Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmely szempontból tekintve mindenre, mindenkire kiterjedő, mindent, mindenkit felölelő. Általános emberi ←; általános derültség, figyelem; általános hadkötelezettség; általános értékforma ←; általános érvényű igazság; (1945 után) általános iskola: 6 évestől 14 évesig minden magyar fiú- és leánygyermekre kötelező, nyolcosztályos népiskola; (közgazdaságtan) általános munkamegosztás: a társadalmi termelésnek a történeti fejlődés folyamán főfoglalkozásokra, sajátos tevékenységi ágakra oszlása; általános relativitás ←; általános mozgósítás, sztrájk, választójog, védkötelezettség; általános választás: olyan v., amelyben bizonyos meghatározott minimális feltételek megléte esetén az állam minden nagykorú polgára részt vehet; (közgazdaságtan) általános válság: a gazdasági élet minden területére, az egész tőkés világra kiterjedő v. □ Majd ha így lesz a világon általános béke, Vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére. (Petőfi Sándor) Hóna alatt fekete táskát szorongatott. Ebben volt az általános mozgósítás falragasza. (Kuncz Aladár) Öreg úr volt , általános tiszteletben álló pap a megyében. (Móricz Zsigmond) || a. (tudományos) Olyan, ami több, ill. sok egyedben megtalálható, ami több, ill. sok ilyenben közös. Általános ismertetőjel, jegy; általános tulajdonság. || b. (nyelvtudomány) általános alany: olyan a., amelynek állítmánya a szóban forgó kategória minden v. bármely tagjára vonatkozik. "Az ember sose tudhatja a jövőt." Ebben a mondatban "az ember" általános alany. || c. (nyelvtudomány) Általános névmás: mindenkire, mindenre, senkire, semmire, ill. a személyek, dolgok bármelyikére, a tulajdonság, mennyiség korlátlan v. tetszőleges voltára utaló n. (pl. mind, minden, mindenki, senki, semmi; akárki, bármi; akármilyen, bármennyi).
2. Vminek fő vonalaira kiterjedő, fő sajátosságait magában foglaló. Általános körvonalakban ←; általános kép, műveltség; általános térkép: az ábrázolt terület minden jellemző tulajdonságát méretarányának megfelelő részletességgel feltüntető t. □ Általánosabb nézeteinket elmondók a drámai tárgyról. (Vörösmarty Mihály) || a. (tudományos) <Vmely tudomány(ág)ra v. ezzel foglalkozó műre vonatkozóan:> az alapfogalmakat, a szélesebb körre érvényes törvényszerűségeket tárgyaló, magában foglaló <a különössel, a speciálissal szemben>. Általános algebra, fizika, földrajz, nyelvészet, vegytan; a könyv, a mű általános része.
II. főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. Az, ami általános (I. 1, 1a). Az általánosról az egyesre következtet. □ Az átalánost nem tudni tűrni, gyermeki rugdalózás. (Jósika Miklós)
2. (bizalmas, 1945 után) Általános iskola. A nyolcadik általánosba jár.