A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár

Takáts Béla
takats@mail.vfmk.hu
Verseghy Ferenc Könyvtár

 

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtárat (http://www.vfmk.hu/vfek/index.htm) a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár szolgáltatásaként 1999-ben indítottuk, de előzményei korábbi időkre nyúlnak vissza.

A kilencvenes évek elején-közepén az X.25-ös vonalon elérhető szolgáltatások között a hálózat használatát oktató tanfolyamokon sosem mulasztották el bemutatni a Gutenberg projekt keretében digitalizált és letölthető angol nyelvű szövegeket. Ekkor még csak csodálkoztunk a lehetőségen.

Amikor azonban 1996-ban a Magyar Elektronikus Könyvtár is megkezdte teljes értékű szolgáltatását, s kiderült: a magyar könyvtárak számára járható, sőt járandó út lesz az információ- és tartalomszolgáltatás a hálózaton, e csodálkozást kérdésfeltevés váltotta fel: mit tehet egy megyei könyvtár ebben a helyzetben?

A kérdés persze formális volt, a válasz logikus: a megyében keletkező, vagy a megyére vonatkozó művek digitalizálásával kell foglalkoznia, mert e műveket a MEK (vagy később a Digitális Irodalmi Akadémia) valószínűleg soha nem fogja digitalizálni, szolgáltatni. Egy megye, város, község irodalmi, helyismereti értékei azonban ugyanúgy megtalálják a maguk olvasóit, kutatóit, mint az "országos", nagyobb közösség számára készült, elérhetővé tett alkotások.

A válasz tehát: a megyei könyvtárnak a megye értékeivel kell bekapcsolódni e szolgáltatásba.

De hogyan?

A szerzői jogi kérdések áttanulmányozása nem sok jóval kecsegtetett. A szerzőkkel való tárgyalás annál inkább: egyetlen megkérdezett sem utasította vissza a lehetőségét, hogy műveivel megjelenjen az Interneten, ehhez minden segítséget (műveket, esetleg ezek szövegállományait, önéletrajzot, fényképet) szívesen és örömmel bocsátotta rendelkezésemre. Aláírták az "adományozó levelet" (sok esetben egész életművükre kiterjesztve), melyben engedélyezik alkotásaik ily módon történő terjesztését, s mely ugyan jogilag nem fedezi le a szolgáltatást teljes mértékben, a szolgáltató jóhiszeműségét azonban minden bizonnyal bizonyítja.

A megjelenítés formája, technikája volt a másik fogós kérdés. A szolnoki könyvtárban nem alakulhatott ki e szolgáltatás fejlesztésére szakmai műhely, ehhez a személyi feltételek nem voltak adottak (s nem is igazán cél megteremtésük). A HTML-ről, a szerkesztés elveiről és gyakorlatáról annyit tudtunk, amennyit könyvekből, az Internetről, kész weblapok forrásainak tanulmányozásából meg lehetett tanulni, amit a KATALIST-en írtak, vagy a szolgáltatás indulása után internetes barátaink jó szándékkal súgtak erről. A szándékunk, egy, a böngésző előtt ülve is jól nézegethető/olvasható, főleg a versek esetében az eredeti kiadás formai megoldásait is visszaadó, de ezzel együtt minél egyszerűbb, gyorsan letölthető szolgáltatás kialakítása volt. Persze nem minden sikerült úgy ahogy terveztük, de a hibáiból tanul a legjobban az ember.

Az elkészítés folyamatát talán nem kell részletesen taglalnom: szkennelés képként (TIF CCITT Fax 3 tömörítéssel), szövegfelismertetés, korrektúra, formázás [Word szövegszerkesztővel], HTML-oldallá alakítás forrásszerkesztővel, [egyre inkább Word makró támogatással], ill. a táblázatok már a szövegszerkesztő "mentés weblapként" funkciójával).

Vannak csak képként publikált dokumentumaink is, ezek szöveges elektronikus változatát még nem tudjuk a hálózaton megjeleníteni.

Az elektronikus könyvtárban elhelyezett dokumentumok elérése, egy-egy keresett dokumentum megtalálása többféleképpen lehetséges.

1. A dokumentumok kínálata eleve önfeltáró rendszerű. Belépés után hármas tagolású tartalomjegyzékkel találkozik az olvasó (szépirodalom, szakirodalom és - eléggé elhanyagolt - "dokumentumok az Interneten") résszel. A szakirodalmi rész mélyebb tagolást egyelőre nem igényel, a szépirodalmi művekhez a szerzők betűrendjében juthat az érdeklődő.

Az alkotók egy részéhez arcképes, rövid bemutatkozás tartozik. Önálló köteteinek elérésén túl az alkotói oldalról elérhetők azok a feldolgozott antológiák, folyóiratok is, melyekben szerepelt, ill. egy összesített betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást.

2. A Linux operációs rendszerhez értő karcagi könyvtáros-rendszergazda kollégánk segítségének köszönhetően van mód szerverünkön a teljes szövegben való keresésre, itt találatként - értelemszerűen - az elektronikus könyvtár dokumentumai is megtalálhatók.

3. Virtuális könyvtárunk dokumentumait TextLib integrált könyvtári rendszerünkben is feldolgoztuk, az elektronikus könyvtár számára külön keresőfelületet készítettünk. Ez a keresőfelület egy elrejtett, a használó keresési ismérveihez 'és' logikai operátorral hozzákapcsolt tárgyszóval biztosítja, hogy a találati halmazba csak az EK dokumentumai jelenhessenek meg.

E rekordok az integrált könyvtári rendszerből HUNMARC formátumban kinyerhetők, áttölthetők, továbbadhatók, bár erre még gyakorlati példa nem volt.

A böngészésen kívül lehetőséget biztosítunk elektronikus dokumentumaink tömörített, rtf formátumban való letöltésére is.

Az elektronikus gyűjtemény kialakításával, gyarapításával kapcsolatban természetesen felmerül az emberben a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is az, amit csinál, minek nevezheti produktumát, mik ezek az elektronikus dokumentumok?

1. A szerző művének közzététele új kiadásként? Kiadói munkát nem végzünk, e dokumentumok tehát nem tekinthetők új kiadásnak.

2. Talán leginkább talán egy mű adott kiadása elektronikus változatának tekinthetők e dokumentumok, de ezzel is vannak problémák.

Egyetlen olyan szerzőnk van, akinek regénye két kiadást is megért, s természetesen vannak különbségek a két szöveg között. Kísérletet tettünk ennek egy elektronikus dokumentumon belüli jelzésére, hogy ez szerencsés megoldás-e, nem tudom...

Nagyon nagy fenntartással merném csak azt mondani, hogy digitalizált műveink pontos másolatai egy adott kiadásnak, még többszörös korrektúra esetén is. Különösen a régi, helyismereti szakkönyvek esetében erre garancia nincs, mert:

- a nyilvánvaló sajtóhibák egy részét kijavítjuk, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük,
- a kiadványok hibajegyzéke alapján eleve javítjuk a szöveget,
- elnézünk dolgokat.

3. Fel lehet fogni az egészet persze egy pusztán szöveges keresést biztosító adatbázisnak is. Ebben az esetben azonban a szolgáltatás dokumentumpótló funkciót nem vállalhat, legfeljebb az eredeti kiadvány képi változatának egyidejű szolgáltatásával.

Mostanában legkorrektebbnek ezt az utóbbi megközelítést érzem, bár természetesen iszonyú nagy munka lenne a szolgáltatást ennek megfelelően átalakítani.

Remélem, hogy ez, vagy a hasonló szakmai összejövetelek, esetleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a tartalomszolgáltatással kapcsolatos műhelymunkája ezekre a kérdésekre is választ ad.


Vissza a rendezvény címlapjára