A Linux operációs rendszer felhasználása oktatási- és kutatóintézetekben

Czakó Krisztián

Magyarországon talán az oktatási és kutatóintézetek vannak a leg nehezebb anyagi helyzetben, viszont az oktatáshoz, az irodai munkákhoz és az egyre több helyre bekötött internet használatához egyre komolyabb számítástechnikai rendszerekre van szükségük. Ugyan a nagy szoftvergyártó cégek olcsóbban adják ezen intézmények számára a szükséges szoftvereket, a sok esetben nagy mennyiségű szoftverek beszerzése (egy-egy "legalizálási akció" során akár többszáz operációs rendszer, irodai csomagot kell megvásárolniuk az intázményeknek) komoly gond.

Egyetemeken már egyre elterjedtebb, hogy a hallgatói laborokban, de mostanában már más helyeken is, fôleg szerverként Linux 2.0-át használnak mint operációs rendszert. Ezt, az amúgy igen komoly tudású, megbízható, 32 bites többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszert sajnos még elég kevesen ismerik, ami annak az egyszerű ténynek a következménye, hogy igen kevés reklámot és publicitást kap, mivel igen kis pénzek állnak mögötte (pár cég, mint a Caldera, RedHat, SuSE már reklámozza a saját terjesztését, de Magyarországra még csak most kezdenek bejönni ezek a cégek). Ugyanez viszont azzal jár, hogy maga a rendszer, és igen sok hozzá írt szoftver ingyenes, a cégek igen kedvezô áron vállalnak supportot, valamint az egyetemeken számításatechnikát tanuló hallgatók is magas szinten értenek hozzá.

A Linux 2.0 operációs rendszer beszerzésére a legideálisabb hely az interhet, ahonnan szabadon letölthetô. Az egyetemek, kutatási központok nagyrésze valamilyen online módon kapcsolódik az internethez, így nekik a beszerzés nem lehet gond. Közép- és általános iskolák számára igen olcsón (1000 Forint alatti áron) lehetne elôállítani CD-ket, melyen megkaphatnák, késôbb, az MKM programja alapján ôk is bekapcsolódnak az internetbe, így a frissítések (melyek szintén ingyenesek) könnyedén hozzáférhetôvé válik számukra.

A továbbiakban vázolnék pár konkrét megvalósítást Linux-ra építve.

Internet szerver

Internet szerver alatt a World Wibe Web, FTP, e-mail, news szervereket értem, de természetesen létezik ingyenes gopher, wais szerver is. További igény lehet internetes szervernél a name-service ellátása, esetleg a belsô hálózat route-olása, mely szintén megoldható.

Internet szerverhez ideális a Debian Lunux, mely egy GNU terjesztésű, teljesen ingyenes rendszer. Biztonságilag igen kiváló, és tartalmaz minden szükséges szoftvert egy ilyen szerverhez. WWW szerverként a világ talán legjobb, de mindenképpen a legelterjedtebb szerverét, az Apache-t tartalmazza, mely képes az SSL kommunikációra is. FTP szerver esetén a szintén legelterjedtebbnek számító wu-ftpd-t, e-mail-hez választható módon smail-t vagy sendmail-t telepíthetünk, valamint news számára az INN-t.

Egy ilyen átlag szerver erôforrásigénye, ha nem egy erôsen terhelt rendszert, hanem egy átlagos egyetemi webszervert nézünk: i486/32M ram/1G ide hdd. Ez amellett, hogy maga a rendszer ingyenes, tovább csökkenti a kiadásokat. Nagyobb terhelést is gond nélkül ellát egy Pentium/64M ram/2.5G hdd kiépítésű gép.

Intranet szerver

Intranet szerver alatt belsô hálózat file-, nyomtató kiszolgálóját, opcionálisan e-mail rendszerét, internet gateway-ét ellátó rendszert értem. Fontos szempont lehet egy ilyen gépnél, hogy munkaállomásként is használni lehessen, valamint szükség szerint más szolgáltatásokat is telepíteni lehessen rá. Ezeket az igényeket a Linux maradéktalanul kielégíti.

A fenti internet szolgáltatások mellett a következô szolgáltatásokat használhatjuk: Novell Netware kliensek kiszolgálása (mars netware emulator), Windows-os rendszerek kiszolgálása (samba), más unix rendszerek kiszolgálása (nfs). A novell és windows kliensek kiszolgálása a file megosztások mellett nyomtatómegosztást is lehetôvé tesz. Más unix rendszerek számára a szabványos unix nyomtatási queue rendszer használható. Az XFree86 rendszer alkalmas X terminálok, vagy más, X szervert futtató rendszerek kezelésére/kiszolgálására. Ez utóbbi lehetôvé teszi, hogy egy teljes iroda egy komoly szerverrôl, és olcsó munkaállomásokkal üzemeljen, az összes anyagot a szerveren tárolva, ami a kezelhetôséget és adminisztrációt is nagymértékben megkönnyíti.

Ugyanez a rendszer működhet mint internet átjáró vagy mint tűzfal is, ami a belsô háló nagyfokú védelmét teszi lehetôvé az illetéktelen hozzáférésekkel szemben.

Egy csak file- és nymtató szerverként működô Linux rendszer hardwareigénye: 486/16M ram/2.5G hdd (ez a tárolt adatok mennyiségétôl nagymértékben függ). Ha ugyanezt a rendszert munkaállomásként is használjuk, a Pentium/32M ram hardware felépítés elegendô. Amennyiben központi szerverként akarjuk üzemeltetni, ahová X terminálok csatlakoznak, Pentium133/32M ram/2.5G hdd kiépítés 3-4 terminált képes ellátni. A terminálok számának növekedésével a memóriát kell bôvíteni. 64M ram-al akár 10 feletti számú X terminál kiszolgálására is alkalmas a rendszer, ha a felhasználók nem 10 különbözô programot futtat. (Itt érdemes megjegyezni, hogy egy adott program azonos gépen történô többszöri futtatása nem jelent többszörös erôforrásigényt.)

Irodai rendszer

Az irodai rendszer lényegileg az intranet rendszeren alapszik, amennyiben hálózatot is telepítünk. A fentiekben leírt erôforrásigények miatt érdemes a központi szerver megoldást választani, mivel a központi gépben elhelyezett erôforrásokat könnyebb megosztani, mint a szétszórt rendszerekét.

Irodai rendszerben az általános igények a szövegszerkesztô, táblázatkezelô, grafikai programok, fax és e-mail lehetôség, adatbázis rendszer. Ezen feladatok megoldására nem mindig találunk ingyenes szoftvereket, vagy ha mégis, az adatok hordozhatósága miatt (itt fontos megjegyezni, hogy a hordozhatósággal csak a Windows-os rendszerek felé van probléma, mivel azok általában senki mással sem szabványosak) célszerű nem ingyenes termékeket használni.

Ingyenes szövegszerkesztôk általában a TeX rendszert használják, ami egy igen flexibilis és hordozható formátum. Linux esetében az sgml formátum terjedt még el (TeX és sgml között van konvertálási lehetôség), amit már könnyedén konvertálhatunk az ismert formátumokra (html, text, rtf). Szintén ingyenes programmal oldható meg a HTML szerkesztés, levelezés és faxolás.

Komplett irodai csomag csak pénzes változatban létezik, bár az egyik kitűnô irodai rendszer, a StarOffice oktatási és magáncélú felhasználásra ingyenes, egy másik, az Applixware pedig, oktatási változatban csak 16.000,- Forint. Mindkét termék egy komplett irodai alkalmazáscsomag, szövegszerkesztôvel, táblázatkezelôvel, grafikai- és bemutatókészítôvel, e-mail és fax lehetôségekkel. Az Applixware emellett tartalmaz egy igen magas szintű applikácófejlesztôt is, melyel például igen jó adatbázis kezelést (sql adatbázis-szerverre építve) lehet megvalósítani.

Telepítés, karbantartás

A Linux rendszer egyik legnagyobb problémájának a nehéz kezelhetôséget szokták tartani. Ez csak részben igaz. Felhasználói oldalról a grafikus felület igen kényelmes kezelést tesz lehetôvé. Rendszergazdáknak van szükségük komolyabb ismeretekre, de ezt más rendszerek is megkövetelik, mégha ennek néha az ellenkezôjét állítják is. Mindezek ellenére egy Linux rendszer telepítése és karbantartása nem egy nehezen, hosszú idô alatt elsajátítható feladat. Alapszintű kezelôi ismeretek egy-két hét aktív tanulással elsajátíthatóak, míg komolyabb szintre is pár hónap alatt el lehet jutni.

Nagyon nagy elônye a rendszernek, hogy egyetemeken, fôiskolákon és manapság már középiskolákban is egyre több a Linux-hoz jól értô ember, aki szívesen vállalja a rendszer telepítését, konfigurálását és karbantartását. Mindehhez hozzájárul a nagy mennyiségű (igaz angol vagy német nyelvű, kis részben magyar) dokumentáció és internetes levelezôlisták, melyen szinte azonnal kaphatunk választ kérdéseinkre.

A Linux rendszert folyamatosan fejlesztik, szinte naponta jelennek meg hozzá új programok, vagy régi programok új verziói. Az elhanyagolható mennyiségű, csak pénzért beszerezhetô szoftvereket leszámítva az upgrade is ingyenes (bár például az Applixware esetében az upgrade legutóbb ingyenes volt).