SZÜZESSÉG [ü-e v. ű-e] főnév -et, -e [ë, e] (
régies) szűzeség
Annak az állapota, aki még szűz. (I. 1).
Szüzességet fogad; megőrzi, elveszti szüzességét. □ S a szűzességnek biztos fegyverében Nem fél a szerelem gyermekes nyilától
(Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) Szűzeséged a manó elhordta, Nem köllesz már, hűtelen rosz borda! (Petőfi Sándor) [Úri szűz dicsérete.] Az ördög s a hazugság védi Ezt a te híres szűzességed, Láthatatlan, buja jelírás Borítja melled s homlokodon A bélyeg. (Ady Endre)