MULTIMÉDIA OKTATÁS BEVEZETÉSE A KANDÓ KÁLMÁN MŰSZAKI FŐISKOLA HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZETÉBEN

Erdős Endre, levente@nfs.jozsef.kando.hu
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet

Abstract

Acquisitions and developments in the Institute of Communication Engineering at the Kandó Kálmán Polytechnic. Setup and instrumentation of the Acoustics laboratory and that of the Video Studio. Establishing the Multimedia laboratory. Co-operation with the Department of Printing Industry at the Technical College of Light Industry. Hardware and software in the Multimedia laboratory.

Educational application programs developed on the given infrastructure. The multimedia subject in our study program: aim, classes, prospective students. Co-operative educational modules of the partners. Special courses: video techniques, acoustics, diploma projects.

R&D projects ahead. Developing process of the multimedia courseware.

1. A Multimédia laboratórium kialakítása

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézete a 90-es évek elején felismerte a média-informatika oktatás bevezetésének szükségességét. Először a FEFA II. pályázati ciklusában szervezett főiskolák közötti együttműködést. Az együttműködés kimunkálásában az alábbi főiskolák vettek részt:

A pályázatban együttműködési elveket, közös oktatási tematikák kimunkálását, tantervek és oktatás szervezési feladatok elvégzését, jogi szabályozások és az egyes intézmények autonómiáját is figyelembe vevő szerződések, belső szabályozások kialakítását is előkészítettük. A pályázat alap-vetően a közösen kialakított és megfelelően összehangolt eszközfejlesztést célozta meg. Az igényelt összeg több mint 200 millió forint volt, mely nemzetközi összehasonlításban igen takarékosnak tűnik, mert a Német Szövetségi Köztársaságban ez időtájt 100 millió német márkával indították be a média-informatikai képzést évi 50 hallgató számára a Furtwangeni Műszaki Főiskolán. Az általunk pályázott összeg elsősorban a művészeti főiskolák professzionális igényeket is kielégítő beruházási elképzelései miatt lettek ilyen magasak. A pályázatunk nem nyert.

A FEFA III fordulóban ezért szűkítettük a résztvevők körét, és a közös műszaki oktatás bevezetését tűztük célul. Lényegében két főiskola egy-egy tanszékének az együttműködésére alapoztuk pályázatunkat. Ezen lépésünket az alábbi tények indokolták.

A média-informatika oktatási területei a következők:

A fenti területek közül a nyomtatás a Könnyűipari Műszaki Főiskola Nyomdaipari Tanszékének a profilja, míg a másik három alapvetően a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézetének a profiljához tartozik. A két főiskola ekkor már tagja volt a Budapesti Politechnikum elnevezésű felsőoktatási szövetségnek, így természetes együttműködő partnerek voltak. Mindkét főiskola tantervében szerepelt egy un. főiskolai modul, mely lehetővé tette, hogy a hallgatók áthallgatásokat, másik intézményben felvett órákat vegyenek fel egyéni tanrendjükbe. A benyújtott pályázatban mintegy 20 millió forintot igényeltünk a közös média-informatikai oktatás bevezetésére. A pályázat nyert, bár csak az igényelt összeg felét kaptuk meg.

A pályázati összeget összehangolt fejlesztési elképzelésekkel, átgondolt beruházási politikával rendkívül költségtakarékosan használtuk fel. Ennek kapcsán a Könnyűipari Műszaki Főiskola Nyomdaipari Tanszéken kialakításra került egy elektronikus nyomdai előkészítő laboratórium, mely az ipar igényeinek megfelelően Apple Macintosh gépekre támaszkodik. A labor felszereltsége biztosítja a színes technika alkalmazását. Megfelelő minőségű beviteli és kiviteli perifériákat szereztünk be, mely alapvetően kielégíti a felsőfokú oktatási színvonalat. A beszerzések leginkább költséges elemei a professzionális perifériák.

A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézetében kialakítottuk a Multimédia laboratóriumot, mely alkalmas az interaktív multimédia alapú oktatási anyagok előállítási techno-lógiájának tanítására. A beruházási összeg kétharmadát hardverre, egyharmadát szoftverre fordítottuk. A hardver beszerzéseinket szerencsésen igazíthattuk a nyomdai igényekre alapozott Macintosh gépekhez, mert a multimédia anyagok előállításában is meghatározó jelentőségű a Mac platform. Irodalmi adatok alapján a multimédia termékek több mint 70 %-át Mac gépeken fejlesztik, akkor is, ha azok IBM gépeken futnak! *2. 27.old.*

Az újonnan létrehozott Multimédia laboratórium felszereltsége a következő:

A Híradástechnika Intézet ezenkívül más pályázati források felhasználásával célirányos beruházásokat hajtott végre a már meglévő laboratóriumainak fejlesztése érdekében. A Műszaki Akusztika laboratórium mellett létrehozta az Akusztikai Stúdiót, mely korszerű, nagyrészt digitális hangtechnikai berendezések beszerzését és oktatásba állítását is jelentette. A Rádió Távközlés laboratórium fejlesztése egy Video Stúdió létrehozását is lehetővé tette. A Video Stúdió broadcast minőségű kamera, stúdió magnó és non-lineáris editálási lehetőséget biztosít. Ezen két stúdió felállításával megkezdtük a hangtechnikai és a videotechnikai szaktanfolyamok tartását a területen dolgozó, de szakmával még nem rendelkezők részére.

2. Oktatási programok

Az eredeti elképzelésünk szerint a Budapesti Politechnikum összehangolt tantervi fejlesztését használtuk volna ki a közös média-informatikai oktatás bevezetésére. Mindkét főiskola 3 éves (6 szemeszteres) képzést nyújt a nappali tagozatos hallgatói részére. Lényegében az első év az általános képzésé, a második év a szakmai alapozásé és a harmadik év valamilyen szakterületen való elmélyülésé. Ezen harmadik évre a főiskolák egy un. főiskolai modult terveztek, mely elsősorban valamilyen szakmai kitekintést kívánt nyújtani a hallgatók részére. Ez a főiskolai modul az utolsó két félévben került volna oktatásba, és összesen 180 órát tett volna ki. Ezek a főiskolai modulok minden, a Budapesti Politechnikumhoz tartozó főiskola tantervében szerepeltek. Kézenfekvő volt, hogy az átoktatást felkínálhatjuk a másik főiskola hallgatói részére, hiszen a kölcsönös cserével egyik főiskola sem kerül hátrányos helyzetbe.

A felsőoktatást sújtó restrikciós intézkedések még a főiskolai modulok első oktatását megelőzően csonkításhoz vezettek, mert a képzésre fordítható időt 150 órára kellett csökkentenünk. Mikor a felfutó tanterv szerint először oktathattunk főiskolai modulokat már csak ezt a csökkentett óraszámot volt módunkban tanítani. Kegyelem döfésként jött az un. "Bokros csomag", melynek során a főiskolák további óraszám csökkentést hajtottak végre. Ennek az óraszám csökkentésnek teljesen áldozatul estek a főiskolai modulok: minden főiskola eltörölte azokat a tantervéből. A létszám leépítés következtében például a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézete olyan szorult helyzetbe került, hogy óráinak csak 55 %-át képes belső erőből megtartani. Ilyen helyzetben szó sem lehet "jótékonykodásról", azaz tanterven kívüli, fakultatív órák meghirdetéséről. A két főiskola együttműködésének a tervezett formája meghiúsult, talán a szorosabb integráció egy későbbi időpontban lehetővé teszi az elképzelt együttműködés megvalósítását.

Természetesen a gondosan kialakított eszközeinket nem kívánjuk parlagon hevertetni. Mindkét főiskola a saját képzésébe beillesztette a kialakított laboratóriumait, azok rendkívül korszerű eszközeit. A Könnyűipari Műszaki Főiskola Nyomdaipari Tanszéke bevezethette az elektronikus forma készítés oktatását színes technológia alkalmazásánál, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézete pedig először a végzős hallgatói részére biztosított lehetőséget a laboratóriumi munkához. Ez azt jelentette, hogy az Alkalmazott számítástechnika c. tárgy keretében azok a hallgatók, akik a mérnök-tanári szakot is felvették a multimédia laborban végezték el laborfeladataikat.

Az 1996. évi tanterv átalakítás során az intézet tovább növelte a hallgatók szabad tárgy választási lehetőségét és a bevezetett un. kötelezően választható tárgyak sorába felvette a Multimédia c. tárgyat is. Egyidejűleg a műszaki menedzser szakos hallgatóknak is kidolgozásra került a tárgy.

A Multimédia tárgy oktatási célkitűzése az, hogy megismertesse a hallgatókkal az interaktív multimédia alapú oktatási anyagok elkészítésének technológiáját. Cél az is, hogy az elkészült, vagy kapható anyagok minősítését, értékelését képesek legyenek elkészíteni a hallgatók. Betekintést nyújtunk az ilyen anyagok tervezésének, előkészítésének, gyártás-menedzselésének kérdéseibe is. Ezen célok eléréséhez olyan tananyagot dolgoztunk ki, mely a téma bonyolultsága ellenére is jól és viszonylag gyorsan elsajátítható. Az egyik legkorszerűbb szerzői rendszer: a Makromédia cég Authorware Professional programjából indultunk ki. Ennek megismerése során a hallgatók gyorsan, hatékonyan tanulják meg az interaktív oktatási anyagok tervezési szempontjait. Néhány mérési alkalom után képesek rövidebb programok elkészítésére is.

A tananyag egy részét előadás formájában oktatjuk, de ezen előadások elképzelhetetlenek számítógépes támogatás (projektor) nélkül. Az oktatás további részében közvetlen laboratóriumi gyakorlatokat végeznek a hallgatók. A mérési sorozat végén valamilyen kisebb feladatot kell a hallgatóknak önállóan elvégezniük. Az első feladatok magának a szerzői rendszernek a tanulását támogató programok, melynek elkészítése során a hallgató komolyan elmélyedhet a program működésében, alkalmazhatóságában.

A hagyományos villamosmérnök képzés során szakdolgozati feladatokat írtunk ki a témakörhöz kapcsolódóan. Ezek a feladatok azonban nem a szerzői rendszer megismerését célozták, hanem a multimédia anyagok készítésének egy másik igen fontos területét: az alapdokumentumok előkészítését. A szerzői rendszeren kívül ugyanis több program ismerete és használata is szükséges az interaktív multimédia alapú anyagok előállításához:

A kialakított eszközrendszeren elkezdtünk más oktatási formában is tanítani. Nagy sikerrel beindítottuk a Hangtechnikai és a Videótechnikai szakképzést (post secondary képzés). Ezen oktatási formában érettségizett, a szakterületen dolgozók részére biztosítunk szakmai továbbképzést, mely egyidejűleg - megfelelő eredmény esetén - a főiskolai mérnökképzésbe való belépést is biztosítja.

3. Kutatási, fejlesztési programok

A főiskolai oktatás kétségkívül legnagyobb hátránya az egyetemi oktatással szemben az, hogy a hallgatók rövid képzési ideje, valamint a PhD képzésből való kizárás szinte ellehetetleníti a kutatást. A pénzügyi megszorítások is az önálló kutatási projektek beszűkülését eredményezték. Az oktatási kormányzat az újabban meghirdetett programjaival tovább nehezítette a főiskolák kutatási-fejlesztési esélyeit (Széchenyi ösztöndíj, kutatási projektek PhD-hez kötése).

A fenti körülmények ellenére sikerült némi támogatást kapnunk kutatási projektek végre-hajtásához. Ezek közül kiemelném a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által támogatott "Interaktív multimédia alapú oktatási segédletek előállítási módszereinek kutatása" c. projektet, valamint az Alapítvány a Magyar Felsőoktatási Kutatásért által támogatott "Információs kioszk alkalmazása" c. projektet. Igen jelentős az a támogatás, melyet a British Council technikai segít-ségnyújtás formájában nyújt az University of Central Lancashire - Preston szakértői által tartott képzés során.

Oktatási anyagok fejlesztésére az intézet belső pályázatokat ír ki oktatói részére. Nagyobb tananyag fejlesztés csak külső anyagi források bevonásával lehetséges, mivel irodalmi adatok alapján 1 óra tananyag elkészítéséhez kb 200 munkaóra kell. Ennek finanszírozhatósága érdekében az intézet folyamatosan pályázik különböző lehetőségek felkutatásával. (Tempus, Phare, Felsőoktatási Program-finanszírozási Pályázat)

Irodalomjegyzék:

[1] Ralf Steinmetz: Multimédia, Springer Hungarica Kiadó, 1995.

[2] A tudás almafája, Modem idők, 1997.2.