NASA adatok és Világörökségi helyszínek kutatási eredményei magyar szakemberek részvételével a http://www.angkor.iif.hu címen

Andrési Attila, andresi@informix.hu
Lehotzky Márta, angkor@hungary.net
Angkor Alapítvány

Abstract

The Royal Angkor Foundation, a non profit organization, was established in 1992 following the signature of a Letter of Intent by H.M. Prince at that time and the King of Cambodia today and H.E. Árpád Göncz, President of the Republic of Hungary. The main objective of the RAF is to promote a better understanding between geographically distant cultures and civilizations of Hungary and Cambodia, Eastern-Central Europe and Indochina, Europe and Southeast Asia. Several projects of actual on-site restoration, paleo-hydrology, GIS database on zoning and environmental management of the historic area of Angkor, as well as a huge database provided by NASA's Jet Propulsion Laboratory in Pasadena triggered thinking about consolidating and offering for global use all available information. After establishing a website generating global interest towards on-going research the idea of a focal point or "Virtual Centre of Oriental Studies" with library, research lab and much more is offered.

Az 1992-ben létrejött Angkor Alapítvány fő célkitűzése a két régió - az európai és a délkelet-ázsiai régió kulturális értékeinek megismertetése, és megőrzése. Az alapítványtevőket (idegenforgalommal, térinformatikával, hidrológiai mérnöki tevékenységgel foglalkozó vállalatokat, vállalkozásokat) az a cél vezérelte, hogy magyar kutatók szakemberek világszínvonalú nemzetközi kutatási programokban vehessenek részt.

A http://www.angkor.iif.hu címen a WEB szolgáltatás ezekben a hetekben indul. Lehet, hogy többen tudnak létezéséről, lehet, hogy többen meg is látogatták. Ennek a bemutatkozásnak az a célja, hogy mindazt ismertessük, ami az Ottlapokra nem kerül fel. Az Internet célja - ha egyáltalán egy tulajdonos nélküli hálózatnál célt tételezhetünk - az lehet, hogy a HÁLÓZAT segítségével az emberek közötti kapcsolat kialakítását annak fenntartását és a felhasználók által fontosnak ítélt információt tárolja.

I. Előzmények

Mindig is érdeklődés és egzotikumokra éhes figyelem kísérte a keletkutatást. Körösi Csoma Sándor, Hopp Ferenc világszerte ismert nevek.

E századunk 60-as éveiben magyar hidrológusokat hívtak Kambodzsába, hogy az évszázadok alatt tönkrement öntözőrendszert mérjék fel és munkájukról készítsenek jelentést.

Az 1990-es években több szakértői delegáció járt a térségben és több értékes dolgozat született ebben az időszakban.

1991 novemberében Szihanuk kambodzsai herceg és Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke Szándéknyilatkozatot írt alá, hogy a további együttműködési szándékot közösen megerősítsék. Ennek a közösen megerősített szándéknak eredményeként 1992 júniusában bejegyezték az Angkor Alapítványt Budapesten.

A rendszerváltozás során megjelentek Magyarországon az alapítványok, azzal a szándékkal, hogy teret biztosítsanak azoknak a tevékenységeknek, melyek nem közvetlenül kormányzati célokat valósítanak meg, hanem meghatározott civil kezdeményezésekre nem vállalkozási (nem elsősorban vállalkozási) indítékkal szerveződnek. Ide tartoznak azok az alapkutatások, melyek nem egy-egy kutatási területhez, egy-egy meghatározott tudományághoz tartoznak. Ezeknek az alapítványoknak olyan feladatokat, kutatási programokat kell megfogalmazniuk, melyek megvalósítására erőforrásokat tudnak felkutatni és rendelkezésre bocsátani.

II. A kezdetek

Az Alapítvány létrejötte után a megoldandó kérdések a következők voltak: létrehozni egy szervezetet, meghatározni a tevékenységi kört, projektekre javaslatokat tenni és az azok megvalósításához szükséges forrásokat előteremteni. Hamar kiderült, hogy a világ másik részén van kereslet a kutatókra, értéke van a magyar szakembereknek.

1992-1993 között az UNESCO "Zoning and Environmental Management Plan for Angkor" (ZEMP) programjában az első angkori térinformatikai rendszert (GIS) és a térség átfogó hidrológiai tanulmányát készítették el - jelentős szakmai elismeréssel magyar szakértők. Az elkészült térinformatikai rendszer telepítése Phnompenhben meg is történt. A digitális adatok és a rendszer az Alapítványnál is megtalálható egy példányban fenntartva a továbbfejlesztés lehetőségét, illetve más rendszerbe való illesztését.

III. Következő állomás

A következő állomást az 1993-ban a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériumától kapott megbízás jelentette. A feladat melyet magyar szervezéssel, nemzetközi kutatógárdával kellett megvalósítani a Preah Ko-i műemléktemplom állagmegőrzési munkái voltak. Több éves munka során elkészült a templom teljes fotogrammetriai felmérése, teljes fotódokumentációja, és a legszükségesebb építészeti munkák elvégzése mellett értékes tapasztalatok születtek, melyek a Világörökség részének tekinthető helyreállítási munkákra vonatkoznak. A munka elvégzésével párhuzamosan korrekt dokumentáció született hagyományos írott, nyomtatott formában. A kutatási anyagok egy része digitálisan is fellelhető, de ennek további feldolgozására közvetlen igény nincs. Az eredeti megbízó nem is mérhette fel, hogy a legkorszerűbb eszközökkel a hagyományos dokumentáció mellett új média is rendelkezésre állhat (CD-ROM, interaktív multimédia eszközök felhasználása, Interneten lekérdezhető adatbázis).

IV. Az Alapítvány rendelkezésére bocsátott NASA adatok

1994-ben a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatói arra kaptak megbízást, hogy német, olasz és amerikai radar berendezéseket közösen próbáljanak ki. Az űrsiklóra helyezték ezeket a műszereket és a Föld különböző pontjairól közösen adatokat gyűjtöttek.

Szerencsés véletlen révén, - jogos tudományos archeológiai igények alapján Angkor és környéke is - ahol az Alapítvány eddig is tevékenykedett - a mintavételi terület közé került.

A mérések a NASA részéről rémekül sikerültek, hatalmas adatmennyiség került a birtokukba. Az amerikai jognak megfelelően a közpénzből készült mérési adatok nyilvánosak, további kutatási célra megszerezhetők. A Föld teljes felméréséről gyűjtött mérési adatokat az Alapítvány rendelkezésére bocsátották, annak érdekében, hogy vizsgálják meg: a már meglevő angkori GIS kutatásoknál nyert tapasztalatok hogyan hasznosíthatók más világörökségi helyszíneken. A NASA adatainak alapítványi feldolgozása iránt komoly az érdeklődés, kiemelkedő sikerrel megtartott előadás hangzott el 1995 februárjában a Princetoni egyetemen, majd 1996 áprilisában az University of Florida egyetemen, és jelenleg is élénk ausztrál érdeklődés irányul az Alapítvány felé, melynek célja, hogy egyetemi kutatásaikhoz hasznosítsák a létrehozott térinformatikai adatbázist.

V. A WEB, mint a kutatási eredmények legkorszerűbb megjelenési formája

Az elmúlt évek során az alapítványi célkitűzések magyar szakemberek bevonásával megvalósultak, újabb célok, feladatok fogalmazódnak meg. Az igazi kihívást az Alapítvány számára az jelenti, hogyan lehetne minden érintett kutató számára egy biztos pontot, egy virtuális könyvtárat, dokumentumtárat, találkozóhelyet teremteni, ahol véleményt cserélhetnek, egymás munkáit megismerhetik.

A hagyományos módszerek, mint a papíralapú publikációk, vagy a konferenciák szervezése nagyon költséges és nem biztos, hogy minden érintett számára elérhető.

A WEB szolgáltatás indítása az NIIF program keretében hatékony eszköz lehet egy Virtuális Keletkutatási Központ indításához.

Az Alapítványnál rendelkezésre álló szöveges jelentéseket, fényképeket, videófilmeket, rajzokat, számítógépes grafikai munkákat egy új digitális média-technológia lehetőségeit is felhasználó egységes adatbázissá lehet szervezni. Új feladatot az jelent, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan lehet egy nem csak tudósok számára érdekes, hanem több érdeklődési igényt kielégítő, a legkorszerűbb számítástechnikai vívmányokat, a multimédia eszközeit is alkalmazó integrált adatbázist létrehozni.

VI. Felhívás

Felhívás mindazokhoz, akik szívesen részt vesznek egy virtuális intézmény munkájában. Szeretnénk mindazoknak a kutatási témáknak helyet biztosítani, intézményes háttért teremteni, akik a már megkezdett kutatási programjainkhoz kapcsolódni szeretnének, vagy a saját meglevő kutatási témájuk a kezdeményező szándékra, kreatív ötletre nyitott alapítványi célkitűzésekkel, összeegyeztethető.

A szándék nemes, az ötlet megvalósítása mögött a technikai feladatok megoldása során is újabb kutatási területek körvonalazódnak - melyek közelebb visznek az Internet virtuális lehetőségeinek kihasználásához.

Szívesen vesz a WEB szolgáltatást létrehozók közössége minden kiegészítést, kapcsolódási lehetőséget, mely gazdagítja a magyarországi keletkutatási forrásokat.

Az elkövetkezendő hónapokban a következő témákkal bővítjük a Virtuális Keletkutatási Központ Interneten elérhető információ forrásait.