Jellemzés: Közepesen nagy vagy kisebb termetű, barna kalapú galóca. A kalap széle bordás, tetejére sok fehéres petty tapad. Gallérja lelógó, a tönk gumója peremes, keskeny burokmaradvánnyal.
Kalap: Félgömb alakúból domború, kiterülő, 5-10 cm széles, barna, feketésbarna, szürkésbarna, sárgásbarna, de lehet majdnem fehér is. Tetején a burok sok kicsi, kezdetben hófehér, később szürkés pettyben marad meg, amelyek a kalapon tapadnak, de az eső teljesen le is moshatja róla. A burokmaradványok a kalapon sokszor párhuzamos sorokban helyezkednek el. Széle bordás, bőre lehúzható.
Lemezek: Sűrűn állók, a tönköt érintők, majdnem szabadok, fehérek, galóca jellegűek. Spórái fehérek, tojásdadok. Spórapora fehér.
Tönk: Karcsú, 5-15 cm magas, 0,5-2 cm vastag, alján különbözőképpen fejlett gumóval. Mindig fehér. Gallérja kezdetben elálló, később többé- kevésbé lelógó, gyakran ferdén áll vagy néha hiányzik. A burok fehér, és belőle csak egy vagy több keskeny, párkányszerű perem marad a gumó szélén. A tönk belül laza, később lehet odvas. A fiatal gomba tönkje rövid és vastag.
Hús: Fehér, puha.
Szag és íz: Kissé a nyers burgonyára emlékeztető szagú, íze gyengén édeskés.
Termőhely és idő: Nyári-őszi gomba. Májustól novemberig terem lomb- és fenyőerdőben. Gyökérkapcsolt gomba. Eléggé gyakori. Többnyire egyenként, néha seregesen terem. Kisebb csoportokban, a szárazabb időszakban is előjön.
Erősen mérgező. Mérgezése hallucinogén típusú, többnyire csak idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Az ismert kép, hogy "bolondgombát evett", ilyen jellegű mérgezést jelent. Ritkán halálos, de igen súlyos lehet.
Hasonló fajok: Sok gombával összetéveszthető, elsősorban az ehető, vörösödő húsú piruló galócával, amely éppen azért fogyasztásra nem ajánlható. A piruló galócából csak azokat a példányokat szedjük, amelyek valóban pirulnak. Hasonlíthat néha a selyemgombákhoz is, mert a gallér és a kalapon a pettyek a párducgalócán is hiányozhatnak. Néha összetévesztik a nagy őzlábgombával vagy a piruló őzlábgombával, pedig ezektől már könnyen megkülönböztethető, mert az őzlábgombák kalapja világos alapon sötétebben felszakadozóan pikkelyes, míg a párducgalócáé sötétebb alapon fehéresen pettyes. Ezen kívül az őzlábgombák tönkje a kalapból csuklósan kifordítható, és gallérjuk eltologatható gyűrű. Összetéveszthető még az erdei csiperkével is, amelynek kalapján azonban a pikkelyek sötétebbek, lemezei nem fehérek, hanem vörösesbarnák, barnásfeketék, húsa pedig vörösödik.