújthatnak. A technika kihasználásához azonban bizonyos ismeretek is szükségesek.

A szakirodalom-keresés oktatását közvetlenül az tette szükségessé, hogy a CD ROM adatbázisok megjelentek könyvtárunkban. Addig ugyanis az on-line szakirodalom-keresést csak a könyvtár munkatársai végezhették, de most ez áttevôdött magukra az olvasókra. A változás jó oldala az, hogy a felhasználó maga sokkal jobban el tudja dönteni, mire van szüksége. A CD-ROM adatbázisok, elsôként a CAB-Abstracts, nyilvános használata azonban megmutatta, hogy a lehetôségek töredékét tudják csak kihasználni olvasóink. Szükséges a könyvtár részérôl segítséget adni, különben alacsonyabb színvonalon fogják a keresését végezni, mint ahogy eddig történt. A gép melletti magyarázat, valamint az írásos használati utasítások elhelyezése a vártnál kevesebbet változtatott a helyzeten: akkor kerültek elô ugyanis, amikor már az eredményt szerette volna megkapni az olvasó és nem volt türelme sem a magyarázat végighallgatásához, még kevésbé a használati utasítás elolvasásához. Némi reménysugarat csak az adott, hogy az írásos magyarázatok idôrôl idôre eltűntek a gépek mellôl, remélhetôleg tüzetesebb otthoni tanulmányozásra vitték el. Nélkülözhetetlennek tűnt a személyes megbeszélésen és gyakorláson alapuló felhasználói képzés. Felerôsítette az elindult folyamatot a Tinlib integrált könyvtári rendszer bevezetése. Az újabb beszerzéseket már csak számítógépes katalógus formájában kereshették olvasóink.

Az Internet kérdése már az elsô pillanattól elôkerült, de jelentôsége azóta is rohamosan nô. A nagyszámú forrás miatt a keresés, valamint a megfelelô színvonalú anyag kiválasztása nem egyszerű. Ha formálisan, kulcsszavak alapján keresünk, a vegyes eredmény bizony néha kezdeti csalódást okoz. Nem nélkülözhetô a keresési eszközök részletes ismerete. Azt mindenki megjegyzi, hogy be kell írni egy szót és azt az egész világon megkeresi a gép, de meglepetést okoz pl., hogy ismert cég nevét beírva nem találunk semmit, ha a szóban forgó cég nem üzemeltet Web lapot. A Boole operátorok (and, or) és helyzeti operátorok (near) jelentése sem világos elsôre. Hasonló a helyzet a Web lapok célzott helyeire való kereséssel (pl. host gép címe). Azt sem árt tudni, hogyan is indexel az adott keresô szolgáltatás. Egy Web keresô rendszereket analizáló cikk megerôsít saját benyomásainkban, hogy az újsütetű Web használók gyakran átsiklanak az olyan részlet-információk felett, mint: mekkora körben is keres egy bizonyos Web keresôrendszer; hogyan indexelték az adatokat; milyen eljárások állnak rendelkezésre (szótávolsági operátorok, zárójelekkel tagolt kérdések, a kérdés-halmazok manipulálása és összekapcsolása, az ismétlôdô találatok, átfedések kiszűrése stb. )

Az egyszerű háló-keresôrendszerekben, amilyen a Yahoo! az indexelés mélysége és a keresôgép teljesítménye nem teszi szükségessé az összetett keresési eljárások ismeretét. Ahogyan terjed a háló, és nônek a Web keresôgépeivel lekérdezett adatbázisok, egyre hatékonyabb információ-megtaláló, indexelô és visszakeresô eljárásokra van szükség. A tipikus felhasználónak általában nincs gondja az egyszerű témák keresésével, de az összetett keresôkérdések megfogalmazására kifinomult Web keresôgépek felhasználásával már egészen más kérdés. Az összetett keresésekben a felhasználók egyre inkább rászorulnak az információs szakemberekre. [5]

Persze meg is lehet tanulni a módszereket. A keresô rendszerek közül az AltaVistát választottuk részletes ismertetésre, mivel elég kifinomult keresési lehetôségei vannak, igen nagy az általa figyelt címek köre és jó leírás található a működésérôl.

Az elsô évben az egyetem még csak levelezés szinten kapcsolódott az Internethez. Ez a szolgáltatás hamar népszerű lett, de sok kérdést is felvetett. A hálózatról általában, a gopherekrôl, ftp-rôl és levelezésrôl beszéltünk 20-30 percet, majd gyakorlatképpen a Pine levelezést tanulták meg a hallgatók, és ezzel együtt a gépekre való ki- és bejelentkezést, a jelszavak használatát. Mivel olyan programok, melyek átviszik a leveleket a felhasználó gépére, nem állnak rendelkezésre a tanfolyam keretében, a szövegek mozgatásához az ftp-t kell igénybe venni. A hallgatók számára ez is hasznos a levelezéstôl függetlenül.

3. Kik vesznek részt benne?

Az ÁOTE-n már évek óta tartunk bemutatókat a 4. év elején a CD ROM on és online elérhetô adatbázisokról. Két évvel ezelôtt kezdtük el a hallgatók rendszeres, tanfolyamszerű oktatását a számítógéppel segített szakirodalom-gyűjtésre. Az elsô csoportunk PhD hallgatókból állt, akik nagyon szívesen tanulták a hatékony keresést, hiszen éppen egy ilyen feladat elôtt álltak. A tanfolyamnak a "Könyvtári informatika" címet adtuk, mert attól tartottunk, a "Szakirodalom figyelése és gyűjtése" cím nem lett volna elég vonzó. Így viszont a hallgatók egy része mentegetôdzéssel kezdte, amiért nem ért a számítógéphez.

A második hallgatói csoport az angol nyelvű képzés harmadéves hallgatóiból állt. Megkönynyítette a tanfolyam bevezetését, hogy a tantervben felhasználható óraszám maradt, és így a könyvtár kérését az egyetem vezetése örömmel fogadta. A magyar hallgatók tanrendje tele volt és azóta is tele van, ezért a fakultatív tárgyak közé került a tanfolyam.

A hallgatók pillanatnyi helyzete befolyásolja, mennyire mélyednek el a keresés részleteiben. Az elsôéves hallgatók számára például túl korainak tűnik a kurzus. Legtöbbjüknek van már valamilyen számítógépes ismerete, de hiányzik a szakmai tudás, ami nélkül nem tudják értékelni a keresés eredményét. Néha hiányzik az angol nyelv ismerete is, ez azonban a jövôben valószínűleg csökkenô tendenciát fog mutatni. A motivációt csökkenti, hogy nincs még igazán szükségük ezekre az eszközökre. Oktatási rendszerünk egyenlôre nem tartalmaz önálló irodalomkutatást igénylô feladatokat az alsóbb évfolyamokban.

A könyvtári informatika tárgy a postgraduális állatorvosképzésben is helyet kapott (1996) rövidített (8 óra, egy teljes nap) formában.

Elég-e ez az idô? A 8 óra semmiképpen nem elég a keresési elvek megtanításához, különösen azért, mert természetesen nem rendelkeznek számítógépes gyakorlattal az idôsebb állatorvosok. Inkább a lehetôségek bemutatása a cél, és könyvtárunk ezirányú szolgáltatásait ismerhetik meg. A 16 óra elégnek bizonyult azon hallgatók számára, akik végig figyelemmel kísérték (elôzetes számítógépes ismeretek nélkül is). Az Interneten lévô szakirodalmi források bôvülésével párhuzamosan egyre kevesebb idôt igényel majd valószínűleg az alapszintű gépkezelési ismeretek átadása, tehát a jövôben is körülbelül ezzel az óraszámmal számolunk.

Nehézséget okoz, hogy szinte lehetetlen elôre megbecsülni, hogy egy bizonyos csoport mennyi idô alatt képes elsajátítani a kitűzött anyagot, mivel aki használ számítógépet a mindennapjai során, sokkal gyorsabban megérti a magyarázatokat, mint aki nem. A különbség például elég szembetűnô a magyar és a külföldi egyetemi hallgatók esetében.

4. A tananyag tartalma

1. Elôadás formájában elhangzó elméleti bevezetô:

A referáló szolgáltatások működése: ebben szerepel az információkeresés történeti fejlôdése, a szakterületen használatos fôbb nyomtatott szolgáltatások ismertetése. A hagyományos és számítógépes dokumentumok típusai.

2. A szoftverek használatát gyakorlatként tanulják: általában 3 szoftvert mutatunk be részletesen, remélve, hogy általánosítani tudják a tanultakat egyéb keresôrendszerekben is:

A gyakorlati példákban elôször kisebb, fôleg a technikára összpontosító kérdések szerepelnek, majd átfogóbb, a hallgatót érdeklô kérdést vizsgálunk. Ez utóbbi elbírálása okozza a legtöbb nehézséget.

A gyakorlati példák során rámutatunk a párhuzamos stratégiák hasznosságára, az indexelés nem konzekvens voltából adódó hibák kiszűrési lehetôségeire. Ez alatt azt értjük, hogy tudatában kell lennünk, hogy az indexelést emberek végzik és a természetes nyelv mindig magában hordja a szinonimák, egymást átfedô fogalmak lehetôségét. Ezért több szóba jöhetô stratégiát célszerű alkalmazni, majd egyesíteni az eredményeket. A keresési elvek közvetlenül alkalmazhatók az Interneten történô kereséshez is.

3. Az állatorv. tud területén és a határterületeken használható szakirodalmi adatbázisokat (CAB Abstracts, MEDLINE, Focus on Veterinary Science and Medicine, FSTA, BIOSIS, Zoological Records, Agris, Agricola) röviden ismertetjük.

4. Az Internet szolgáltatásai közül a WWW böngészôk és az e-mail levelezés alapjait tekintjük át. A fôbb pontok a következôk:

Az Interneten való tájékozódást alapvetôen két úton ábrázoljuk:

A) Mechanikus keresôrendszerek (AltaVista)
B) Tematikus gyűjtemények

Ez utóbbiak nemcsak állatorvosi jellegűek, hanem a könyvtárhoz kapcsolódó információforrások: katalógusok, on-line folyóiratok, tartalomjegyzékek, kiadói információk elérésérôl is szólnak.

Amennyiben a talált forrás kereshetô adatbázis jellegű struktúra, megmutatjuk az űrlapok kitöltését, felhívjuk a figyelmet a speciális nehézségekre, pl. magyar ékezetek . A könyvtári és kiadói katalógusok, a Swetscan folyóirat adatbázis, a Magyar Elektronikus Könyvtár például ilyenek. Természetesen most már a Közelkat is felkerült az ismertetendô könyvtári katalógusok közé. Az egyik legnehezebben megtanulható, de igen hasznos forma a szakértôi rendszer. Egyetemünkön a Consultant állatorvosi diagnosztikai és szakirodalmi rendszert tudjuk használni.

5. Befejezô elôadás: A kereséssel kapott adatok felhasználása (ha szükséges, eredeti dokumentum beszerzése, szabályos hivatkozás szakdolgozat vagy egyéb tudományos munka végén.). Publikációs stratégia elvei , és az impact factor rendszerének ismertetése.

Jövôbeli terveink között szerepel, hogy a szaktárgyakat oktató tanárok adjanak ki keresésre témát és értékeljék a kapott eredményt, esetleg a témából tartott elôadást. Szakdolgozati témát is szeretnénk kiírni néhány igazán fontos és értékes hálózati szakirodalmi forrás részletes feltárására és ismertetésére.

5. A körülmények hatása az oktatásra.

Az Internet oktatásánál nehézséget okoz, hogy ha sokan vannak a csoportban, a gépek lelassulnak és a hallgatók igen hamar szétszélednek a virtuális világ minden irányába. Ezért ahol erre elég idô állt rendelkezésre, házi feladatképpen adtuk ki egy egy szolgáltató hely leírását típus, felhasználási lehetôség, működésmód szempontjából.

Nagyon nehéz olyan hallgatóknak oktatni a könyvtári informatikát, akik nem tudnak angolul, mivel nemzetközi nyelvként használják az angolt az egész világon. Egészen hasonló gond elsô éves hallgatókkal, hogy a szakmai nyelvet nem ismerik, ennek hiányában logikai kapcsolatokat sem tudnak felépíteni szakmai területen.

Változó körülmények között tartottunk csoportokat abban a tekintetben, hogy mindenkinek volt-e külön gépe, vagy 2-3 ember jutott egy gépre. Mindkét helyzetnek van elônye. Ha több hallgató jut egy gépre, kevésbé szóródik szét a figyelem és támogatni tudják egymást a feladatok során. Külön gépek esetén viszont nem fordul elô, hogy valaki kiszorul, nem tudja követni az eseményeket. Nyilvánvalóan növelné az oktatás hatékonyságát több, nagyobb teljesítményű gép, nagyobb terem, képernyôt kivetítô berendezés. Anyagi lehetôségeink mértékében ebbe az irányba fejlesztjük az oktatási körülményeinket.

Irodalom

1. David Bawden and Caroline Valleley :Veterinary information: sources and use
Aslib Proceedings, 1996. 48/11-12, 266-270. o.

2. Boda István - Juhász István : Könyvtáros informatikai képzés a KLTE-n
Informatika a felsôoktatásban '96 - Networkshop '96, Debrecen 1996 augusztus 27-30., 475-482. p.

3. Illési Éva - Szemerédiné Galamb Sarolta - Zalainé Kovács Éva : Szakirodalmi információ visszakeresés a katalógus cédulától a CD-ROM-ig
Informatika a felsôoktatásban '96 - Networkshop '96, Debrecen 1996 augusztus 27-30., 491-495. p.

4. Waldhalm, S.J. and Bushby, P.A.: Bringing Information into the Veterinary Curriculum
Seminars in Veterinary Medicine and Surgery (Small Animal), 11/2 96-99.p.

5. Peggy Zorn, Mary Emanoil, Lucy Marshall and Mary Panek : Advanced Web Searching: Tricks of the Trade
Online - the Magazine of Online Information Systems 1996. 20/3 15-28. p.