KUPON [o v. ó] főnév -t, -ok, -ja
(
ritka) Általában (jegy)szelvény. || a. (
közgazdaságtan,
pénzügy,
1945 előtt) Részvény v. (kamatozó) értékpapír (kötvény) szelvénye, amelyre (fél)évenként az esedékes osztalékot, ill. kamatot kifizetik; (osztalék- v. kamat)szelvény.
Levágja a kupont a szelvényívről. (
gúnyos)
Kuponok vagdalásából él: dologtalanul, pusztán részvényeinek jövedelméből él.
Beváltja kuponjait. □ Annyi a kuponom, hogy másnak szerelmes levele se volt annyi. (Tolnai Lajos)