Pápai Pedagógus lexikon - 2. rész

(forrás: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/ppl/)



CSÁSZÁR Ede (Magyarsók [Nyitra vm.], 1883 Bp., 1973): ref. címzetes tanító, ig. Tanulmányait a pápai Koll.-ban kezdte, majd a tanítóképzoben folytatta. 1903-ban kapott tanítói oklevelet, s kántori vizsgát is tett. Az I. világháború idején katona, majd hadifogoly.(Itt jól megtanult oroszul.) Elobb Nagykoson, Ispánkon tanított, majd 1929-45-ig a pápai II. sz. Ref. Elemi Isk. ig.-tanítója. 1939-45-ig a Dtúli Ref. Egyházkerület Tanítóegyesületének elnöke és számos társadalmi szervezet tagja. Vezette a munkásdalárdát. Valamennyi munkahelyén énekkart, mukedvelo csoportot és olvasókört szervezett. 1945-73-ig nyugállományban. 1945-55-ig az Orségben élt, Oriszentpéteren és Ispánkon, az ált. isk.-ban óraadóként orosz nyelvet tanított.
    IROD.: Koll. ért. 1930/44.
    F.: Fia, Császár Ede nyugdíjas egyetemi tanár (Egyesült Államok) levele (1996).
   (H.J.)
   


CSÁSZÁR Elemér (Gige [So-mogy vm.], 1891 Bp., 1955): fizikus, gimn., majd egyetemi ta-nár. Tanulmányait a berlini és a bp.-i tudományegyetemen végezte. 1915-21 között a pápai Ref. Koll. Gimnáziumának tanára. Foként a sugárzások kérdéseivel foglalkozott, e témakörben kül- és belföldi szakfolyóiratokban több tanulmánya jelent meg. A röntgensugárzás energiájának mérésére új készüléket szerkesztett. A Természettudományi Társ.-nak hosszabb idon át volt a titkára. Fo muvei: A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata (= Koll. ért. 1917/18); A Planck-féle formula vizsgálata fényelektromos úton (= Matematikai és Természettudomá-nyi Értesíto, Bp., 1923); A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása (Bp., 1934); A sugarak világa (Bp., 1937)
    IROD.: Koll. ért. 1917/18. MÉL I. 1967. 300.
   (T. Gy.)
   


CSÁSZÁR Emma(Kéttornyúlak, 1938 Pápa, 1995): ált. isk. technikatanár. Ta-nulmányait Pápán végezte, tanítói oklevelét 1957-ben kapta. Elobb a bakonyszücsi, majd a pápai Kil-lián György Ált. Isk.-ban tanított. Idoközben a pécsi Tanárképzo Fo-iskola levelezo tagozatán technika tantárgyból tanári képesítést is szerzett. 1985-95-ig a Jókai Mór Közg. Szakközépisk. koll.-ának nevelotanára volt. 1993-95-ig nyug-díjasként Pápán élt. S.: Kéttor-nyúlak.
    F.: Killián György Ált. Isk. évkönyve. (1995). A család tulajdonában levo dokumentumok.
   (T.Gy.)
   


CSÁSZÁR Géza (Dáka, 1933 Pápa, 1979): mezogazdasági mérnök, szakközépiskolai tanár. Tanulmányait a gödölloi Agrártudo-mányi Egyetemen végezte. Mérnöki oklevelét 1958-ban, tanári képesítését 1962-ben szerezte. 1962-72-ig az intézet tanára, 1972-79-ig ig. helyettese, a gyakorlati oktatás vezetoje. S.: P., Alsóvárosi t.
    IROD.: Mezog. tört. 1992. 77, 123.
    F.:Batthyány Lajos Mezog. és Keresk. Szakközépisk. irattára.
   (T.Gy.)
   


CSEKEY Jolán(Alsóvárad [Bars vm.], 1892 Pápa, 1978): magyar-történelem sz. polg. isk. tanár. 1913-16-ig a debreceni felsobb le-ányiskolában, 1916-20-ig a pápai ref. tanítóképzo gyakorló isk.-já-ban tanított.1920-48-ig a Ref. No-nevelo Intézet polg. isk. tagozatának tanára. S.: P., Alsóvárosi t. Muve: Kossuth Lajosról = Nátus ért. 1936.
    IROD.: Deák 1942. 295. Nátus ért. 1914/48.
   (T. Gy.)


CSEKO Árpád (Csákvár, 1902 Bp., 1993): kántortanító, mennyi-ség-tan-természettan-vegy--tan sz. középisk. és tanítóképzo-intézeti tanár, egyetemi docens. Elemi és középiskolai tanulmányait Csák-váron végezte. A pápai tanítóképzoben tanítói, majd a bp.-i Polg. Isk. Tanárképzo Foiskola (1924) és az Apponyi Koll. elvégzése után tanítóképzo intézeti tanári diplomát kapott. Elobb a jászberényi tanítóképzo tanára, majd 1939-45-ig a pápai képzo ig.-ja volt. 1945-ben B-listázták. 1945-47-ig alkalmi munkás, majd laka-tossegéd. 1950-60-ig a bp.-i tanítóképzo, majd a bp.-i Szilágyi, késobb a Petofi Gimn. tanára. 1960-84-ig az ELTE Kísérleti Fizikai Tanszékének oktatója. 1969-84-ig nyugdíjasként a Kandó Kálmán Muszaki Foiskola tanára. 1984-93-ig az Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szaktanácsadója volt. Munkáját 1971-ben "Kiváló Újító" oklevéllel, 1992-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendje Kiskeresztjével ismerték el. S.: Bp. Fo muvei: Mennyiségtan és fizikai tanulói kísérletek (Jász-berény, 1935); Cseko-Koczkás: A fizika csodavilága (Bp., 1949); Cseko-Jeges: Természettan a li-ceum IV. osztálya számára. (Bp., 1951); Fizikai kísérletek és eszközök (Bp., 1950); Tématervek fizikai szakköröknek (Bp., 1963). Az általa összeállított Cseko-láda (1949) az ország ált. iskoláiban segítette a fizikai kísérletek bemutatását. Kísérleteim, eszközeim, értekezéseim címmel 100 leírást közölt a Fizikai Szemle 1993/9. számában. A különbözo szaklapokban 127 közleménye jelent meg, több, mint 200 újításért Újító oklevéllel jutalmazták.
    IROD.: Kálmán Attila Cs. Á. temetésén elmondott búcsúbeszéde. = Fizikai Szle 1993/9. sz. Tanítóképzo ért. 1938/45.
    F.: A család tulajdonában lévo dokumentumok.
    (E. I.)
   


CSEPELI Sándor (?, 1828 ?, 1894): latin-német sz. középisk. tanár. Tanulmányait Csurgón, Sop-ronban és Pápán végezte. 1844-46 között a Kollégium Képzotársaságának tagja. Eredetileg német nyelvet tanított. Szélesköru irodalmi és nyelvi ismerettel rendelkezett. 1856-60 között a Képzotársaság tanárelnöke. 1860-ban gimn. ig., 1862-ben Pesten ügyvédi irodát nyitott. Muvei: Egy vörös kalap, mely elázott (Pápa, 1860); Elbeszélések és versek.
    IROD.:Koll. tört. 1981., 261.
    (T.Gy.)
   


CSERTO (Czethoffer) Antal (Csepreg, 1901 Sopron, 1973): egyházmegyei áldozópap, okl. hitoktató, teológiai doktor. A soproni bencés gimn.-ban érettségizett. Teológiai tanulmányait az innsbrucki egyetemen végzete. 1926-ban szentelték pappá. 1926-27-ben Pápán káplán, majd 1927-48-ig a tanítóképzo katolikus nö-vendékeinek hittanára. 1927-ben a Tanítóképzoben megalakította a cserkészcsapatot, sot o volt a szervezoje a 456. sz. Zágoni Mikes Kelemen iparos cserkészcsapatnak is. Szembefordult korának szélsoséges irányzataival 1944-ben és 1948-ban is. 1951-58-ig Pápateszéren, 1959-69-ig Márkón volt plébános. Hosszan tartó betegség után a soproni kórházban halt meg. Nagylózson temették el.
    IROD.: Tanítóképzo ért. 1927/48. Veszprém megyei fejek 1919-29. Nagytemplom 200. 56.
    F.: Dr. Körmendy József, a Veszprémi Érseki Levéltár ig.-jának írás-beli közlése.
   (T.Gy.)
   


CSIKY István (Dombó [Kiskü-küllo vm.], ? Pápa, 1940): ta-nítóképzo-intézeti rajztanár. Szé-kelykeresztúron, az unitáriusok koll.-ában kezdte meg muködését 1896-ban. 1905-06-ban a monori, 1906-18-ig ismét a székelykereszt-úri, 1918-19-ben a máramaros-szigeti, 1919-27-ig a nyíregyházi, majd 1927.37.ig a pápai Áll. Tanítóképzo Intézet tanára. A rajz mel-lett más tárgyakat (testnevelés, kézimunka) is eredményesen tanított. Pápán mint tanárelnök éveken át vezette az intézeti sportkört. A szegény diákokat anyagilag támogatta. Tagja volt az Orsz. Képzomuvészeti Társulatnak, a Rajztanárok Orsz. Egyesületének, a Tanítóképzos Tanárok Egyesületének, a Magyarországi Tanítók Eötvös-alapjának és a Revíziós Ligának. 1937-40 között Pápán élt nyugállományban.
    IROD.: Tanítóképzo ért. 1935. 33.., 1936. 26., 1937. 5-6., 1941. 6.
   (T.Gy.)


CSIPO Lajos (Baja, 1914 Sel-javnoe [Szovjetunió], 1942): magyar-német sz. középisk. tanár. 1939-1942-ig a pápai Ref. Koll. gimnáziumi tanára. Rövid muködése után 1942-ben tartalékos zászlósként a frontra került. 1942. július 28-án a Don melletti harcokban esett el. Utolsó fényképét a róla készült nekrológ orzi.
    IROD.: Rab István: Cs. L. (1914 - 1942) = Koll. ért. 1944. Koll. tört. 1981. 203.
   (T.Gy.)
   


CSIZMADIA Ferenc (Bp., 1931 Pápa, 1996): tanító, természetrajz-kémia sz. ált. isk. tanár, ig. Tanulmányait 1946-tól a pápai Áll. Tanítóképzo Intézetben végezte, itt kapott tanítói oklevelet 1951-ben. Ezután Vanyolán dolgozott, majd a bakonyszücsi isk. ig.-ja lett. Közben elvégezte az Apáczai Csere János Pedagógiai Foiskolát. 1958-65-ig a járási tanácsnál volt tanulmányi felügyelo. 1965-tol az I. sz. Ált. Isk. tanára, majd a Jókai Mór Ált. Isk. ig. helyettese, 1973-77-ig ig.-ja. 1977-82 között Pápa Város Tanácsa VB muvelodési osztályvezetoje volt. 1982-88-ig a Zalka Máté Ált. Isk. ig.-ja, majd nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t.
    IROD.: Tanítóképzo ért. 1947. 10. Végvári András-Piller Károly: Cs. F. (nekrológ) = PH, 1996/12. sz. 27.
    (T. Gy.)
   


CSIZMADIA Klára(Szombathely, 1915 Pápa, 1972): ált. iskolai tanítóno. Tanulmányait a gyori Áll. Tanítóképzo Intézetben végezte. Itt kapott oklevelet 1934-ben. 1940-44-ig Borsán (Máramaros vm.) tanított. 1945-tol Pápán, az ev., majd az I.sz. Ált. Isk.-ban dolgozott. Innen ment nyugdíjba 1970-ben. Megalakulásától tagja volt a Pedagógus Énekkarnak, de kituno énekhangja és színészi adottságai alkalmassá tették szólistaszerepek eloadására is. (Gluck: "A rászedett kádi", Mozart: "Bastien és Bas-tienne" stb.) Hamvai: P., Alsóvárosi t.
    IROD.: Pápai színjátszás 1988. 111.
    F.: A család tulajdonában le-vo dokumentumok.
   (T.Gy)
   


CSIZMADIA Lajos (Tác, 1858 Pápa, 1928): ref. teológiai ta-nár. Elemi iskolát szülofalujában, a gimn.-ot Pápán végezte. 1887-1901-ig a pápai Ref. Teológiai Akadémia hallgatója. 1883-84-ben a Skót Szabadegyház ösztöndíjasa Edinburgh-ban. Itt kitunoen elsajátította a holland nyelvet, s a New College szelleme hatott egész lelki fejlodésére. 1884-88-ig helyettes lelkész Sárkeresztesen, Mezoko-máromban, Kiskeszin és Sáregre-sen. Tényleges lelkipásztori szolgálatát Nádasdladányban kezdte, majd tíz évig lepsényi lelkész volt. 1901-25-ig a pápai Teológiai Aka-démián a gyakorlati teológia tanára. Hosszú ideig tanított bibliai régiségtant, földrajzot, ó- és újszövetségi bevezetést. Vezette a Teológiai Önképzokört, választmányi tagja volt a Protestáns Irodalmi Társaságnak. Egyházkerületi jegyzo 1903-28 között, a Vöröskereszt pápai választmányának elnöke 1919-26-ig. Fo muvei: Bib-liai szókönyv (Debrecen, 1910); Bibliai földrajz és természetrajz (Tahitótfalu, 1927); Nehezebb szentirási helyek magyarázata. Képek és térképek a Bibliai só-könyvhöz (Tahitótfalu, 1928); A gyülekezeti lelki-gondozás elmélete (kézirat a DREK Könyvtárában). Publikációi jelentek meg a Dtúli Prot. Lapban, a Prot. Lapban, a Református Igehirdetoben, a Theológiai Szaklapban és a Debreceni Lelkészi Tárban.
    IROD.: Pongrácz József: Cs. L. Pápa, 1930.
   (T. Gy.)
   


CSOKNYAY József (Gérce, [Vas vm.], 1906 Gyor, 1982): tanító, történelem-földrajz sz. taní-tóképzo-intézeti tanár, ig., bölcsészdoktor. Az elemi iskolát szü-lofalujában, a középiskolát a sárvári áll. polg. isk.-ban végezte, 1927-ben a soproni ev. tanítóképzoben szerzett tanítói oklevelet. 1927-35-ig a marcalgergelyi ev. népisk. tanítója. Közben polg. is-kolai, majd 1939-ben középiskolai tanári vizsgát tett. 1940-ben Ko-lozsvárott avatták doktorá. 1940-43-ig a soproni ev., 1943-46-ig a koszegi áll. tanítóképzo tanára. 1946-58-ig a pápai tanítóképzo ig.-ja. 1952-ben "Kiváló Tanár" kitüntetést kapott. 1958-67-ig a gyori Felsofokú Tanítóképzo In-tézet ig. helyettese. 1967-77-ig a Gyor-Sopron Megyei Tanács VB Muvelodési Osztályán dolgozott. S.: Gyor. Fo muvei: Váli Ferenc életrajza (Pápa), Messze volt a cél. Önéletírás (Gyor, 1978).
    IROD.: Pápai képzos tanítványok 80. születésnapi fohajtása dr. Csoknyay József igazgató emléke elott (szerk. Kecskés József) Veszprém, 1986. Szabó Géza: Születésnapi fohajtás = Napló, 1987. február 6. Tanítóképzo ért. 1947. 3.
   (Sz. G.)
   


CSONKA Gyula (Visk [Mára-maros vm.], 1904 Pápa, 1980): kántortanító, földrajz-természet-rajz-vegytan sz. tanítóképzo-intézeti tanár. Tanítói oklevelet a nyíregyházi képzoben 1926-ban, egyetemi végzettséget a szegedi Ferencz Józef Tudományegyetemen 1933-ban szerezte. 1929-34-ig az újfehértói elemi népisk. kántortanítója, majd 1934-40-ig a nyíregyházi,, s 1941-55-ig a pápai tanítóképzo tanára, közben 1941-46-ig katona, ill. hadifogoly. 1955-62-ig a II. sz. Ált. Isk. ig. helyettese, 1962-67-ig a Petofi Gimn. tanára. 1967-80-ig Pápán nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t.
    IROD.: Tanítóképzo ért. 1947. 3. Petofi emlk. 1994. 62.
    F.: Györgyi Ferencné Csonka Magdolna gimn. ig. h. írásbeli közlése (1996). (T.Gy.)


CSUZI CSEH József (Komá-rom?, 1680 körül Pápa, 1731): ref. lelkész és orvos. 1686-tól Debrecenben, 1691-tol Franeker-ben tanult. 1696-tól a pápai Koll. rektora, 1697-tol uo. lelkész. A Rákóczi-szabadságharc idején el kellett hagynia Pápát. 1707-ben Losoncon Rákóczi tiszteletére ér-tekezést írt az eszményi uralkodó erényeirol (Vera ac viva boni principis delineatio), Bercsényi-hez pedig verset írt (Xeniolium Parnassum). Imádságai (Lelki fegyver, 1719), énekgyujteménye (Psalmodia theologica) és versei kéziratban maradtak.
    IROD.: Esze Tamás: Cs. Cs. J. a Rákóczi-kor ismeretlen írója = Itk 1964. ÚMIL I. 1994. 389.
   (M. Zs.)
   


CSUZY Zsigmond (Komárom vm.?, 1660 körül Sajólád, 1729): pálos szerzetes, gimn. ta-nár, kat. egyházi író, hitszónok. Köznemesi családból származott, 1702-tol az erdélyi misszióban, majd a sátoraljaújhelyi kolostorban szolgált. Tábori papként részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben a sajóládi kolostor, jó-szágkormányzója, késobb a rendtartomány titkára. 1714-17-ben a pápai kolostor perjele. Utána Pes-ten lelkész, 1720-ban Pécsett hit-szónok, 1721-ben elefánti alperjel. 1725-ben került ismét Pápára ta-nárnak és hitszónoknak. Stílusát leleményesség, szemléletesség és elevenség jellemzi. A késobarokk retorika népies változatát képviseli, sokszor tudatos nyelvújító igye-kezettel. Fo muvei: Zengedezo sip-szó (Pozsony, 1723); Lelki éhséget enyhéto evangeliomi kölcsöny-özött három kenyér (uo.,, 1724); Evangéliomi trombita (uo., 1724); Kosárba rakott aprólékos morzsalék (uo., 1725).
    IROD.: Angyal Endre: Cs. Zs. magyarsága = ItK 1957. Harmath-Katsányi 1984. 264. Juhász Miklós: XVIII. századi egyházi szónok a divatról; XVIII. századi babonák és ördöngosségek = Ethnográfia, 1944. Réthei Prikkel Maián: Cs. Zs. szavai = Nyr, 1908/09. Simai Ödön: Cs. Zsigmond szavai = Nyr. 1911. ÚMIL I. 1994. 389.
   (M. Zs.)
   


CZEGLÉDY Sándor (Nádasd-ladány, 1883 Cegléd, 1944): teológiai tanár, mufordító. Tanulmányait Györökön és Pápán végezte. Elobb nagysallói ref. lelkész, majd 1908-20-ig pápai teológiai tanár. 1920-tól más városokban lelkészkedett. Muvei: For-dítások és eredeti költemények (Pápa, 1903); Hóseás (uo., 1908); Luther Márton és Kálvin János egymás közt (uo., 1923); Újszövetség-fordítás (Gyor, 1924); Az ó- és újszövetségi kor rövid története (Tahitótfalu, 1927); Bibliai lexikon (I-II. Bp., 1929-31. Hamar Istvánnal és Kállay Kálmánnal).
    IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 275. ÚMIL I. 1994. 327.
    (T.Gy.)
   
   


CZIBOR Ferenc (Búcs [Zólyom vm.], 1797 Kömlod, 1886): ref. foisk. tanár. Közép- és foiskolai tanulmányait a pápai Koll.-ban végezte. Tanulmányai végeztével Kömlodön lett rektor, majd a Páz-mány családnál nevelo. Egykori iskolájában választották meg a bölcsészet tanárának. A városban 1839-45-ig tanított. Utána Kömlo-dön volt ref. lelkész. Muve: A filo-zófia szükségessége (Pápa, 1839).
    IROD.: Koll. tört. 1896. 335. Koll. tört. 1981. 192.
   (T.Gy.)


CZUCZA Emma (Kalotaszent-király, 1886 Pápa, 1974): ele-mi iskolai tanítóno. Tanulmányait Ka-lotaszentkirályon, Bánffy-hu-nya--don és Kolozsvárott végezte. A kolozsvári tanítóképzoben kapott oklevelet. Pályáját 1908-ban, szü-loföldjén (Kolozs vm.) kezdte, majd 1920-ban áttelepült Magyarországra. Pápán kapott állást a Ref. Nonevelo Intézetben. 1948-ig ta-nított itt, a gyakorló isk. meghatározó személyisége volt. 1948-74-ig nyugállományban Pápán. S.: P., Alsóvárosi t.
    IROD.: Hermann 1995. 39. Koll. ért. 1920/52.
    F.: Kálmán Emília ny. tanárno szóbeli közlése.
   (T.Gy.)
   


CZUHAVÖLGYI (Wolf) László (Zirc, 1908 Veszprém, 1985): felso kereskedelmi iskolai tanár. Elemi iskolát Zircen, a középiskolát pedig Veszprémben végezte. 1929-ben a érettségizett. 1929-33 között a bp.-i egyetem közgazdaságtudományi karán folytatott ta-nulmányokat, ahol felso kereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett. Elso munkahelye a Pécs Városi Kereskedo Tanonciskola és Keresk. Középisk. volt, ahol 1935-49-ig dolgozott. 1948-49-ben az államosított intézmény neveloje. 1949-tol nyugdíjazásáig, 1972-ig, a pápai Közgazdasági Technikum, ill. Szakközépiskola tanára, ig.-ja. Több cikluson keresztül megyei tanácstag volt. S.: Zirc, t.
    F.: 1969. október 10-én kelt önéletrajz. 1969. október 25-én kiállított törzslap, (Megyei Önk. irattára, Veszprém).
   (Sz.G.)
   
   
   


DOBROVICH Ágoston Ferenc (Balony [Gyor m.], 1897 Phalma, 1945): bencés szerzetes, latin-történelem sz. tanár, bölcsészdoktor, a pápai bencés gimn. ig.-ja 1933-39 között. Tanított még Koszegen, Phalmán, Esztergomban és Bp.-en, valamint ig. volt Komáromban. A pápai Jókai Kör alelnöke, majd elnöke. Fo muvei: Világtörténet a gimn.-ok 5. osztálya számára (Bp., 1928. Szabó Dezso egy. tanárral). Publikált a Kat. Szlében, a Phalmi Szlében, a Pápa és Vidékében.
    IROD.: Bencés ért. (Esztergom) 1940. Bencés ért. (Pápa) 1933/39. Berkó-Legányi 170. Gulyás (új sorozat) V. 918.
   (M. Zs.)
   


DOMJÁN Ilona(Pápa, 1910 Bp., 1991): tanítóno, gyógypedagógiai tanár. Veszprémben az angolkisasszonyok tanítóképzojében szerzett tanítói oklevelet. Szakirányú képesítését a bp.-i Gyógypedagógiai Foiskola levelezo tagozatán kapta 1949-ben. Pályáját a Kertvárosi Elemi Népisk.-ban kezdte 1938-ban, majd az öreghegyi ált. isk.-ban folytatta. 1948-ban került nevelonek a városi Gyógypedagógiai Ált. Isk.-ba. 1965-tol elobb ig. h., majd az iskola ig.-ja volt. 1967-91-ig nyugdíjas.
    F.: Szabó Sándorné Jászóy Ka-talin ny. tanár írásbeli közlése.
   (T.Gy.)
   
   


DREISZIGER József (Egyed, 1882 Pápa, 1955): kántortanító. Oklevelét 1902-ben szerezte a gyori Kir. Róm. Kat. Tanítóképzo Intézetben. Csak 1912-ben kapott Soboron (Sopron vm.) állást kántortanítóként. 1913-39-ig, nyugdíjazásáig, a tapolcafoi róm. kat. elemi népisk.-ban tanított. A községben megszervezte az olvasókört, s könyvállományt adakozással fejlesztette. Téli estéken gazdasági tanfolyamokat szervezett. Eloadásokat tartott a szolo és gyümölcs termesztésérol. Részt vett az I. világháborúban, magatartásáért számos kitüntetést kapott (Károly-csapatkereszt, Sebesülési emlékérem). Nyugdíjas éveiben Pápán élt. S.: P., Kálvária t.
    F.: Unokája, Dreisziger József szóbeli visszaemlékezése (1995).
   (F.E.)
   


DREISZIGER József (Sobor, 1912 Pápa, 1987): tanító. Oklevelét a pápai Áll. Tanítóképzo Intézetben 1934-ben kapta. 1934-39 között a Veszprém megyei Bódén kezdte, majd 1939-48-ig a tapolcafoi róm. kat. elemi népisk. kántortanítója volt. 1948-72-ig, nyugdíjazásáig, ugyanitt állami tanító. Édesapja nyomdokán haladva nagyon sokat tett a község kulturális fejlodéséért. Nyugdíjas éveit Pápán töltötte. Hamvai: P., Kálvária t.
    F.: Fia, Dreisziger József középisk. ig. szóbeli közlése (1995).
   (F.E.)
   


DUDÁS István (Pápa, 1924 Pápa, 1992): tanító, matematika-fizika sz. ált. isk. tanár, szakmunkásképzo-intézeti ig. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképzoben (1949), ált. iskolai tanári diplomáját a bp.-i Pedagógiai Foiskolán 1952-ben szerezte. 1944-46-ig a nemesszalóki, 1946-48-ig a pápai róm. kat., 1948-52-ig az I. sz. ált. isk. tanítója. 1952-64-ig a Bocsor István Középiskolai Koll. vezetoje, 1964-88-ig a 304. sz. Szakmunkásképzo Intézet ig.-ja. Iskolaépíto és iskolafejleszto pedagógus volt. Több mint négy évtizedig dolgozott a Pedagógusok Szak-szervezetében. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Kiváló Tanár (1972), Apáczai-díj (1982), Munka Érdemrend Arany Fokozata (1984). 1988-92-ig nyugállományban Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t. Fo muvei: Szemléletformálásra van szükség (hozzászólás a Szakmunkásképzo Intézetek Országos Tanácskozásán - 1972. okt. 10.) = Szakmunkásnevelés 1972/9. sz. 18.
    IROD.: Bibliográfia 1975. 53. Hermann 1995. 41. Karaszi Mihály: Búcsúbeszéd = Megyei Ped. Körkép 1992/5. sz. 71-72.
    F.: Acsády Ignác Szakközépiskola és Szakmunkásképzo Intézet irattára (1995). A 304.sz. Szakmunkásképzo Intézet története. (összeáll.: Takács Pál) é.n. Dudás Istvánné közlése.
   (M.S.K.)
   
   


ERDÉLYI Ilona(Gecse, 1939 Pápa, 1988): ált. isk. matematika-fizika sz. tanár. Pedagóguscsaládból szár-mazott. Pápán, az Áll. Tanítóképzoben érettségizett (1957) és képesítozött (1958). Ezt megelozoen pedagógiából országos tanulmányi versenyt nyert (1956). Gyakorló évét az I.sz. Ált. Isk. úrdombi tagiskolájában töltötte. Egy évig a Jókai, majd két éven át a Zalka Máté Ált. Isk.-ban dolgozott. 1961-ben a kertvárosi isk.-ba he-lyezték, ahol 1988-ig, betegsége kezdetéig teljesített szolgálatot. Tanári oklevelet 1965-ben kapott a pécsi foiskolán. Különösen a bábjáték irányítását végezte sikeresen a diákok körében. 1989 óta volt iskolája róla elnevezett matematikai versenyt rendez évente a város és környéke tanulói számára. S.: P., Alsóvárosi t.
    F.: A család tulajdonában lévo dokumentumok. Munkácsy Mihály Ált. Isk. irattára.(1995)
   (H. L.)
   
   


FARAGÓ János (Mályi [Borsod vm.], 1865 Pápa, 1944): görög-latin sz. középisk. tanár. Tanulmányait Miskolcon, az egyetemet Bp.-en végezte. 1889-90-ig a bp.-i egyetem gyakorló iskolájának tanára volt. 1890-95-ig Karcagon a ref. fogimn. ig-ja. 1895-1901-ben Pápán a ref. gimn. tanára, 1901-21-ig ig.-ja. 1921-25-ig a Koll. foig.-ja, és az Országos Köz-oktatási Tanács rendes tagja. 25 évig a ref. Noegylet titkára, a pápai iparos ifjúsági körnek díszelnöke volt. S.: P., Alsóvárosi t. Fo muvei: Fejlesszük gimnáziumunkat! (Karcag, 1894); Spinoza élete és etikája (Karcag, 1895); Az objektivitás Homérosznál és Vergiliusnál (Pápa, 1896); A gö-rög és a keresztyén dráma (Pápa, 1900); Középiskoláink és a Magyar Alföld (Debrecen,1900); M. Tullius Ciceronak Catilina ellen tartott beszéde (Pápa, é. n.)
    IROD.: Koll. ért. 1943/44. Koll. tört. 1981. 389. Veszprémmegyei fejek 1919-1929.
    F.: Koll. anyakönyv 1940. 1-4. (kézirat)
   (T.Gy.)
   


FARKAS Dezso (Dunaföldvár, 1845 Pápa, 1915): történelem-földrajz-természetrajz sz. közép-isk. tanár a pápai Ref. Koll. Gimn.-ában. 1878-79-ben az intézet ig.-ja. Középiskolai tanulmányait Kunszent-miklóson és Bp.-en végezte. 1868-69-ben Pápán teológiai, 1870-71-ben jogakadémiai hallgató. 1871-tol gimn.-i segédtanár, 1872-tol rendes tanár. Súlyos betegsége miatt állásáról le kellett mondania. Gyógyulása után 1901-13-ig a pápai Izr. Polg. Fiúiskolában természetrajzot tanított. Itt számos szemléltetoeszközzel (nö-vények, ásványok) gazdagította az isk. szertárát. S.: P., Alsóvárosi t.
    IROD.: Blau Henrik: F. D. 1945-1915 = Izr. ért. 1915/16. 3-5., 1923/24. 40. Sarudy György: F. D. emlékezete = Koll. ért. 1915/16. 3-9.
   (M.S.K.)
   


FARKAS Klotild (?, 1898 Pápa, 1930): irgalmasrendi novér, magyar történelem-földrajz sz. polg. isk. tanár. A bp.-i tanárképzot 1922-ben végezte el. Haláláig a pápai Ranolder Intézet polgárijában tanított. S.: P., Kálvária t.
    IROD.:Tóth Géza: Apácatemetés (Nekrológ) = Pápa és Vidéke 1930. szept. 21. Ranolder ért., 1930/31.
   (F.E.)
   


FARKAS Vince György (Söjtör, 1784 Tihany, 1849): bencés szerzetes, középisk. tanár. Tanított Sopronban, Gyorben és Pozsonyban. 1821-23-ig gimn. ig. és házfonök volt Pápán, majd 1823-27-ig házfonök és gimn. ig. Pozsonyban. 1831-38-ig lelkész Phalmán, 1838-49-ig perjel Tihanyban.
    IROD.: Bencés ért. 1941/42. Berkó-Legányi 26.
   (T.Gy.)
   
   


FEJES Sándor (Balatonarács, 1909 uo., 1987): ref. lelkész, vallástanár. Gimn. tanulmányait és a teológiát a pápai Koll.-ban végezte, 1931/32. tanévben kampeni ösztöndíjat nyert. 1937-ben avatták lelkésszé Pápán, 1950-ben a debreceni egyetemen summa cum laude teológiai doktor lett. Segédlelkészként Alsóörsön és Veszprémben szolgált, 1942-52-ig a pápai Koll. vallástanára. 1952-80-ig - nyugalomba-vonulásáig - a várpalotai gyülekezet lelkipásztora volt. S.: balatonarácsi t. Fo muvei: Az "unio mystica cum Christo" Kálvin úrvacsoratanában (Doktori disszertáció, 1950); Kálvin a megszentelodésrol (Bp., 1986). Számos írása jelent meg a Református Egyház, a Theológiai Szem-le, a Confessio és a Reformátusok Lapja hasábjain.
    IROD.: Dr. F. S. (nekrológ) = Ref. Egyház, 1987. 236.
   (M. Zs.)
   


FEJES Zsigmond (Nagycsány [Baranya vm.], 1881 Pápa, 1947): matematika-fizika sz. kö-zépisk. tanár, ref. gimn. ig. Elobb ógyallai csillagász, majd 1906-tól az intézet tanára volt. 1922-ben tanártársával (Kovács Lajos Jenovel) megszervezte a kollégium cserkészcsapatát, mely vezetésével 1940-ben angliai táborozáson vett részt. 1929-41-ig állt a gimn. élén.
    IROD.: Koll. ért. 1946/47. Koll. tört. 1981. 316, 389, 399, 411. Rab István: Fejes Zsigmond (nekrológ) = Koll. ért. 1947.
   (T.Gy.)
   
   


FLORKIEVICZ Ágnes (Bp., 1879 Bp., 1945): irgalmas-rendi novér, magyar-történelem sz. középisk. tanár. Diplomáját Bp.-en szerezte 1904-ben. 1908-12-ig a bp.-i, majd 1912-37-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzojében és polg. iskolájában tanított. 1937-45-ig ismét Bp.-en, az Irgalmas Novérek Teréz Intézetében élt. 1945-ben bombatámadás áldozata lett.
    IROD.: Ranolder ért. 1912/37.
   (F.E.)
   
   


FOJTÉNYI Emil János (Koszeg, 1899 Gyor, 1930): bencés szer-zetes, magyar-német sz. középiskolai tanár. Pápán 1922-28, Gyorben 1928-30 között tanított. Pápai tanársága idején cserkészparancsnok és az iskolai fúvószenekar vezetoje volt. Szívinfarktusban, hir-telen halt meg.
    IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1928/30. Berkó-Legányi 173. Niszler Teodóz: F. E. J. = Phalmi Szle 1931.
   (M. Zs.)
   


FORGÁCH József (Dombegy-háza, 1916 Pápa, 1979): mezogazdasági mérnök, géptan sz. szakközépiskolai tanár. Tanítói oklevelét a szegedi Áll. Tanítóképzo Intézetben 1930-ban kapta. A bp.-i Mezogazdasági Akadémián 1950-ben szerzett szaktanári oklevelet. 1958-72-ig a pápai Me-zogazdasági Technikum tanára volt. 1972-79-ig nyugdíjas. Hamvai: P., Kálvária t.
    IROD.: Mezog. tört. 1995.
    F.: özv. Forgách Józsefné írás-beli közlése. Taksony, 1996.
   (T.Gy.)
   


FÖLDY József (Kecskemét, 1881 Budapest, 1965): magyar-latin-görög sz. középisk. tanár, tankönyvíró, mufordító, bölcsészdoktor. Középisk. tanulmányait Kecskeméten a piarista gimn.-ban fejezte be. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1902-ben szerzett középisk. tanári oklevelet és képesítést kapott a gép és gyorsírás tanítására is. Piarista pappá szentelték, s Nagykanizsán, Temesvárott, Bp.-en és Debrecenben tanított a rend gimnáziumaiban. Teológiai kételyei egyre erosödtek, ezért 1912-ben elhagyta a rendet és áttért a református vallásra. Elobb Rákospalotán ma-gángimn.-ban, késobb a sepsi-szentgyörgyi Mikó Koll.-ban ta-nított. 1923-tól a pápai Ref. Koll. tanára. 1947-65-ig Budapesten élt, haláláig folytatta filológiai munkásságát. Megalapításától kezdve tagja volt az Ókortudományi Társaságnak. Fo muvei: Görög-ma-gyar szótár a gimnáziumi olvasmányokhoz (Pápa, 1931); A pápai Kaszinó története (1934); Her-mes-himnusz és egyéb mufordítások (Pápa, 1935). Mufordításai közül kiemelkedik Strabon: Geog-raphikájának magyar nyelvu átültetése (Bp., 1977); Demoszt-henész válogatott beszédei (1903, 1911); Platon: Szokratész védobeszéde (1904).
    IROD.: Koll. tört. 1981. 397. Lévay József: F.J. 1881-1965 In: Antik tanulmányok, XIII. (1966). MÉL IV. 1994. 273. Pamlényi Ervin: A magyar Strabon viszontagságai = M. Nemzet, 1981. június 28. Raj Tamás: Az antikvitás jeles tudósa: F.J. emlékezete = M. Nemzet 1985. január 17.
    F.: Koll. anyakv. 1941. 45. Szabó Kálmán: F.J. görög-latin filológiai munkássága. A pápai Öregdiákok Baráti Körében elhangzott eloadás (Bp. 1985).
   (T.G y.)
   


FRAKNÓI Vilmos (Szentgott-hárd, 1904 Bp., 1969): magyar-német sz. tanítóképzo-intézeti tanár, ig.h. (1945-47). 1922-ben a szentgotthárdi áll. gimn.-ban érettségizett. 1927-ben beiratkozott a Szegedi Polg. Isk. Tanárképzo Foiskolára, 1930-ban itt szerzett tanári diplomát. 1930-32-ig az Apponyi Kollégiumnak volt ösztöndíjas hallgatója. 1932-ben itt kapott tanítóképzo-intézeti oklevelet, 1932-38-ig Pápán óraadó, 1938-57-ig rendes tanár a Tanítóképzoben. Közben (1941-49) volt szaktárgyainak felügyeloje a székesfehérvári tankerületben és dol-gozott a foigazgatóságon is. 1952-ben orosz nyelvbol Bp.-en szerzett ált. isk. tanári képesítést. Jelentos szerepet vállalt Pápán a TIT-nyelvoktatásban is. 1957-69-ig a Petofi Gimn. tanára. Munkáját 1964-ben "Kiváló Tanár" kitüntetéssel ismerték el. S.: P., Kálvária t. Fo muvei: Zala István (mél-tatás) = Tanítóképzo ért. 1947; Eredményes módszerek az idegen nyelvek oktatásában (Pápa, 1968)
    IROD.: Hermann 1995. 36. Petofi emlk. 1994. 62. Tanítóképzo ért. 1932/48.
   (T.GY.)
   


FÜSSY (Fuchs) Tamás Alajos (Zimony, 1825 Zalaapáti, 1903): bencés szerzetes, történelem-magyar-földrajz sz. tanár. 1848-55-ig tanár, 1855-64-ig ig. a pápai bencés gimn.-ban. 1864-tol a Szt. István Társulat igazgatója, 1889-ben lemondott és zalaapáti perjel lett. Pápán több politikai lap állandó munkatársa volt. Számos publikációja látott napvilágot fo-lyóiratokban (Életképek 1846, Honderu 1846, Religio és nevelés 1846, Családi Lapok 1855, 1858: "Pápa szabadalmas város története", Tanodai Lapok 1858-69, Gyo-ri Közlöny ["Pápa városának történeti vázlata"] , Új M. Sion 1877, Századok 1891, Kat. Szemle 1892-94.) Fo muvei: Általános földrajz az algymn. I. oszt. számára (Pest, 1851); Schmid Kristóf ifjusági iratai (uo., 1859-60); Egyetemes földrajz középtanodai használatra (uo. 1862); Latin verstan algymn. használatra (uo., 1862); Világtörténelem a kath. tanodák számára (Vaszary Kolossal, uo., 1863); VII. Pius pápasága (Bp., 1876); IX. Pius pápasága (uo., 1878-80); XIII. Leó pápa élete (uo., 1887); A zalavári apátság története (In.: PRT VII. köt.) Szerkesztette az "Ifjusági Plut-arch"-ot Pápán (Vaszary Kolossal és Méry Etelével 1858-60), a "Szünórák"-at Pesten (1862), a Katholikus Néplapot (1865-72), a Katholikus Lelkipásztort (1866-68), a Szt. István Társulat Naptárát (1865-75).
    IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1850/64. Berkó-Legányi 81. Scher-mann 33-34. Tamás Vazul: F. T. élete és irodalmi munkássága In: PRT VI/B. 716-738. Türr. évk. 1988.. 215.
   (M. Zs.)
   


GÁL Tinka Etelka (Rinyaszent-király [Somogy vm.], 1911 Kaposvár, 1983 ): mennyiségtan-természettan sz. tanítóképzo intézeti tanár. A csurgói ref. gimn.-ban érettségizett 1929-ben. 1929-ben a bp.-i tudományegyetem Kö-zépiskolai Tanárképzo Intézetének mennyiségtan -természettan szakára iratkozott be, s 1934-ben szerzett oklevelet kituno eredménnyel. A pápai ref. tanítónoképzobe 1940-ben került, s itt tanított 1948-ig, az iskola megszunéséig. 1948-58-ig az Áll. Tanítóképzo Intézet tanára volt, 1958-67-ig a Petofi Gimn.-ban dolgozott. Nyug-állományban Kaposvárott 1967-83-ig.
    IROD.: Koll. ért. 1941/48. Petofi emlk. 1994. 62.
   (G. S.-né)
   


GALÁNTAI István (Székes-fehérvár, 1909 Pápa, 1978): magyar-német-francia sz. közép-iskolai tanár. Debrecenben, Marosvásárhelyen és 1947-tol a pápai bencés gimn.-ban tanított. 1948-ban az államosított intézménynek o lett az elso ig.-ja. Ezt a tisztséget 1948-68-ig töltötte be. Ig.-ként jelentos érdeme volt abban, hogy az 1950-tol Türr István Gimn.-ként muködo intézet a megye egyik legjobb középiskolája lett. Mint kituno nyelvtanár szaktárgyain kívül számos idegen nyelvet (német, szlovák) beszélt, s sok tehetséges fiatalt indított el a nyelvtudást igénylo pályákon. Szerkesztette a Türr István Gimn. évkönyvét (1959-60, kézirat) S.: P., Alsóvárosi t. Muve: Munka, agitáció, nevelés = Köznevelés 1958/20. sz. 152.
    IROD.: Bibliográfia 1975. 21. Márkus Zoltán: Csöpi bácsi (G. I.) = Megyei Ped. Körkép 1988/5. sz. Türr emlk. 1988. 216.
    (T.Gy.)
   


GALLÓ Pál Miklós (Abony, 1907 Pápa, 1986): magyar-történelem sz. tanítóképzo intézeti tanár. Középisk. tanulmányait a ceglédi Kossuth Lajos Gimn.-ban végezte. 1925-ben érettségizett, majd beiratkozott a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-történelem szakára. Itt 1930-ban szerzett középiskolai tanári diplomát. Az Apponyi Koll. elvégzése után tanítóképzo intézeti tanári oklevelet kapott. 1933-35-ig a jászberényi, 1935-59-ig a pápai áll. tanítóképzo tanára, az 1950-es években ig.h. is. A tanítóképzo megszünésétol, 1959-67-ig a Petofi Gimn. tanára. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Kálvária t.
    IROD.: Hermann 1995. 36. Petofi emlk. 1994. 62. Tanítóképzo ért. 1935/59.
    F.: Felesége, G. Mika Erzsébet szóbeli közlése. (1995)
   (T.Gy.)
   


GÁTI Lenke(Csesznek, 1912 Pápa, 1985): tanító. Az elemi iskolát Szere-senyben, a polgárit és a tanítóképzot a pápai Ref. Nonevelo Intézetben végezte. Képesítése megszerzése után néhány évet Csetényben és Mezolakon a ref. elemi isk.-ban tanított. 1938-ban levelezo hallgatóként gép- és gyorsírásból tanítói oklevelet szerzett. Ezeket a tárgyakat tanította elébb testvére, Gáti Samu magániskolájában, majd 1952-79-ig a pápai Gép- és Gyorsírói Irodakezeloi Szakiskolában. Nyugdíjazása után még 12 évig nevelo volt a Jókai Közgazd. Szakközépiskola Leánykoll.-ában.
    IROD.: Közg. tört. 1989.
   (G.S.-né)
   


GÁTI Samu (Csesznek, 1914 Pápa, 1971): gép- és gyorsíró tanító, magyar-angol sz. középiskolai tanár. Református tanítócsaládból származott. Középisk. ta-nulmányait a pápai Ref. Koll.-ban végezte. Hat diplomával rendelkezett, az elsot 1934-ben (gyorsírás), az utolsót 1950-ben (magyar-an-gol szak) szerezte. 1937-ben egy évre ösztöndíjjal Skóciába ment. 1939-ben magániskolát nyitott gyors és gépírásból. Tagja volt a Gyors- és Gépírók Országos Választmányának, az Országos Gép- Gyorsíró Versenybizottságnak. 1946-ban elvégezte a ref. teológiát, de nem végzett lelkészi tevékenységet. 1950-ben magániskoláját Gyors- és Gépíró és Irodakezeloi Szakiskola néven államosították. Még ebben az évben diplomát szerzett magyar és angol nyelvbol, ettol kezdve ezeket a tantárgyakat óraadóként tanította a város két középiskolájában. 1954-60-ig a pápai Petofi Sándor Gimn. tanára. Kituno muvészi érzéku amator fotós volt. Felvételeibol 1961-ben városi kiállítás nyílt. Az iskolaváros számos rangos eseményét megörökítette, leltárt készített a város muemlékeirol. Fo muvei: A pápai muemlékházak leltára (kéz-irat, é. n.); Dokumentumfilm a pápai március 15-i ünnepségrol (Pápa, 1936. a DREK Könyvtárában.); A tízujjas gépírás technikai alapjai. (kézirat. Pápa, 1941)
    IROD.: Hermann 1995. 40. Koll. ért. 1937/48. Közg. évk. 1989.
    F.: Gáti Samuné: A Pápai Gép- és Gyorsíró és Irodakezeloi Szakiskola rövid története (kézirat a Jókai Mór Közg. Szakközépisk. irattárában) 1989.
    (G.S.-né)
   


GÁTY (Gáthy) Zoltán (Ajka, 1856 Pápa, 1928): ének- és zenetanár, karnagy. A Zeneakadémián 1884-ben szerzett diplomát Erkel Ferenc tanítványaként. Késmárky Árpáddal megalapította Bp.-en az Elso Magyar Zeneiskolát. Pályáját a pápai Ref. Nonevelo Intézet Tanítónoképzojében kezd-te 1890-ben. Volt karvezeto s gyakran hangversenyt adó hegedumuvész. A Ref. Foiskolán az 1901-02 tanévben 83 tagból álló énekkart szervezett, mellyel többször szerepelt. Pályája kezdetén zenetanfolyamot indított, melynek legjobbjai alkották a 25 fos zenekart. Vizsgadarabját 1894-ben a bp.-i Vigadóban adták elo, a muvet Erkel Gyula vezényelte. Másik muvét 1918. január 15-én, a pápai koszínház mutatta be a szerzo vezényletével s tanítványai közremuködésével. 1926-ban vonult nyugalomba. Tanári pályája során mindvégig meghatározó személyisége volt a város zenei életének. Fo muvei: Magyar Nyitány (Bp. 1894); Ima a békéért (Pápa, 1918).
    IROD.: Centenárium 1995. 50. Dtúli Prot. Lap 1928. 142. Koll. tört. 1981. 360. PH 1928. július 21. (nek-rológ).
    F.: Nádasdy Lajos: Pápa zenekultúrájának története. 1981., 149. JMVK Helyismereti Gyujtemény M.093. (kézirat)
   (T.Gy.)
   


GERENCSÉR Attila (Kecske-mét, 1934 Pápa, 1992): tanító (1956, Pápa), ált. isk. magyar-történelem (1963, Pécs) és eszperantó (1980, ELTE) sz. tanár. 1953-ban tett érettségi vizsgát a Türr István Gimn.-ban. 1955-56-ban mint képesítés nélküli nevelo Somlóvásárhelyen, 1956-92-ig az Erkel Ferenc Ének-Zenei Ált. Isk.-ban tanított. A 60-as évek közepén TIT-tanfolyamot is vezetett. Munkája elismeréseként "Kiváló Tanár" kitüntetését az Országházban vehette át (1971). Emlékét orzi a róla elnevezett városi helyesírási verseny. Muve: Irassunk-e röpdolgozatot? = Köznevelés, 1963/ 10. sz. 378.
    IROD.: Bibliográfia 1975. 27.
    F.: Erkel Ferenc Ének-zenei Ált. Isk. irattára. (1995)
   (T.Gy.)
   


GERGELY Ferenc (Pápa, 1916 Toronto [Kanada], 1974): bi-ológia-földrajz sz. középisk. tanár, bölcsészdoktor. Tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte s 1939-ben kapott tanári diplomát. 1939-41-ig óraadó tanár Pápán a Városi Iparostanonc Iskolában. 1941-46-ig rendes tanár az újverbászi (Bács-Kiskun m.) Áll. Gimn.-ban. 1946-48-ig a pápai ref. ált. isk. megbízott ig.-ja. 1948-49-ben besegíto tanár a II. sz. Fiúiskolában, majd az Áll. Gimn.-ban. 1952-56-ig a pápai Petofi Sándor Gimn. tanára. Részt vett a pápai 56-os eseményekben. A forradalom leverése után elhagyta az országot. Torontóban telepedett le, s ott térképészként dolgozott. Öngyilkos lett.
    IROD.: Petofi emlk. 1994. 62.
    F.: Dr. Cseko Tiborné ny. gimn. tanár szóbeli közlése (1996).
   (T.Gy.)
   


GERGELY Ferenc (Körmöc-bánya, 1888 Pápa, 1945): gyakorló iskolai tanító. 1928-45-ig o volt a Pápai M. Kir. Áll. Tanítóképzo Intézet egyik legtekintélyesebb egyénisége. Országosan használták a nyomtatásban közrebocsátott tanmeneteit, melyekkel elsosorban összevont tanulócsoportokban tanító vidéki kollégáin igyekezett segíteni. Szélesköru pedagógiai, didaktikai tudását mint szakfelügyelo szívesen adta át másoknak. 1945-ben a bombázás áldozata lett. Fo muvei: Sarudy-Gergely-Kaposy: Vezérkönyv a fogalmazáshoz. (Pápa, 1928); Gergely-Kaposy: Illusztrált természetrajzi vázlatok (Pápa, 1931); Beszéd és értelemgyakorlatok a III. osztályban (Pápa, 1931).
    IROD.: Huszár János: Nagy egyéniségek a pápai iskolák katedráin = Megyei Ped. Körkép 1989/34. sz. 48. Tanítóképzo ért. 1929/45.
   (H.J. )
   


GONDOL Gábor (Balatonhenye, 1824 ?, 1896 után): foiskolai tanár. Veszprém megyei lelkészcsaládban született, 1834-ben iratkozott be a pápai ref. foiskolára, elvégezte a gimnáziumot és a jogi tanfolyamot. 1846-ban ügyvédi oklevelet nyert, a Helytartótanácshoz került fogalmazónak. Ennek megszunése után a Fejér megyei Baracskán, késobb Székesfehérvárott ügyvédi gyakorlatot folytatott. A pápai jogakadémia 1. tanszékén 1861-1869-ig adott elo; 1869 elején honvédelmi miniszteri titkárrá nevezték ki, s lemondott tanári állásáról.
    IROD.: Koll. évk. 1981. 166.
   (T.Gy.)
   


GRÁTZER János (Dévény, 1880 Pápa, 1966): ig.-tanító. Az érsekújvári róm. kat. tanítóképzot elvégezve Szögszelocén (Nyitra megye) dolgozott három évig. 1904-ben a pápai róm. kat. iskola ig.-tanítójának választották. Laptulajdonos és szerkeszto is volt. 1914-tol a Pápa és Vidéke c. hetilapot szerkesztette, cikkei itt jelentek meg. Sírja: P., Kálvária t.
    IROD.: Róm. kat. ért. 1914/15. 87. Veszprémmegyei fejek 1929.
   (M.S.K.)