---

Tartalom

GYILKOSSÁG A CLUB KÁVÉHÁZBAN. AZ ÉBREDŐ MAGYAROK EGYESÜLETE FIATAL MILICISTÁINAK VÉRES AKCIÓJA, 1920. JÚLIUS 27
FORRÁSOK
A TANULMÁNYBAN ÉS A FORRÁSOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA
FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM

---

Fülszöveg

Az első világháború elvesztése után, a trianoni békediktátum 1920. június 4-ei aláírásával Magyarország korábbi területének és lakosságának majdnem kétharmadát veszítette el. Körülbelül 3,3 millió magyar anyanyelvű ember rekedt az országhatárokon kívül. A Horthy-korszak első éveiben ebből kifolyólag Magyarországon sem volt hiány irredenta eszmeiségű, radikális jobboldali szervezetekből és ezekhez köthető félkatonai (paramilitáris) alakulatokból. Az ebben az időszakban működő radikális jobboldali, fegyveres alakulatok tevékenységét a maguk komplexitásában leginkább mikrotörténelmi esettanulmányok útján érthetjük meg, melyek rámutatnak a kialakulófélben lévő, erősen jobboldali állam és a radikális jobboldali milíciák bonyolult viszonyának bizonyos összefüggéseire. 1920 nyarán a belvárosi Club Kávéházat az Ébredő Magyarok Egyesületéhez, a korszak legbefolyásosabb szélsőjobboldali társadalmi szervezetéhez köthető, fegyveres milicisták többször is megtámadták, a zsidónak, hazafiatlannak kikiáltott vendégeket bántalmazták, a berendezést szétverték. Az egyik ilyen atrocitás végül kettős gyilkosságba torkollott, amikor 1920. július 27-én Verebélyi Artúr bankigazgatót egy bajonettel szíven szúrták, Varsányi Géza ügyvédet pedig a kávéháztól nem messze agyonlőtték. Többek között ennek az eseménynek a nyomán a kormány végre elérkezettnek látta az időt, hogy határozottan fellépjen az egyre erőszakosabb atrocitásokat elkövető irreguláris katonai alakulatok, illetve a lassanként a fennálló államrendet is veszélyeztető radikális jobboldal ellen.

---