VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK A WORLD WIDE WEBEN,
A JATE EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN

Aranyi Zoltán, aranyi@bibl.u-szeged.hu
Varga András, vargaand@bibl.u-szeged.hu
Vida Andrea, vidaa@bibl.u-szeged.hu
JATE Egyetemi Könyvtár

According to our tradition we use to create exhibitions on special occasions such as some anniversaries. They demand just few showcases, which are usually short and essential ones. The World Wide Web, the formation of the home page in our library means a new challenge, appeareance of new forms for us. We can continue temporary exhibs with these new tools, new face. Moreover the the web surface gives opportunity for permanent exhibitions as well, so temporary and permanent can be shown simultaneously. We would like to discuss about some technical problems, special tools and show our pages first of all, considering the quality and contents, shortly comparing them with similar exhibitions in the cyberspace as well.

1. Bevezetés

Mindenekelőtt a virtuális kiállítás fogalmát kell tisztáznunk, mivel ez a kifejezés a World Wide Weben általában képzőművészeti tárlatot szokott jelenteni. Könyvtárunk értelmezésében azonban másról van szó, és ez a különbség virtuális kiállításaink előzményéből adódik. A JATE Egyetemi Könyvtárban ugyanis hosszú évek óta hagyomány rendszeres kiállítások rendezése. Ezek többnyire valamilyen jelentős évfordulóhoz, egyéb aktuális eseményhez kapcsolódnak, viszonylag kis területen, az olvasóterem néhány tárlójában vagy egy kiállításoknak fenntartott folyosószakaszon. Innen származik tehát az első lépés a virtuális tér meghódítása felé: e valóságos bemutatókat kívántuk szélesebb körben is ismertetni, a World Wide Web adta grafikus lehetőségek felhasználásával. Ebből azonban már közvetlenül adódott a következő lépés: a grafikus felületen élni a világháló adta előnyökkel, több összefüggő oldalt összekapcsolni, kitárni a kiállítás kapuit a nagyvilág felé, és már meglévő, hasonló témájú oldalakkal összekapcsolódni. A virtuális kiállítás ezenkívül olyan World Wide Web-dokumentum is, amely nemcsak szöveges információkat, hanem grafikus elemeket is bőségesen tartalmaz, ráadásul ezek technikai megjelenítését igyekszik egyfajta esztétikai elvek szerint elvégezni.

2. Grafikai megoldások

Erre annál is inkább szükség van, mivel itt a beillesztett képeknek már nem csak szövegtaglaló vagy figyelemfelkeltő szerepük van, mint a HTML-szerkesztés hőskorában kialakult gomboknak és ikonoknak, hanem gyakran maga a grafikai elem áll a publikáció középpontjában. A World Wide Web azonban meglehetősen új terület a grafikusok és formatervezők számára. Esztétikai szabályai rövid múltjánál fogva még nem tisztultak le annyira, mint például a hagyományos információhordozók esetében, bár az is igaz, hogy a grafikai és tipográfiai megoldások többségét a nyomtatott dokumentumok eszköztárából kölcsönözte. Mivel a World Wide Web-en - a várakozási időt tekintve - ma még minden egyes kilobyte-nak nagy jelentősége van, a Web-produktumok minősítésének egyik fontos szempontja: hogyan sikerül megbirkóznia ezzel a behatároló tényezővel, milyen hatékonysággal tudja az Internet teljesítményhatárait felismerni és áthidalni. Ha a telefonvonalak adatátviteli sebessége a mainak többszöröse lesz, semmi sem szab gátat a HTML-dokumentum készítők fantáziájának. Gördülékenyen fog zajlani az interaktív hang-, kép-, mozgóképelemek, grafikai és tipográfiai megoldások alkalmazása, megteremtve egy új médium vizuális kultúráját. Addig azonban meg kell elégednünk néhány apró tippel, amelyek hozzájárulnak a HTML-oldalak esztétikus megformálásához.

Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha javaslatainkat a szegedi Egyetemi Könyvtár egyik virtuális kiállításával illusztráljuk. Ez a kiállítás a "Régi magyar könyvművészet" címet viseli, és középpontjában az Egyetemi Könyvtár legrégebbi és egyben legféltettebb kincsei állnak: olyan 15-18. századi nyomtatványok, amelyek egyben a magyarországi könyvművészet mérföldkövei is, mint például Thuróczy János 15. századi történetírónak a 41 fametszettel díszített krónikája vagy Comeniusnak, a neves humanista pedagógusnak "Orbis pictus", azaz "Látható világ" címmel megjelent képeskönyvecskéje. Ha úgy tetszik, kollégákról van tehát szó: olyan nyomdászmesterek és tipográfusok munkáiról, akik a száraz szöveget vizuális technikával ötvözték - egy másik médiaforradalom idején.

Ahhoz, hogy egy Internet-produktum sikeres legyen, elsősorban információra, vagy legalább is ütőképes ötletre van szükség, amire a helyes struktúra és design épülhet. További fontos követelmény, hogy a Web-oldalak esztétikusak legyenek és a képernyőn hosszabb várakozás nélkül jelenjenek meg. Mi ez utóbbi szempontokkal kívánunk foglalkozni akkor, amikor a hátterekről, a tipográfiáról, a képekről, az animációkról és a grafikus interface-ről ejtünk néhány szót.

A HTML tudvalevőleg lehetőséget nyújt a dokumentum színeinek meghatározására. A Web-kiállítások egyes oldalai eltérő funkciójúak lehetnek: ahol a grafika elsőrangú feladata nem a díszítés, hanem a kívánt információ hordozása, célszerű, ha háttérként valamilyen homogén színt választunk. Más esetekben, pl. " bejáratoknál", meghívóknál alkalmazhatunk dekoratív hátteret, bátrabban élhetünk a grafika adta díszítő lehetőségekkel, ilyenkor elsősorban ezek hordozzák az információt. A kisméretű grafikákból előállított háttérképekkel célszerű óvatosan bánni; egyrészt feleslegesen terhelik a képernyőt, másrészt a színek használatánál figyelembe kell venni, hogy a dokumentumot nem nyomdatechnológiával jelenítjük meg. Az ilyen textúrákat a mai nyomdászatban elsősorban az illegális fotomásolatok megakadályozására használják.

Amennyiben egy-egy adott oldalon egyszerre több képet is meg szeretnénk jeleníteni, célszerű az élvezhetőség határán belül a lehető legkisebb méretű képeket létrehozni, megadva természetesen a lehetóséget arra, hogy a kis képról egy másik html-lapra ugorva a kép nagyobb méretben és jobb minőségben is elérhető legyen. Ezt a gyakorlatot régóta alkalmazzák a nagyobb képtárak is.

A Web-oldalak szöveges és képes információt tartalmazó dokumentumok. Mivel a betűk jelenleg nem a hálózatról, hanem a böngésző munkaállomásról aktivizálódnak, az ékezetes karaktereket speciális kódokkal kell beépíteni a dokumentumba ahhoz, hogy a megjelenítendő szöveg platform- és országfüggetlen legyen. Talán nincs messze az az idő, amikor világszabvánnyá lép elő az a néhány tucat fontkészlet, amivel minden írásrendszerben készült szöveg megtekinthető. Addig azonban fennáll az a veszély, hogy a közvetlenül bevitt ékezetes karaktereket a böngésző gép nem képes megjeleníteni. A szöveg megfelelő formázása a helyes struktúra és design alapfeltétele. Bár a HTML utasításkészlete igen szűk tipográfiai lehetőségeket nyújt, például a táblázatok alkalmazásával - ha kissé körülményesen is - a nyomtatott dokumentumokéhoz hasonló eredményeket érhetünk el. Ügyelnünk kell arra is, hogy a szöveg olvashatósága a képernyő felbontásától, a dokumentum szélessége pedig a képernyő méretétől függ.

A legkényesebb kérdés a bittérképes állományok alkalmazása, hiszen a képernyőn megjelenő grafikát más törvényszerűségek jellemzik, mint amit a nyomdatechnikában megszoktunk.

Ha nem készen kapott, például PhotoCD-formátumú képpel dolgozunk, és a kép szkennelését magunknak kell elvégezni, célszerű néhány alapvető szempontot figyelembe venni. Így például érdemes a fotót színesben digitalizálni, ami bármikor konvertálható fekete-fehérre, míg ennek fordítottjára nincs lehetőség. Az is tény, hogy a beszkennelt fotó kicsinyíthető, ám a nagyítása komoly minőségromlással jár. A szkennelés felbontásának standard értéke általában a 300 dpi. Mivel a monitorok többnyire a 72 dpi felbontást használják és a 640x480 képpont nagyságot képesek megjeleníteni, a képeket is ehhez kell igazítanunk, ha platformfüggetlen látványra törekszünk. Ugyanakkor az alkalmazott színek mennyisége a sebességet befolyásolja, hiszen a színmélység növekedésével a feldolgozandó adatmennyiség is növekszik. A következő lépés a kép importálása és manipulálása valamely grafikus programmal. Erre a célra a legalkalmasabb a ma már szakmai standardnak számító PhotoShop, de a WWW képanyagok előkészítése számos shareware-programmal is elvégezhető, ráadásul ezek némelyike a PhotoShop oly népszerű moduljainak befogadására is alkalmas. A végső exportálásnál erősen javasolt az ún. interlaced GIF- és progresszív JPEG-formátum, mert itt már a letöltés pillanataiban eldöntheti a felhasználó: azt a képet kapja-e, amit valóban keresett.

A virtuális képtárak, múzeumok és kiállítások esetében a jövőt valószínűleg az ún QuickTime VR technika jelenti majd, ami egy képzeletbeli henger belső oldalára montírozott állóképek sorozatával a 3D-mozgás érzetét kelti. Ráadásul az Apple ingyenes segédprogramjai (Object, Panorama Tools) segítségével ma már viszonylag egyszerűen megvalósítható. Ám az adatátvitel jelenlegi sebessége mellett ez a technika csak kellő elővigyázatossággal alkalmazható, s ez az óvatosság a ma oly népszerű animációk elhelyezésére is érvényes. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az animáció legfeljebb 5-10 fázisból álljon, és úgy szerkesszük meg őket, hogy az egyes fázisok a kép ténylegesen animált részleteit ismételjék. Az öncélúan elhelyezett, funkciótlan animációk és Java-appletek feleslegesen terhelik a böngésző gép erőforrásait.

Végezetül néhány szó a Web-kiadványok kezelőfelületéről, az ún. grafikus interface-ről. Alapvető szempont, hogy a dokumentumban való navigálást elősegítse, illeszkedjék a produktum típusához és a felhasználók köréhez s kövesse a dokumentum stílusát. Az itt alkalmazott szimbólumok olyan grafikai elemek, amelyek a felhasználó asszociációs képességeire épülnek. Mivel környezetünkben bőségesen találunk ilyet - gondoljunk a magnetofon kezelőgombjaira vagy a várótermek információs tábláira - kerüljük a teljesen új, nehezen megfejthető ikonok alkalmazását. Ne becsüljük le a kezelőfelület szerepét - a felhasználó döntése itt találkozik az "eladni" kívánt tartalommal, s egy jól kidolgozott interface a produktum szebbik arcát fordítja a böngésző felé. [1]

3. Virtuális kiállítástípusok

Saját oldalaink részletes bemutatása előtt ismertetnénk néhány jellegzetes virtuális kiállítástípust. Szorosan könyvtárunk kiállításaihoz kapcsolódva az alábbi három fő típust különböztethető meg:

Mindhárom típus példákkal is illusztrálható. (Ld. Hivatkozások)

A mi szempontunkból külön figyelmet érdemelnek az irodalmi oldalak. Elsőként természetesen a Magyar Elektronikus Könyvtárat kell említenünk, jelenleg itt található meg egy helyen a legalaposabb magyar irodalmi gyűjtemény, képekkel is illusztrálva. Bertók László és Parti Nagy Lajos művei a weben pedig a JPTE munkáját dicsérik. Természetesen nem csak magyar irodalmi oldalakat olvasgathatunk.

4. Kiállítások a JATE Egyetemi Könyvtár honlapján

A hagyományos, tárlós megoldások valóban csak időszakos rendezvényeket tettek lehetővé könyvtárunkban, ellenben a virtuális tér kibővíti lehetőségeinket: egyrészt az "időszakos" kiállítások is megtekinthetők gyakorlatilag korlátlan ideig, másrészt állandó kiállításaink is teret nyertek. A fent említett három típus bármelyikére találunk példát saját oldalaink közt is. Bár a valóságos kiállításokhoz többnyire csak egy meghívó vagy egy hirdetés kapcsolódik, inkább a virtuális felület előnyeire építünk, esetenként a tárlók anyagához kapcsolódva, máskor meg egymástól függetlenül.

Állandó kiállításaink

Állandó kiállítást szenteltünk egyetemünk névadójának, József Attilának. Ezt egyébként részben olvasói igény hozta létre, több levelet kaptunk külföldről a webmaster-címünkre, melyben József Attiláról érdeklődtek. Ezért célszerűnek látszott idegennyelvű anyagról is gondoskodni. Három világnyelven is sikerült róla elég részletes anyagot összegyűjteni. Ezeket aztán gondosan összeszerkesztve létrejöhetett egy igen alapos, igényes József Attila-összeállítás, melyben irodalomkutatók, bölcsészek és irodalomkedvelők is megtalálhatják a maguk érdeklődési körének megfelelő témákat. Külön öröm volt számunkra, hogy az idén a Költészet napján több web-lap is a mi József Attila-kiállításunkhoz kapcsolódott.

Természetesen a magyar nyelvű oldal a legalaposabb: itt egészen részletes életrajz is található, ez az Új Magyar Irodalmi Lexikon megfelelő szócikke alapján készült, kibővítve néhány adattal, hivatkozással, illusztrációkkal. A kiállítás anyaga egyébként is gazdagon illusztrált, képanyaggal, digitalizált versekkel, kézirat-hasonmásokkal. Az angol nyelvű laphoz az Encyclopaedia Britannica támogatását is sikerült elnyernünk, mivel az ő szócikküket változtatás nélkül is megfelelőnek éreztük. Öröm volt számunkra, hogy azonnal, készségesen hozzájárultak a szócikk szószerinti közléséhez, sőt a legfrissebb változatával is megajándékoztak minket. Természetesen a forrásmegjelölés helyén a Britannica linkje található, arra pedig büszkék vagyunk, hogy a Britannica "szócikke" visszahivatkozza a mi összeállításunkat. A részletes bibliográfiához saját OPAC-unk mellett igénybevettük az amerikai Melvyl-katalógust, valamint az MLA, Books in Print Plus és a Bookfind CD-ROM adatbázisokat.

Legújabb állandó kiállításunk Baka István emléke előtt tiszteleg. Baka István - az irodalmárok körében elterjedt általános vélemény szerint is - a legjelentősebb szegedi költő Juhász Gyula óta, ezért nem elégedtünk meg egy egyszerű emlékező oldallal, hanem özvegye és barátai segítségével, az ő anyaggyűjtésükre alapozva a lehető legalaposabb Baka-honlapot állítottuk össze, mely különleges csemegéket is tartogat filológusok számára: a költő saját rögzítésű "elektronikus kéziratát", egy valódi digitális verseskötetet. Anyaga több szempontból is eltér a nyomtatásban később megjelentetett versektől, ezen kívül egyéb, nyomtatásban meg nem jelent vagy gyűjteményes kötetekből kihagyott versek is csak itt olvashatók.

Az internetes kiállítások szépsége nem csak a grafikus felület adta lehetőségekben rejlik, hanem képlékenységükben is: szinte óráról órára változtathatók, bővíthetők, átszerkeszthetők. A Baka-bibliográfiák is naprakészen tartalmazzák a legfrissebb adatokat is.

Speciális különgyűjteményeink szintén megjelentettek kiállítást a könyvtári honlapon. Ezek közül a Hadtörténeti Gyűjteményt mutatjuk be részletesen.

4.1.1. Hadtörténeti Gyűjtemény

Néhány évvel ezelőtt egy Németországban állomásozó, majd leszerelő amerikai katonai alakulat könyvtára (Király Béla ismert hadtörténész, parlamenti képviselő révén) Magyarországra került. A könyvek egy része a szegedi József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára birtokába jutott. Ez az anyag képezi a gerincét könyvtárunk kb. 2500 kötetből álló Hadtörténeti Gyűjteményének, melyet kibővítettünk a már korábban állományunkba került hasonló vonatkozású művekkel. Az általános hadtörténeti munkák mellett a haditechnika (pl. Jane's sorozat), az első és a második világháború, a koreai és vietnami konfliktus iránt érdeklődők találhatnak itt kimerítő anyagot. Gyűjteményünk World Wide Web-es "kiadását" szeretnénk az alábbiakban röviden bemutatni.

4.1.1.1. A gyűjtemény az Internetre kerül

Az amerikai eredetű anyag feldolgozása során jött az ötlet, hogy nem kellene megelégedni azzal, hogy a bibliográfiai leírások visszakeresehetők könyvtárunk adatbázisában, hanem hasznos lenne (kihasználva a WWW hypertextes lehetőségeit) valamelyest tartalmában is hozzáférhetővé tenni a gyűjteményt. A munka gyakorlati megvalósítása 1996 nyarán kezdődött el, szem előtt tartva a következő szempontokat:

- A gyűjtemény törzsállományát a második világháborút tárgyaló irodalom képezi, tehát az "elektronizálást" is célszerűen ezzel a korszakkal érdemes elkezdeni.

- A WWW-oldalak főleg olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nemcsak a kifejezetten e téma iránt érdeklődők örömére szolgálnak, hanem az egyetemi, főiskolai hallgatókat, vagy akár a középiskolásokat is sikerrel segítsék tanulmányaikban. Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk egy kicsit "közelebb hozni" az ún. humán beállítottságú embereket a számítógépek, az Internet világához.

A feldolgozott anyagnak csak magyar nyelvű "kiadása" készül, mivel a hasonló tematikájú angol nyelvű oldalak hatalmas számban találhatók szerte a világhálózaton.

Maximálisan ki szerettük volna használni a WWW adta multimédiás, ill. a hypertext struktúra nyújtotta kereszthivatkozási lehetőségeket.

4.1.1.2. Az anyag jelenlegi állapota

A fenti szempontok figyelembevételével a második világháborút bemutató oldalaink a következő módon készültek:

Az "adattár" gerincét egy részletes kronológia képezi. Az ebben előforduló személynevek, események, haditechnikai eszközök, stb. hypertext "link"-ké alakításával terebélyesedett aztán a gyűjtemény. Ezek az "elágazások" (talán az életrajzok kivételével) egyelőre csak a továbblépés irányait, lehetőségeit villantják fel, és összeválogatásuk fő szempontja az volt, hogy minél több kapcsolódási lehetőséget tudjunk beépíteni.

Megtalálható közel 30 dokumentum lehetőleg teljes, szöveghű változata. (Pl. Atlanti Charta, Barbarossa-terv, Háromhatalmi Egyezmény, stb.) A dokumnetumok szövegét több helyen jegyzetekkel is elláttuk, ill. ha lehetséges volt, mellékeltük facsimiléjüket is (pl. Teleki Pál búcsúlevele). Meghaladja a százat a háború "főszereplőinek" fényképpel illusztrált életrajza. A legjelentősebb, leghíresebb hadihajókról, repülőgép- és harckocsitípusokról fényképekkel és technikai adatokkal "feldúsított" ismertetőt olvashatunk. Ezek az ismertetők (az életajzokhoz hasonlóan) nem "átvett" anyagok, hanem "saját készítésűek". A fontosabb harctéri eseményeket térképeken is nyomon követhetjük. A világégés tényei, adatai táblázatok, diagramok segítségével tekinthetők át. Külön "fejezet" mutatja be a Holocaust megrendítő történetét és helyszíneit. Az itt szereplő vázlatokhoz, térképekhez jelmagyarázatot is fűztünk.

Már nem egészen nevezhető hagyományos megközelítésnek, de minden bizonnyal sokak érdeklődésére tarthat számot a háborús témájú játékfilmeket, Robert Capa fotóit, vagy Hitler festményeit bemutató néhány oldal.

Annak ellenére, hogy a fentiek miatt az egész anyag magyar nyelven készül, igyekeztünk összegyűjteni a fontosabb külföldi (elsősorban angol nyelvű) "rokon" oldalakat, és azokat a megfelelő saját oldalakkal is összekapcsolni.

A fenti oldalak hypertextes összekapcsolása nemcsak egy-egy témakörön belül történt meg, hanem az egész gyűjtemény "keresztül-kasul bebolyongható", hogy ezzel is felhívjuk az összefüggésekre a figyelmet.

Egy ilyen "elektronikus archívum"-ról valójában talán soha sem lehet elmondani, hogy "készen van". Rengeteg feldolgozandó anyag és sok ötlet van még tarsolyunkban, így pl. szeretnénk a gyűjtemény fontosabb könyveit részletesen bemutatni, a haditechnikai eszközök skáláját bővíteni (pl. kézifegyverek). Korábban már összegyűjtött multimédiás anyagunk is rendszerezésre vár, terveink szerint dokumentumfilm-részletek és hangfelvételek tennék látványosabbá oldalainkat, és saját készítésű térképes animációkat is szeretnénk bemutatni. Nagyban számítunk hálózati kiállításunk látogatóinak véleményeire, ötleteire, sőt akár ( mint volt már rá példa) alkotó közreműködésére is.

4.2. Időszakos kiállításaink

Témáiban ez kötődik legszorosabban az "őskiállításhoz", gyakran párhuzamosan készül a tárlókban bemutatott anyaggal. 1995-ben készültek első virtuális évfordulós kiállításaink, Jedlik Ányosra, Bölöni Farkas Sándorra, Bereményi Gézára emlékezve. Itt említhető meg a virtuális kiállítások harmadik szép tulajdonsága: amennyiben az Interneten már létezett korábban hasonló oldal, ahhoz magunk is kapcsolódhatunk. Természetesen a mi oldalaink is virtuális részei lehetnek más gyűjteményeknek, erre példa, ahogy a Pannonhalmi Bencés Apátság szervere Jedlik-lapunkat linkeli saját "híres bencések" menüpont alá (Az ezzel kapcsolatos félreértések kizárása miatt lapjaink nagy részét egységes könyvtári emblémával és "hazamutató" kapcsolóval is elláttuk). Minden egyes kiállításnál törekedtünk arra is, hogy egy helyen összegyűjtve megtalálja az érdeklődő az összes idekapcsolódó linket. Később új műfajjal, a könyvismertetéssel is gazdagodtunk: a milleneumhoz kötődött egy új könyv megjelenése, mely a "másik" Pusztaszert mutatja be. A mű szerzője maga járult hozzá, hogy egy új kiállítás keretében virtuális közkinccsé tegyük a könyvét, részleteket válogatva belőle, az illusztrációik megjelenítéséhez pedig az eredeti fotókat is megkaptuk. Az elmúlt év őszén nagyszabású kiállítást rendezett a könyvtárban a JATE Olasz Tanszéke és a Centro Nazionale di Studi Leopardiani di Recanati Giacomo Leopardiról, erről is készült virtuális verzió is. Decemberben elhunyt a világhírű történész, Georges Duby, néhány oldallal tisztelegtünk emléke előtt, elsősorban könyvtárunk adekvát anyagából válogatva.

4.3 Web-Múzeumok

Mindenképp fontosnak tartottuk, hogy három jelentős képzőművészeti gyűjteményt is könnyen elérhetővé tegyünk. Erre lehetőséget ad az a körülmény, hogy egyetemünk egyik szervere a világ talán két legjelentősebb virtuális múzeumának hivatalos tükrözője. E két gyűjtemény: a WebMuseum és a Carol Jackson-féle Fine Art. Ehhez készítettünk egy látványos, témához illő közös "bejáratot", kiegészítve a hasonló magyar kezdeményezés (Web Művészeti Galéria) linkjével.

4.4. Kitekintés

Hiányos lenne az összeállításunk, ha nem szentelnénk néhány szót a témához kapcsolódó linkeket bemutató oldalunknak. Ezen a lapon az előadás elején csak futólag említett képzőművészeti lapok is helyet kapnak, az egyes művészek személyes lapjai közül is utalunk néhány fontosabbra. A magyarországi oldalakat külön is rendszerbe foglaltuk, egyébiránt inkább a tematikus felosztást részesítettük előnyben.

Magától értetődő, hogy e lapokra is érvényes egy korábbi megállapításunk: folyamatosan bővíthetőek újabb és újabb linkekkel. Nem árt időnként revíziót is tartani fölöttük, hiszen gyakran meg is szűnnek korábban még élő lapok.

5. További tervek, kilátások

Mivel mindannyiunk számára közismert tény, hogy az Internet és benne a World Wide Web folyamatosan, óráról órára változik, új eszközök jelennek meg, ezért nem is kell külön ecsetelni, milyen nehéz lenne határozott kontúrokkal vázolni jövendő elképzeléseinket. Egy biztos: már meglévő kiállításaink sosem tekinthetők kész, befejezett egységnek. Folyamatosan alakulnak, tartalmukban bővülnek továbbra is. Emellett mindig adódnak majd új témák, új kihívások, és időnként szükségszerű néhány formai változtatás, megújulás a "kiállítótermeinkben" is. Minden kiállítási oldalunkon lehetőséget adunk olvasóinknak a közvetlen vélemény-nyilvánításra, egy egyszerű mailto segítségével - ezáltal minden látogatónknak módjában áll esetenként közvetve részt venni az alkotás folyamatában.

Végezetül csak egy jelképes meghívót szeretnék átnyújtani mindannyiuknak, jöjjenek el, nézzék meg a JATE Egyetemi Könyvtár honlapját és azon belül kiállításainkat!

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/exhib/exhibition-hu.html

***

Hivatkozások

[1] Computer & Design, 1996/4-9.

[2] Csontváry Múzeum, Pécs
http://ipisun.jpte.hu/pecs/kepek/csonti/csontvary.html

Victor Vasarely Múzeum, Pécs
http://ipisun.jpte.hu/pecs/vasarely/

A modern magyar felsőoktatás kezdetei
http://lib.elte.hu/prog1-hu.html

Bemutató a 20-as évek kereskedelmi plakátaiból
http://www.lib.klte.hu/library/plakat/index.html#bemutat

TOOL CHESTS: Symbol and Servant
http://www.si.sgi.com/img/organiza/museums/nmah/homepage/toolbox/si/index.html

[3] EXPO'96, Magyar Pavilon
http://www.idg.hu/expo/oktogon

Artpool Művészetkutató Központ
http://www.artpool.hu/Defaulthu.html

Jedlik Ányos Gimnázium
http://www.jedlik.hu/jedlik.htm

Virágfotókiállítás
http://www.datanet.hu/viragfoto

Web Művészeti Galéria
http://sunserv.kfki.hu/~arthp/index-hu.html

dASH Virtuális Galéria
http://www.cab.u-szeged.hu/local/gondolatjel/gond1.html

[4] Vatican Exhibit Main Hall (An Exhibit at the Library of Congress, Washington
http://sunsite.unc.edu/expo/vatican.exhibit/exhibit/Main_Hall.html

African Art: Aesthetics and Meaning
http://www.lib.virginia.edu/dic/exhib/93.ray.aa/African.html