Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KICSI melléknév és főnév
  • I. melléknév (középfokban és felső fokban a kis melléknév középfokát és felső fokát használjuk)
  • 1. Rendsz. tetszetősen, kedvesen, rokonszenvesen v. feltűnően kis <személy, állat, dolog>; kicsiny. Kicsi ember, falu, házak. □ A zajra … a kicsi kutyák is talpra állottak. (Tolnai Lajos) Egy … mándlis polgár kicsi borháza előtt … nyársra tűzött foglyot sütött. (Mikszáth Kálmán) Zsuzsi néném kicsi görbe … asszony volt. (Móricz Zsigmond) || a. (tájszó és bizalmas) Kis. Kicsi híja ←, hogy … nem …; kicsi híján ←. Abból a kicsi fizetéséből kellett megélnie. □ Kicsi híja, hogy a dolgot meg nem bánta … (Arany János) Hogy van az, édös apám, hogy nem jár ez az óra? – Hát hiszen majd jár … Te se tudtál járni kicsi korodba. (Tömörkény István) || b. (bizalmas) Kicsi kis: nagyon kis. Kicsi kis kert; kicsi kis szoba. □ Az öreg … elővett egy kicsi kis könyvet. (Jókai Mór)
  • 2. (bizalmas) <Kedveskedő megszólításban v. becéző jelzőként:> szeretett, kedves. Kicsi angyalom, fiam, párom, szívem. □ Meg van elégedve a maga kis kunyhójával és kicsi feleségével. (Jókai Mór) Kicsi virág, szegény virág, Úgyis eldoblak, beszélgessünk. (Ady Endre) Képedet … | hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal. (József Attila)
  • 3. <Ragos alakban és állítmányként a kis melléknév valamennyi jelentésében csak kicsi haszn.> Kicsi a → rakás. Kicsi neki a cipő. Azt mondja a gyerekeiről: az egyik kicsi, a másik pici. Én a nagy pohárból iszom, te a kicsiből. □ A nagy erősek kicsik lettek s összeomlottak. (Móricz Zsigmond) Temetőnek is kicsi lett világunk. (József Attila)
  • 4. (bizalmas) Nem eléggé jelentős v. vmire nem képes <személy>. Kicsibe vesz vkit. Kicsinek érzi magát vminek az elvégzésére. Kicsi vagy te ahhoz! Kicsibe veszi a társait. □ Orvosból [e vidék népe] nem csinál képviselőt. Kicsire nézi a doktort. (Mikszáth Kálmán)
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. (bizalmas) Kisgyermek, csecsemő. A kicsi nagyon nyugtalan. Alusznak, játszanak a kicsik. Adj a kicsinek is! □ November 10-én … a kicsi kiszenvedett. (Kuncz Aladár) A kicsik folyton sírtak, hogy éhesek. (Móricz Zsigmond) Nincs az udvaron már csak két gyerek; | … A kicsi szétnéz, csillan a szeme. (Szabó Lőrinc)
  • 2. (gyak. birtokos személyraggal) (kedveskedő) <Szeretett személy, családtag, főként feleség gyermek becéző megszólításaként:> kicsike. Jőjjön csak, kicsi! Hallgass ide, kicsim!
  • 3. Kis dolog, kis rész, kis darab, mennyiség (vmiből); egy kevés. Kicsire nem → néz. Adj egy kicsit nekem is! Ittunk egy kicsit. Menjünk még egy kicsit. Kicsivel beéri. □ És csak kicsi tartá, hogy megmaradt nyergén. (Arany János) || a. (Egy) kicsivel: <középfokú melléknév v. határozó előtt:> kis mértékben, fokban; egy kicsit, egy kissé. Egy kicsivel jobb(an), rosszabb(ul), szebb(en), több; egy kicsivel előbb, feljebb, hátrább, később. □ [Az ilyen] ember kicsivel föllebb való … mint az, akit a hóhér kezébe lök az … igazságszolgáltatás. (Tolnai Lajos) || b. <Állandósult szókapcsolatokban:> kicsibe(n) v. (ritka) kicsin múlt, hogy … nem: kis híja volt, hogy … nem; (régies) kicsibe(n) v. kicsin múlt vmi: csaknem bekövetkezett. □ Ki midőn Etelét istenekhez mérte, Kicsibe’ hogy máglyán nem lakola érte. (Arany János) Kicsin múlt … halála. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Kicsibe múlt, hogy pofon nem ütötték. (Jókai Mór) || c. (ritka) Kicsit ad vmire: nem sokra becsül vmit. □ A szívre ő kicsit adott. (Arany János)
  • 4. Kicsiben: a) az eredetinél, a természetesnél v. a megszokottnál kisebb méretben; Kossuth szobra kicsiben; b) kis mennyiségben, tételekben, kisüzemi termelő eszközökkel. Kicsiben állít elő, termel vmit. Egyelőre csak kicsiben termesztjük a földi mogyorót. c) (kereskedelem) Kis tételekben, közvetlenül a fogyasztók részére. Nagy tételekben vette, és kicsiben adja el. d) (ritka) Kis tétekre, kis összegben. Kicsiben játszik. Kicsiben kártyáznak.
  • 5. Kicsibe: kicsiben (a, d). □ Mikor ilyen kicsibe megy [a tarokk], az ember nem vigyáz oda. (Jókai Mór) István bátyám … pompásan megtermett pici ember volt. Minden arányos volt nála, csak kicsibe. (Móricz Zsigmond) Vö.: kicsit. Közmondás(ok): Sok kicsi sokra megy: kevés pénzzel, anyaggal, értékekkel való gazdálkodásban, vmely anyag felhasználásában, a fogyasztásban v. a takarékosságban a csekély, jelentéktelen összeget, mennyiséget is meg kell becsülni, mert sok ilyen (idővel) számottevő összegre, mennyiségre rúg. Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli: a kevés pénzt, a kis értéket is meg kell becsülni.