Új hálózati technológiák és fejlesztések

TEN-34 PROJEKT

Bálint Lajos

MTA, HUNGARNET

1996 végén - egy hosszú és nehéz előkészítő időszak minden várakozást felülmúló nagyszerű eredményeként - a magyar kutatási és felsőoktatási közösséget képviselő HUNGARNET Egyesület (és így a NIIF Program teljes alkalmazói köre), valamint a maximális együttműködési készséget mutató MATÁV teljes jogú tagként kapcsolódhatott be a TEN-34 projektbe, a nyugat-európai kutatói hálózatok új, nagysebességű, ATM alapú gerinchálózatának fejlesztési projektjébe ("Trans-European Network Interconnect at 34-155 Mbits per second"). Bár 1995 elejétől (a projekt EU-keretek között folyó előkészítésének indulásától) egészen a csatlakozásra jogosult kutatói hálózati szervezetek és hozzájuk társuló nemzeti nyilvános távközlési szolgáltatók, mint résztvevők, valamint a DANTE (Delivery of Advanced Network Technology to Europe) szervezete, mint koordinátor és az EU Bizottsága, mint a 4. Keretprogrambeli projekt megbízója közötti szerződés aláírását követő időszakig esély sem látszott a bekapcsolódásra, 1996 őszére sikerült - egyedüliként a közép- és kelet-európai régióból - elérni, hogy teljesértékű szerződéses partnerként vehessünk részt a tényleges megvalósítás első pillanatától a projekt munkáiban. A hazai kutatói és felsőoktatási közösség számára egy olyan "utazás" kezdődött el ezzel, melyben útitársaink a nyugat-európai hasonló közösségek, velük közös úticélunk pedig a mindenkori legkorszerűbb technológiájú, legnagyobb sebességű és legfejlettebb szolgáltatásokat nyújtó információs infrastruktúra biztosítása az alkalmazói kör számára. (Az utazás első lépéseként már 1997 közepétől 10 Mbps sebességű nemzetközi kijárat áll a hazai alkalmazói közösség rendelkezésére a TEN-34 keretében.) Ennek a "társasutazásnak" adja az előadás egy áttekintő bemutatását. Rövid tájékoztatást nyújt a bekapcsolódás előzményeiről és körülményeiről, tömören ismerteti a projekt célját és tervét, majd kitér a magyar részvétel kereteire, végül pedig foglalkozik a projekt - és ezen belül a hazai kapcsolódás - jelentőségével és várható eredményeivel. Hangsúlyozza, hogy a HUNGARNET Egyesületnek régiónkból egyedüliként van lehetősége egyenrengú partnerként részt venni - a MATÁV-val karöltve - egy olyan EU projektben, mely Európa-szerte egyedülálló információs infrastruktúrát alapoz meg és ezzel eminens módon járul hozzá a kontinens integrálódó országaiban az információs társadalom kialakulásához. Felhívja a figyelmet arra, hogy a NIIF Program a korábbiakat is meghaladó hazai jelentőségre tett szert, hatása országosan is meghatározóvá vált. Egyúttal kifejezi a teljes alkalmazói közösség reményét: rendelkezésre állnak majd a források ahhoz, hogy a NIIF misszió eddig is kiemelkedő szerepe az ország már egészen közeli jövőjének alakításában kiteljesedhessék és eredményei - sokszorosan visszahozva a befektetett költségeket - továbbra is meghatározóan járulhassanak hozzá Magyarország rohamos informatikai fejlődéséhez.

A TEN-34 CSATLAKOZÁS

Tétényi István

MTA SZTAKI

A NIIF/Hungarnet közösség egyik legnagyobb kihívása 1996-1997 során a HBONE csatlakoztatása az ATM technológiát használó nyugat-európai kutatói hálózatokhoz az EU TEN-34 programja keretében. A cikk összefoglalja a kapcsolat létrehozásának fő eseményeit. Bár a cikk írásának időpontjában még nem áll rendelkezésre az összes eredmény, a projekt sikeres megvalósítása bátran feltételezhető.

HOZZÁJÁRULÁSUNK A TEN 34 PROJEKTHEZ

Menyhért Zoltán

LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft.

Az ATM TEP-et az LNX Kft. egyik elődje, a LIAS hirdette meg 1996. év elején. A program célja az volt, hogy a magyarországi felsőoktatási, kutatási intézményekkel együttműködve segítse az ATM technológia hazai terjedését. A Cisco, mint gyártó, sokirányú támogatását felhasználva az együttes munka, együttes tanulás, közös eredmények elvén az intézmények jelentős kedvezmények mellett juthattak korszerű eszközökhöz. Jellemző például, hogy a SzTAKI és a BME akkor juthatott hozzá a legújabb LightStream 1010 berendezésekhez, amikor azok még nem is szerepeltek a Cisco hivatalosan rendelhető gyártmányai között.

HBONE

Martos Balázs

MTA SZTAKI

A HBONE egy országos számítógép-hálózat, amelynek hálózati protokollja az internet protokoll (IP). A HBONE a Hungarnet tagintézményeket kapcsolja össze egy hazai, nagyterületű internet gerinchálózattal, ugyanakkor biztosítja a nemzetközi Internet hálózattal való összeköttetést is. A HBONE építése 1993 elején kezdődött. 1977 elejére az országban valamennyi megyeszékhelyen létrejöttek a regionális kiszolgáló központok és mintegy 300 intézmény csatlakozik közvetlen, folyamatos eléréssel a hálózathoz. Az előadás a legfrissebb helyzetképet ismerteti. Aktuális információk találhatók még a http://www.hungarnet.hu címen is.

MOBIL KAPCSOLATOK ATM ÉS IPNG FELETT

Gál Zoltán

Kossuth Lajos Tudományegyetem, Informatikai és Számítóközpont

Az információs társadalom egyre erősebben fokozódó kommunikációs igényei jelenleg szükségessé teszik új számítógéphálózati alkalmazások kidolgozását és bevezetését. A korszerű hálózati követelményekhez szükséges átviteltechnikák paramétereinek összefoglalását és ezek garantálásához szükséges megoldásokat két szervezet is célul tűzte ki. A cél megegyezik, viszont a megoldások különböznek. Az egyik - az ATM Fórum a megfelelő munkacsoportjaival - az ATM bevezetésével javasolja a cél elérését. Ez a megoldás rögzített méretű, cellaorientált infrastruktúrát feltételez, amihez elsősorban SDH felület használható. A másik - az Internet Engineering Task Force (IETF) - a jelenleg legnépszerűbb hálózat, az Internet korszerűsítésével javasolja a cél megvalósítását. Ehhez az Internet Protocol új verziója, az IPng bevezetése szükséges. Ez a megoldás továbbra is változó méretű csomagorientált infrastruktúrát feltételez. Az új szolgáltatásokhoz hozzátartozik a vezetéknélküli kapcsolatok feletti alkalmazások működőképességének biztosítása is, ezért úgy az IETF, mint az ATM Forum egy viszonylag nehéz problémával kerül szembe: egy kevésbé megbízható, nagyságrendekkel több átviteli hibát generáló rádiós vagy infravörös közegen minőségi átviteli garanciák biztosítása. Ehhez még hozzáadódik az a tény, hogy a vezetéknélküli állomások mozoghatnak, tehát rádió cellahatárokat lépnek át, miközben a QoS paramétereket folyamatosan biztosítani kell számukra. Amellett, hogy a hagyományos IEEE 802.x LAN-ok üzenetszórásos jellege miatt az ATM-nél meg kellett oldani a LAN-emulációt, további szabványok szükségesek a mobil kapcsolatok feletti ATM-hez. Az IPng feletti alkalmazások is bejelentik hálózati erőforrásigényeiket a szolgátatás felépülése előtt. A vezetéknélküli IPng csomópont, mozgása miatt a szolgáltatás időtartama alatt értelemszerűen újabb erőforrás kérelmeket küld a hálózatnak, amelyekre a válaszadás a QoS paraméterek igénye miatt hatékony módszerekkel, rövid idő alatt kell hogy megtörténjen.

Az előadáson a létező mobil koncepciók tárgyalása során a megoldáshoz szükséges hatékony módszerekről, eszközökről és a felmerülő problémákról van szó.

ATM ALKALMAZÁSA A LOKÁLIS HÁLÓZATBAN. A BME TÁVKÖZLÉSI ÉS TELEMATIKAI TANSZÉK HELYI ATM HÁLÓZATA

Seres Gergely

Baumann Ferenc

Gordos Géza

Henk Tamás

Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszék

Az aszinkron átviteli mód (ATM) szabványosítási eredményei lehetővé tették ennek az új hálózati technológiának a gyakorlati megvalósítását, ezért egyre több ATM eszköz kapható a piacon. Bár a technológia még kiforratlan és sok területen hiányoznak a szabványok, az előnyök ellensúlyozzák ezeket, így jó eséllyel válhat az ATM a jövő egységes átviteli eljárásává. Az eddigi technológiák alkalmazásával épített lokális hálózatok teljesítőképességük és bővíthetőségük határára érkeztek, a váltás tehát szükséges, a reménybeli megoldás pedig az ATM. Az előbbi problémák megoldására számos más technológia született - Fast Ethernet, kapcsolt Ethernet, FDDI (Fiber Distributed Data Interface) - de egyikük sem képes a kép-, hang-, és adatforgalmat azonos átviteli közegen továbbítani, garantált minőségű átvitelt nyújtani, és globális méretekig terjeszkedni. Az előadásban egy működő ATM hálózat példáján keresztül bemutatjuk az ATM alapú helyi hálózatok tervezésének kérdéseit és lehetséges alkalmazási területeit. Röviden ismertetjük azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a hagyományos LAN-ok (Local Area Network) felsőbb protokolljai számára az ATM hálózat feletti működést, így a Klasszikus IP-t ATM felett, és a LAN Emulációt. A hálózat építőelemeinek és felépítésének bemutatása mellett kitérünk a használatos jelzésrendszerekre, mind a felhasználói, mind a hálózati oldalon. Ismertetőnket a hálózat alkalmazásainak áttekintésével, az ATM alapú LAN-on szerzett tapasztalatokkal zárjuk.

ATM LAN emulációs hálózatok

Hegedűs Péter

ATM HÁLÓZATI TECHNOLÓGIA HASZNÁLATA LOKÁLIS ÉS NAGYTÁVOLSÁGÚ HÁLÓZATOKON

Arató András

Budapesti Műszaki Egyetem Információs Központ (BME-EIK)

1996-ban az ATM technológiával kapcsolatban a legfontosabb kérdésként merült fel, hogy miképp lehet az újonnan kiépülő ATM hálózatot integrálni a már meglévő LAN és WAN hálózatokkal, valamint bizonyítani, hogy a technológia képes mind a távközlési mind az adatátviteli hálózatok igényeit kielégíteni. Az 1996-os évben Magyarországon és külföldön is sorra épültek különböző pilot illetve demo ATM hálózatok, melyek bebizonyították, hogy a technológia képes ezen igényeket kielégíteni. Az 1997 májusában átadásra kerülő magyarországi TEN-34 illetve HBONE ATM csatlakozási pontok első tesztjei is mind azt támasztják alá, hogy a technológia megérett a széles körű alkalmazásra. Az 1997/98-as év kulcskérdése, hogy vajon az ATM alapú integrált szolgáltatások mennyit fognak fejlődni illetve mennyit tudnak javítani a hálózat kihasználtságán hatékonyabb forgalom menedzsment megoldások felhasználásával. A cikk célja, hogy kiemelje azokat a problémákat és tapasztalatokat, azok számára akik ATM hálózatot használnak vagy tervezik annak bevezetését.

FR/ATM-ALAPÚ UNIVERSITAS GERINCHÁLÓZAT SZEGEDEN

Borús András

Jánosi János

Sára Attila

JATE Számítóközpont

SZOTE Orvosi Informatikai Intézet

JATE Számítóközpont

A szegedi Universitas tagintézményei a helyi távközlési szolgáltató, a DÉLTÁV FR/ATM rendszerére támaszkodva , FEFA forrásból egy közös gerinchálózatot hoztak létre. A szerzők előadásukban ismertetik a projekt előzményeit, a megvalósítás részleteit, valamint összegezik az eddig felgyűlt tapasztalatokat, és kitérnek továbbfejlesztési elképzeléseikre.

ISDN LEHETŐSÉGEK AZ NIIF KÖZPONTBAN

Fulajtár Pál

Magyar Tudományos Akadémia, Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet

Ez az előadás egy új adatátviteli technológia bevezetését mutatja be az NIIF hálózatában. Az alapprobléma az volt, hogy a minősített egyéni kutatóknak nem állt rendelkezésükre gyors és jó minőségű Internet kapcsolódási lehetőség az otthonukból. Az új rendszer integrálja a hang és a nem hang típusú adatátviteli szolgáltatásokat. Az új ISDN rendszer a következő kihívásokra nyújt megoldást: jó minőségű telefon szolgáltatás, gyors és nagy felbontású fax átvitel, valamint gyors adatátvitel (Internet elérés, távoli munkavégzés, multimédia alkalmazások stb.).

NAGY SEBESSÉGŰ RÁDIÓS HÁLÓZAT SÉRÜLTEK TÁVOKTATÁSÁRA

Dr. Arató András

Dr. Eged Bertalan

Fidrich László

Gelencsér István

Mészáros Zoltán

Sulyán János

Tölgyesi János

KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézet

BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék, Nagysebességű Áramkörök Laboratórium

KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet

MTA-ELTE-Kommunikációelméleti Kutatócsoport

A Copernicus Learn-ed nemzetközi projectben több, mint két éven át dolgoztunk egy olyan hálózati integrált oktatási rendszer kifejlesztetésén, melynek segitségével sérült emberek integráltan oktathatók számitógéphálózat közvetitésével. Oktatáson itt elsôsorban egyetemi körneyzetet kell érteni, (bár a munkánk során a hallássérültek középiskolájával is kapcsolatot épitettünk ki, és folytak ún. lassú rádiós csatornán oktatási kísérletek).

Az integrált oktatás pedig azt jelenti, hogy a rendes egyetemi elôadások távoli helyszínre való közvetítés olyan módon oldottuk meg a hálózat segitségével, hogy az egyes helyszíneken a sérült hallgatók ill. tanár igényeit figyelembevevô rendszert állitottunk össze.

Már az elsô kisérletek bebizonyították, hogy az ilyen jellegű oktatáshoz megfelelô hálózati kapacitásra van szükség.

A nemzetközi team által fejlesztett és alkalmazott szoftver eszközök csak akkor képesek megfelelô minôségben megvalósitani a több helyszínen egyidôben követhetô, kép, hang és külön távvezérelt Word Wide Web illusztráló anyagok szétosztását, ha az oktatás idejére rendelkezésre áll a megfelô szélessávú hálózati infrastruktura.

A felismert szükséglet alapján a project keretében és céjai érdekében kifejlesztettünk egy 10 GHz-en működô 1.25 Mbit/sec sebességű pont-pont kapcsolatú rendszert, melybôl kialakitható volt egy dedikált oktató hálózat a Központi Fizikai Kutatóintézet Mérés és Számitástechnikai Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem épületei között.

A továbbiakban dolgozatunkban felvillantjuk ennek a rendszernek a "tágabb környezetét", az amatôr rádiós mozgalmat. Néhány utalásban összefoglaljuk azokat az innovativ eredményeket, amelyeket az amatôr rádiós mozgalom fel tud mutatni a sérült emberek segitésében, oktatásában.

Az elôadás további részei áttekintik a sugárzott rádiófrekvenciás nagysebességű adatátvitel néhány alapkérdését, majd az elvégzett kísérletek és fejlesztések eredményeit. Ismertetjük az általunk kifejlesztett rádiós rendszer fôbb össztevôit, felépitését. Végül a használat során szerzett tapasztalatainkból azokat összegezzük itt, amelyek szorosan kapcsolódnak az általunk használt technika jellemzôihez. Az oktatási tapasztalatok bemutatására ezzel az elôadással párhuzamosan egy másik elôdásunkban vállalkoztunk.

EGYETEMI INTEGRÁCIÓ ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATFEJLESZTÉSEK

Uherkovich Péter

Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs

A Dél-Dunántúli felsőoktatási intézmények egy egyetemi integrációs folyamatot kezdeményeztek, amely a (Dél)-Dunántúl legtöbb felsőoktatási intézményét magába foglalja. Az igen kiterjedt intézményrendszer összesen 7 városban helyezkedik el. A sikeres együttműködés kulcsa a kommunikáció és a számítógéphálózatok. A bevezetést követően a Városi Hálózatok feljesztéseit tárgyalom, kiemelve a Pécsi Universitas hálózatának (UPNET) fejlesztési elképzeléseit, amelyek ötletadók lehet más városi gerinchálózatok számára is. Rámutatok, hogy a megfogalmazódó igények mindegyikét a szóba jöhető technológiák közül legteljesebben - ezért a legköltséghatékonyabban - egy ATM városi gerinc képes kielégíteni. A következő fejezetben vázolom a városközi kapcsolatok kérdését. Utána a telefon alhálózatok összeköttetésének lehetőségeit tekintem át. Végül röviden kitérek az infrastruktúra működtetési kérdéseire.

AZ IPV6 HÁLÓZATI PROTOKOLL

Mohácsi János

Szigeti Szabolcs

Máray Tamás

Budapesti Műszaki Egyetem, Folyamatszabályozási Tanszék

Az IP hálózatok üzemeltetôi és fejlesztôi már évekkel ezelôtt felismerték a jelenleg is használt IP 4-es protokoll korlátait és hiányosságait. Az Internet nagyarányú fejlôdése következtében egyre sürgetôbbé vált az IP protokoll továbbfejlesztése, a hiányosságok kiküszöbölése. Az IETF által koordinált kutatómunka eredményeként 1994-ben jelent meg az elsô javaslat az IP protokoll következô generációjára (IPng). A 1995 végén elfogadott új hálózati technólógia (IPv6) figyelembe veszi a jelenlegi és a jövôben várhatóan felmerülô, a modern hálózati infrastruktúrával szemben támasztott igényeket. Várható, hogy az IPv6 bevezetése a közeljövôben megkezdôdik és néhány éven belül az Internet hálózat jellemzô protokolljává válik.

A BME Folyamatszabályozási Tanszékén 1997 februárjában megkezdtük az IPv6 technológia tesztelését, valamint a bevezetésével kapcsolatos kísérleteket.

Az elôadásunkban szeretnénk bemutatni az IPv6 fôbb jellemzôit és az IPv6 címzési rendszerét. Beszámolunk a világon jelenleg folyó IPv6-tal kapcsolatos fejlesztések eredményeirôl, hol tart ma az IPv6 specifikációja és implementációja. Ismertetjük a Folyamatszabályozási Tanszéken folyó kutató munka és kísérletek tapasztalatait.

KÁBEL TV-N ALAPULÓ VÁROSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÉS MANAGEMENT-JE

Bíró Sándor

Bódi Antal

BGYTF Számítóközpont

BGYTF Számítóközpont

Kábel TV-s alapok

Jelenlegi és távlati technikai állapot

Management

Intézményi rendszerek, Hálózati szolgáltatások

A DOTE - EFK INTRANET RENDSZERE

Takács Péter

Komoróczy Tamás

DOTE - EFK

1996 végén kezdtük el fejleszteni intézményünk belső Intranet rendszerét. Azóta építjük rendszerünket. Az elért eredményekről és további terveinkről kívánunk beszámolni előadásunkban.

A fejlesztés kiindulópontja lényegében az Internet elérés hiánya volt. A különböző médiákban (újságok, televízió, stb.) rendszeresen lehetett olvasni az Internet lehetőségeiről, felhasználási területeiről. Hallgatóink is élénk érdeklődést mutattak a téma iránt. Mindezek arra vezettek bennünket, hogy hozzunk létre egy belső, Internet alapú rendszert amely modellezheti a külső rendszereket. Megszületett tehát az ötlet: a rendelkezésre álló hardware alapokon alakítsunk ki egy Intranet rendszert. Az intézményben már működött egy Novell hálózat, aminek fizikai felépítése lehetővé tette a rendszer kialakítását.

Telepítettünk egy WWW servert (Windows NT 3.51+Internet Information Server 1.0). A tantermekben a meglévő Windows for WorkGroups felületet egészítettük ki, tettük alkalmassá a server elérésére (Internet Explorer, Netscape Navigátor). A hardware és software komponensek telepítése közben már elkezdődött a rendszer HTML oldalainak fejlesztése is.

Egy olyan struktúra megteremtése volt a célunk, amelyet a későbbiekben, az Internet elérés kialakításakor is fel tudunk használni. Úgy próbáltuk tehát kialakítani a rendszert, hogy egy kis átalakítással serverünk alkalmas legyen a külső hálózatból érkező kérések fogadására is. Kidolgoztunk egy keretrendszernek tekinthető struktúrát, ami reményeink szerint alkalmas lesz majd az Internetes kapcsolódás utáni szolgáltatásra.

AZ NIIF ÚJ LISTSERV SZOLGÁLTATÁSA

Fehér Ede

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete

ASZI, Hálózati Osztály

Az NIIF egyik legszélesebb körben ismert és használt szolgáltatását nyújtotta évek óta a VM operációs rendszer alatt futó LISTSERV 1.8 szerver. A szolgáltatásnak helyet adó gép (IBM 9121) azon BITNET hálózat tagja, amelyen elsők között vezették be ezt a népszerű szolgáltatást. A PC-k teljesítményének rohamos növekedése, illetve áruk csökkenése lehetővé tette, hogy a listaszerver egy erre a célra fenntartott PC-n is működhessen. Ezen kategóriában a leginkább elterjedt és preferált operációs rendszer a LISTSERV esetén a Windows NT Server. A LISTSERV legújabb, 1.8c verziója, illetve az LSMTP levelezési program már ezen a platformon került installálásra, előkészítve a huearn.sztaki.hu gépen lévő rendszer kiváltását. A két rendszer közötti átmenet folyamatosan történt meg, a szolgáltatás a felhasználók számára végig elérhető volt, és csak az utolsó lépésben, azaz a cím megváltozásakor volt érzékelhető. A költöztetés csaknem két hónapig tartott, amely idő alatt a két rendszer párhuzamosan működött, illetve megtörtént a helyi listacsoportok és archívumok áttelepítése.

A TIGRIS.KLTE.HU SZERVER ELEKTRONIKUS LEVÉLFORGALMÁNAK VIZSGÁLATA

Erdősi Péter

Terdik György

Kossuth Lajos Tudományegyetem Informatikai és Számító Központ, Debrecen

Az előadás célja a kelet-magyarországi Kossuth Lajos Tudományegyetem egy, az Egyetem levelezési rendszeréhez tartozó szerverének kihasználtságát megmutatni. Ezen kelet-magyarországi egyetemen három kar működik, megközelítőleg tízezer hallgatóval.

Az 1991-ben érkezett VAX 6510 TIGRIS nevű gép (az angol 'tiger' szó magyar megfelelője) volt akkoriban a legnagyobb teljesítményű számítógép az országban. Az elektronikus levelezés már korábban megkezdődött; a későbbiekben egyetemünk példáján keresztül a magyarországi elektronikus levelezés történetéről is ejtünk pár szót.

A TIGRIS nem csak egyetemünk, de a régió legnagyobb üzemeltetett levelezési szervere is. Levelezési számlát minden hallgató és dolgozó igényelhet; a felhasználók összesített száma jelenleg 4482. A szervert más workgroup-szerverek is használják, mint levelezési átjárót (gateway).

Vizsgálatunk az 1994-96-ban összegyűjtött napi elektronikus levelek számán és méretén alapszik.

AZ ELTENET FELÉPÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK ÉS A HASZNÁLT MANAGEMENT RENDSZEREK

Győri Gábor

Az ELTENET az ELTE területileg szétszórt egységeit köti össze, így változatos technológiákkal találkozhatunk. Az alapot az FDDI adja, melyet mára részben ATM felett viszünk át. A területi elhelyezkedést, az FDDI fizikai képét, a belső hálózati topológiát és a külső intézmények kapcsolódásait egy-egy ábra is szemlélteti.

Szót ejtünk a költségekről, majd részletesen leírjuk, hogy mely eszköz illetve vonaltípus mennyire bizonyult megbízhatónak nálunk.

A második részben a használt management eszközökről beszélünk: a SunNet Manager 2.0/CiscoWorks 1.0 kombinációról, valamint a Cabletron Specrum rendszeréről. Az előbbiről vegyes tapasztalataink vannak, az utóbbi elég jól használhatónak bizonyult. Mindkettő lényegét, a velük való ismerkedésünk során keletkezett tapasztalatokat foglaljuk röviden össze.

CSOPORTMUNKA AZ INTRANETEN

Nácsa Zoltán

LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft.

A csoportmunka szoftverek segítik és hatékonyabbá teszik az együttdolgozó emberek munkáját. A mindennapi üzleti folyamatok követhetővé és ellenőrízhetővé válnak. A szervezettebb és hatékonyabb csoportmunka költséget takarít meg. A csoportmunka alkalmazások segítenek áthidalni az együtt dolgozó emberek közötti időbeli és térbeli akadályokat.

A Lotus Notes az egyik legelterjettebb csoportmunka szoftver, amely egyesíti az elektronikus levelezés, a szöveges adatbáziskezelés és az Intranet előnyeit. A Lotus Notes segít megosztani az információt a felhasználók között és lehetőséget biztosít kritikus üzleti alkalmazásokat készítéséhez.

Közgyűjtemények a hálózaton

OSZTOTT KATALOGIZÁLÁS MAGYARORSZÁGON

Vajda Erik

Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület

A közös (osztott) katalogizálás indokai. Szerkezeti változatok: (a) egyetlen központi adatbázis (és letöltött helyi katalógusok - ha kívánják), (b) egy központi (feltöltéssel létrejövő) központi adatbázis és a résztvevők (katalogizálással és letöltéssel létrejövő), kapcsolódó adatbázisai, (d) decentralizált (virtuális) közös katalógus. A közös katalogizálás története Magyarországon: OSZKÁR a műszaki és rokon területi könyvtárak közös katalógusa; regionális és funkcionális közös katalogizálás az egyetemi környezetben. A Magyar Országos Közös Katalógus projekt (MOKKA) - közös katalogizálás heterogén szoftver-környezetben. Kedvező feltételek és nehézségek / dilemmák. A MOKKA és a hazai központi katalógusok (lelőhely-jegyzékek).

A KÖZÖS ELEKTRONIKUS KATALÓGUS NIIF-ES ÉS TEMPUS-OS ÉLETE

Burgermeister Zsolt

Balázs László

A könyvtári automatizálásba a hálózatok világa először a katalógusok online elérhetőségét hozta. Igen hamar felmerült feladatként ezek egy helyről, egy kérdéssel való lekérdezése. Ennek a feladatnak magyarországi vizsgálatára irányult a KözElKat pilot projectje, amely először a JATE és a KLTE katalógusait kérdezte le. Ez az NIIF egyik programja volt. Budapesten hét intézmény szövetkezett egy PHARE pályázat keretében. Ennek a pályázatnak egyik célja éppen a közös lekérdezés megvalósítása volt. Így a lehetőségek megvizsgálása után természetesnek tűnt a KözElKat project folytatása általuk.

Z39.50-ES PROTOKOLL ÉS ALKALMAZÁSAI

Burmeister Erzsébet

Tímár Zsolt

A Z39.50 információ visszakereső protokoll, amelynek segítségével bármely könyvtár kiléphet a saját négy fala közül, hogy elérhessen távoli gyűjteményeket és adatbázisokat. Ebben az előadásban a szabvány történetéről adnak a szerzők áttekintést, majd bemutatják a protokollon alapuló keresés menetét és ismertetik a szabvány lehetőségeit, ill. az egyik fontos jellegzetességét, az attribútumhalmazt. Egy egyszerű bibliográfiai keresés segítségével összeállítanak egy kereső kérdést az attribútum halmaz értékeinek felhasználásával. Két, a Z39.50-et használó európai projektet (IRIS és Europagate) is bemutatnak. Eddig 4 magyar könyvtár telepítette a Horizon integrált rendszert, mely szintén rendelkezik Z szerverrel és Z klienssel. Az előadás végén a Z39.50 Horizonnal kapcsolatos megvalósításainak ismertetésére kerül sor.

NOVELL RENDSZERBEN MŰKÖDŐ INTEGRÁLT KÖNYVTÁRI RENDSZER (TINLIB) MEGJELENÉSE WWW FELÜLETEN

Tapolcai Ágnes

Popovics Péter

A kis könyvtárak és speciális gyűjtemények számára, mint amilyen a mienk is, nem egyszerű feladat a katalógus közzététele az Interneten. Aránytalanul drága lenne Interneten elérhetô "nagy" rendszer vásárlása csupán ezért, miközben az eredeti könyvtári rendszer minden más feladatot hiánytalanul ellát. A távoli felhasználók általában adott művet keresnek, melynek megtalálása nem igényli a könyvtári rendszer teljes funkcionalitását. A CME 01535-95 számú Tempus project keretében WAIS alapú, korlátozott adattartalmú katalógust hoztunk létre. Az katalógus részét képezi a Budapesti Műszaki Egyetemen működô Library Information Services (ILI) nevű rendszernek. A résztvevô könyvtárak rendszeresen konvertálják katalógusukat és a hálózaton áttöltik az ILI rendszerbe, és így Web böngészôn űrlapos keresés végezhetô rajta. Közös Web keresô felület is működik már a Közelkat protokollal.

KÖNYVTÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI, SZABVÁNYOK ÉS JELENTŐSÉGÜK, TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK

Gyüre Péter

Kossuth Lajos Tudományegyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

A számítógépes könyvtári szolgáltatások elterjedése jelentős pénzügyi kiadásokkal jár a fenntartók részéről. Az elért előnyök ugyanakkor megtakarításokban is mérhetők, ha mindazokat a lehetőségeket kihasználják a könyvtárak, melyeket az egymással együttműködni képes rendszerek összehangolásával, közös tervezéssel és a vonatkozó szabványok bevezetésével végezhetnek. Ehhez elsőként az informatikai alapú együtműködés lehetséges területeit kell megkeresni. Az itt leírtak a teljes témakört csak vázlatosan ismertetik, néhény kulcsfontosságú alkalmazandó szabvány mellett felhívják a figyelmet a legtöbb szabályozást igénylő területekre.

A MAGYAR NEMZETI BIBLIOGRÁFIA. KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA FÜZETEINEK ÉS REKORDJAINAK SZOLGÁLTATÁSA AZ INTERNETEN

Nyáryné Grófcsik Erika

Pap Gáspár

Kolonits Zoltán

Sipos Márta

SOFTING Kft

Országos Széchényi Könyvtár

A "Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek bibliográfiája" (a továbbiakban: MNB füzetek) az Országos Széchényi Könyvtár által közreadott félhavonta megjelenő folyóirat, amely az Egységes Bibliográfiai Számbavétel (Universal Bibliographic Control - UBC) alapelveinek megfelelően folyamatosan és teljeskörűen közli a Magyarországon megjelenő könyvek és könyvjellegű dokumentumok hiteles leírásait az érvényes nemzeti és nemzetközi szabványok, szabályzatok alapján. Az idén ötvenkettedik évfolyamánál tartó folyóirat az Országos Széchényi Könyvtár egyik legfontosabb és legpatinásabb központi szolgáltatása. Az MNB füzetek előállításának módja az évek során sokat változott: az első évtizedek kezdetleges manuális eljárásait, amelyben a csúcstechnológiát az IBM gömbfejes írógép jelentette, 1978-ban számítógépes rendszer váltotta fel, és talán az első olyan folyóirat volt Magyarországon, amely számítógépes adatbázisból teljesen automatikus szerkesztéssel, elektronikus szedéssel készült. A számítógépes rendszer elemei az évek során folyamatosan korszerűsödtek, új típusú szolgáltatások indultak, mint a Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek CD-ROM adatbázisa vagy a bibliográfiai adatrekordok szolgáltatása mágnesszalagon és floppyn. Mindez azonban az MNB füzetek karakterét igazából nem érintette: a teljességre és pontosságra, a szabványok következetes betartására való törekvés, a szűkös anyagi lehetőségek által is behatárolt puritán, mondhatnánk szegényes külső megjelenés, és ami a legfájdalmasabb: szűkkörű, könyvtárosokra, kutatókra korlátozódó olvasótábor és ennek megfelelően kisszámú előfizető jellemzi mind a mai napig. Reményeink szerint ebben áttörést az utóbbi hónapok fejlesztésének eredménye, nevezetesen az MNB füzetek Interneten keresztül elérhető elektronikus változata fog hozni.

A UNICODE HASZNÁLATA A BIBLIOGRÁFIAI ADATCSERÉBEN

Horváth Ádám

Lakatosné Takács Rita

Országos Széchényi Könyvtár

A könyvtárak általában több országból gyűjtik az érdeklődési körükbe tartozó irodalmat. Az egy bájtos karaktertáblák maximum 224 karaktert tartalmazhatnak. Ez messze nem elég egy többnyelvű környezetben. Az extra, egy bájton felüli karakterek kódolásának megoldására számos módszer és szabvány született. Ezek egyike sem lett általánosan elterjedt. Ennek megfelelően a szoftverekbe is különféle módszerek és szabványok épültek be. Egy-egy szoftveren belül maradva a karakterek - beleértve az extra karaktereket is - bevitele, tárolása, megjelenítése, rendezése jól vagy kevésbé jól, de megoldott. A probléma akkor kezdődik igazán, amikor adatot akarunk cserélni és a másik rendszer még csak véletlenül sem úgy kódolja a karaktereket mint a sajátunk.

A Unicode 16 biten tárolja a karaktereket, így több mint 65.000 karakter befogadására alkalmas. Az 1991-es első kiadást követő tétova időszak után napjainkban megfigyelhető a Unicode erőteljes előrenyomulása. Egyre több alkalmazói szoftver, a szövegszerkesztőktől kezdve WWW böngészőkig, jelenik meg Unicode-ra alapulva. Noha a Unicode teljes támogatottsága még nem valósult meg egyik operációs rendszerben sem, Unicode elemeket többűk belső struktúrájában felfedezhetünk. Sok könyvtári szoftverről tudunk, mely dolgozik a Unicode alkalmazásán. Mások pedig azt mondják, hogy nem érdemes alkalmazás szinten megoldani a problémát, mert ez az operációs rendszer feladata.

Az automatizációnak vannak azonban olyan területei, melyekben nem túl nagy ráfordítás árán máris nagy haszonnal lehet alkalmazni a Unicode-ot. Tipikusan ilyen terület a bibliográfia adatcsere. Erről a lehetőségről szeretnénk előadásunkban beszámolni.

A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR 1997-BEN

Moldován István

BKE Központi Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) továbbra is töretlenül, sőt egyre nagyobb ütemben fejlődik és szolgálja a hazai és külföldi Internet közösséget. Technikai szolgáltatásai tovább bővültek és bővülnek, tervben van CD-ROM kiadás és a Fidonet-en való megjelenés is. Finanszírozási helyzete változatlan, de jelenleg van elbírálás alatt egy NKA pályázat, amelynek révén talán már némi anyagi erőforráshoz is jutnak majd a fejlesztők. A gyarapodás változatlan sőt, növekszik az egyre több önkéntes segítőnek és most már néhány kiadónak köszönhetően. A mind több értékes és érdekes szöveges tétel mellett újabban kották és levéltári anyagok is szinesítik a gyűjteményt. A középiskolák Internetre kapcsolódásával párhuzamosan egyre több, a közoktatást segítő klasszikus irodalom kerül fel az elektronikus polcokra."

ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR .- SZÁMÍTÓGÉPES SZÖVEGELEMZÉS

Bakonyi Géza

Az Interneten egyre több olyan könyvtár is elérhető, amelynek virtuális környezetében jelentős elektronikus könyvtar található. Ezekben az intézményekben az elektronikus szövegek gyűjtése, feldolgozása mellett jelentős tudományos, szakmai projektek találhatók, amelyek a szövegek digitalizálásával és a digitalizált szövegek számítógép-segítette értelmezésével foglalkoznak. Ilyen project a Macchiavelli Il Principe c. művet feldolgozó TACT project, a különböző nyelvű szövegek összehasonlítását segítő Multiconcord, a dartmouthi egyetem Dante programja. A szegedi Egyetemi Könyvtár több párhuzamos programot is beindított, amelyek a célja egyrészt a full text szövegek hatékonyabb visszakeresése, feldolgozása, másrészt a szövegértelmezés új módszereinek a kidolgozása.

AZ ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁROS TEXTOLÓGIAI GONDJAI

Kokas Károly

JATE EK

A textológia a helyes szövegek tudománya, a textológus munkálkodásának legfőbb célja, hogy a lehető legprecízebb olvasatot állítsa elő, azt amelyik legautentikusabban megfelel a szerző eredeti szándékának. Ha lehet kézirattal, sőt kéziratverziókkal dolgozik, ha nem összehasonlítja a különféle variánsokat, sőt rekonstruál is. Mindez valójában kívűl esik az általános könyvtári feldolgozói munkán, a könyvtáros a szövegeket nem gondozza, hanem begyűjti és hozzáférhetővé teszi. Elegendő-e ez az elektronikus szövegek esetében? Valószínűleg nem, mert a dokumentumok digitális életrajzából látszik, hogy az a hagyományosénál jóval csapodárabb lehet, s számtalan új kérdést vet fel. Az előadás ezeket vázolja fel, az elektronikus könyvtár és/vagy kiadó problémájától az autográf digitális káziratok kérdéskörével bezárólag.

TELJES SZÖVEGŰ ADATBÁZISOK ÉPÍTÉSE AZ ARCANUM DATABASESNÉL

Biszak Sándor

Arcanum Databases Kft

Az ARCANUM Databases Kft kiadásában számos teljes szövegű adatbázis jelent meg. Legelsőként a Biblia jelent meg, melynek legutóbbi 5.0 változata 8 fordításban (3 magyar, héber, görög eredeti, angol, német latin) tartalmazza a teljes szöveget. A Magyar Hírlap CD 2 és fél év cikkeit tartalmazza, az Országgyűlési Napló 4 év plenáris üléseinek jegyzőkönyveit. A legjelentősebb vállalkozásunk a VesrTár CD, amely 17 klasszikus költőnk (pl. Petőfi,.Arany, Ady, József Attila, stb) összes verseit tartalmazza, teljes szövegű, kereshető formában. A kiadásokhoz a FolioViews programot használjuk, amely szerencsésen egyesíti a bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok kedvező tulajdonságait. Az előadás a teljes szövegű adatbázisok adatbeviteli kérdéseit is elemzi.

CD-ROM-OK, KÖNYVTÁRAK ÉS A HAZAI PIAC

dr. Tószegi Zsuzsanna

Országos Széchényi Könyvtár Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa

Az Országos Széchényi Könyvtár 1996 végén kezdte meg a CD-ROM-ok központi katalógusának építését, melynek célja kettős:

Az előadás az adatgyűjtés tanulságai mellett a legfrissebb adatokat ismerteti a hazai CD-ROM kínálatról, illetve a külföldi adatbázisok könyvtári hozzáférhetőségéről.

ADATBÁZISOK (SZERZŐI) JOGI VÉDELME

dr. Dósa Imre

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

Az adatbázisok jogi védelme napjaink izgalmas kihívásainak egyike. Olyan terület, melynek kérdései már régóta ott lappangtak a jogalkotás és jogalkalmazás gondolatköreiben, s melyeket a viharos technikai fejlődés ébreszt fel Csipkerózsika-álmukból.

A SZERZŐI JOGOK ÉS A HÁLÓZATOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Dr. Klicsu László

Alkotmánybíróság

INTERNET ÉS COPYRIGHT - AMATŐRKÉNT PROFIK KÖZÖTT

Turi László

MTA Filozófiai Intézet és iNteRNeTTo

A cím kettős értelmű. Egyrészt arra utal, hogy magam nem vagyok képzett jogász, tehát nem célom, hogy konkrét szerzői jogi vitákban állást foglaljak. Másrészt arra, hogy a web-es tartalomszolgáltatás, homepage-készítés hihetetlenül gyors terjedésével rendkívül sokan kezdtek amatőr kiadóként elektronikus formában hagyományos, többnyire jogvédelem alatt álló anyagokat publikálni. Ez az eszköz a hagyományos publikálási formáknál sokkal egyszerűbbnek, olcsóbbnak, könnyebben hozzéférhetőnek és nagyobb hatósugarúnak bizonyul, vagyis demokratikusabb. Mindezt természtesen a profi jogtulajdonosok -- vagyis azok, akik egyedi alkotások sokszorosítási jogának birtoklásából élnek -- is felismerték és minden tekintélyüket latba vetették, hogy jogaik védelmét kiterjesszék az új médiumra.

Az előadás célja, hogy a szerzői jog történetének rövid és vázlatos áttekintésével rámutasson arra, hogy e jogi intézmény meghatározott kommunikációs formák, társadalmi helyzetek és szerepek következménye, így ezek megváltozásával szükségszerűen válságba kerül, módosításra szorul, -- sőt, akár még megszűnésének gondolatával is eljátszhatunk. Ez azonban csak gondolati játék lehet, hiszen a szerzői jog történelmileg intézményesült védelme rendkívül összetett nemzetközi érdekrendszert alkot. Ha maga a jogi intézmény nem is szűnik meg, bizonyos, hogy az új médiumban átalakul a szellemi tulajdon gazdasági környezete.

NÉZZÜNK BELE A PAD-BA IS AVAGY EGY ÚJ ADATBÁZIS A HÁLÓZATON

Varga Katalin

Borostyáni Gézáné

Csík Tibor

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

A Magyarországon ma hálózaton elérhető információforrások többsége gyűjtemény-katalógus, amelyek - lévén speciális gyűjtemények katalógusai - egyben egy-egy szakterület adatbázisaként is funkcionálnak. Céljuk azonban elsősorban az, hogy az adott gyűjteményben eligazítsanak, és nem tudnak igazán megfelelni egy szakterület szakirodalmáról tájékozató adatbázis követelményeinek. Olyan ez a különbség, mint ami egy amerikai könyvtár katalógusa és a DIALOG-on elérhető adatbázisok között van. Főleg a humán és társadalomtudományok szűkölködnek a jó adatbázisokban.

Hála a NIIF programnak, van Magyarországnak is központi adatbázisszolgáltatója, az már a szakma felelőssége, hogy ezt el tudja látni igazán jó adatbázisokkal. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum most megpróbálkozott ezzel. A NIIF hostján 1997 februárjától HUNGARNET tagoknak ingyenesen elérhető a magyar pedagógiai adatbázis, a PAD. Az ígéretek szerint ez az adatbázis az elsők között szerepel, amelyek rövidesen www felületen is hozzáférehetők lesznek.

Az adatbázis jelenleg közel 40000 rekordot tartalmaz, negyedévenként frissítjük. Feltárásában igyekszik megfelelni a szakirodalmi adatbázisok követelményeinek. A kialakítás során meg kellett küzdenünk egy katalóguscédula-központú adatbázisszerkezetről a HUNMARC formátum követelményeinek megfelelő szerkezetre való átállás minden nehézségével és egy számottevő - mintegy 8000 új rekordot eredményező - retrospektív konverziós projekttel. Jelenleg - talán egyedülállóan az országban - teljes HUNMARC-alapú az adatbevitel is, tehát nem szorul további konverzióra. Analitikus tételeinket (folyóiratcikkek, könyvek részei) is HUNMARC szerkezetben dolgozzuk fel (ennek formáját az OPKM-ben dolgoztuk ki). A szakmai adatbázisok igényeinek megfelelően alapos, több szempontú tartalmi feltárást alkalmazunk - generalizáló és individualizáló. Végigjártuk a tárgyszavazás többféle fázisát, tapasztalataink vannak a szintaxist is adó indexelési eljárások használatában.

KÖZÉPKORI OKLEVELET FÚJ A SZÉL AZ INFO-SZTRÁDÁN

A KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNELEM LEVÉLTÁRI FORRÁSAINAK ADATBÁZISA (DIPL)

Vincze Endréné Géczy Gabriella

Magyar Országos Levéltár

Intézményünk, a Magyar Országos Levéltár (MOL) egyik legértékesebb irategyüttese a Mohács előtti Gyűjtemény, amely az 738-1526 előtt keletkezett okleveleket és iratokat egységes rendszerben őrzi és tartja nyilván. A Gyűjtemény két részből áll, az ún. Diplomatikai Levéltárból (DL), amely a MOL-ban őrzött okleveleket, ill. a Diplomatikai Fényképgyűjteményből (DF), amely a történeti Magyarországra vonatkozó, ma már többségében határainkon kívül őrzött oklevelek fényképmásolatait foglalja magába. A DL/DF együttesen mintegy 318.000 dokumentumszöveget tartalmaz. Az irategyüttes hallatlan értéke és mennyisége , az adatokhoz való hozzáférés és a kutatás elősegítése, valamint állományvédelmi szempontok tették szükségessé a számítógépes adatbázis kialakítását. A DL/DF - ről a Levéltárban két hagyományos segédlet állt korábban a kutatók rendelkezésére. Az irat meghatározó adatait tartalmazó időrendi mutatólap, a katalóguscédula az egyik, az oklevelek magyar nyelvű tartalmi kivonatát tartalmazza a másik (ez az ún. regeszta). A számítógépes feldolgozás első fázisában - 1983-1993 között - az időrendi mutatólapok adatainak bevitelére került sor. Ennek köszönhetően minden oklevélszövegről a nyolc legfontosabb adat ma már az adatbázis felhasználóinak rendelkezésére áll. A nyolc adat a következő: sorszám (az időrendi mutatólap sorszáma), az oklevél jelzete, keltezése, fennmaradási forma (eredeti, átírás, stb.), megjegyzés, régi jelzet, kiadó (az oklevél kibocsátója), valamint a pecsét adatai.

AZ MKM MÚZEUMI INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI PROJEKTJE

A "MAMA" (MAGYAR MÚZEUMOK ADATBÁZISA)

Suhajda Attila

Művelődési és Közoktatási Minisztérium

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak 1996-ban lehetősége nyílt a kezelésében lévő múzeumok informatikai fejlesztésére. Ekkor kezdődött meg az alábi 11 múzeum bevonásával a Magyar Múzeumok Adatbázisa a "MAMA" projekt megvalósítása.

A programban résztvevő múzeumok:

A projekt minden közgyűjtemény számára nyitott, bárki csatlakozhat a rendszerhez azonban számukra az MKM közvetlen beruházást nem tud biztosítani. A központi gép szolgáltatásait igénybe vehetik ill. a projekt finanszírozásában készült szoftvereket ingyenesen megkapják.

MUSONET PROJEKT

T. Biró Katalin

Rajczy Miklós

Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Természettudományi Múzeum

A magyarországi múzeumok informatikai ellátása, sajnálatos módon, jóval elmarad az 'akadémiai szféra' egyéb képviselőinek szintjétől. Erről - a korábbi Networkshop előadások során - már szóltunk, és az okokat is megpróbáltuk elemezni. Az 1997-es év a felzárkózás esélyeit hozza, legalább is a hálózati kapcsolatok kibővítése terén. Egyrészt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ilyen irányú projektje megoldást kínál a közvetlenül a Minisztérium irányítása alatt levő múzeumok számára. Másrészt, sikeresen pályáztunk egy Európai Közösség által indított projekt keretében (Raphael) nemzetközi együttműködésben megvalósítandó keretrendszer felállítására, amely a múzeumi anyag hálózati elérhetőségét támogatná.Célunk a nemzetközi adatszabványoknak megfelelő szolgáltatás támogatása, a MKM projektjében kidolgozott célok és eredmények figyelembe vételével. A projekt koordinátora Dr. Walter Koch, a Joanneum Research Institute (Graz) főmunkatársa. A projektben partnereink - az ICOM Középeurópai Munkabizottságán belül - két- két osztrák, illetve német intézmény. A pályázat által érintettek köre természetesen ennél jóval szélesebb, Magyarországon szándékaink szerint a HUNGARNET múzeumi szekció tagintézményeire terjedne ki. A támogatásból - a HUNGARNET egyesület hálózatfejlesztési elképzeléseihez csatlakozva - szeretnénk biztosítani elsősorban a vidéki múzeumok INTERNET kapcsolatának lehetőségét és az ehhez szükséges oktatási feladatokat. A projekt indító megbeszélésére l997. április végén kerül sor, ezért a részletekről, és remélhetően az első eredményekről a NETWORKSHOP konferencián szeretnénk beszámolni.

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ADATSZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGE

EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK

Fejes Ildikó

Parádi Ferenc

Nagy György

1. A Magyar Nemzeti Múzeum új WWW szolgáltatásai

2. A Magyar Nemzeti Múzeum szerveréről szolgáltatott múzeumi adatbázisok

3. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi adatbázisa (HNM DataBASE)

4. Problémák, nehézségek

  A.) Általános nehézségek

  B.) Konkrét nehézségek

A MAGYAR IRODALMI ÉS KÖZNYELV NAGYSZÓTÁRÁNAK KORPUSZA A HUNGARNET KÖZÖSSÉG SZÁMÁRA

Pajzs Júlia

Váradi Tamás

MTA Nyelvtudományi Intézet

A Nyelvtudományi Intézet 1985-ben kezdte újra A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótárának munkálatait. A szótár forrásanyagául elsősorban számítógépre rögzített szövegek szolgálnak (korpusz). A felviendő szövegrészleteket az egyes korszakok irodalomtudósai válogatták ki számunkra olymódon, hogy a gyűjtemény a lehető legjobban reprezentálja a szótár által felölelni kívánt időszak szókincsét. Az ismertebb szerzőktől több, a kevésbé ismertektől kevesebb, kisebb terjedelmű részletet viszünk gépre. Az egyes szövegszavak összes előfordulásának lekérdezését az OpenText program segítségével oldjuk meg. Ennek felhasználói interfésze azonban nem felelt meg elvárásainknak, ezért egy saját, magyar nyelvű interfész kifejlesztése mellett döntöttünk, amelynek segítségével telneten keresztül mindenki számára elérhetővé, lekérdezhetővé vált a korpusz. A program menüvezérelt, így minden előzetes ismeret nélkül használható. Kereshetjük az egyes szavak, vagy szókapcsolatok előfordulásait. A találatok különböző méretű szövegkörnyezettel kiírathatók, az eredmények munkafile-ba menthetők és onnan e-mailen továbbíthatók. A keresés több szempont szerint is szűkíthető: műfaj, keletkezés éve és szerző szerint. A program elérése:

telnet sun1.nytud.hu
login: patuser
password: Patuser

MAGYAR NYELVŰ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA A HÁLÓZATON

Glanz János

Tornóci László

Szt. János Kórház

Pro Patiente Health and Medicine (http://www.pro-patiente.iif.hu) néven 1996 januárjában szolgáltatást indítottunk az Interneten, magyar és angol nyelven. Szolgáltatásunk célja egészségvédelmi és ismeretterjesztő anyagok publikálása, a nagyközönség, valamint az orvostársadalom egészséggel és az egészségüggyel kapcsolatos tájékoztatása. A World Wide Web-en magyar nyelven ez az első ilyen jellegű szolgáltatás. A Pro Patiente nonprofit jelleggel működik, az olvasók számára a hozzáférés ingyenes.

Anyagaink két szerveren érhetők el, az orvosi szekció a http://www.pro-patiente.hu címen, az ismeretterjesztő anyag a az NIIF helka számítógépén. 1996 novemberében az orvosi szerveren regisztrálást vezettünk be, azóta itt több, mint 800 regisztrált olvasónk van. Anyagainkat önálló szerkesztőbizottságok állítják össze, melyek ben az orvostudomány, az egészségügyi újságírás és a számítástechnika eminens képviselői foglalnak helyet. Előadásunkban ismertetjük eddigi munkánkat, szeretnénk megosztani tapasztalatainkat és röviden kitérni a szervezés, copyright, az Interneten történő publikáció, orvosi etika és a finanszírozás problémáira.

DOM - DIGITÁLIS ORVOSMÚZEUM

Komoróczy Tamás

Takács Péter

1996 szeptemberében kezdtünk hozzá a DOM fejlesztéséhez. Külső segítség, minden előzmény nélkül kezdtünk a munkához.

Kettős célunk volt a rendszerrel kapcsolatban: Egyrészt bizonyítani kívántuk az intézményen belül, az általunk fejlesztett Intranet létjogosultságát. (Az Intranetünk egy részét képezi a DOM. Az Intranet fejlesztéséről külön előadás hallható a konferencián). Másrészt elektronikus formában akartuk publikálni szűkebb hazánk, Szabolcs-Szatmár-Bereg orvostörténeti emlékeit.

Az előadáson bemutatjuk az eddigi fejlesztés eredményeit, valamint a rendszer kialakítása közben szerzett tapasztalatokat.

RÖNTGENANATÓMIAI OKTATÓRENDSZER AZ INTERNETEN

K. Szabó Botond

Milassin Péter

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Radiológiai Klinika

Kalló Imre

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Sóti Zsolt

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Orvosi Informatikai Intézet

Csernay László

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Radiológiai Klinika

Egyetemünkön nagy hangsúlyt fektetünk a röntgenanatómia oktatására, ezen belül is kitüntetett szerepe van a harántanatómiának, melyet CT (Computed Tomography) és MRI (Magnetic Resonance Imaging) képalkotó eljárásokkal szemléltetünk. Mindkét intézetben nagyobb teljesítményű PC-k és grafikus munkaállomások állnak rendelkezésre, melyek az egyetemi számítógépes hálózatba vannak kötve, és alkalmasak nagyobb felbontású grafikák gyors és részletgazdag megjelenítésére. A Radiológiai Klinikán a számítógépes hátteret az itt kifejlesztett képarchiváló és -továbbítórendszer (SZOTE-PACS: Picture Archiving and Communication System) biztosította, melynek elsődleges feladata az oktatási, kutatási képanyagok gyűjtésének, tárolásának megvalósítása. A SZOTE-PACS rendszer segítségével lehetőség nyílt egy röntgenanatómiai digitális képi adatbázis létrehozására. A későbbiek során ebből az adatbázisból építettük fel a WWW alapú oktatási rendszerünket. HTML szerkesztéshez a Netscape Navigator Gold 3.0 valamint az AolPress 2.0 programokat használtuk. Fő törekvésünk volt, hogy az elkészített web oldalak bármely böngészővel a kívánt minőségben megjeleníthetők legyenek. A web lapok tartalmaznak egy Jáva kisalkalmazást is, amely a képek dinamikus feliratozását végzi el. Az elkészült anyagot egyetemünk központi WWW-szerverén helyeztük el (http://www.szote.u-szeged.hu/Radiology/Anatomy). Az oktatási anyag fejlesztése jelenleg is folyik. Elsőként a Vázrendszer Röntgenanatómiája c. fejezet készült el. Ezt követően készítjük majd el a CT , valamint MRI anatómiával foglalkozó fejezeteket. (Referencia anyagok az alábbi URL-en érhetők el: http://www.szote.u-szeged.hu/~kszabo/radanat/)

Intelligens Város

AZ NIIF PROGRAM INTELLIGENS VÁROS PROJEKTJE

dr. Bakonyi Péter

NIIF Operatív Bizottság elnöke

Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az információs társadalom kialakításának egyik igen hatékony módja az intelligens város koncepció alkalmazása. Az intelligens város olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező település, amely biztosítja a kormányzat (önkormányzat), a vállalkozás, a non profit szféra (oktatás, kultúra) és az állampolgár, közötti korszerű elektronikus információcserét, üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását. Az így kialakított "Intelligens környezet" új üzleti lehetőségeket teremt, javítja az életminőséget, vonzza a külföldi beruházókat.

'INTELLIGENS VÁROS' LEHETŐSÉGEI KESZTHELYEN

Dr. Kárpáti László

Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ

Kocsondi Tamás

Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ

Lukács Beáta

Polgármesteri Hivatal Keszthely

Keszthely város a Balaton Régió egyik meghatározó kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. A PATE Georgikon Kar Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központja, valamint Keszthely Város Önkormányzata a lehetőségek és az igények felmérése alapján elkészítette a térség informatikai fejlesztéseinek tervét. A project olyan elképzelések megvalósítását tűzte ki célul, amelyekre építve az elektronikus információcsere általánossá válhat a városban és közvetlen térségében. Szándékunk a meglevő technikai adottságok és a már működő rendszerek felhasználásával az informatikai szolgáltatás kiterjesztése. Tervezetünkben többek között szerepel az intézményeken és vállalatokon belüli hálózat fejlesztés, az ügyfélszolgálat elektronizálása és a kis-térség önkormányzati testületeinek kapcsolattartásának fejlesztése is.

"ÉS MENNEK A VIRTUÁLIS ÚTON..." PILLANATKÉP EGY FOLYAMATRÓL

Magyar Gábor

Az előadás európai városok nyílt, a telematikai alkalmazások előnyeit kutató együttműködési hálózatait mutatja be. Alegnagyobb hálózatok közös, Európai Digitális Városok nevű projektje a költség hatékony telematikai alkalmazások elterjedését kívánja gyorsítani. A projekt a globális információs társadalom kezdeményezések alapjain a városi kihívások természetének pontosabb megismerésén és a válaszok kidolgozásán munkálkodik. E nyílt hálózatokon keresztül az önkormányzatok információk és tapasztalatok cseréjének fontos fórumaihoz jutnak. Elsősorban a döntéshozókban kívánják tudatosítani az új városi telematikai rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének előnyeit. A projekt keretei lehetővé teszik, hogy számos területen kiválasztódjon az európai szinten legjobbnak bizonyult gyakorlat, ami a gazdasági növekedést, új munkalehetőségeket és jobb életminőséget eredményez. Az előadás a Telecities, Polis Network, Car Free Cities, és a European Transport Committee hálózatokról ad rövid áttekintést.

SZAB-I-NET PROGRAM

Bódi Antal

Bíró Sándor

BGYTF Számítóközpont

A Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kitűzött informatikai fejlesztési program, -amely e rövid ismertetés témájául szolgál - a Szab-I-Net program elnevezést nyerte. A fejlesztéssel lehetővé válik a felsőoktatásban felhalmozott technológia széleskörű eljuttatása a város és a megye intézményeihez, vállalkozásaihoz és magánszemélyekhez is. Az alapvető megvalósításhoz egy egységes regionális informatikai rendszer létrehozásán keresztül vezet az út. Ehhez megkeressük a lehető legoptimálisabb megoldást és a meglévő infrastruktúrákat igyekszünk maximálisan kihasználni. Erre a legjobb példa a kábeltelevíziós hálózat adatátviteli célú használata.

AZ INTELLIGENS VÁROSOK ARCHITEKTÚRÁLIS KÉRDÉSEI

Gerencsér András

Belügyminisztérium, Informatikai és Adatvédelmi Főosztály

Ma már közhelynek számít, hogy az információval rendelkezők és az "információ szegények" között nincs esélyegyenlőség. A két réteg közötti gazdasági, társadalmi olló szélesedik. A helyi, közösségi hálózatok kialakításakor a non-profit szféra célja, hogy minden polgár elérje az információkat. A vállalkozások érdeke, hogy a lehető legszélesebb fogyasztói kört kapcsoljon be. A két törekvés a háztartások on-line kapcsolatának biztosításában találkozik. A hálózatokban az Internet technológia alkalmazása a legcélravezetőbb megoldás napjainkban.

A hazai statisztikai adatok szerint a lakosság 37 %-a nem városokban él. Ezek a polgárok a kilencven százalékot kitevő 5000-nél nem nagyobb lélekszámú 2833 településen laknak. A színes TV-vel, személyi számítógéppel rendelkező háztartások száma és a hazai Internet hosztok számának növekedési üteme alapján félő, hogy az ország informatizáltsága egyre inkább elmarad a fejlett országoktól. Az elmúlt tíz év hasonló vonatkozású USA adatai azt mutatják, hogy a kisvállalkozások és az on-line háztartások a távközlési szolgáltatók legjobb ügyfelei. A hazai informatikai infrastruktúra intenzívebb fejlesztése tehát mind gazdasági, mind társadalmi érdek.

Igen sokféle és jó nemzetközi példa van, amelyek széleskörű megismertetése fontos feladat. Mindezek mellett a saját viszonyainkra legmegfelelőbb megoldást kell megtalálni. Az eredményes munkát nagyban segítik a virtuális elektronikus közösségek, amik alapja az elektronikus üzenetkezelő rendszerek használatának általánossá tétele. Az "intelligens városok" számára, az elektronikus levelezés univerzális elterjesztésének ösztönzése az egyetlen lehetséges út. A polgárok olcsó (ingyenes) postafiók használatát biztosítani lehet.

Az elektronikus levelezés univerzálissá tétele érdekében minden tanuló, helyi lakos számára örökös, csak forgalmi díjjal terhelt elektronikus postafiók biztosítását javaslom. A távközlési szolgáltatók az elektronikus levelezésre adjanak kedvezményes tarifát, úgy, hogy az ország bármely helyéről a legközelebbi levelező szerver így legyen elérhető. Megoldás az akadémiai és az árú értékű Internet hálózat egymással kapcsolatban lévő, de külön kezelése, ahol a jelenlegi időalapú tarifarendszer helyett, a végpontok számának növekedését támogató megoldást alkalmaznak a szolgáltatók

A HUNGARNET EGYESÜLET EGYÉNI KUTATÓK SZAKOSZTÁLYA MŰKÖDÉSÉNEK EDDIGI TAPASZTALATAI

Bajza János

NIIF Koordinációs Iroda

Az Internet népszerűsége rohamosan növekszik. A nagy növekedési ütem egyik fő oka, hogy már kereskedelmi-üzleti körök is fantáziát látnak benne, és üzleti céljaik megvalósítására használják. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az Internet hosszú időn át a tudományos társadalom fóruma volt, amelyen kutatók munkájukhoz szükséges információcserét végeztek. Ma már árucikk az Internet csatlakozás biztosítása, emellett azonban gondoskodni kell arról is, hogy eredeti és sok éven át alapvető célját - a kutatói, oktatói szféra kapcsolattartását - továbbra is megőrizze és biztosítsa. Ezt a célt szolgálja a Hungarnet Egyesület Egyéni Kutatók Szakosztálya, amely 1995 végén alakult. Jelenleg Budapesten és további 15 városban nyújt Internet kapcsolódási pontot a tudományos minősítésű kutatók számára. Közel 800 kutató kapta meg eddig a kapcsolódási lehetőséget.

INTELLIGENS VÁROS FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK PÉCSETT

Uherkovich Péter

Janus Pannonius Tudományegyetem

Egy új kihívást tapasztalhatunk az utóbbi években, évtizedben a világban - így a magyar társadalomban is: az információ radikális felértékelődését.

A nemzetközi technikai és gazdasági fejlődés, az informatika és a telekommunikáció térhódítása a gyökeres társadalmi változásokat kiváltó információs forradalom előfutárai. Ezen változások át fogják alakítani az emberiség létformáját, kommunikációját, kultúráját, infrastruktúráját, az állami működési mechanizmusokat, az életvitelt, a gazdasági együttműködés gyakorlatát, az értékrendeket. A kibontakozó új társadalmi forma az információs társadalom.

A kormányzatok feladata a tendenciák felismerése és támogatása - egyfajta sima átmenet biztosítása egy másfajta gazdasági rendbe, ha lehet, annak előnyeit kihasználva. Jobb életminőség, magasabb foglalkoztatottsági szint, oktatás és képzés - mindezek informatizálása társadalmi szintű feladat.

A magyarországi társadalomszervezés és közigazgatás nem fordít elég figyelmet erre a kihívásra. Lehet, hogy a napról-napra folyó változások olyan kicsinyek, hogy a súlyos napi gondokkal küzdő magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy foglalkozzék ezzel a kihívással. Lehet, hogy az úgynevezett információs társadalom oly távolinak tűnik ma még a közigazgatás számára, hogy feleslegesnek tűnik fel a vele való érdemi foglalkozás.

Örvendetes fejlemény az OMFB IKTA pályázata, amelyen Pécs városa is indul. A polgármesteri hivatal által koordinált és benyújtott pályázati csomag kialakításában több partner is részt vesz. Ezek közül a legjelentősebb a JPTE, amely a régióban ma talán a legnagyobb informatikai infrastruktúrával rendelkezik. A JPTE szakemberei az Pécsi Polgármesteri Hivatal felkérésére egy tanulmánycsomagban foglalták össze a témában javasolt fejlesztéseket, és segítséget nyújtottak a pályázat elkészítésében. Ennek alapján ismertetem elképzeléseinket az információs társadalom kialakulását támogató fejlesztésekről.

"INTELLIGENS VÁROS"-TELEHÁZAK-"INTELLIGENS POSTA"

Élő Gábor

Széchenyi István Főiskola Közgazdasági Fakultás Marketing és Menedzsment Tanszék, Győr

Z.Karvalics László

Budapesti Műszaki Egyetem TTtK TGI Társadalmi Informatika Osztály, Budapest

Molnár Csabáné

Széchenyi István Főiskola Közgazdasági Fakultás Postaüzemi Tanszék, Győr

Az "intelligens város" programok újabb és minden eddiginél erősebb hulláma bizonyította, hogy sokszereplős, rendkívül tagolt társadalmi és üzleti érdekviszonyokon alapuló folyamat indult el, amely minden érintett intézménynek, non-profit társadalmi szervezetnek, vállalatnak stratégiai kihívást jelent.

A postaüzem, mint minden információs közmű őse és alapja, és mint szerepét a mai napig megőrző óriás intézményhálózat ugyancsak helyét keresi a napról napra újabb megoldásokat és lehetőségeket termelő információtechnológiai forgószélben. Felismerve, hogy a Magyarországon spontán kezdeményezésként, non-profit talajon növekedésnek indult Teleház-mozgalom - elsősorban a kistelepüléseken - számos ponton érintkezhet a megújulás lehetőségei felé tájékozódó postai stratégiával, jelen munkánkban kísérletet teszünk arra, hogy a társadalmi informatika szemlélete és szempontjai felől az "intelligens város", a Teleházak és az "intelligens posta" közös metszeteként az intelligens postaház koncepcióját megfogalmazzuk.

Internet az Oktatásban

A VIDEOKONFERENCIA OKTATÁSI ALKALMAZÁSAI

Turi Attila

Sipos Tamás

Business Comm. Net.

A Magyarországon is terjedô videokonferenciázás jelentôs szerepet játszik a távoktatásban is. A videokonferencia rendszereknek két kategóriája van, a konferenciatermi rendszerek, amelyek elôadótermek, konferenciatermek kisebb-nagyobb csoportjai számára nyújtanak videokonferencia lehetôséget, és a desktop rendszerek, amelyek pedig a PC használói számára egyéni videokonferenciázási lehetôséget kínálnak. A videokonferenciázás területén több szabvány létezik, az elôadás elsô része a műszaki alapokról nyújt áttekintést.

A videokonferencia alkalmazásának a távoktatásban számos elônye van, elfoglalt elôadók jobban gazdálkodhatnak idejükkel, szélesíthetô a szakképzés, költségtakarékos módon erôsíthetô a szakmai együttműködés. Az elôadás a videokonferencia elônyeit néhány esettanulmányon keresztül illusztrálja.

AZ INTERNET HASZNÁLATA AZ ISKOLÁKBAN

Dorozsmai Károly

Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola

Az utóbbi évtizedben a számítástechnika és az egész alkalmazott számítástechnika - annak súlypontjával együtt - megváltozott. A szakiskolák nemcsak egyedi számítógépeket, hanem egyre inkább hálózatokat használnak a programozás és az alkalmazói programok használatának tanításában. Először legtöbbnyire belső, helyi hálózatot alkalmaznak. Ebben az esetben is célszerű a világhálózathoz hasonló körülményeket kialakítani. Fontos, hogy megszervezzük a tanulók Internet-es tevékenységét, amelynél speciális kérdések merülhetnek fel. Vannak problémák, melyek a korlátozott műszaki lehetőségekből erednem (pl. korlátozott sávszélesség) de gyakran vannak módszertani feladatok is, melyeket meg kell oldani.

SÉRÜLT EMBEREK INTEGRÁLT TÁVOKTATÁSI KISÉRLETE

Arató András

KFKI-MSzKI

Giese Piroska

KFKI-RMKI

Helfenbein Henrik

ELTE TTK

Tölgyesi János

ELTE TTK

A hálózat kiegyenlíti a sérült emberek hátrányát. Ezt bizonyítja a LEARN-ED Copernicus projekt keretében végzett videokonferencia eszközökre és WWW-re alapuló kisérlet is sérült emberek (vak, siket és mozgássérült) távoktatására, az egyetemi képzésbe való bekapcsolására.

A távoktatás heti egy alkalommal az ELTE TTK és a KFKI telephelye között folyt, témája a kisérletezés alatt álló informatikai rendszer.

Az előadó által, HTML formátumban előre elkésziíett és WWW szerveren elhelyezett magyarázó ábrákat a LEARN-ED projekt keretében fejlesztett, 'távlapozós' WWW segitségével a tanár a megfelelő időben vetíti ki a diákok elött lévő képernyőre.A vak diákok számára az ábrákat a KFKI-MSzKI-ban kifejlesztett WWW lapokat felolvasó BraiLab PC szintetizált hangon jeleniti meg.

Az előadásban a kisérleti távoktató rendszer és az oktatás során szerzett tapasztalatok kerülnek bemutatásra.

Tesztlapok kitöltésével végzett felmérés azt mutatja, hogy nem jelent alapvető kúlönbséget a tananyag elsajátításában, hogy a hallgató az előadás helyszínén vagy távolról követi az előadást.

AZ INTERNET HASZNÁLATA EGY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

Almási Pál

Almási Utcai Általános Iskola, Makó

http://www.jate.u-szeged.hu/csongrad/niifp/almasi/almasi.htm

Az Internet kapcsolat létrejötte iskolánkban NIIF alapú. Még ma is csak dial-up lehetőségünk van, ami lassú és költséges. Ezért elsősorban a tanárok használják on-line üzemben. A diákok számára egyedi igényeken és érdeklődésen alapuló rövid idejű on-line használat lehetséges. A WWW-böngészés a legjellemzőbb, az FTP-zés a leghasznosabb, az e-mail forgalom jelentéktelen, a gopher pedig egyáltalán nem használt. Kialakultak költségkímélő technikák, melyek intranetesítik" az Internet oktatását. Van esély arra, hogy a következő tanévet már Frame Relay technológián alapuló teljes körű és időkorlátozás nélküli Internetezési lehetőséggel kezdjük el...

A WORLD WIDE WEB ALKALMAZÁSA A KÖZÉPISKOLAI KÉMIAOKTATÁSBAN

Főző Attila László

ELTE TTK Fizikai Kémiai Tanszék

A World Wide Web alkalmazása a középiskolai kémiaoktatásban

A kémia tanításában az elsődleges élményeket az élő kísérletek, a mérések, a személyes tapasztalás adják. A kémiai jelenségek megismeréhez és megértéséhez azonban nélkülözhetetlenek a modellek, valamint olyan mérőeszközök és folyamatok megismerése is, melyek egyébként nehezen hozzáférhetőek. Éppen ezeken a területeken juthat fontos szerephez a World Wide Web (WWW) a tanulásban és a tanításban. A WWW fontosabb lehetőségei: adatbankok, szöveges és grafikus archívumok, oktatási segédanyagok, Java és VRML alapú molekulamodellezés, virtuális laboratórium, új típusú tanár-diák kapcsolat. Az elektronikus tartalomszolgáltatás példájaként az előadás során bemutatjuk az ELTE TTK kémiaoktatási folyóiratát, a KATION-t.

LEHETŐSÉGEK A TOVÁBBKÉPZÉSBEN AZ INTERNET HÁLÓZATON

Dr. Orczán Zsolt

Orczán Csaba

Budapesti Tanítóképző Főiskola

Magyar Elektronikus Tőzsde

Az előadásban szeretnénk beszámolni az 1990 óta működő internet hálózati technológiával támogatott oktatási kísérleteinkről. Sajnos, az utóbbi időben a profitorientált szféra betörésével a hálózatot inkább reklámhordozónak kezdik tekinteni, elfelejtve az eredeti kutatási oktatási jellegét.

AZ MSISKOLA PROGRAM ÉS AZ INTERNET

Takács Attila

Jedlik Ányos Gimnázium Budapest

1. Az MSISKOLA program előzményei

2. Az MSISKOLA program célkitűzései

KÁBELTÉVÉS INTERNET A NYÍREGYHÁZI KÖZÉPISKOLÁKBAN PILOT PROJEKT

Bódi Antal

Bíró Sándor

BGYTF Számítóközpont, Szab-I-Net Kht

Mandula Tamás

Kuczmog György

Kábelkom Kft. Nyíregyháza

Az NIIF Program keretén belül kedvezményes csatlakozási lehetőséget biztosítunk a Kábelkom kábeltévé csatlakozással rendelkező nyíregyházi középiskoláknak és HUNGARNET rendes tagintézményeknek - a Szab-I-Net Kht által működtetett nagysebességű városi számítógépes hálózaton.

A projekt célja, hogy a nyíregyházi középiskolák és HUNGARNET rendes tagintézmények oktatói, dolgozói és tanulói lehetőséget kapjanak az Internet hálózat megismerésére és használatára.

A projektbe bekapcsolódott intézmények kapcsolata:

A résztvevő intézmények az alábbi feltételeknek vehetnek részt a projektben

Az előadásban a projekt eddigi tapasztalatait szeretnénk megosztani a HUNGARNET közösséggel.

FELSŐOKTATÁSI INFORMATIKAI STRATÉGIA

Németh Vilmos

Művelődési és Közoktatási Minisztérium

A XX. század végén kibontakozó új korszak - piacgazdaság és információs társadalom - kihívásainak csak egy szerkezetében és tartalmában megújult magyar felsőoktatás tud megfelelni. Ennek a megújulásnak a jogi kereteit teremtette meg a felsőoktatás fejlesztéséről 1995-ben hozott országgyűlési határozat és a felsőoktatási törvény 1996. július 3-án elfogadott módosítása.

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI

Dr. Bohus Mihály

JATE Számítástudományi Tanszék

A felsőfokú szakképzésünkben a számítógép-hálózatok oktatásának tematikáját az aktuális és nemzetközileg is elterjedt adat- és számítógép-hálózati témájú szakkönyvek alapján alakítjuk ki (Stallings, Tanenbaum, Comer). A számítógép-hálózatok trendjeinek viszonylag gyors változása egyrészt "lelkesítő", másrészt "kényszerítő" hatással lehet mind az oktatókra, mind a hallgatóságra. Jelenleg a TCP/IP referencia modell került előtérbe az OSI referencia modell helyett. Érdemes talán a fejlődés négy általános területét külön kiemelnünk: a mobil kommunikációt, a nagysebességű adathálózatokat, a www információs rendszert és a multimédia alkalmazásokat. A speciális területek oktatása a hallgatók egyéni érdeklődésétől függően a szakirodalom biztosításával és konzultációval történik. Ilyen területek: a számítógép-hálózatok üzemeltetési, biztonsági, felügyeleti rendszereinek ismertetése, a számítógép-hálózati "áruismeret" elsajátítása és a fejlődés, társadalmasítás lehetséges alternatíváinak összegyűjtése.

Az előbb említetteken túlmenően az állandó aktualizálás jegyében néhány törekvésünket említjük meg: a fizikai és adatkapcsolati kommunkációt a számítógép architektúrák tárgy is megalapozhatja, a számítógép-hálózati protokollok formális specifikációját támogató eszközöket is be kell mutatnunk, számítógép-hálózatok hatékony működését jelentő algoritmusok (útképzés, folyamvezérlés, kódolás, átjárás) részben elemei legyenek az osztott rendszerek és a párhuzamos számítások tárgyakban szereplő témáknak.

NAGYMÉRETŰ EGYETEMI ÓRAREND KÉSZÍTÉSE TÖBBFELHASZNÁLÓS ÜZEMMÓDBAN ÉS OPERATÍV TEREMFOGLALÁS

Tóth Lajos

Miskolci Egyetem Tanulmányi Osztály

Az 1994/95. tanév végéig a Miskolci Egyetemen a féléves órarendek központilag, kézi módszerrel készültek, azonban egyre több alig elviselhető kompromisszummal. Oka: az új szakok felfutása mellett további új szakok belépése valamint az oktatói létszámcsökkenés. A helyzetet tovább élezte néhány terem oktatásból való kivonása.

Az Egyetem úgy döntött, hogy a karok önállóan készítsék el saját kari órarendjüket, ezzel egyidejűleg a helyiségeket felosztotta a karok között. A karok ez alkalommal részben számítógépes programokat használtak, amelyek azonban nem voltak egymással kapcsolatban. Az előforduló terem-és oktató-ütközések utólagos feloldása sok gondot okozott.

A 95/96. első félévére készült el a jelenlegi többfelhasználós rendszer. A hat kar továbbra is önállóan készíti az órarendjét, azonban a rendszer közös adattárakat használ, ezzel a tanár- és teremütközések körülményes egyeztetések nélkül is elkerülhetők - miközben közös oktató és terem erőforrást használnak.

A hat karon kb. 1000 tanár oktat, 10000 hallgató tanul kb. 500 csoportban. A tantárgyak száma kb. 1500, mindez kb. 5000 foglalkozás megtartását igényli - öszesen 12000 óra/hét időtartamban. Az órákhoz 200 terem áll rendelkezésre, méretük 10 - 500 férőhely közötti..

Az egyes karok csak a saját órarendjüket készíthetik el, de közben a program a teljes egyetemre figyeli az erőforrások aktuális terhelését. Az órarend elkészítése két fő lépésből áll:

Az adott félévben megtartandó foglalkozások halmazának meghatározása, valamint az első lépésben elkészített "nyers órarend" foglalkozásaihoz kezdőidőpont megadása és terem hozzá-rendelése. A használható termek megkeresésénél a program a termek férőhelyét, a csoportok létszámát, a termek berendezését és a tárgy előadójának a terem berendezésére vonatkozó igényeit adatszerűen kezeli.

Az operatív teremfoglalás a rendszer integráns része, segítségével egyszerűen és gyorsan lehet névre szóló "Teremengedélyezési jegy"-eket kiadni.

A program FOXPRO-ban készült, NOVELL-hálózatban futtatható.

Az órarend jelenleg negyedik alkalommal készül ezzel a rendszerrel.

EGYSÉGES GAZDÁLKODÁSI RENDSZER

Török Imre

Risztics Péter

Dobos Balázs

Budapesti Műszaki Egyetem

Az információ technológiában rejlő tartalékok kihasználása nélkül a Felsőoktatás az egyre nehezedő gazdasági feltételek mellett aligha tarthatja fenn az oktatás minőségének színvonalát. A felsőoktatás koordinációjának valamennyi aspektusa, a felvételi vizsgák szervezése, a hallgatók szakokra irányítása, a kredit rendszerű órarendi beosztás kezelése, teremfoglalás, oktatók órabeosztása, anyagi erőforrások kezelése, stb. mind nagy mennyiségű, egymással összetett kapcsolatban lévő háttéradatot feltételez, illetve eredményez. Általánosságban az információs rendszerek szükségessége és az anyagi és szakmai erőforrások elaprózott volta izolált helyi rendszerek kifejlődését eredményezte. A FEFA támogatásával 14 felsőoktatási intézmény részvételével projekt indult egy egységes integrált információs rendszer kifejlesztésére, mely átfogóan kezeli a tanulmányi és gazdálkodási adminisztrációt. Másfél éves előkészítő munka után 1996. március 1-én megkezdődött a felsőoktatási Egységes Gazdálkodási Rendszer fejlesztése. A dolgozat a fejlesztés legfontosabb eredményeit, tapasztalatait és tanulságait foglalja össze.

A NIIF OKTATÁS JELENTŐSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI

Tamáska Lajos

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Az oktatás jelentőségét nemigen szokták értékelni, mert az emberek tudatában már beleívódott, hogy valamit meg kell tanulni mielőtt alkalmazni, használni, vagy éppen élni akarunk vele. Egy új technológia, eszköz, eljárás bevezetése is azzal kezdődik, hogy meg kell tanítani azokat akik alkalmazzák, használják. Az is közismert, hogy egy ismeret elsajátításának színvonala nagymértékben befolyásolja az adott ismeret alkalmazásának minőségét. Hogy mégis belefogtam az oktatás jelentőségének taglalásába, azt azért tettem egyrészt, mert kifejezetten a számítógép hálózatok szolgáltatásainak oktatását vettem alapul, - hiszen az NIIF program főként ezt támogatja - ahol az ismeretek színvonalának kevésbé látványos, de nagyon sok emberre kiható következményei vannak. Másrészt az NIIF program nemcsak a hazai hálózat kiépítésének az úttörője, hanem egyben a leendő felhasználók oktatásának irányítója is. Az előadásban azt kívánom érzékeltetni, hogy a hálózaton dolgozóknak széleskörű ismeretekre van szükségük azért, hogy a saját igényeik hatékony kielégítése mellett a mások érdekeit, munkáját, részvételét ne zavarják.

A BUDAPESTI JEDLIK ÁNYOS GIMNÁZIUM AZ INTERNETEN

Farkas Csaba

Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest

Bár a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium csupán egy átlagos magyar gimnázium, számítástechnikai háttere kiemelkedően jó: az egész iskolát lefedő számítógép hálózattal s bérelt vonalon teljes Internet hozzáféréssel rendelkezik.

Ez az eszközpark 1992 és 1997 között több lépésben, szponzorok anyagi támogatásával és rengeteg társadalmi munkával jött létre.

Az Internet használata során sok pedagógiai tapasztalat gyűlt össze, problémát a www anyagainak korlátozatlan letöltési lehetősége és az irc chat használatának egy jól definiált (jó tanuló) csoportban való elterjedése okozott. Az e-mail lehetőségeit viszont egyre nagyobb mértékben és pozitívan sikerül kihasználni.

A JÁG. nyitólapjának címe: http://www.jedlik.hu.

TANTERVI ADATBÁZIS

Homor Lajos

VJRK Esztergom

Az előadás a tanítóképző főiskolák Országos Tantervfejlesztő Bizottsága által megvalósított Interneten elérhető tantervi adatbázis létrehozását célzó prejektjét mutatja be

EGY KÖZÉPISKPOLA TAPASZTALATAI AZ INTERNET HÁLÓZAT HASZNÁLATÁBAN, OKTATÁSÁBAN

Molnár György

Farkas Krisztina

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola és Gimnázium

Iskolánk, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola és Gimnázium az első középiskolák között volt az országban, amelyek közvetlen Internet eléréshez jutottak. Iskolánk technikai lehetőségei; a meglévő hálózat és géppark felépítése lehetővé teszi, hogy a tanulók jelentős része az Internetet rendszeresen használja. Ettől a tanévtől kezdve erre 3-os diákjainknak tanórán is lehetőségük van, a többiek pedig , az első évfolyamosok kivételével, Internet, illetve UNIX szakkörön vehetnek részt. Tanulóink így új operációs rendszerekkel, új programozási nyelvekkel ismerkednek meg, sok esetben autodidakta módon. A tárgyi ismereteken kívül alkalmuk van a világ bármely részén élő emberekkel való kapcsolat kialakítására.

ISO 9000 KISVÁLLALKOZÁSOKNAK TÁVOKTATÁSSAL

Pósvári Sándor

Emilia Maxim

Gyarmati Menyhárt

A kisvállalkozások előtt az egyre terjedő ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer kiépítése több éve elérhetetlen célként lebeg, mivel annak anyagi vonzatai - a Gazdaságfejlesztési Alap támogatása ellenére - szinte elérhetetlenek. Ennek legfőbb két oka a külföldi tanácsadók magad árszintje ill. a szintén külföldi tanácsadó szervezetek tanúsítási díja. Az utóbbi években kialakult a képzett, hazai tanácsadói és tanúsítói rendszer, ami párosulva a Gazdaságfejlesztési Alap támogatásával, valamint az euroASTRA által kidolgozott, döntő részben hálózati alapon működő ÖNFELKÉSZÍTŐ, TÁVOKTATÁSOS rendszerrel, valamint a szintén az euroASTRA által kifejlesztett, béta tesztelés alatt álló IQDOQ dokumentációs szoftverrel olyan lehetőségeket teremt, ami a kis- és középvállalkozások részére elérhető közelségbe hozza a tanúsítást. Különös jelentőséget kell tulajdonítani a módszernek, ha figyelembe vesszük, hogy a Közbeszerzési Tendereken egyre inkább követelmény a tanúsított EU-konform minőségbiztosítási rendszer.

ÁLLATORVOSOK ÉS EGYETEMI HALLGATÓK KÖNYVTÁRI INFORMATIKA TANFOLYAMA AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM KÖNYTÁRÁBAN

Tapolcai Ágnes

Cserey Lászlóné

Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtára 1993 óta szervez tanfolyamokat a hallgatók és a doktorandusok számára. Az állatorvosi szakirodalom gyűjtését tanítjuk és alkalmat adunk a számítógépes keresés gyakorlására. Az állatorvosok a továbbképzés keretében vesznek részt a tanfolyamon 8 órában. Az elôadások illetve gyakorlatok tartalma a következô:

  1. Nemzetközi referáló szolgáltatások
  2. Hálózati alapfogalmak: telnet, ftp, password, e-mail
  3. Keresés CD-ROM adatbázisokban
  4. Könyvtári rendszer használata
  5. Keresés az Interneten: Web lapok, linkek, AltaVista
  6. Az eredmények felhasználása, a tudományos publikálás módszerei és stratégiája

FELSŐOKTATÁSI INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FELMÉRÉSE A FI PROJEKT

Uherkovich Péter

Janus Pannonius Tudományegyetem

Az MKM kezdeményezésére és a HUNINET Egyesület indított egy projektet, amely a Felsőoktatási intézmények informatikai infrastruktúráját hivatott felmérni. A projekt technikai csapata a Janus Pannonius Tudományegyetem szakembereiből verbuválódott. Itt készült a központi adatbázis, a felvivő program. A felmérés érdekében a legkorszerűbb technikákat vetettük be. A felmérés 89 intézményt érint. Május végére már a beérkezett adatok alapján egy átfogó képpel is rendelkezni fogunk, amelyet az MKM hozzájárulásának mértékében tudunk közzétenni. Bemutatom a projekt technikai lebonyolításának lépéseit, az alkalmazott műszaki hátteret, a projekt sikerét elősegítő fogásokat, a felmerült nehézségeket és tapasztalatokat. Ezek tanulságul szolgálhatnak más hasonló átfogó jellegű adatgyűjtési feladatok megoldásakor.

"LINUX AZ IRODÁBAN"

Czakó Krisztián

Az internet térhóditásával egyre több iskola kapcsolódik az internetre. A kapcsolódás nemcsak a böngészést szolgálja, hanem a kiszolgálást is, azaz az iskola információkat tesz közzé a web-en. Mindkét funkcióhoz komoly számítógépes rendszerekre van szükség, melyek beszerzési, telepítési és karbantartási költségei sokszor meghaladják a lehetőségeket, vagy a megvehető rendszer nem felel meg a célnak. A Linux 2.0 operációs rendszer kiválóan megfelel kliens és szerver gépnek is (Magyarország egyik legforgalmasabb WWW szervere is Linux), teljesen ingyenes, valamint az egyetemeken, főiskolákon, de egyre inkább már a középiskolákban is sok hallgató ill. diák ismeri, szereti ezt a rendszert, és képes egy szerver felállítására, üzemeltetésére. Mindemellett a rendszer kezelése könnyen és gyorsan elsajátítható, így az iskoláknak nem kell külön rendszergazdát megfizetniük. Egy tisztán Linux alapú hálózat esetében a kliens gépek hardware igénye is sokkal kevesebb, ami további jelentős megtakarításokat jelenthet.

WWW, Multimédia

KÉPZŐMŰVÉSZET A WEB-EN

Krén Emil

KFKI Számítástechnikai Rt.

Marx Dániel

Lektúra Kiadói Bt.

Az elmúlt időszakban a Web (a világméretű háló) rohamos terjedésének tanúi lehettünk. Nem régen még a köztudatban az Internet az elektronikus levelezéssel és a hírcsoportokkal azonosult, ma már ezek szerepét a Web vette át. (Ezt az állítást nem módosítja az sem, hogy a legnagyobb számban igénybe vett Internet szolgáltatás továbbra is a levelezés.) A Web alkalmazása egyre szélesebb körre terjed ki, a növekedés a leglátványosabb a vállalati, kereskedelmi és pénzügyi területen. A már-már áttekinthetetlen mennyiségű Web lapok között böngészve azonban megtalálhatjuk a képzőművészetnek szentelt helyeket is.

VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK A WORLD WIDE WEBEN, A JATE EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN

Aranyi Zoltán

Varga András

Vida Andrea

JATE Egyetemi Könyvtár

Könyvtárunkban régi hagyomány a kiállítások rendezése, többnyire valamilyen aktualitás, évforduló kapcsán. Ezek általában csak néhány tárlót igényelnek, rövid, bemutató jellegűek. A Word Wide Web, a könyvtári home page kialakítása új kihívást, új formák megjelenését hozta számunkra. Ezekkel az új eszközökkel új formában is folytatjuk az időszakos kiállítások megrendezését. A webes felület emellett lehetőséget ad állandó kiállítások létrehozására is, melyek egymás mellett párhuzamosan léteznek. Könyvtárunk speciális különgyűjteményeiből elsősorban a Régi Könyves kiállítást, valamint a Hadtörténeti Gyűjtemény oldalait mutatjuk be részletesen. Előadásunk keretében e kiállításainkat ismertetjük, összevetve azokat az Interneten található hasonló típusú oldalakkal, külön fejezetet szentelve a felmerülő technikai kérdéseknek, tippeknek.

VIZUÁLIS INFORMATIKA A XXI. SZÁZADBAN

/VISUAL INFORMATION TECHNOLOGY IN THE 21ST CENTURY/

Berke József

Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ

Halász Gábor

Silicon Graphics Kft., Budapest

A harmadik évezred küszöbén az információ szelektálásában, feldolgozásában különös jelentőséggel bír a képfeldolgozás. Ismert tény, hogy az ember és a környezete közötti kapcsolatban a vizuális információ a legfontosabb a tömörsége miatt. Ezt jól mutatják a magyar nyelv kifejezései is: "elképzelés", "meglátás", "szemléletes", "képzelet", "tekintetbe vesz", "világossá válik", stb.

Néhány példa kiragadásával bemutatjuk a vizuális információnak multimédia anyagoknál betöltött szerepét, és a közeljövő, várhatóan /az oktatásban is/ meghatározó vizuális informatikai alkalmazásait:

Tíz évvel ezelőtt a digitális képfeldolgozás speciális eszközöket (hardware és software is) igényelt. Napjainkban a személyi számítógép alapú eszközök ugrásszerű fejlődése a képi információk feldolgozását is szinte mindenki számára elérhető közelségbe hozza. Mindez a változás érezhető a digitális képfeldolgozás megismerésére jelentkező hallgatói és alkalmazói igény növekedésében is.

A HUNGARNET WWW CACHE RENDSZER

Máray Tamás

Budapesti Műszaki Egyetem, Folyamatszabályozási Tanszék

LASSÚÚÚ!!!! Hányszor kiáltunk fel így, bosszankodva amikor a WWW böngészônkkel egy-egy távoli szerveren kalandozunk és alig gyôzzük kivárni amíg a kért oldal megjelenik a képernyônkön. Persze hogy lassú, miért is lenne gyors amikor - szerencsére - olyan sokan, egyre többen használjuk a hálózatot, de sajnos a távközlési vonalak kapacitása igen korlátos. A kedvenc WWW pedig sokat fogyaszt, egy-egy szép (vagy csúnya) színes oldal letöltése igen nagy mennyiségű adat átvitelét igényli. Hogyan lehet segíteni ezen a problémán? Hogyan lehet a "nagy fogyasztású" alkalmazásokat úgy használni hogy a hálózatot ne terheljük agyon? Természetesen kézenfekvô megoldás lenne a távközlési vonalak kapacitásának megfelelô bôvítése. Csakhogy ez elsôsorban pénzkérdés, mivel az ilyen vonalak ma Magyarországon hihetetlenül drágák. Másik megoldás a hatékonyság növelése, és ezzel együtt a takarékoskodás.

Mivel a legnagyobb fogyasztó a WWW, a legjobb eredményt a WWW forgalom hatékonyságának javításával érhetjük el. Ennek egyik kitűnô módja a WWW cache-ek alkalmazása. Világszerte elôtérbe kerültek az ilyen rendszerek, még azon országokban is ahol lényegesen nagyobb sávszélességű Internet kapcsolatok szolgálják a felhasználókat. Magyarországon sincs semmi akadálya annak hogy minél többen igénybe vegyék ezt a korszerű eszközt és ezáltal még jobban használhassuk a Hálózatot.

A JÁVA ÚJDONSÁGAI AVAGY ELOSZTOTT OBJEKTUMORIENTÁLT RENDSZEREK JÁVA MÓDRA

Kiss István

Oracle Magyarország

A kissé félrevezető címmel ellentétben az előadás nem az összes, a Jáva technológiában a JDK 1.1-es változatával megjelent összes újdonságot taglalja, hanem terjedelmi okokból csak a szerintem legjelentősebb új területről, az elosztott objektumorientált rendszerek fejlesztését támogató könyvtárakról esik szó. A 3 és többlépcsős kliens-szerver rendszerek ismertetése után röviden érintem a klasszikus Web modell hátrányait, majd az új Jáva technológiák közül a JDBC (adatbázis elérés), RMI (távoli módszerhívás) illetve Jáva IDL (CORBA kompatíbilis objektumok) kerül ismertetésre és összehasonlításra.

TENDENCIÁK A MULTIMÉDIA MŰSOROK TOVÁBBÍTÁSÁBAN

Dr. Tóth Csaba

Budapesti Műszaki Egyetem, Műszer- és Méréstechnika Tanszék

A technológiai fejlődés és a szolgáltatók piaci viselkedésének megváltozása olyan folyamatokat indított el, illetve gyorsított fel, amelyek ráirányítják a figyelmet a multimédia műsorokra, e műsorok továbbítására alkalmas hálózatokra és mindezeknek a média ill. a számítástechnikai iparra gyakorolt hatására.

Az újabb adattömörítési technikák egyre nagyobb tömörítési arány elérését teszik lehetővé egyre olcsóbban, ennek következtében a viszonylag kis sávszélességű számítógép-hálózatok alkalmasakká válhatnak multimédia műsorok továbbítására.
A hazai Internet piacon érezhető elmozdulás történt a profizmus irányába:

A kábeltévés társaságok kezében óriási lehetőségek vannak, amiket most kezdenek kihasználni (számítógép-hálózatok, Internet szolgáltatás, interaktív műsorok lehetősége).

A műholdas társaságok olyan előnyökkel kecsegtetik a felhasználókat, amelyek elhomályosítják a (kétségtelen) hátrányokat.

Következmény: az interaktivitás, az elegendően nagy sávszélesség átalakíthatja a hagyományos elektronikus média ipart (a műsorkészítést, a műsorszerkezetet, a szokásokat), de az Internet közösséget is (pl. mini stúdiók saját műsorral).

A változások nem forradalmiak, de

Kérdés: tudunk-e élni ezekkel a lehetőségekkel, és elérhetjük-e, hogy - a NIS szavait kölcsönvéve - minél több információ-gazdag és minél kevesebb információ-szegény legyen?

ADATBÁZIS KEZELÉS WEB ESZKÖZÖKKEL

Herdon Miklós

Debreceni Agrártudományi Egyetem

Kovács Zoltán

Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara

Szegedi János

Wintech Kft.

Az Internet, és az Internetes technológiák vállalaton belüli alkalmazása, az intranet hatalmas ütemben fejlődik. A fejlődés nem csak az Internethez vagy az intranetekhez kapcsolt gépek számában mutatkozik meg, hanem az Internet technológiát használó alkalmazások rohamos növekedésében is. A Web kiváló alkalmazás készítői felület. Legnagyobb előnye az automatikusan letöltődő ügyfél program és felhasználói felület, ami feleslegessé teszi a fáradtságos frissítési és karbantartási műveleteket, ezáltal drasztikusan csökkenthetők az üzemeltetési költségek. Nem könnyű azonban Web alkalmazást fejleszteni. Az alapvető probléma, hogy egészen a legutóbbi időkig nem álltak rendelkezésre professzionális fejlesztő eszközök a Web alkalmazások elkészítésére. A leggyakrabban alkalmazott eszköz a text editor volt, és a fejlesztőknek maguknak kellet megoldaniuk az adatbázis-hozzáférést, a felhasználói felület kezelését és külső - Web szerveren kívül futó - különböző nyelveken írt programok segítségével az alkalmazás logika, tranzakció-kezelés beépítését.

Ma már számos fejlesztőeszköz és adatbázis-kezelő rendszer forgalmazó kínál Web-es adatbázis-kezelési megoldásokat. Ezek a termékek azonban még nem nyújtanak olyan teljes körű megoldást, mint a napjainkban legkiforrottabb kliens-szerver alkalmazásfejlesztési megoldások. Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg rendelkezésre álló stratégiákat és technikákat, valamint a várható továbbfejlesztési irányokat.

A WORLD WIDE WEB ÜZLETI ALKALMAZÁSAI

Dúl Imre

Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok

Jól ismert tény, hogy a Web-et, mint az Internet felhasználásának egy kényelmes, integrált, grafikus módját fizikusok találták ki a CERN-ben, a svájci atommagkutató intézetben, valamikor a 80-as évek végén. 1992-re fejlődött a technológia olyan szintre, hogy általánosan használhatóvá válhatott, de az igazi áttörés 1993-ban következett be, amikor megjelent a piacon az NCSA (National Center for Supercomputer Applications) Mosaic nevű kliens programja, amely már UNIX, MacIntosh és Windows környezetben egyaránt működik. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a Web műfaja túllépjen a fizikusok világán, meghódítsa más tudományterületek szakembereit is, majdpedig egészen általánosan és magától értetődően elfogadott közös nyelvvé váljon a számítógépes hálózatok világában.

MULTIMÉDIA OKTATÁS BEVEZETÉSE A KANDÓ KÁLMÁN MŰSZAKI FŐISKOLA HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZETÉBEN

Erdős Endre

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet

A Híradástechnika Intézetben végrehajtott fejlesztések és beszerzések. Az Akusztikai stúdió kialakítása és felszereltsége. A Videó stúdió kialakítása és felszereltsége. A Multimédia laboratórium létrehozásának körülményei. Együttműködés a Könnyűipari Műszaki Főiskola Nyomdaipari Tanszékével. A Multimédia labor hardver és szoftver felszereltsége.

Oktatási programok a létrehozott infrastruktúrán. Közös oktatás tervezete a két főiskola között: Főiskolai modul. A Multimédia tárgy oktatási célja, tematikája, óraszáma, a hallgatói kör összetétele. Oktatás speciális tanfolyamok részére: Videotechnikai szaktanfolyam, Hangtechnikus képzés. Szakdolgozat készítések a multimédia témakörben.

Kutatási és fejlesztési projektek. Oktatási anyagok fejlesztése.

NASA ADATOK ÉS VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK KUTATÁSI EREDMÉNYEI MAGYAR SZAKEMBEREK RÉSZVÉTELÉVEL A HTTP://WWW.ANGKOR.IIF.HU CÍMEN

Andrési Attila

Lehotzky Márta

Angkor Alapítvány

Az 1992-ben létrejött Angkor Alapítvány fő célkitűzése a két régió - az európai és a délkelet-ázsiai régió kulturális értékeinek megismertetése, és megőrzése. Az alapítványtevőket (idegenforgalommal, térinformatikával, hidrológiai mérnöki tevékenységgel foglalkozó vállalatokat, vállalkozásokat) az a cél vezérelte, hogy magyar kutatók szakemberek világszínvonalú nemzetközi kutatási programokban vehessenek részt.

BÖNGÉSZŐK HÁBORÚJA (BROWSEREK ÉS WEBMESTEREK)

Ercsényi András

Kopányi Vilmos

Hungária Számítástechnikai Kft.

Az elmúlt másfél év ritkán tapasztalható versengést hozott a web böngészők piacán. A két nagy rivális cég, a Netscape és a Microsoft szinte fej fej mellett haladva jelentette meg böngészőik újabb és újabb verzióját. Bár az Inernet felhasználó minden bizonnyal örül a kialakult helyzetnek, a web oldalak készítői és karbantartói - a webmesterek - valószinüleg más véleményen vannak. A nagy versenyfutásnak ugyanis az az ára, hogy egyre nehezebb olyan oldalakat létrehozni, melyek böngésző-függetlenek és ugyanakkor követik a web fejlődését is.

MAGYAR IDEGTUDÓSOK ADATBÁZISA A HÁLÓZATON

Ujvári Gábor

MTA Pszichológiai Intézet

Az áttekinthetôség kedvéért az elôadás során úgy fogok tenni, mintha a Magyar Idegtudósok Adatbázisa komoly elôkészítés után, jól megfogalmazott elvek szerint épült volna föl. Elöljáróban azonban le kell szögeznem, hogy ez egyáltalán nem így van. Az ötletet egy folyóirat cikk adta, mely a World Wide Web továbbfejlesztésének lehetôségeit taglalta, megemlítve, hogy az egyik ígéretes irány a hagyományos adatbázisok HTML felületének elkészítése. A technika iránti érdeklôdéstôl hajtva találtam meg az Oracle cég ingyenes "átjáró" szoftverét, mely a cég sok helyütt használt relációs adatbázis kiszolgálójának ad Internetes felületet. Ezek után leemeltem a polcról a régóta ott porosodó Oracle 7.0 Server csomagot, és egy kihasználatlan öreg Sun munkaállomáson kísérletezgetni kezdtem. Néhány nap alatt kiderült, hogy ez a felállás akár értelmes dolgokra is használható. Az ismeretlen adatbáziskezelôvel és a képlékeny HTML specifikációval hadakozva alakult ki a Magyar Idegtudósok Adatbázisának mai, egyáltalán nem végleges formája.

Hálózatbiztonság

NYILVÁNOS KULCSÚ TITKOSÍTÁS, DIGITÁLIS ALÁÍRÁS AKADÉMIAI HÁLÓZATOKBAN

Pásztor Miklós

Manapság sürgető igény van arra, hogy a hálózati kommunikáció biztonságos legyen. A nyilvános kulcsú titkosítás garantálja a hálózaton átvitt üzenetek titkosságát, hitelességét, épségét, és letagathatatlanságát. A megoldás elvileg régen adott, de a gyarkorlatba való átültetés lassabban zajlik, mint azt esetleg várhatnánk. Az előadás ennek okait veszi számba, és ismerteti azokat az erőfeszítéseket, amiket a elsősorban az akadémiai hálózatokban tesznek világszerte, és Magyarországon.

PACKET FILTER FIREWALL MEGOLDÁSOK LINUXRA

Kadlecsik József

MTA KFKI RMKI

A Linux operációs rendszerhez legalább két szabadon használható packet filter firewall modul létezik. Az egyik a magában a Linux kernelben található firewall modul, amelyet az ipfwadm program segítségével lehet használni. A másik az sf firewall modul, amelyet a SWITCH tett közkinccsé.

A két firewall modult, felépítésüket, képességeiket részleteikben összevetjük. Áttekintünk néhány példa-konfigurációt, amelyeknél figyelembe vesszük az ARP és FTP protokollok speciális követelményeit.

SMARTCARD ALAPÚ AZONOSÍTÁS ÉS ADATTÁROLÁS

Kincses Zoltán

A dokumentum címe: Smartcard alapú azonosítás és adattárolás. Az elôadás a címben említett terület aktuális helyzetét

igyekszik bemutatni a szabványosítások, az azonosítási technikák és a jövôben várható alkalmazandó megoldások tükrében a SmartCard (SC) alapú rendszerekben. Mivel ez a terület eléggé összetett, ezért kiegészítô információk is szerepelnek az anyagban. Az írott anyag ugyan magyar nyelvű, de az ajánlott Web hivatkozások angol nyelvű oldalakra mutatnak.

Kulcsszavak: azonosítás, biometria, cp8, JavaCard, kriptológia, SC-ok, szabványok, történelmi áttekintés

MADARAT TOLLÁRÓL, ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁST HITELESÍTŐJÉRŐL

Baján Péter

Synergon Rt.

Az elektronikus szolgáltatások elterjedése világszerte sok kényelmet jelent a felhasználóknak. Azonban a biztonsággal és az információ sértetlenségével kapcsolatos kérdések sokakban jogos aggodalmat keltenek a szolgáltatásokkal kapcsolatban. A titkosítas magában nem ad választ a felvetett kérdésekre, hiszen a titkosított információ cseréjében részt vevő felek azonosságának kérdését nem kezeli. Megfelelő óvintézkedések nélkül bárkivel előfordulhat, hogy "megszemélyesítik". A probléma megoldását a digitális aláírások alkalmazasa jelenti. Ez lehetővé teszi, hogy a digitális aláírást használó fél azonossága ellenőrizhető legyen. A digitális aláírások és a titkosítás együttes alkalmazása biztonságos tranzakciókat tesz lehetőve az Interneten.

NETLOCK SZOLGÁLTATÁSOK

Rózsahegyi Zsolt

Netlock Hálózatbiztonsági és Informatikai Szolgáltató Kft.

A Netlock Kft. üzemelteti Európa egyik elsô publikus, Interneten elérhetô kulcshitelesítô és kulcskiosztó központját (certification authority). A biztonságos hálózati kommunikáció (titkosítás és digitális aláírás) feltételei, azaz az un. kulcscsomagok és hálózatbiztonsági programmodulok a publikus-privát kulcspáros titkosításon alapulnak. A központ kész a saját, nagybiztonságú modulokon kívül az Interneten elterjedt, más, pl. SSL 2.0, SSL 3.0, S/MIME titkosítást, SET szabványt használó alkalmazásokat is támogatni az un. x509v3 kulcscsomagok bevezetésével. A Netlock szolgáltatásokat a Magyar Közjegyzôi Kamara által elfogadott eljárási rend, a Netlock termékeket komoly termékfelelôsség-biztosítás teszi teljesen biztossá.

HUNGARNET CERT

Gábor Zoltán

Magyar Tudományos Akadémia, Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet

Napjainkra egyre növekszik az igény az információ gyors megszerzésére és feldolgozására. A hálózati alkalmazások világméretűvé váltak. Egyre könnyebben lehet elektronikus információhoz jutni, ám a jelenleg használt rendszerek sebezhetôsége közismert. Vannak, akik visszaélnek a hálózat adta lehetôségekkel. A probléma felismerése önmagában - megfelelő technikai felkészültség hiányában - még nem oldja meg a bizalmas adatok illetéktelen kezekbe kerülésének veszélyét. Ezért szükséges kiemelten kezelni az Internet használata által felvetett nagyszámú, hálózati biztonsággal kapcsolatos problémát. Ennek megfelelôen célszerű megelôzô lépéseket tenni, a hálózatok biztonságosabb működtetése érdekében tett akciókat összehangolni.

Ma már Magyarországon is egyre szaporodnak a számítógépes betörések, ezért merült fel az igény egy olyan biztonsági incidensekkel, illetve azok elhárításával foglalkozó csoport, a CERT (Computer Emergency Response Team) kialakítására, amely támogatja a különbözô Hungarnet intézményeket a betörések megelôzésében, behatárolásában.

MIT NYÚJTUNK AZ AKADÉMIAI KÖZÖSSÉGNEK?

(Szponzorok, támogatók fóruma)

SYNERGON INFORMATIKAI RT. - CÉGBEMUTATÓ ELŐADÁS

Gyuros Tibor

Az Optotrans és a Rolitron egyesülése révén a legnagyobb magyar rendszerintegrációs vállalat alakult meg. Az elmúlt évek során mindkét cég komoly megbecsülést vívott ki magának az összetett vásárlói igények eredményes kielégítésével, s a Synergon név mögött immár több mint 200 szakember áll az ügyfelek rendelkezésére. A komplemens termék és szolgáltatás skálával rendelkező, hasonló korú és kultúrájú cégek fúziója révén az eddig eltérő piacokra koncentráló vállalkozások piaci potenciálja összeadódik, s így az 500 millió forintot meghaladó alaptőkéjű egyesült vállalkozás 1997-ben 4 milliárd forint feletti árbevétel realizálását tervezi

AMI A WINDOWS95-BŐL KIMARADT...

KORSZERŰ TCP/IP HÁLÓZATI AZ FTP SOFTWARE ÉS A CENTURY SOFTWARE TERMÉKEIVEL

Jung Tamás

Areco Systems Kft.

Miért érdemes Windows95-ös környezetben is az FTP Software termékeit használni? Mivel tudják az FTP Software termékei a WindowsNT szolgáltatásait kiegészíteni?

Az előadásban elhangzik az FTP Software korszerű 32- és 16 bites hálózati operációs rendszereinek rövid bemutatása. Szó lesz a világújdonságot jelentő VIP-stratégiáról, valamint az IPv6-os támogatásról is.

Az előadás végén ismertetésre kerül az első magyar nyelvű terminál-emulációs szoftver, a rendkívül népszerű Century Software Tiny Term legújabb változata.

ÚJ FREKVENCIASÁVOK, NAGYOBB SÁVSZÉLESSÉG:

A TOTALTEL ÚJABB FEJLESZTÉSŰ MIKROHULLÁMÚ BERENDEZÉSEI

Benedek Andor

TOTALTEL Kft, Budapest

Az előadás bemutatja a TOTALTEL Kft legújabb termékeit: az újabb frekvenciasávú illetve nagyobb átviteli kapacitású digitális mikrohullámú rádiókat. E berendezések segítségével 2 Mbit/s, vagy nagyobb sebességű adatátvitel valósítható meg. Az új frekvenciasávok az eddiginél nagyobb szakasztávolságok áthidalását teszik lehetővé. Ismertetésre kerülnek a berendezések átviteli minőségi és megbízhatósági paraméterei, valamint az ezeket befolyásoló tényezők.

AZ ADATPIAC PROJEKT A NIS ÉS A HÍRKÖZLÉSPOLITIKA TÜKRÉBEN

Dr. Horváth Béla

Sey-Pacor Ferenc

DEXTRA Kft.

Cél: Mit ? - A jövő ma kezdődik

Az államigazgatás, a gazdálkodó szervezetek, eseti érdeklődők - állampolgárok, befektetők - számára hasznosítható publikus, illetve aktuális információk értékének kihasználását szolgáló, a közérdekű adatok társadalmi hasznosítását biztosító országos informatikai - periódusos - rendszer működésbe állítása.

Indokoltság: Miért? - Adatbázisok párbeszéde : közös érdekpontok

Az aktuális információ kihasználásából Magyarországon eddig még nem kovácsoltunk tőkét. Az ebből származó belső erőforrások értékének becsült összege évente megegyezhet egy eddig még nem értelmezett " költségvetési fejezettel " , ahol minimali-zálható költségek ellenében új, folyamatos forrás nyílik: a nemzetgazdaság eredményeiben pedig

Mi módon ? - ADATPIAC : Interaktív Adatközmű

Az ADATPIAC fenti célok, a megfelelő folyamatok, adekvát szervezet megteremtésének projektje, a Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) célkitűzéseinek, a Hírközléspolitika anyaga releváns téziseinek aktualizálása az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság tevékenysége támogatására.

AZ ANSWARE RÖVID CÉGISMERTETŐJE

Máthé János

Tóth Csaba

Az ANSware számítógép hálózatokkal, kommunikációval kapcsolatos rendszerintegrátori tevékenysége 4 éves múltra tekint vissza.

Az ANSware (Advanced Networking Services) filozófiája, hogy független rendszerintegrátori tevékenysége keretében teljeskörű szolgáltatást nyújtson partnereinek a számítógép hálózati rendszerek létrehozása és alkalmazása területén. Magasfokú szakismeretével, valamint a körültekintően megválasztott hardver és szoftver építőelemek alkalmazásával, illetve beszállító és együttműködő partnereivel az ANSware garantálja a mindenkori alkalmazási feladatot optimálisan megoldó, kulcsrakész rendszer szállítását.

Az ANSware, mint információ technológiai szolgáltatásokra specializálódott cég, üzleti sikerének elsődleges zálogát a magasan kvalifikált és elhivatott munkatársi csapata jelenti.

Az ANSware legfontosabb külföldi partnere a kommunikációs eszközök területén a Cisco Systems, a 3Com, a Bay Networks, a 3net és a MOD-TAP, a számítógépek területén a Sun Microsystems és az IBM, a kommunikációs (pl. elektronikus üzenetkezelési) szoftver rendszerek területén pedig az ISOCOR, és a NET-TEL Computer Systems Ltd.

Az ANSware tevékenységének egyik fontos területe a számítógép hálózatok létrehozását kiegészítő értéknövelt szolgáltatások biztosítása. Ilyen tevékenység például az Internet/intranet, az elektronikus üzenetkezelő vagy a hálózati biztonsági/adatvédelmi rendszerek szállítása.

Az E-Mail rendszerek között a NET-TEL cég X.400 levelezési rendszerének van legnagyobb jelentősége. A NET-TEL cég az X.400-as rendszerek világpiaci vezető gyártója 1995. első felében kötött kizárólagos disztribútori szerződést az ANSware-rel, 1996-ban kötöttük meg a disztribútori szerződést az ISOCOR-ral, amely cég X.400/X.500-as és Internet rendszereket szállít.

Az ANSware legfontosabb tevékenységi területei a következők:

A cég legfontosabb adatai:

Név: ANSware Számítógép Hálózati Szolgáltató Kft.
Cím: 1149 Budapest, Angol u. 34.
Tel: 467-1120
Fax: 252-2879
E-mail: info@answare.hu

1997. május 10.

LNX: BARÁTSÁGOS EMBEREK - BARÁTSÁGOS RENDSZEREK

Horvai Mátyás

A LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft. (LNX) a magyar piac vezető hálózatintegrátora. Az LNX egy éve, a KFKI Számítástechnikai Csoport két tagja, a LIAS és a KFKI Számítógéphálózatok Kft. összeolvadásával jött létre. Az LNX első éve sikeres volt, a bevétel elérte az 1,2 milliárd forintot. Az LNX számos nagy projekttel büszkélkedhet a kormányzatban, az iparban és más területeken. Az üzleti sikereket jelzik a partnerek elismerései is (Cisco: az Év Partnere Magyarországon, Silver Partner státusz, Lucent: Platina Partner, stb.). Az LNX idei tervei is ambiciózusak: 1,7 milliárd forint árbevétel, új szolgáltatások, az ISO 9000 tanusítás szerepel ezek között. Az LNX a magyar vívósport támogatója. Az LNX dolgozói az egészséget, a humánumot és a barátságot a hálózati rendszerekhez addott értéknek tartják.