Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VÉRENGZŐ [ë v. e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -en [e], -bb
  • 1. Olyan <élőlény>, aki, amely éppen vérengzik, v. akinek, amelynek természete, szokása a vérengzés. Vérengző tigris, zsarnok. □ A rohanó magyarok vérengző istene birta Háborodott keblét: abban hitt, s rettege tőle. (Vörösmarty Mihály) Az a vérengző bestia, odafönn a havason, megint letiport egy borjas tehenet. (Herczeg Ferenc) || a. (választékos) Vérengzéssel járó; öldöklő. Vérengző tusa, viaskodás. □ Nosza lőn most … fegyverbíró embereknek rettenetes vérengző viaskodása. (Eötvös Károly) || b. (irodalmi nyelvben) Olyan, amellyel vérengzést követnek el. Vérengző kard. □ A medve … vérengző torkát feltátva, bőgve rohant zsákmánya elrablására. (Jókai Mór) || c. (régies, költői) Olyan hely, amelyen vérengzés folyik v. folyt. □ Nemcsak a harcok vérengző mezeje A kegyetlen halál múlatozó helye … (Csokonai Vitéz Mihály) [Az istennő] a vérengző síkról honni felhőibe visszavonúl. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vérengzést dicsőítő, arra uszító. Vérengző beszéd, dal, szónoklat. □ Elkezdte a régi vérengző dalokat nagy harsogással énekelni. (Jókai Mór) || a. (ritka) Vérengzésre irányuló. □ Szemünkben ez az aggastyán a vak gyűlöletnek, a vérengző vágynak megtestesülése volt. (Kuncz Aladár)
  • II. főnév -t, -je [e] (ritka, irodalmi nyelvben) Vérengző ember, ritk. állat. A fasiszta vérengzők kegyetlenkedései; a vérengzők vad ordítozása. □ Azon kornak megvannak a rendbontói, az állatvilági rablók, vérengzők: a barlangi hiéna, az óriás kutya, a barlangi medve. (Jókai Mór)