Ez a dokumentum irányelveket fogalmaz meg olyan felhasználói webágensek tervezéséhez, melyek a fogyatékkal élők (látás-,
hallás-, mozgáskorlátozottak, kogníciós vagy idegrendszeri rendellenességekkel
küzdők) számára megkönnyítik a web-tartalom használatát. A webes ágens az itt
használatos értelemben lehet HTML-böngésző, vagy egyéb, más jellegű szoftver,
mely webes tartalmat tölt be és jelenít meg. Az irányelveknek megfelelő
ágens saját felhasználó felülete és egyéb adottságai útján jobb hozzáférhetőséget
biztosít, például azáltal, hogy eredményesen kommunikál egyéb eszközökkel (főként
a kisegítő technológia terén). A megfelelő ágensek ezen kívül
könnyebben kezelhetők minden felhasználó (nemcsak a fogyatékkal élők) számára.
A HTML böngésző- és médialejátszó alkalmazásokon kívül a dokumentum irányelvei
a kisegítő technológiai eszközök fejlesztésénél is megfontolandóak, mert kifejtik,
hogy adott eszköz milyen típusú információt és utasításokat kaphat a szabványos
alkalmazásoktól. Az irányelvekben közvetlenül esetleg nem szabályozott megoldások
(pl. braille-megjelenítés technológiája) létfontosságúak lehetnek egyes fogyatékkal
élők számára.
Ez a fejezet leírja, hogy mi a dokumentum állapota a közzététel pillanatában.
A dokumentum-sorozat státusz-változásait a W3C felügyeli.
Ez a "User Agent Accessibility
Guidelines 1.0." ("Felhasználói Ágensek Hozzáférhetőségi Irányelvei 1.0") 2002 december 17-re
datált változata. A dokumentumot véleményezték a W3C tagszervezetei, fogyatékkal
élő felhasználói csoportok képviselői, programfejlesztők, további W3C-csoportok
és érdekelt partnerek, az Igazgatóság pedig jóváhagyta azt Ajánlásként. A dokumentum
stabil hozzáférésű, hivatkozási alapot képez, és egyéb szabályozások előírásképpen
idézhetik azt. A W3C célja az Ajánlássá nyilvánítással, hogy felhívja a figyelmet
a szabályozás létére és elősegítse széleskörű elterjedését, ezzel is hozzájárulva
a web hatékonyabb és interoperábilis működéséhez.
Az irányelveket a Felhasználói Ágensek Hozzáférhetőségi Irányelvei
Munkacsoport ("User
Agent Accessibility Guidelines Working Group", továbbiakban "Munkacsoport") készítette. A dokumentum céljai az UAAG-tanúsítványban találhatók. Az esetleges
változások külön listában tekinthetők meg a weben. (A lista angolul itt érhető el.)
A Munkacsoport további segédleteket
biztosít a dokumentum értelmezéséhez (pl. FAQ (Gyakran ismételt kérdések) az UAAG 1.0-val kapcsolatban, alkalmazási beszámolók,
teszt-sorok), mindez a Munkacsoport honlapján
található.
A szabadalmi nyilatkozatok a W3C-gyakorlattal összhangban a Konzorcium
vonatkozó weboldalán találhatók.
A dokumentum hibajegyzéke a http://www.w3.org/WAI/UA/UAAG-errata
címen található. További hibákat a wai-uaag-editor@w3.org címen lehet
bejelenteni.
A dokumentummal kapcsolatos egyéb észrevételek megejthetők a szabályozás
nyilvános levelezőlistáján: w3c-wai-ua@w3.org; illetve megtekinthetők a
lista nyilvános archívumában.
A dokumentumnak csak az angol változata irányadó. Egyéb nyelvű fordításai
megtalálhatók a http://www.w3.org/WAI/UA/UAAG-translations
címen.
Az irányelvek a W3C Konzorcium (W3C) Web Accessibility Intiative (WAI)
("Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés") keretében folyó általános
hozzáférhetőségi szabályozásának részeként jöttek létre. A WAI Hozzáférhetőségi
irányelvek a WAI Technical Activity (WAI
Módszertani intézkedések) keretében születnek.
A jelenleg érvényes W3C Ajánások és egyéb módszertani dokumentumok a
W3C weboldalán találhatók.
Ez a dokumentum előírásokat tartalmaz, melyek figyelembe vétele elhárítja a
webtartalom hozzáférésének akadályait. A dokumentum részei:
- Jelen bevezető, mely értelmezési kontextust biztosít a 2. fejezetben felsorolt
előírásokhoz.
- A 2. fejezet a hozzáférést elősegítő programtervezés 12 pontját, azaz "irányelveit"
fogalmazza meg. Minden egyes irányelv ellenőrző pontok listája, melyeknek meg
kell felelni, ha a dokumentumban megfogalmazott előírásokat teljesíteni akarjuk.
Megjegyzés: A második fejezet a többitől eltérő rend szerint számozódik,
mivel az irányelvek önállóan rendezett listájából áll. A 2. fejezetben a 1.2
pont az első irányelv második ellenőrző pontját jelenti. A 1.2 fejezet a Bevezetés
egyik alfejezetére utal.
- A 3. fejezetben olvasható, hogyan kell megfogalmazni a megfelelési
nyilatkozatot, mely kimondja, hogy ez egyes programkomponensek megfelelnek a 2.
fejezetben található irányelveknek.
- A dokumentum legfontosabb célkitűzéseit és felépítését tükröző összefoglalás
található a függelékben. [UAAG10-SUMMARY].
- A második függelék az ellenőrző pontok listája [UAAG10-CHECKLIST], mely a gyors tájékozódást
hivatott elősegíteni (hasznos például fejlesztők számára, annak ellenőrzéséhez,
hogy az adott szoftver megfelel-e az előírásoknak).
A "Techniques for User Agent Accessibility Guidelines 1.0" ("Módszertani
útmutató a webes ágensek hozzáférési irányelveihez 1.0") című, különálló
dokumentum (továbbiakban "Módszertani dokumentum", angol nyelven) [UAAG10-TECHS], tanácsokkal és példákkal lát
el azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megfelelni az egyes pontoknak. Ezen kívül további,
hozzáféréssel kapcsolatos forrásokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmaz (pl.
platformfüggő szoftver-működtetési irányelvek), melyek további információkkal
szolgálnak arra nézve, hogy adott ágens hogyan felelhet meg az egyes ellenőrző
pontoknak. A módszertani dokumentumokban közölt megoldások pusztán tájékoztató
jellegűek, azaz más módszerek is alkalmazhatók (illetve lehetnek szükségesek) a
megfelelés biztosításához. A Munkacsoport
várhatólag nagyobb gyakorisággal bővíti vagy frissíti a Módszertani
dokumentumokat mint az Irányelveket, és köszönettel veszi azok kiegészítését
programfejlesztők, W3C munkacsoportok illetve bárki más részéről.
A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0" (UAAG 1.0) a Web Accessibility Initiative
(WAI) ("Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés") által
közreadott hozzáférhetőségi irányelvek sorába illeszkedik. Ezen irányelvek
összessége egy olyan használhatósági modellt képvisel, melyben
szoftverfejlesztők, formátum-tervezők és tartalomfejlesztők együttes munkája
révén a fogyatékkal élők számára is lehetővé válik a web problémamentes
használata. A résztvevők felelőssége ebben a munkában a következőképpen oszlik
meg, illetve egészíti ki egymást:
- Formátumtervezők (pl. HTML, XHTML, XML, SVG, SMIL, MathML, és Xforms) illetve
protokollalkotók (pl. HTTP-protokoll) szabványokat alkotnak, melyek útján
lehetséges a weben való kommunikáció. A formátumtervezők jellemzőket határoznak
meg a szabványokban, melyekhez a közreadóknak alkalmazkodni kell, ha használható
tartalmat akarnak előállítani, s melyeket az ágensek nyílt kezelőfelületének
értelmezni és biztosítani kell. Az "XML
Accessibility Guidelines (XAG)" [XAG10]
például leírja, hogy milyen felelősség hárul az XML formátum-tervezőkre, de a
XAG számos előírása érvénnyel alkalmazható nem-XML-formátumokra is.
- A közreadók hatékonyabban élhetnek a különböző formátumok hozzáférést elősegítő
jellemzőivel, nagyobb pontossággal alkalmazhatják az elemjelölést, egyértelműen
és egyszerűbben fejezhetik ki magukat és egységesebb arculatú weboldalakat készíthetnek
az ajánlások figyelembevételével. A "Web Content Accessibility Guidelines
1.0" [WCAG10] ("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0") írja le, hogy mire
kell ügyelniük a közreadóknak annak érdekében, hogy a web-tartalom a fogyatékkal
élők igényeinek is megfeleljen. A "Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 1.0" az UAAG 1.0
szempontjából a használható tartalmat biztosító előírások hivatkozási alapja.
Az "Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0" [ATAG10] tartalmazza a szerkesztő-ágensek
fejlesztőinek feladatait. A jól használható szerkesztő eszköz elősegíti a könnyen
hozzáférhető web-tartalom előállítását, és kezelhető a fogyatékkal élők számára
is.
- A webágensek fejlesztői egyéb szabványok előírásait figyelembe véve olyan szoftvereket
alkotnak, melyek tekintettel vannak a fogyatékkal élők igényeire, használható
kezelőfelületeket és dokumentációt, valamint más programokkal (főként a kisegítő
technológiai eszközökkel) való együttműködési lehetőségeket biztosítanak.
Ebben a dokumentumban megfogalmazott előírások több ponton érintkeznek a WCAG
1.0 [WCAG10]-ban mondottakkal:
- A UAAG 1.0 8.1 pontja megköveteli a különböző
formátumszabványokban meghatározott hozzáférést elősegítő jellemzők alkalmazását.
Hozzáférést elősegítő jellemzőnek az minősül, ami megfelel a WCAG 1.0 [WCAG10]
összes előírásának.
- Az UAAG 1.0 12.1 pontja elvárja az ágensekhez
készített dokumentációtól, hogy megfeleljen a WCAG 1.0-ban előírtaknak.
- Az UAAG ezen felül számos kifejezést és fogalmat kölcsönöz a WCAG 1.0-ból,
annál is inkább, mivel a két dokumentum megalkotásánál eleve az volt a cél,
hogy azok kiegészítsék egymást.
Egyes előírások ebben a dokumentumban figyelembe veszik a formátumok, közreadók,
és tervezők lehetőségeinek korlátait. Nincs egyetlen olyan formátum sem, melyben
a közreadók abszolút teljességgel kifejezhetnék szándékukat, úgy hogy azt
az ágensek fel is ismerjék. Bizonyos formátumok
pedig egyszerűen nem rendelkeznek egyes, hozzáférhetőséget biztosító jellemzőkkel.
Lehetséges továbbá, hogy a közreadó nem használ ki minden ilyen jellemzőt,
vagy hibásan alkalmazza az adott formátumot (ami a megjelenítő ágens számára
okozhat nehézségeket). Az is előfordulhat viszont, hogy a megjelenítő ágens
készítői hibáznak, vagy kihagynak bizonyos részleteket a formátum sajátosságainak
programba való ágyazásánál.
Ezekre az esetleges korlátokra a következőképpen készül fel a szabályozás:
- Az UAAG10 előírásai előfeltételezik a WCAG10 "hacsak az ágens" kitételekeinek
figyelembevételét. Ezek a kitételek a közreadókra érvényes megszorításokat
tartalmaznak, melyek segítségével figyelmen kívül hagyhatók az adott megjelenítő
programok bizonyos hibái.
- Az UAAG 10 számos javítási mechanizmust ír
elő (pl.2.7 és
2.10 pont) arra az esetre, ha a megjelenítendő tartalom nem felel meg a WCAG 1.0 elveinek. Ezen felül további előírások utasítanak arra, hogy az ágensek felkészüljenek számos olyan, széles körben elterjedt közzétételi gyakorlatra, melyet a szabványok kifejezetten nem ajánlanak, mert korlátozhatják a hozzáférést és a használhatóságot (pl. a HTML-keretek bizonyos használati módjai).
- A feljebb említett javítási gyakorlatot megkövetelő pontoktól eltekintve, a UAAG 1.0 csak
olyan jellemzők kezelését
várja el az ágensektől, melyek felismerhetők
pusztán a protokollok és formátumok segítségével. Az ágensnek nem kell tisztában
lennie például azzal, hogy a szerző világosan fogalmazta-e meg a gondolatait
(WCAG 1.0 14.1 pont). A egyes pontok alkalmazásáról
szóló részben olvasható több arról, hogy pontosan mit kell észrevennie az
ágenseknek.
A Web Accessibility Initiative
számos további, a web használhatóságát
elősegítő forrást és oktatási anyagot tett közzé.
Dokumentumok állnak rendelkezésre a használhatóságra kidolgozott irányvonalakról,
megtalálható a WAI dokumentumok angolból való fordításaira mutató hivatkozások
listája, információ speciális web-ágensekről és eszközökről, oktatóanyagok
és sok egyéb.
Megjegyzés: A Web Accessibility Initiative jelenleg a "Web Content Accessibility Guidelines" és az "Authoring
Tool Accessibility Guidelines"
újabb változatán dolgozik (Ford. megj.-.: a WCAG
2.0 elkészült, de státusza még mindig "Draft"). A Munkacsoport
figyelemmel kíséri a két dokumentum változásait. A UAAG 1.0 azonban csak az WCAG 1.0-ra
és az ATAG 1.0-ra hivatkozik, melyek
továbbra is hozzáférhetőek lesznek, változatlan formában.
Ez a dokumentum kifejezetten olyan alkalmazások használhatóságát hivatott
elősegíteni, melyek képesek multimédiás anyagok kezelésére, és az alábbi infrastruktúra-típusban
működnek (főleg személyi számítógépeken):
- A működési környezet feltételezi a billentyűzet (vagy annak megfelelő eszköz)
jelenlétét.
- A működési környezet lehetővé teszi kisegítő technológiai eszközök használatát,
melyek képesek együttműködni az ágenssel.
A megcélzott ágensek az átlag felhasználóknak szánt programok, melyek bárki
számára hozzáférhető, közhasznú tartalom megjelenítésére használnak, általános
működési feltételek között.
Más típusú alkalmazások megfelelését sem zárja ki, de nagyon
valószínűtlen, hogy eltérő környezetben (pl. kézi számítógépen vagy
webterminálokon) futó ágensek megfelelnének bizonyos elvárásoknak (mint pl.
bizonyos API-felületek alkalmazása). A Munkacsoport a jövőben esetleg kidolgozhat
előírásokat például a kézi számítógépeken futó programokra is.
Ebben a dokumentumban közvetlenül nem érintett technológiák (pl. a braille
megjelenítők) létfontosságúak lehetnek bizonyos fogyatékkal élő felhasználók
számára. Tény azonban, hogy annak lehetősége, hogy a megfeleltetendő ágensek
együttműködhessenek a kisegítő eszközökkel, azon eszközök fejlesztőinek együttműködő-készségétől
függ, azaz attól, hogy mennyiben hajlandók egységes előírásokat és elterjedt
módszereket alkalmazni az ágensekkel való kommunikáció biztosításához.
Egy megfeleltetendő ágens több együttműködő komponens
összességét jelentheti, például: web-böngésző, multimédia-lejátszó, számos plug-in,
az operációs rendszer által biztosított kiegészítők és segédprogramok, valamint
a szoftverrel együtt terjesztett, vagy weben elérhető dokumentáció. Ezek az
ágensek futhatnak a felhasználó számítógépén vagy szerveren. A megfeleltetendő
ágens részei lehetnek továbbá az operációs rendszer kisegítő technológiai eszközei
és segédalkalmazásai. A megfeleléshez semmiféle korlátozás nem áll fenn a lehetséges
komponensek számára nézve.
Ez nem jelenti azt, hogy bármely, a webes alkalmazás részének tekintett komponensnek
eleget kell tenni minden egyes előírásnak; bizonyos előírásoknak nincsen jelentősége
bizonyos összetevőkre nézve. Például, ha egy bizonyos komponens nem rendelkezik
felhasználói felülettel, akkor annak elbírálásakor értelemszerűleg nem kell
a felhasználói felületre vonatkozó előírásokkal foglalkozni. Ha azonban van
felhasználói felülete, akkor azok az előírások figyelembe veendők, a komponensre
nézve is. A megfelelőség mindig az ágens egészére nézve áll fenn.
A Munkacsoport azt ajánlja a
fejlesztőknek, hogy a megfogalmazott előírásoknak való megfelelés érdekében
vegyék át a működési környezet használhatóságot megkönnyítő
megoldásait. Ha egy rendszerkörnyezetből kölcsönzött elem (pl. az operációs
rendszer hangbeállításokat vezérlő panele, a kezelőfelülettel együtt)
segítségével felel meg az ágens az előírásoknak, akkor azt az elemet az
elbírálás szempontjából az ágens részének kell tekinteni.
Ezzel kapcsolatban további információ a többféle
rendszerkörnyezetben futtatható ágensek megfeleltetéséről szóló
fejezetben található.
Nagyon változó, hogy a felhasználók - mind a fogyatékkal, mind az anélkül élők
- milyen körülmények között, milyen hardveres és szoftveres felkészültséggel
használják az Internetet. A fogyatékkal élők közül van aki
- Nem lát, hall, vagy képtelen beszélni, illetve mozogni.
- Egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán képes információt befogadni, elolvasni
és feldolgozni.
- Nem képes billentyűzet vagy egér használatára, illetve nem rendelkezik
ezekkel az eszközökkel.
Ez a dokumentum nem írhatja elő, hogy az ágensek felkészüljenek az összes
ismert nehézségre. Az alábbi esetekre nem terjednek ki az itt megfogalmazott
előírások:
- Beviteli csatornák
- Az irányelvek csak a billentyűzet, egér és hang útján történő beviteli modalitásokra
vannak tekintettel. A hangbevitel számos pontnál az általános beviteli követelmények
részeként kerül említésre (pl. a 7. és
11. Irányelv pontjaiban), de ezen kívül önállóan
nem kerül terítékre a hang útján történő vezérlés vagy navigáció).
- Megjegyzés: A Munkacsoport a jövőben
együttműködést tervez a Voice Browser Activity
és a Multimodal Interaction
Activity-vel a hangbevitel és a mesterséges beszéd webes visszaadásának szabályozására.
- Kimeneti csatornák
- Ez a dokumentum nem tartalmaz a Braille megjelenítésre vonatkozó előírásokat.
Bizonyos előírások kifejezetten a grafikus megjelenítésre vonatkoznak, mások
kifejezetten hangzó vagy mesterséges beszéd formájában visszaadott tartalomra.
A beszéd útján való megjelenítésre vonatkozó előírásokat a 4.9-4.13 pontok fogalmazzák meg. Az előírások többsége
azonban kellően általános ahhoz, hogy többféle megjelenítési módra vonatkozhasson,
tehát akár a Braille-ra is. Az ágensek a grafikus és audió/beszéd kimeneti
megoldások kombinációjának támogatásával felelnek meg az előírásoknak, erről
bővebben ld. a tartalomtípus-jelölők című részt.
- Nem szöveges tartalom mérete és színe
- Az irányelvek egyes pontjai előírják, hogy a felhasználó mindig beállíthassa
a vizuális megjelenítésű szöveges tartalom betűméretét és színét (4.1 és
4.3 pont). A nem-szöveges
tartalom (pl. képek) színeinek és méreteinek állítási lehetőségeivel
azonban nem foglalkozik.
- Megjegyzés: Az átméretező eljárások alkalmazása azonban része lehet
más szabályozásoknak (pl. Scalable Vector Graphics [SVG]).
- Háttérkép-interferencia
- A 3.1 pont értelmében módot kell adni a felhasználónak
arra, hogy letiltsa a háttérképek megjelenítését, de ez a szabályozás nem
terjed ki a többrétegű megjelenítésre.
- A kezelőfelület minden elemének felhasználói beállítása
- Ez a dokumentum különbséget tesz az ágens felhasználói
felülete, illetve a felület tartalom részét képező elemei között. Bizonyos pontok (pl.
az 5. Irányelvben) a tartalom által meghatározott megjelenítés és eljárások
teljes körű beállítási lehetőségeit írják elő. Az előírások azonban nem mindig
határozzák meg hasonló beállítási lehetőségek biztosítását kifejezetten az
ágens felhasználói felületére nézve. Ugyanakkor a szoftver üzemeltethetőségére
vonatkozó rendelkezések követése kötelező előírás (ld. a7.3 pontot). A Munkacsoport feltételezi, hogy ezek a szoftverüzemeltetésre
vonatkozó irányelvek magukban foglalják a kezelői felület feletti felhasználói
felügyeletre vonatkozó előírásokat.
- Megjegyzés: Sokkal nehezebb megkülönböztetni a tartalmat a kezelőfelület
részeitől, ha mindkettő hang formájában jelenik meg, egyetlen, időbeli kiterjedéssel,
mint ha mindkettő vizuális megjelenésű, két, térbeli dimenzióval. Éppen ezért,
a Munkacsoport az audiókimenetet vagy beszédszintetizátort
tartalmazó ágensek fejlesztőinek azt javasolja, hogy mind a tartalomra, mind
az ágens komponenseire nézve tekintsék kötelező érvényűnek ezen dokumentumban
megfogalmazott előírásokat.
- Időparaméterek
- Egyes előírások az időparaméterek befolyásolhatóságát írják elő (ld. a 2.4,
4.4,
4.5 és 4.9 pontokat). Ezek az előírások az
ágens által felismerhető és irányítható időparaméterekre vonatkoznak. Nincsen
előírás a szerver által irányított időparaméterekre nézve.
- Digitális jogkezelés
- A Munkacsoport tisztában van azzal, hogy a digitális
jogkezelés terén sok a további tennivaló, mivel ez a kérdés befolyásolja a
hozzáférhetőséget is. A digitális jogkezelés a web-forrásokkal kapcsolatos
szerzői jogi megkötések leírásának, valamint esetleges érvényre juttatásának
módozatait jelenti.
Megjegyzés: Lehetséges, hogy a Munkacsoport a jövőben ezeket és egyéb területeket
is beépíti az UAAG következő változatába. Bár a fentebb felsorolt szempontok
jelenleg nem képezik a szabályozás részét, az UAWG tanácsolja a fejlesztés során
azok figyelembevételét.
A dokumentum egyik célkitűzése, hogy a megfogalmazott előírások összhangban
álljanak minden bevált szoftverfejlesztési gyakorlattal. Ugyanakkor a
szerzőknek szándéka a szoftvertervezés átfogó útmutatójának megalkotása. A
felhasználói felületek kialakításának általános kérdései például messze
meghaladják ezeknek az irányelveknek a hatáskörét, ugyanakkor egyes,
kezelőfelülettel kapcsolatos előírások helyet kaptak a szabályozásban, mert
fontosak a hozzáférhetőség szempontjából. A Módszertani dokumentumban
[UAAG10-TECHS] számos hivatkozás található általános szoftverfejlesztési
és platformspecifikus hozzáférhetőségi irányelvekre (ld. főként a checkpoint 7.3). Fogyatékkal élő felhasználók bevonása
a fejlesztésbe és tesztelésbe az esetek többségében a program használhatóságának
javára válik.
Az irányelvek szempontjából az egyéb szabványoknak való megfelelés a
használhatóság jele. Minél több előírásnak felelnek meg az ágensek, annál
egyszerűbb a kisegítő technológiai eszközök kifejlesztése, és annál könnyebb a
beépített használhatóságot elősegítő funkciók alkalmazása.
Az irányelvek időnként kötelező jelleggel írják elő egyes olyan
használhatóságot elősegítő jellemzők alkalmazását, melyeket egyéb dokumentumok
csak ajánlanak.
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy A UAAG 1.0 előírásai ellentmondásban állnak
egyéb szabályozások követelményeivel. Ilyenkor a fejlesztőknek kell mérlegelni a
hozzáférhetőség függvényében az ellentmondó szabályozások közötti döntéskor.
A telepítés mind a hozzáférhetőség, mind az általános használhatóság
szempontjából lényeges tényező. Az olyan környezetekben, ahol a felhasználó
telepítheti az ágenseket, fontos, hogy végrehathatók legyenek a telepítési és
frissítési eljárások. Ezen kívül ajánlatos, hogy a telepítési folyamat során a
jelen dokumentumnak való megfeleléshez szükséges összes komponens (pl plug-in-ek) elérhető
legyen, mivel minél több összetevőt kell külön telepíteni, annál nagyobb a hiba
lehetősége.
Az irányelveknek nincsen a telepítési folyamatok elérhetőségére vonatkozó
ellenőrző pontja. Mivel ez a dokumentum a telepítést a szoftver-használat
részeként kezeli, annak különböző aspektusait (pl. kezelőfelület, dokumentáció
és a működési környezet megoldásai)
együttesen lefedik az ellenőrző pontok.
Egyes előírások biztonsági kérdéseket vethetnek fel, mint például az API-felületeken
való kommunikáció, vagy a tartalomhoz és a kezelőfelület vezérlőelemeihez való
írás- és olvasásjogú hozzáférés igénye. A dokumentum feltételezi, hogy az ágensek
minden előírt jellemzője egy mögöttes biztonsági architektúrára épül rá. Ebből
következik, hogy hacsak az ellenőrző pont külön nem említi (mint pl. a 6.5 pont), az előírásoktól való eltérés biztonsági okokra való hivatkozással
nem elfogadható.
A fejlesztés során kell ügyelni arra, hogy az ágensek képesek legyenek kommunikálni
megbízható kisegítő technológiai eszközökkel. Az ágens felhasználói felületén
keresztül elérhető érzékeny információt szintén továbbítani kell a kisegítő
technológiai eszközök felé, a lehető legbiztonságosabb módon. Ha a felhasználó
például jelszót gépel be az ágens kezelőfelületén, akkor az ne a helyettesítő
karaktereket (pl. csillagokat) küldje tovább az API-felület felé, hanem a tényleges
jelszót, megfelelően rejtjelezve.
Az ágensek működésének biztonsági jellemzői ugyanakkor nagymértékben függhetnek
a felhasználási környezettől. A jelszavak csillag-karakterekkel való elrejtése
például csak akkor fontos, ha az illető mások jelenlétében gépeli be az információt.
Ugyanígy, a jelszavak mesterséges beszéddel való visszaadása nem tanácsos mások
előtt, de nem jelent problémát, ha a felhasználó például fejhallgatót visel
ilyenkor. A biztonsággal kapcsolatos kérdésekről a következő két dokumentumban
olvasható több: "XML-Signature Syntax and Processing" ("XML Aláírás-szintaxis
és -feldolgozás") [XMLDSIG] and "XML Encryption
Syntax and Processing" ("XML Rejtjel-szintaxis és -feldolgozás")
[XMLENC].
Az előírások nagy súlyt fektetnek arra, hogy a felhasználók - főként a fogyatékkal
élők - minél több ponton befolyásolhassák a web-böngészés körülményeit. Erre
nézve célravezető módszer lehet például az időzítés egyéni szabályozhatósága,
a beállíthatóság, eszközfüggetlenség, technológiai átjárhatóság, a grafikus
és hangzó kimenet közvetlen támogatása és a dokumentált konvenciók alkalmazása.
Ezzel bővebben a 2. fejezet foglalkozik.
A szabályozás hangsúlyt fektet továbbá a dokumentum-előállítók preferenciáira
és a szabványok alkalmazására. Bizonyos szerkesztői preferenciákat azonban mellőzni
kell, ha azok által a tartalom hozzáférhetetlenné válna.
A szabályozás elvárja a felhasználói beavatkozás lehetőségét számos, általában
automatikus eseményre nézve. Szükség van például olyan beállítási lehetőségre,
mely megakadályozza kimeneti ablak automatikus megnyílását (5.3 pont), vagy például az űrlap-küldést csak falhasználói jóváhagyás után
engedi (5.5 pont). Ezek a manuális beállítási
lehetőségek fontosak lehetnek egyes fogyatékkal élők számára, mivel az automatikus
események zavart vagy navigációs problémákat okozhatnak.
A dokumentum a fogyatékosság több formájára is tekintettel van, részben mivel
egyetlen embert is több tekintetben jellemezhet korlátozottság. Időnként úgy
tűnhet, hogy bizonyos előírások ellentmondanak egymásnak. A mozgáskorlátozottaknak
például hasznosak az automatikusan bekövetkező események (mert kevesebb mozgással
jár a munka), míg a kogníciós zavarokban szenvedőknek hátrányt jelentenek (mert
esetleg nem követhetők számukra). Így a dokumentum számos előírása annak biztosítékaként
tekinti a beállítási lehetőségeket, hogy egyes felhasználók munkájának elősegítésére
irányuló jellemzők ne korlátozzák a hozzáférést más felhasználók számára. Továbbá,
mivel az alapértelmezett értékek hasznosak lehetnek egyesek számára, de korlátozók
másoknak, előírás az alapértelmezett értékek befolyásolhatósága is. Előfordulhat
végső soron még az is, hogy egyes, itt előírt jellemzők nem működnek, vagy bizonyos
tartalmak esetében korlátozzák annak elérhetőségét. Ilyenkor lehetőséget kell
biztosítani az adott jellemző mellőzésére.
Hogy a beállítási lehetőségek sokasága ne menjen a használhatóság rovására,
előírások születtek a hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők beállításainak és
dokumentációjának egyszerűsítésére (12. Irányelvek).
Az előírások több tekintetben követelnek független működést:
- Beviteli és kimeneti eszközök. Egyes elvek az alapvető eszközfüggetlenség
elősegítésére irányulnak, mások kifejezetten a kiegészítő beviteli és kimeneti
funkciókat biztosító kisegítő technológiai eszközökkel való együttműködésére.
- Térbeli függetlenség. Nem mindenki tud hatékonyan mozogni egy kétdimenziós
vizuális felületen (pl. akinek nincsen egere), sőt lehet, hogy egydimenziós
kimenetre van szorulva (pl. a csak hangzó kimenettel dolgozó felhasználók).
- Időbeli függetlenség. Az időben változó, vagy időérzékeny tartalom kezelése
nehézségeket okozhat (pl. a fizikai vagy kogníciós fogyatékossággal küzdőknek).
A fogyatékkal élők igényeinek figyelembevétele hasznára válhat szélesebb
felhasználói köröknek is. Lehet például, hogy egyes, fogyaték nélkül élő felhasználók:
- csak karakteres vagy kisméretű képernyővel rendelkeznek, vagy lassú az Internet-kapcsolatuk
(pl. mobiltelefonos böngészőnél). A vakok és csökkentlátók érdekeit szolgáló
jellemzők ezekben az esetekben is hasznosak.
- olyan helyzetben dolgoznak, ahol szemük, fülük vagy kezük nem szabad, illetve
interferencia korlátozza azokat (pl. utazás közben vannak, illetve zajos környezetben
tartózkodnak). Itt célszerűnek bizonyulhatnak a hallás-, látás-, vagy mozgáskorlátozottság
okán egér vagy billentyűzet használatára képtelen felhasználókra való tekintettel
felvett előírások.
- nem beszélik folyékonyan a tartalom természetes nyelvét. Számukra előnyt
jelenthetnek a tartalmat vizuálisan megjelenítő szöveges
helyettesítők, melyek a halláskárosultakra való tekintettel előírásosak.
A Munkacsoport reményei szerint az előírásnak megfelelő szoftverek rugalmasabbak,
kezelhetőbbek, fejlődőképesebbek lesznek és általában használhatóbb eszközöknek
tekinthetők. Az olyan ágens-architektúra például, mely programszintű elérést
biztosít a tartalomhoz és a kezelőfelülethez,
elősegíti a program modularitását és újrafelhasználását, és lehetővé teszik
az együttműködést nemcsak a kisegítő technológiai eszközökkel, hanem scripting
alkalmazásokkal és automatikus tesztmotorokkal.
A dokumentum 12 pontja általános irányelveket fogalmaz meg a webes ágensek
fejlesztéséhez. Minden irányelv tartalmazza
- az irányelv sorszámát
- az irányelv címét (Informatív)
- némileg bővebb leírást arról, hogy mire irányul az elv (Informatív)
- az irányelv indokolását és azon felhasználói csoportok
felsorolását, melyeknek javára válik az irányelv betartása (Informatív)
- az ellenőrző pontok meghatározását. Ezek listája esetenként osztódhat
az összefüggő pontok csoportjaira. Például két részre oszthatjuk a listát, "a
vizuálisan megjelenített szöveget érintő pontok" és "a hangzóanyag hangerő-szabályozását
érintő pontok" csoportjaira. Az egyes csoportokon belül az egyes pontokat prioritási
sorrendben rendezzük el, azaz az "1" a "2" prioritás elé
kerül. Adott irányelven belül a pontok csoportosítása és sorrendje nincsen kihatással
a megfelelésre.
Minden ellenőrző pont az alább következő részekből áll. Egyes részek normatívak (a megfeleléshez előírtak), mások
pusztán informatívak.
- Az ellenőrző pont sorszáma
- Az ellenőrző pont címe. A cím
nem előírás, inkább hasznos, mert az olvasók ezáltal gyorsan felidézhetik
a pontban előírtakat. (Informatív)
- Az ellenőrző pont prioritása (Normatív)
- Hivatkozás a Módszertani dokumentum [UAAG10-TECHS] vonatkozó részére, ahol az adott ponttal kapcsolatban
található további információ: indoklás, az előírás előnyeit élvező felhasználói
csoportok felsorolása, megvalósítási technikák, hivatkozások, stb. (Informatív)
- Az ellenőrző pont rendelkezéseinek pontokba szedett listája, mely a tulajdonképpeni
előírásokat tartalmazza. Ezeknek az előírásoknak kell eleget tenni a megfeleléshez.
(Normatív)
- Az ellenőrző pont egyes rendelkezéseinek vagy egészének való megfelelés
elfogadható módszerei. (Normatív, ha fel van tüntetve)
- Hatókör és kivételek. Ezek
a pontosító megállapítások fejtik ki, hogy a pont mire nézve kötelező (hatókör)
és mire nézve nem (kivétel). A hatókör időnként csupán emlékeztető a megfeleléshez
szükséges részletekről.
- Ha például nem világos, hogy adott pont csak tartalomra, csak az ágens felhasználói felületére,
vagy mindkettőre vonatkozó megszorításokat tartalmaz, akkor a megfelelési
típusjelölője itt fel lesz tüntetve. Ld. a tartalomra,
ágensre és mindkettőre együttesen vonatkozó előírásokról szóló
részt.
- Csak a megfelelési típusjelölővel ellátott
pontok hagyhatók el adott megfelelési profilból.
A megfelelési profilokról szóló részben olvasható, hogyan
felelhet meg egy ágens ennek a szabályozásnak, anélkül, hogy teljesítené
az összes pontot.
(Normatív, ha szerepel)
- A ponttal kapcsolatos megjegyzések (mindig a "Megjegyzés" szó után), melyek pontosítják a
rendelkezések hatáskörét, bővebb magyarázatot, példákat , hivatkozásokat és
egyéb kiegészítéseket tartalmaznak. (Informatív, ha szerepel)
Első olvasásánál célszerű a pontok kontextusának tanulmányozása, tehát pl. az
irányelv bevezetője, a környező pontok (mivel azok tartalmilag általában
összefüggnek), valamint a Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] található technikai
részletek. A pontok ellenőrző listája [UAAG10-CHECKLIST] szintén hasznos (pl.
egy ágens megfelelésének elbírálásakor), de nem biztosít rálátást az
összefüggésekre.
Az irányelvek egyes pontjai általában technológia-függetlenek, tehát
érvényesek számos meglévő és esetleg jövőben megjelenő technikai megoldásra. A
Módszertani dokumentum [UAAG10-TECHS] fontos forrás arra nézve, hogy az előírások hogyan
alkalmazhatók a HTML, CSS, SMIL és SVG technológiákra, illetve az egyes
rendszerkörnyezetekre.
Minden egyes pont a megfeleléshez
szükséges elvárás-szint "minimum"-át határozza meg. A megkövetelteken felül
természetesen mindig beépíthetők további, a hozzáférést megkönnyítő jellemzők.
Bizonyos esetekben egyszerűbb (vagy célszerűbb) egy általánosabb funkciójú elem
beépítése, mint külön minden előírt funkcióhoz külön jellemző létrehozása.
Például a tagolt nézet, melyben lekérhetők az egyes tartalomrészek
tulajdonságai, több szempontból is hasznos lehet a munkához és az irányelvek
több pontjának való megfelelésben van szerepe.
Bizonyos előírások az átlagosnál nagyobb kihatással bírnak az ágensek
kialakítására. Az 1.1 pont billentyűzettel
kapcsolatos elvárásai pl. befolyásolják a bevitellel kapcsolatos összes
előírást: minden bevitelre vonatkozó előírásnak teljesülnie kell billentyűzet
útján. Miután az 1.1 pont megfogalmazása részletező, a többi pont már rövidebben
mondhatja el ugyanazt, fogalmazhat például így: "Legyen beállítható...", míg az
1.1 pont pontosabban így fogalmaz: "Legyen
beállítható a billentyűzet segítségével..."
A pontokon belül minden egyes rendelkezés általában csak egy előírást
tartalmaz. Némelyek azonban több előírást is megfogalmazhatnak, ha azok
hangsúlyozottan szoros kapcsolatban állnak egymással. A 4.4 pont előírásai például mind hanganyagra, mind
animációra vonatkoznak, mert olyan jellegzetességről szólnak, mely minden,
időben folytonosan változó tartalomtípusnak sajátja. Ha egy ponton belüli
rendelkezés egynél több előírást tartalmaz, akkor előfordulhat, hogy adott megfelelési profil szempontjából nem mindegyik
fontos, erre nézve a megfelelési profil
összeállításáról szóló részben található példa.
Az irányelvek összes pontjához prioritás-érték társul, mely azt jelöli, hogy
a pont tartalma mennyire fontos a fogyatékkal élők számára.
- 1. prioritás (P1)
- Ha az ágens nem felel meg ennek a pontnak, akkor egyes felhasználói csoportok
képtelenek lesznek azzal használni a webes tartalmat. Az adott pontnak való
megfelelés alapfeltétel ahhoz, hogy egyes csoportok számára lehetővé váljon
a web használata.
- 2. prioritás (P2)
- Ha az ágens nem felel meg ennek a pontnak, akkor egyes felhasználói csoportok
számára nehézkes lesz azzal a web használata. Ha megfelel a pontnak, akkor egyes
csoportok számára jelentősen megkönnyíti a web használatát.
- 3. prioritás (P3)
- Ha az ágens megfelel ennek a pontnak, akkor egyes felhasználói csoportok
számára sokkal könnyebbé válik azzal a web használata.
Az egyik lehetséges megfelelési mechanizmus a prioritás-értékek
figyelembevételével leválogatott előírás-listákhoz való igazodás. További
információért ld. a megfelelési szintekről
szóló részt.
Biztosítsuk, hogy a felhasználó működtethesse az ágens
(és a megjelenített tartalom) összes funkcióját
különböző beviteli és kimeneti eszközök útján.
Mivel a használt beviteli és kimeneti eszközök igen sokfélék lehetnek, a fejlesztőknek
redundáns felhasználói felületeket kell tervezniük. A felhasználó többféle beviteli
eszközzel dolgozhat a kezelőfelületen (pl. billentyűzet,
egér, vagy hangbevitel), és többféle kimeneti mód lehetséges (grafikus vagy
braille megjelenítés, beszéd).
Bár ellentmondásosnak tűnhet, a felület billentyűzet útján való teljes körű
működtetésének biztosítása fontos az ágens eszközfüggetlenségéhez. Amellett,
hogy a legtöbb rendszerkörnyezet magában foglalja valamiféle billentyűzet
működtetését, számos egyéb indok sorolható fel:
- Egyes felhasználók (például vakok vagy mozgáskorlátozottak) számára
nehézséget okozhat az ágens egérrel való kezelése, mivel ez azzal jár, hogy
az eszköz pozícióját kétdimenziós vizuális térben
kell követni. A billentyűzet használata általában kevesebb érzékelési/motorikus
nehézséget támaszt.
- Egyes kisegítő technológiai eszközök, melyek többféle kimeneti
és beviteli konfigurációt biztosítanak, billentyűzet API-felületek segítségével kommunikálnak az ágensekkel
(ld. a 6.7. pontot). Azon felhasználók, akik nem
használ(hat)nak egeret, működtethetik a felhasználói felületet a billentyűzettel,
hangbevitellel, head wand-dal, érintőképernyővel, vagy egyéb eszközök
alkalmazásával.
Ez a dokumentum - bár csak a billentyűzettel való működést írja elő a megfelelőség feltételeként - hangsúlyt fektet a beviteli
eszköz szabad megválasztására, azaz lehetővé teszi, hogy az egér vagy hangbemenet
teljes körű támogatására nézve is alkotható legyen megfelelési nyilatkozat.
A kimeneti eszköz szabad megválasztásának érdekében a dokumentum előírja,
hogy a felhasználói felület szöveges üzeneteket alkalmazzon a felhasználóval
való kommunikáció során, mivel a szöveg megjeleníthető vizuálisan, közölhető
beszédszintetizátor útján vagy Braille írással is.
A 6. irányelv API-felületekre vonatkozó
előírásai szintén az eszközfüggetlenség elősegítése érdekében követelik meg a
kommunikációt egyéb szoftverekkel, ezek között kisegítő
technológiai eszközökkel.
1.1 Teljes körű billentyűzetes elérés (P1)
- Biztosítsuk, hogy a felhasználó kizárólag billentyűzet útján is képes
legyen működtetni az ágens által felajánlott összes funkciót, mely elérhető a
felhasználói felületről.
Megjegyzés: Biztosítsuk például, hogy a felhasználó kezelhesse a működtethető elemeket, alkalmazhasson kijelölést,
válthasson kimenetet, konfigurálhassa az ágenst, hozzáférhessen a
dokumentációhoz, telepíthesse az ágenst és használhassa a felhasználói felület vezérlőelemeit, pusztán a
billentyűzet használatával.
Az ágensek általában támogatják a billentyűzet-vezérlés alábbi három
típusát:
- Közvetlen (azaz például az "F1" gyorsbillentyű megnyitja a "súgó"
menüpontot; ld. a 11.4 pontot a
gyorsbillentyűvel kapcsolatos megkötésekről),
- Lépésenkénti (pl. navigáció lenyíló menükben), valamint
- Térbeli (pl. mikor kétdimenziós vizuális térben
mozgatjuk az egérkurzort a billentyűzet segítségével és ezzel bitképet manipulálunk).
Ajánlatos, hogy az ágensek támogassák a direkt és lépésenkénti
billentyűzet-műveleteket minden funkcióhoz. Ezen kívül megfelelhetnek ennek a
pontnak azáltal, ha egyidejűleg biztosítanak billentyűzettel működtethető vezérlőelemeket (például billentyűzettel
működtethető nyomtatási menüt vagy beállításokat) a felhasználói felületen, és
közvetlen gyorsbillentyűket (pl. az adott oldal kinyomtatására).
A megfelelés érdekében megcélozható
továbbá az egér és/vagy hangbevitel útján való irányíthatóság. Ld. a beviteli csatorna-jelölőkről szóló fejezetet.
1.2 Eseménykezelők aktiválása (P1)
- Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó pusztán a
billentyűzet segítségével is aktiválhassa az összes
beviteli eszközhöz társított eseménykezelőt, melyek a
tartalmi fókusz
által kiemelt elemhez kapcsolódnak.
- Ezen pont egyes számú előírásának való megfeleléshez
lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó egyidejűleg aktiválhassa az összes eseménykezelőt,
melyek egy beviteli eszköz adott eseménytípusát irányítják. Azaz ha például
10 kezelő kapcsolódik az
onmousedown
eseménytípushoz, akkor a felhasználónak lehetővé kell tenni, hogy
mind a tizet egyidejűleg aktiválhassa, akár csak a billentyűzet használatával.
- Az irányelv első kikötése vonatkozik minden
eseménykezelőre attól függetlenül, hogy az adott esemény milyen beviteli
eszközhöz - billentyűzet, egér vagy hangbevitel - kapcsolódik.
- Az ágensnek csak olyan sorrendben kell aktiválni az
eseménykezelőket, ahogy a vonatkozó eszköz működése azt megkívánja (pl. "mouse
down-drag-mouse up" sorrendben).
- Ezek az előírások minden kifejezetten adott
eseményhez társított beviteli eseménykezelőre vonatkoznak,
függetlenül a megfeleltetendő beviteli
csatornától. Tegyük fel például, hogy adott
elemnél található egy kifejezetten "egér" eseményekkel társított eseménykezelő.
Ha az ágens csak a billentyűzettel való bevitelre nézve célozza meg az előírásoknak való
megfelelést (egérre pedig nem), ennek a pontnak értelmében az
egér-eseménykezelő aktiválását billentyűzet segítségével akkor is lehetővé kell
tenni.
- Ez a pont és az checkpoint 1.1
pont kölcsönösen kizárják egymást, mivel ez a pont elhagyható adott megfelelési
profilból, míg a billentyűzetre vonatkozó előírások semmiképp sem.
- Megfelelési típus-jelölő: Esemény
Megjegyzés: Ld. a 9. irányelvet a fókuszt érintő előírásokkal kapcsolatban
1.3 Szöveges felhasználói üzenetek (P1)
- Legyen szöveges megfelelője
minden egyes üzenetnek (figyelmeztetés, felszólítás vagy tájékoztatás), mely az ágens felhasználói felületének
részét képező nem-szöveges elem.
Megjegyzés: Ha például hangjelzés hívja fel a
felhasználó figyelmét adott eseményre, akkor az állapotsoron egyidejűleg
megjelenő szöveges üzenet elég a pontnak való megfeleléshez. A 6.5 pont értelmében minden
üzenet szöveges megfelelője elérhető kell hogy legyen API-felületen keresztül. A kezelői felület
változásaival kapcsolatos programszintű tájékoztatásokkal kapcsolatban ld.
a 6.6 pontot.
Biztosítsuk, hogy a felhasználók elérjék a tartalom egészét, különösen a feltételes tartalmat,
melynek célja főleg az, hogy az adott tartalom teljesítse a Web Content
Accessibility Guidelines 1.0 (Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0) [WCAG10]
előírásait.
Ezen irányelv pontjai előírják, hogy az ágens lehetővé tegye a hozzáférést
a teljes tartalomhoz egymást kiegészítő mechanizmusok sorozatával, melyek közül
az egyik sikertelensége esetén a másik nyújt hozzáférést, más módon. A pontokban
a következő preferenciák öltenek testet:
- A hozzáférhetőség szempontjából egyformán fontos, hogy mind manuális mind
az automatikus kijelölés útján meghatározható legyen, hogy milyen feltételes
tartalom jelenítendő meg.
- A hozzáférhetőség biztosításához egyformán fontos a tartalomban való strukturált
navigáció, és a nem-strukturált hozzáférés.
- A formátum követelményeihez igazodó megjelenítés a javasolt, de szükség
lehet a szöveges tartalom forrásának megjelenítésére is (például felhasználói
oldalon jelentkező hibafeltételek, fogalmazási hibák, elégtelen specifikáció
miatt, vagy nem megfelelő ágens használata esetén). Lehetséges például, hogy
a keresett információ megtalálásához a felhasználónak ellenőriznie kell az
Egységes forrásazonosítókat (URI), esetleg a HTML-megjegyzéseket, az XML elemneveket
vagy a script jellemzőit.
- A hozzáférhetőséghez egyaránt fontos a megjelenítés beállíthatósága és vezérlése .
Az ágensnek például tekintettel kell lenni a megfelelő időkoordinációt biztosító
közreadói jelzésekre időben változó tartalom kezelésekor, de azt is lehetővé
kell tenni, hogy a felhasználó állítsa be az idő-intervallumokat, ha ez mégis
szükségesnek bizonyul.
A dokumentumok készítői használhatják a különböző szabványok által biztosított
feltételes tartalmi mechanizmusokat, hogy megfelelhessenek
a Web Content Accessibility Guidelines 1.0-nak [WCAG10]
("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0"). A feltételes
tartalomhoz való hozzáférés biztosítása minden felhasználói csoportnak
hasznára válik, mivel egyes felhasználók esetleg nem érik el a tartalom bizonyos
részeit technológiai korlátok miatt (pl. hordozható eszközön működő böngészőjük
nem jelenít meg grafikus elemeket), vagy konfigurációs értékek következtében
(pl. lassú Internet-hozzáféréssel rendelkeznek, ezért nem tudnak képeket vagy
filmfájlokat letölteni).
2.1 A vonatkozó előírásoknak megfelelően jelenítsük meg
a tartalmat. (P1)
-
1. A tartalom visszaadásakor legyünk
tekintettel az adott formátumra (pl. a jelölőnyelvre vagy stíluslap-nyelvre)
vonatkozó előírásokra.
- A megjelenítésre vonatkozó előírások elvárják az előállító igényei és
felhasználó igényei/lehetőségei közötti formátumfüggő egyeztetést is (pl. arra
nézve, hogy megjelenjen-e a HTML
alt
attribútumának tartalma, vagy hogy milyen
sorrendben jelenjenek meg a HTML beágyazott OBJECT
elemei,
az SMIL teszt attribútumai vagy CSS2 lépcsőzetes sorrendje).
- Ha bizonyos megjelenítési előírások ellentétben állnak az UAAG 1.0-ban megfogalmazottakkal,
a webes ágens figyelem kívül hagyhatja a másik szabályozást és azzal együtt
megfelelhet ennek a pontnak (további információért ld. a jelen dokumentum és
általános szoftver design irányelvek, valamint egyéb specifikációk közötti kapcsolatról
szóló fejezet vonatkozó részét).
- Az ágensnek nem kötelező az összes előfordulható szabványra nézve
megfelelni az előírásoknak (további információért ld. a megfelelési profilokról szóló részt).
- Ezen a pont előírásai kizárják a 2.6
pontban írtakat.
Megjegyzés: Ha egy, az előírásnak megfelelő ágens nem tud visszaadni
bizonyos tartalomtípust, lehetővé kell tennie, hogy a felhasználó olyan eljárást
válasszon, mellyel eléri az adott tartalmat (pl. másik ágenst indítson el, vagy
lemezre mentse a tartalmat).
2.2 Biztosítsunk szöveges nézetet (P1)
- Szövegformátumban létrehozott tartalomnál biztosítsuk a szöveg forrását megjelenítő nézetet.
- Ezen pont értelmezési körében a szövegformátum:
- bármely objektum (hordozótól függetlenül), melyet a "text" Internet média
típus (IMT) jellemez (pl. "text/plain", "text/html", vagy "text/"), a RFC
2046 [RFC2046] 4.1 fejezete alapján vagy
- bármely objektum (hordozótól függetlenül), mely a jellemző Internet média
típus alapján XML dokumentumnak (az [XML]-szabvány 2. fejezetében lévő meghatározás
alapján), vagy SGML alkalmazásnak minősül. Ld. továbbá az "XML médiatípusok"-ban meghatározottakat [RFC3023].
- Az alkalmazásnak csak olyan formátumokra nézve kötelező a megfelelés, melyeket
a megfelelési nyilatkozat említ. Ezzel kapcsolatban
ld. a megfelelési profilokról szóló részt. Ugyanakkor,
ajánlatos minden alkalmazott szöveges formátum esetén biztosítani a szöveges
nézetet.
2.3 A feltételes tartalom megjelenítése (P1)
- Beállítások útján legyen elérhető,
hogy "C" meg nem jelenített feltételes
tartalom teljességében hozzáférhető legyen.
- Ha adott szabvány nem rendelkezik külön a feltételes tartalomról, akkor a következő módon
kell eljárni:
- Tegyük fel, hogy "C" a "D" tartalom összegzése,
címe, változata, leírása vagy kifejtése. Ez esetben az alábbiak közül legalább
egy megoldásnak meg kell valósulnia:
- (1a) "C" megjelenítése "D" helyett
- (2a) "C" megjelenítése "D" mellett
- (3a) "C" eléréséhez azt "D"-ből kell lekérni. Ebben az esetben az ágensnek minden
egyes elemnél fel kell hívnia a figyelmet "C" létezésére (hogy a felhasználó
megkereshesse azt); valamint
- (4a) "D"-ben található hivatkozást
követve lehessen eljutni "C"-hez.
- Egyéb esetben az alábbi megoldások közül lehet választani:
- (1b) "C" helyett térkitöltőt kell megjeleníteni,
és lehetővé tenni, hogy igény szerint megtekinthető legyen az eredetileg oda
szánt tartalmi elem is.
- (2b) "C"-t külön lekérés által lehet elérni (pl. ha a felhasználó adott elem
attribútumaira kíváncsi). Ebben az esetben az
ágensnek minden egyes elemnél fel kell hívnia a figyelmet "C" létezésére; illetve
- (3b) hivatkozást követve lehessen eljutni "C"-hez.
- Ezen irányelv első pontjának teljesítéséhez használható például olyan
kétértékű beállítási lehetőség, mely az első és a második pontban leírt két
eljárásmód között vált.
- A második pont teljesülhet azáltal is, hogy az ágens hozzáférést biztosít
külön minden egyes elemhez (például a felhasználó külön lekérheti az egyes
elemeket), illetve az összeshez egyidejűleg (pl. olyan beállítási lehetőség
felajánlásával, mely előírja, hogy a feltételes tartalom mindig jelenjen
meg).
- A második pontban előírtakkal kapcsolatosan, a térkitöltőkkel helyettesített tartalom megjelenítése történhet
külön kimeneti ablakon, vagy a térkitöltő helyén is.
-
A kettes pont térkitöltőkkel
kapcsolatos előírása nézve, a térkitöltővel helyettesített tartalom
megtekintésének igénye az adott tartalom megjelenítésére vonatkozó felhasználói
utasításnak minősül.
- A térkitöltők elhelyezése nem kötelező a dokumentum objektumban. A dokumentum objektum
részét képező térkitöltőknek meg kell felelniük a Web Content Accessibility
Guidelines 1.0-ban [WCAG10]leírtaknak. Amennyiben egy térkitöltő nem a
dokumentum objektum része, akkor az a felhasználói felülethez tartozik (és
többek között az
1.3 előírásai
érvényesek rá).
- Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra.
Megjegyzés: Egy HTML-ágens például lehetővé teheti külön-külön minden
egyes elem részleteinek megjelenítését, melyek elérhetők az alt
,
title
és
longdesc
attribútumokban. De beállítható az is, hogy az ágens mindig csak az alt
attribútum
tartalmát jelenítse meg az IMG
elem
helyén (más típusú feltételes tartalom pedig más mechanizmus útján jelenjen
meg).
2.4 Időfüggetlen beavatkozási lehetőség biztosítása
(P1)
- Ha a megjelenített tartalom az ágens által megszabott időkorláton belül
a felhasználó beavatkozását követeli, legyen beállítható egy olyan alternatív nézet, melynél a beavatkozásnak
nincsen határideje.
- Az ágens megfelelhet ennek a pontnak úgy, hogy a tartalom feldolgozását
automatikusan szünetelteti, ezzel bevárva a közbeavatkozást, és csak felhasználói utasításra folytatja a munkát. Ennél
a módszernél automatikusan fel kell függeszteni a működést minden egyes periódusnál,
amikor lehetséges lenne a közbeavatkozás. Felfüggesztés esetén:
- Tájékozatni kell a felhasználót arról, hogy a tartalom feldolgozása szünetel (pl. a "szünet" gomb kiemelésével
a médialejátszó vezérlőpanelén).
- Ki kell emelni az időérzékeny működtethető elemeket.
- A működtethető elemeknek aktiválhatónak kell
maradni.
- A felhasználó adhasson utasítást a folytatásra (pl. a "lejátszás" gomb
megnyomásával a médialejátszó kezelőfelületén; ld. még a
4.5 pontot).
- Az ágens megfelelhet ennek a pontnak időfüggetlen (azaz "statikus") nézet
generálásával, mely az eredeti tartalmon
alapul és ugyanúgy lehetőséget biztosít a felhasználói beavatkozásra. A statikus
nézetnek tükröznie kell az eredeti, időérzékeny megjelenés szerkezetét és
feldolgozási irányát; a közbeavatkozási lehetőségek pontjaira irányjelölőknek
kell felhívni a figyelmet.
- Valós idejű tartalom esetén az ágens figyelmen kívül hagyhatja a statikus
nézet legenerálása után fogadott csomagokat (pl. a statikus nézet megalkotásakor
vagy után felfüggeszti az érkező tartalom feldolgozását).
- Ez a pont nem vonatkozik arra az
esetre, ha az ágens számára nem felismerhető
az adott megjelenítési formátumban alkalmazott időzítési mód, vagy ha az
időzítés nem az ágens hatóköre (hanem pl. a szerveré).
Megjegyzés: Ha a megfelelés érdekében az ágens az automatikus szüneteltetés
módszerét alkalmazza, akkor lehetséges, hogy egymás után többször fel kell függesztenie
a munkát, ha több beavatkozási lehetőség adódik egy pontnál. Szüneteltetéskor
a 2.6 pont értelmében a szinkronizált tartalom
közlését is fel kell függeszteni (akár ugyanazon, akár különböző kimeneten jelenik
meg). Az SMIL 1.0 [SMIL] esetében például a begin
, end
és dur
attribútumok hangolják össze a megjelenítendő részegységeket.
Ld. továbbá a 3.5 pontot a kliens-vezérelt tartalombetöltéssel
kapcsolatban.
2.5 A feliratok, átiratok, és leírások mindig legyenek
elérhetőek (P1)
- Beállítások vagy vezérlés útján legyenek elérhetők a tartalomban található
szöveges átiratok, párhuzamos szöveges átiratok, feliratok és hangzó leírások
a kapcsolódó audio- vagy vizuális sávok
megnyitásával egyidejűleg.
- Megfelelési típus-jelölő: Videóanyag,
Hanganyag
- Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra
2.6 Az időzítési jelek figyelembevétele (P1)
- A megjelenítés során mindig követni kell az időzítési jeleket (melyek pl. elemjelölés útján
vannak megadva).
2.7 A hiányzó tartalom pótlása (P2)
-
Beállítások útján legyen lehetséges, hogy az ágens pótlás-szöveget generáljon, ha felismeri, hogy hiányzik a megjelenítendő formátum
által előírt feltételes tartalom.
- Az ágens megfelelhet ennek a pontnak bármely alábbi információforrás
alapján generált pótlás-szöveggel: URI hivatkozás (meghatározását ld. [RFC2396]
4. fejezet), tartalomtípus vagy elemtípus. Lehetséges azonban, hogy ennél
hasznosabb kiegészítő információ található, csak nem a kiegészítendő rész
környezetében. Ezért például lehet, hogy automatikusan generált URI hivatkozás
helyett hasznosabb információ található a hivatkozás egyéb előfordulásainak
környezetében, vagy abban a forrásban, melyre a hivatkozás mutat.
Megjegyzés: Egyes elemjelölő nyelvek (pl. HTML 4 [HTML4] és SMIL 1.0
[SMIL] előírják, hogy bizonyos elemeket a készítéskor ki kell egészíteni
feltételes tartalommal (pl. az IMG
elem
alt
attribútumának kitöltése).
2.8 Pótlás-szöveg elhagyása (P3)
- 1. Legalább két beállítási érték
szükséges arra az esetre nézve, ha az ágens felismeri, hogy az adott formátum előírásainak
megfelelően a feltételes tartalom kötelező,
de az éppen üres:
Megjegyzés: Bizonyos esetekben az üres
tartalom (pl. alt=""
)
használata jogos szöveges helyettesítőként,
például ha adott nem-szöveges tartalomrész
szerepe puszta dekoráció, vagy ha az adott kép nagyobb "mozaik" egy kockája és a
mozaikon kívül nincs önálló funkciója. A szöveges helyettesítőkről több
információ a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0"-ban [WCAG10]
található.
2.9 Feltételes tartalom automatikus megjelenítése
(P3)
- Beállítások útján legyen lehetséges a
feltételes tartalom automatikus
megjelenítése
- Ezen pontnak való megfelelés részeként az adott szabvány előírásainak
megfelelően kell a megjelenítést biztosítani, illetve, ha erre nézve nem létezik
szabályozás, akkor a 2.3 pont második
rendelkezésének (1a), (2a) vagy (1b) megoldás-lehetőségeit kell követni.
- Az ágens alkalmazhat többszörös beállítási lehetőségeket, hogy
megfelelhessen ennek a pontnak (azaz az egyik érték egy bizonyos típusú
feltételes tartalom megjelenítését irányítja, a másik más típusét).
- Nem kötelező az összes feltételes tartalomtípus egyidejű megjelenítése egy
kimenet használatánál.
- Megfelelési utasítás:Minden tartalomtípusra
Megjegyzés: Lehetséges például, hogy egy HTML-ágens úgy van beállítva,
hogy az alt
attribútum
tartalmát mindig megjeleníti az IMG
elem
helyén (más típusú feltételes tartalom pedig más módon jelenik meg).
2.10 Nem támogatott írásrendszerben készített szöveg
mellőzése (P3)
- A grafikus ágensek esetében beállítások útján legyen elkerülhető a nem támogatott írásrendszerekben készített szövegek megjelenítése (még akkor is, ha az adott
szöveg egyébként megjelenítendő).
- Ha jelen pont első rendelkezésében előírt beállítások vannak érvényben,
akkor a felhasználóval tudatni kell, hogy a tartalom megjelenítendő részét
képező szöveg nem adható vissza, mivel az ágens nem támogatja annak
írásrendszerét.
- Ez a pont nem írja elő, hogy az ágensek egyéni beállítási lehetőségeket
biztosítsanak a különböző írásrendszereknek.
Megjegyzés: Ezen pont fő funkciója azon felhasználók segítése, akik
soros hozzáférés vagy lépésenként navigáció útján használják a
tartalmat. Így lehetővé válik számukra azon tartalomrészek átugrása, melyek
grafikus megjelenítés esetén csak "ákombákomnak" bizonyulnának.
Biztosítsuk, hogy az felhasználó letilthassa olyan
tartalomtípusok kezelését (pl. audio, video, scriptek), melyek korlátozhatják a
használhatóságot azáltal, hogy zavart keltenek egyéb tartalom
elérésében, vagy összezavarják a felhasználót.
Előfordulhat, hogy a tartalom egyes elemei, vagy az azokban meghatározott
eljárások miatt az ágens hibásan fog működni, vagy információvesztést okoz.
A villódzó megjelenésű tartalom például rohamot válthat ki fényérzékeny
epilepsziában szenvedőknél, vagy zavarossá teheti egy weboldal tartalmát,
olyannyira, hogy az követhetetlenné válik a kogníciós nehézségekkel küzdő
felhasználók számára. A villódzó szöveg akadályozhatja az automatikus felolvasók
működését (mely braille kijelzőhöz vagy beszédszintetizátorhoz kapcsolódik),
mivel azok esetleg minden villanást új megjelenítésként foghatnak fel.
Felesleges háttérképek, -színek vagy hangok miatt a tartalom esetleg nehezen
láthatóvá vagy hallhatóvá válik. A kisegítő
technológiai eszközök esetenként nem tudják értelmezni a dinamikus
weboldalakat. A scriptek váratlan változásokat idézhetnek elő (pl.
figyelmeztetés nélküli kimenetváltást, vagy
automatikus letöltést kezdeményezhetnek), melyek összezavarhatják a kogníciós
nehézségekkel küzdőket.
Ez az irányelv előírja, hogy web-dokumentumok betöltésekor az ágens ne
jelenítsen meg tartalmat, ha esetleg működési problémákat kockáztat vele. A
megjelenített tartalommal kapcsolatos interaktív vezérlésre vonatkozó előírásokat a
4. irányev tárgyalja.
3.1
Letiltható háttérképek (P1)
- Beállításokkal legyen letiltható a
háttérkép-tartalom megjelenítése.
- Az ágens megfelelhet ennek a pontnak úgy, hogy letilthatóvá teszi
minden képi tartalom megjelenítését, így a háttérképekét is. Ajánlatos
ugyanakkor, hogy a megfelelés érdekében lehetséges legyen kizárólag a
háttérképek mellőzése, a többi képi tartalomtól függetlenül.
- Ezt az előírást az összes alkalmazott képformátumra nézve teljesíteni
kell, ld. a megfelelési profilokról szóló
fejezetet.
- Amennyiben a háttérképek megjelenítése ki van kapcsolva, azok letöltése
sem szükséges, hacsak a felhasználó nem ad erre külön utasítást. Ha a háttérkép
nem jelenik meg, helyette homogén háttérszínt kell betölteni; a szöveg színeiről
ld. a 4.3 pontot.
- Ez a pont csak a "kétrétegű" megjelenítés esetében írja elő a háttérképek
vezérlésének lehetőségét, melyben a háttérkép alkotja az első réteget és minden
egyéb megjelenítendő a másodikat.
- Megfelelési típus-jelölő: Kép
Megjegyzés: A meg nem jelenített háttérkép feltételes tartalomnak minősül. Ld. a 2.3 pontot a feltételes tartalomhoz való
hozzáférés módjáról.
3.2 Hanganyag, videóanyag és animált képek letiltása
(P1)
- Beállítások útján legyen elérhető,
hogy az ágens ne adjon vissza audio-, video- vagy animált képi tartalmat, hacsak arra a felhasználó külön utasítást nem ad..
- Az ágens megfelelhet ezen elvárásnak úgy, hogy a videoanyagot és animált
képanyagot láthatatlanná teszi, a hangot
pedig elnémítja, de az a megoldás nem
javasolt.
- Ez az előírás érvényes a felhasználó aktív közreműködése nélkül megnyitott
(ebbe beleértendő a script utasítására betöltéskor megjelenített tartalom is),
illetve a felhasználó közreműködésével, de nem kifejezett utasítására (pl. hivatkozás
aktiválásakor) megjelenített tartalommal kapcsolatban is.
- Ezt az előírást az összes alkalmazott
audio-, video és animált kép-szabványra nézve teljesíteni kell; ld. a megfelelési profilokról szóló fejezetet.
- Amennyiben a video, audio és animált kép-tartalmak kezelése ki van
kapcsolva, azok letöltése sem szükséges, hacsak a felhasználó nem ad erre külön
utasítást.
-
Megfelelési típus-jelölő: Animáció, Videóanyag, Hanganyag.
Megjegyzés: A megjelenített audio, video és animált képi tartalom
kezelésével kapcsolatos további utasításokat ld. a 4. irányelvben. Amennyiben ezek a tartalomtípusok le vannak tiltva, feltételes tartalomnak
minősülnek. Ld. a 2.3 pontot a feltételes
tartalomhoz való hozzáférés módjáról.
3.3 Animált vagy villogó szöveg megjelenítésének
letiltása (P1)
- Beállítások útján legyen elérhető,
hogy az animált vagy villogó szöveges tartalmat
meg lehessen jeleníteni mozgás és villogás nélkül is. A szöveges megjelenítés
"villogó", ha a tartalom - bizonyos időközönként - hol látható, hol nem
látható.
- A felhasználónak ezen beállítások mellett is el kell érnie a teljes
szöveges tartalmat, de megengedett, hogy azt az ágens más kimeneti ablak útján
biztosítsa (pl. nagy mennyiségű beáramló szövegként).
- Az ágens megfelelhet az előírásnak, ha egyszerű, nem mozgó és nem villogó
szövegként jeleníti meg a tartalmat.
Megjegyzés: Az animáció (ami egy megjelenítési effektus) nem ugyanaz,
mint a beáramlás (streaming) (ami közvetítési mechanizmus). A
folyamatosan beáramló tartalom megjeleníthető animációként (pl. animated stock ticker, vagy függőlegesen görgetett
szöveg), illetve statikus szövegként is (pl. filmfeliratok, melyek csak egy
időre jelennek meg, de nem keltik a mozgás benyomását a nézőben).
3.4 Scriptek letiltása (P1)
- Beállításokkal legyen letiltható a
végrehajtható tartalmi elemek (pl. script,
applet) végrehajtása.
Megjegyzés: Scrpitek és appletek időnként hasznos működési elemekkel
társulhatnak, melyek nem feltétlenül nehezítik az ágens használatát. A scriptek
felhasználó általi letiltásának lehetősége nem ajánlott, ez a lehetőség
ugyanis számos előny elvesztéséhez vezethet. Ehelyett inkább finomabb
beállítások lehetőségére kell törekedni, mellyel a felhasználó hatékonyabban
tudja szabályozni az ágens, vagy a használhatóságot esetleg zavaró tartalmi
eljárások működését. A scriptek letiltása a végső megoldás kell hogy
maradjon.
3.5 Automatikus betöltés letiltása (P1)
- Beállítások útján tegyük lehetővé,
hogy az ágens csak felhasználói utasításra
töltsön be tartalmat.
- Amennyiben a felhasználó nem kíván (friss) tartalmat betölteni,
az ágens figyelmen kívül hagyhatja a friss tartalmat, nem szükséges annak a memóriába
töltése.
- Ezt a pontot csak olyan esetekben alkalmazzuk, mikor a felhasználói ágens
(nem pedig a szerver) kezdeményezi friss tartalom betöltését. Ugyanakkor az
ágens sem köteles megfelelni ennek a pontnak a olyan műveletekre nézve, mint pl.
"szerver-oldali átirányítások" (azaz mikor a tartalomban jelölve van, hogy annak
egyes részei időlegesek és frissítendők, és újabb műveletre van szükség arra, hogy
ezt a tartalmat a megfelelő betöltésével helyettesítse).
Megjegyzés: Ha az ágens például képes automatikusan betölteni
tartalmat, célszerű felajánlani olyan beállítási lehetőséget, mely kikapcsolja
ezt a funkciót, azt megelőzendő, hogy a felhasználót összezavarják a hirtelen
bekövetkező automatikus változások. A beállítás lehetséges értékei lehetnek
"sosem tölt be tartalmat automatikusan" vagy "tartalom betöltése előtt
jóváhagyást kér".
3.6 Képek megjelenítésének kikapcsolása (P2)
- Beállítások útján legyen elérhető,
hogy a képi tartalom ne jelenjen meg
- Az ágens teljesítheti ezt az elvárást a képek láthatatlanná tételével, de ez a megoldás nem
ajánlott.
- Ezt pontot minden alkalmazott
képformátumra nézve teljesíteni kell, ld. a megfelelési
profilokról szóló fejezetet.
- Ha a beállítások értelmében az ágens nem jeleníti meg a képeket, akkor az
ágensnek be sem kell töltenie azokat, csak amennyiben erre a felhasználó
kifejezett utasítást ad.
- Megfelelési típus-jelölő: Kép
Megjegyzés: A meg nem jelenített képek feltételes tartalomnak minősülnek. Ld. a 2.3 pontot a feltételes tartalomhoz való
hozzáférés módjáról.
Ellenőrző pontok:
4.1,
4.2,
4.3,
4.4,
4.5,
4.6,
4.7,
4.8,
4.9,
4.10,
4.11,
4.12,
4.13,
4.14
Tegyük lehetővé, hogy felhasználó kiválaszthassa az
igényeinek megfelelő stílust (pl. színek, szövegméret és a mesterséges beszéd
jellemzői) az ágens által felkínált lehetőségek közül. A felhasználó döntése itt
mindig bírálhassa felül a közreadó által meghatározott
vagy az ágens
alapértelmezett értékeinek számító
beállításokat.
A tartalomhoz való hozzáféréshez a megjelenítés beállításának és vezérlésének lehetősége is hozzátartozik (ld. a
2. Irányelvet). A gyengénlátó felhasználók
számára szükség lehet például a szövegnek a közreadó vagy az ágens
alapértelmezett beállításai által előírtaktól eltérő méretben való
megjelenítésére. A színtévesztő felhasználóknak pedig sajátos színkombinációkra
lehet szüksége, esetleg ki kell küszöbölniük bizonyos kombinációk
előfordulását.
Dinamikus megjelenítésnél, mint pl. az SMIL1.0 [SMIL] szabvánnyal készült multimédia
lejátszásakor, a kogníciós nehézségekkel küzdők, valamint a hallás-, látás- vagy
mozgáskorlátozott felhasználók esetleg nem tudják a közreadó által felbecsült
időkereten belül elvégezni a szükséges interaktív műveleteket. Hogy a tartalom
az ilyen korlátokkal küzdő felhasználók számára is elérhető legyen, minden
multimédiás (audió, videó és egyéb animáció) tartalmat megjelenítő ágens
esetében lehetővé kell tenni a lejátszás ütemének megváltoztatását, a lejátszás
megállítását, elindítását, szüneteltetését illetve a gyors pozicionálást a
tartalmon belül. Hangzó tartalom esetén lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó
beállíthassa a hangerőt, mind globálisan, mind az egyes hangsávokra nézve.
A beszédszintézisre képes ágensek esetében az előállított beszéd számos
tulajdonságának beállíthatóságát kell biztosítani a felhasználó számára.
Lehetséges például, hogy egyes felhasználók nem hallják a magas vagy alacsony
frekvenciájú hangokat, tehát be kell hogy tudják szabályozni a
beszédszintetizátort a megfelelő frekvenciára.
4.1 A szöveg méretarányának szabályozhatósága
(P1)
- Globális beállítási lehetőségekre van
szükség a szöveg vizuális megjelenítésénél.
A szövegarány különbségeinek nem szabad eltűnni, ha a felhasználó esetleg nagyít
vagy kicsinyít a globális szövegméreten.
- Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy a beállítási
lehetőségekkel mód nyíljon a tartalom közreadója vagy az ágens alapértelmezett
értékei által meghatározott szövegméretek felülbírálására a megjelenítés során.
- Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy az ágens a lehetséges
szövegméretek skáláját kínálja fel a beállítások között, melyek magukban
foglalják legalább
- a működési környezetben
elérhető szabványos segédprogram által felajánlott méretlehetőségeket a
szövegméretre (pl. fontméret), vagy
- ha nincsen elérhető segédprogram, a szabványos API-felületek által
a szöveg kirajzolásához támogatott szövegméreteket.
- Az ágens többféle mechanizmus útján felelhet meg az első pontnak: pl.
zoom, nagyítás, vagy pedig azáltal, hogy a felhasználó beállít egy alapméretet
minden megjelenítendő szöveghez (pl. egyéni szabályozás híján minden szöveg 36
pontos méretben jelenjen meg). A CSS2 [CSS2]
ágenseknél például a
font size
elem
medium
értéke
nagyjából az alapméretnek felel meg.
- A "méretarány" kifejezés ebben a pontban a szöveg általános méretét
jelenti.
- Az ágensnak nem kell pontos arányokat tükröznie az arányos átméretezésnél.
Ami fontos, hogy ha az eredeti beállítás mellett a megjelenített "A" szöveg
kisebb. mint "B" szöveg, akkor "A" az új beállítási értékeknél is kisebb legyen
"B"-nél.
- Megfelelési típus-jelölő:
VizuálisSzöveg
4.2 A betűtípus-család beállítása (P1)
- Globális beállítási lehetőségekkel
legyen lehetőség a használatos fontcsalád megadására minden vizuálisan megjelenítendő szövegre nézve.
- Az első rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges, hogy a
beállításokkal mód nyíljon a közreadó vagy az ágens alapértelmezett értékei
által meghatározott betűtípus-család felülbírálására a megjelenítés során.
- Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy az ágens a lehetséges
betűtípusok skáláját kínálja fel a beállítások között, melyek magukban foglalják
legalább
- az operációs környezetben
elérhető szabványos segédprogram által felajánlott betűtípusokat, vagy
- ha nincsen elérhető segédprogram, a szabványos API-felületek által a szöveg kirajzolásához
támogatott betűtípusokat.
- Ha a szöveg helyes megjelenítésére nem
alkalmas a felhasználó által kiválasztott betűtípus, akkor ajánlatos, hogy ágens
helyettesíthesse azt megfelelő betűtípussal.
Megjegyzés: A felhasználó határozhassa meg például, hogy a szöveg egy bizonyos "sans serif" fontcsaládban jelenjen meg.
4.3 A szövegszín beállítása (P1)
- Biztosítsunk lehetőséget a háttérszín és szövegszín globális beállítására minden vizuálisan megjelenítendő szövegre nézve.
- Az első rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges, hogy a
beállításokkal mód nyíljon a közreadó által meghatározott háttér- és szövegszín
felülbírálására a megjelenítés során.
- Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy az ágens a lehetséges
színek skáláját kínálja fel a beállítások között, melyek magukban foglalják
legalább
- az operációs környezetben a
színbeállításokat vezérlő szabványos segédprogram által felajánlott színeket
vagy
- ha nincsen elérhető segédprogram, az operációs rendszer által
támogatott szabványos, színbeállításokat kezelő API -felületek által támogatott
színeket.
Megjegyzés: A háttér- és szövegszín beállításai következtében esetleg
lehetetlenné válik kijelölt vagy fókuszban lévő szöveg megkülönböztetése a többi
szövegtől. A kiemelési stílusokról bővebben ld. a 10.2 pontot.
4.4 A multimédiás lejátszás lassítása(P1)
- A felhasználónak legyen módja lelassítani a hangzó vagy animált (pl. videó
vagy animált kép) anyagok lejátszásának ütemét.
- Ezen pont első rendelkezésének megfelelően a képi sávok esetén
biztosítsunk legalább egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének
40% illetve 60%-a közé esik.
- Ezen pont első rendelkezésének értelmében az előre rögzített hangsávok
(pl. csak-hangzó anyag) esetén biztosítsunk
legalább egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének 75% ill.
80%-a közé esik.
- Ha az ágens lehetővé teszi a több szinkronizált sávot tartalmazó
multimédiás anyag lejátszásának lassítását az eredeti sebesség 80 és 100%-a közé
eső értékre, akkor maradjon meg a szinkronizált sávok közötti időkoordináció (a
2.6 pont értelmében).
80%-os sebesség alatt már nem elvárt a hangsáv visszaadása.
- Ezek az előírások nem vonatkoznak olyan hangzóanyag vagy animáció
lejátszására, melynek csak esztétikai szerepe van, és ez az ágens számára is
felismerhető. Ilyenek például a
háttérhangok, az animált díszítőelemek és a stíluslapok által generált animációs
képhatások.
- Megfelelési típus-jelölő: Animáció,
Hanganyag
Megjegyzés: A stílusra vonatkozó kitétel feltételezi, hogy a közreadók
figyelembe veszik a "Web Content
Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] arra vonatkozó utasítását, hogy információt sose
közöljünk kizárólag stílus útján (azaz pl. csak szín vagy csak stíluslap
segítségével).
4.5 Multimédiás lejátszás indítása, leállítása,
szüneteltetése és pozicionálás a tartalmon belül (P1)
- A felhasználó állíthassa le, szüneteltethesse és folytathassa bárhonnan a
normál lejátszási tempóval 3 másodpercnél nem rövidebb hangzó vagy animációt
tartalmazó anyagok (pl. videó és animált tartalom) lejátszását
- A felhasználó ugorhasson azonnal bármely pontra minden, normál lejátszási
tempóval 3 másodpercnél nem rövidebb hangzó és animációt tartalmazó (pl. videó és animált
tartalom) lejátszásánál.
- A második rendelkezésnek való megfelelés értelmében az ágens folyamodhat
soros hozzáférési módszerhez, mellyel előre- illetve hátrafelé ugrik a
tartalomban (pl. előreugrik 5 másodpercet), vagy alkalmazhat közvetlen
hozzáférést (pl. a 10. percet jelölő pontnál kezdi a lejátszást), esetleg élhet
a kettő kombinációjával.
- Soros hozzáférés esetén a második pontra nézve nem előírás, hogy az ágens
le is játssza a tartalmat előre- vagy hátrafelé való keresés közben (bár az megkönnyíti a felhasználó dolgát).
- Ha a felhasználó valós-idejű hanganyag vagy animáció lejátszását
szünetelteti, akkor az ágens figyelmen kívül hagyhatja a szüneteltetés folyamán
érkező adatcsomagokat.
- Ez a pont vonatkozik mind az automatikusan (pl. betöltéskor), mind a külön
kérésre megjelenített tartalomra.
- Ez a pont nem vonatkozik olyan hangzóanyag vagy animáció lejátszására,
melynek csak esztétikai funkciója van, és ez az ágens számára is felismerhető. A 4.4 pontban olvasható, hogy mi minősül esztétikai funkciónak.
- Megfelelési típus-jelölő: Animáció,
Hangzóanyag
Megjegyzés: Az alsó azért határ 3 másodperc, mert az olyan rövid
hangzó és animált tartalomra, mint például a sípjel vagy klip, nem előírás a
vezérlés lehetősége. Az időkoordinációra nézve ld. a 2.6 pontot.
4.6 A feliratok megőrzése (P1)
- A grafikus kimeneteknél mindig ügyelni
kell arra, hogy az adott képi sávval
szinkronban lévő feliratok minden beállítási
értéknél megőrződjenek.
- A feliratokat mindig a képi sáv "tetején" kell megjeleníteni, valamint, a 4.3 pont értelmében, a megjelenített feliratok
szövegének illetve hátterének színe legyen szabályozható.
- A videóanyag és a felirat külön kimeneti ablakokban jelenjen meg.
4.7 Globális (teljes körű) hangerő-szabályozás
(P1)
- Legyen lehetőség minden hangzóanyag lejátszási hangerejének globális beállítására, és ez a beállítási érték
bírálhassa felül a közreadó által
meghatározott vagy az ágensben alapértelmezésként beállított értéket.
- Az első rendelkezés értelmében a beállított hangerő értéke lehessen zéró
(elnémítás).
Megjegyzés: Az ágensnek a működési
környezet rendelkezésre álló mechanizmusait ajánlatos alkalmazni a hangerő
szabályozására.
4.8 Sávonkénti hangerő-szabályozás (P1)
- A különböző, de egyidejű lejátszáshoz szinkronizált hanganyagok hangereje legyen szabályozható önállóan is.
- A pont által előírt beállítási lehetőség feltételezi, hogy a releváns
hanganyagoknál a közreadó által meghatározott hangerő-értékek a felhasználó
által felülbírálhatók.
- Az előírás nem vonatkozik olyan hangzóanyag lejátszására, melynek csak
esztétikai funkciója van, és ez az ágens számára is felismerhető. A 4.4 pontban olvasható, hogy mi minősül csak esztétikai funkciónak.
- Megfelelési típus-jelölő: Hanganyag
Megjegyzés: Az ágens itt eljárhat úgy, hogy lehetővé teszi minden
egyes hangforrás önálló szabályozását (pl. audió-keverőpult vagy ahhoz hasonló
eszköz beépítésével). A mesterséges beszéd hangerejének szabályozásával
kapcsolatban ld. a 4.10 pontot.
4.9 A mesterséges beszéd tempójának szabályozása
(P1)
- A mesterséges beszéd sebessége legyen állítható, mégpedig a beszédszintetizátor által
biztosított összes lehetséges értékben.
Megjegyzés: A beszédszintetizátor által biztosított lehetséges
beszédtempó-értékek különbözhetnek az egyes természetes nyelveknél.
4.10 A mesterséges beszéd hangerejének szabályozása
(P1)
- . A mesterséges beszéd hangereje legyen állítható önállóan, minden egyéb hangforrás hangerejétől függetlenül.
Megjegyzés: A különböző hangforrások hangerejének önálló beállítási
lehetőségeiről ld. a 4.8 pontot.
4.11 A mesterséges beszéd jellemzőinek beállítása
(P1)
- A mesterséges beszéd összes jellemzője legyen szabályozható, mégpedig a beszédszintetizátor
által biztosított összes lehetséges értékben.
Megjegyzés: Egyes beszédszintetizátorok lehetővé teszik, hogy a
felhasználók nagyobb hatókörben egyidejűleg állíthassanak be több értéket,
például több tulajdonságot egyszerre kezelő beépített konfigurációs lehetőségek
között való választással. Ilyen tipikus beállítási értékek lehetnek például a
hangszín (pl. felnőtt férfi-, leánygyermek- vagy robothang), hangmagasság,
hangsúly. A lehetséges opciók száma a beszédszintetizátor típusától függ.
4.12 Kifejezetten a mesterséges beszédre jellemző
tulajdonságok (P2)
- Legyen szabályozható a mesterséges
beszéd hangmagasságának értéke. A hangmagasság a beszédhang átlagos
frekvenciája.
- Legyen szabályozható a mesterséges
beszéd hangmagasság-ingadozásának értéke. A hangmagasság-ingadozás a beszédhang
átlagos frekvenciájának határértékei közötti különbség.
- Legyen szabályozható a mesterséges
beszéd hangsúlyozásának mértéke. A hangsúlyozás mértéke a hangsúlyos szótagokra
eső nyomaték erősségének mértéke az intonációs sémához képest.
- Legyen szabályozható a mesterséges
beszéd hangzóssága. A hangzósság a hangszín-árnyalatok bőségét jelenti.
Megjegyzés: Ennek a pontnak a szabályozásai aprólékosabbak, mint a
4.11-é. Elvárja az ágenstól a felsorolt
hang-jellemzők támogatását. Az egyes hangjellemzők meghatározása a "Cascading Style Sheets Level 2
Recommendation" [CSS2] (CSS 2 Ajánlás)19. fejezetében található leírásokon alapul; részletesebb,
tájékoztató jellegű leírások a hivatkozott
dokumentumban találhatók. Egyes beszédszintetizátorok lehetővé teszik, hogy a
felhasználók egyszerre állíthassanak be több jellemzőt előre felvett
értékcsoportok közül választva, például nem, kor vagy dialektus szerint. A
lehetséges opciók száma a beszédszintetizátor típusától függ.
4.13 A mesterséges beszéd jellemzőinek beállítása
(P2)
- A felhasználó bővíthesse a beszédszintetizátor szótárait saját
kiegészítéseivel.
- Az ágens támogassa a betűzés lehetőségét, mikor a szintetizátor egyszerre csak
egy betűt (beszédhangot) szólaltat meg, adott természetes nyelv kiejtési szabályai
szerint.
- A számok kiolvasására legalább két beállítási lehetőség legyen: az egyik szerint
minden számjegy külön hangzik el, a másikban teljes számértékeket mond ki a
szintetizátor.
- A központozás jelzésének legalább két módja legyen beállítható: az egyikben a gép megnevezi az
írásjeleket, a másikban természetes szüneteket hagy a helyükön.
Megjegyzés: A fenti rendelkezésekben kiemelt jellemzők meghatározásai
a "Cascading Style Sheets Level 2 Recommendation" [CSS2](CSS 2 Ajánlás) 19. fejezetében
található leírásokon alapulnak; részletesebb, tájékoztató jellegű leírások a hivatkozott
dokumentumban találhatók.
4.14 A stíluslapok kiválasztása (P1)
- A felhasználó választhasson több, a közreadó
által összeállított stíluslap közül, és alkalmazhassa azokat (mintha a
dokumentum arra a stíluslapra hivatkozna).
- A felhasználó mindig választhasson ki és alkalmazhasson legalább egy
preferált stíluslapot.
- A felhasználó tilthassa le (azaz hagyhassa figyelmen kívül) a közreadó
által összeállított stíluslapokat.
- Ez a pont csak olyan ágensekre nézve kötelező, melyek támogatják a
stíluslapok használatát.
Megjegyzés: A meghatározás szerint az ágens
alapértelmezett stíluslapja mindig elérhető, de a közreadó által
meghatározott stíluslapok felülbírálhatják azt. A fejlesztés során nem
szerencsés abból kiindulni, hogy a hozzáférést elősegítheti a stíluslapok
letilthatósága: a stíluslapok használatáról való lemondás az általuk biztosított
összes előny mellőzésével jár. Ehelyett inkább finomabb beállítási lehetőségeket
kell az ágensekbe építeni, melyekkel pontosabban befolyásolható az ágens vagy a
tartalom hozzáférést esetleg akadályozó eljárásainak működése. A stíluslapok
mellőzésére csak a végső esetben szabad gondolni.
Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó irányíthassa a
kimeneti ablak és felhasználói felület összes vezérlőelemének működését,
beleérve azokat is, melyeket a tartalom előállítója határozott meg (pl. scriptek
útján).
A kimeneti ablakok műveleteinek
irányítása nagyon fontos a használhatóság szempontjából. Az aktuális vonatkozási pont - azaz a felhasználó által az
adott pillanatban éppen megtekintett tartalom hirtelen változásai azzal
járhatnak, hogy a felhasználó esetleg megfeledkezik arról, hogy hány kimenet van megnyitva, és melyiken áll az aktuális fókusz. Előfordulhat, hogy a felhasználó
észre sem veszi a kimenet-váltást (mert pl. vak), vagy összezavarodik azáltal
(mert pl. kogníciós nehézségekkel küzd). Ez a pont a kimenetek megnyitásával és
bezárásával, a grafikus kimenetek egymáshoz viszonyított pozíciójával, a
fókuszváltásokkal és a nem szándékolt űrlapműveletekkel foglalkozik.
5.1 Kerüljük a tartalmi fókusz automatikus váltását
(P2)
- Tegyük lehetővé beállítások útján,
hogy ha nem a felhasználó kifejezett
utasítására nyílik új kimenet,
sem annak tartalmi, sem a kezelői fókusza nem lesz automatikusan az aktuális fókusz.
- Ezen pont teljesítéséhet ajánlott, de nem kötelező konfigurálási
lehetőség, ha az adott ágensben a tartalmi
fókusz csak a felhasználó kifejezett
utasítására változtatható.
5.2 A kimenet maradjon legfelül (P2)
- A grafikus felhasználói felületek estében legyen beállítható, hogy a kimenet, melyre az aktuális fókusz esik, mindig a többi, azzal
átfedésben lévő kimeneti ablak "tetején" helyezkedjen el.
5.3 Új kimenetet csak manuális irányítással lehessen
nyitni (P2)
- Tegyük lehetővé beállítások útján,
hogy új kimenet csak kifejezett felhasználói
utasításra nyílhasson meg.
- Ha jelen pont első rendelkezésében előírt beállítások érvényesek, a
kimenet automatikus megnyitása helyett az ágens kérjen megerősítést a felhasználótól a kimenet
megnyitására vonatkozólag (pl. szöveges figyelmeztetéssel vagy hivatkozás
generálásával).
- A felhasználó mindig zárhassa be a kimeneteket.
- Az első rendelkezés teljesítéséhez ajánlott, nem kötelező konfigurálási
lehetőség, ha az adott ágensben a kimenetek csak a felhasználó kifejezett utasítására nyílhatnak meg.
- Ha egy kimenet (pl. keret-szerkezet) további kimeneteket tartalmaz, ezen
pont rendelkezései csak a legkülső befogó kimenetre vonatkoznak
- Új (pl. üres, vagy új dokumentumot tartalmazó) kimenet létrehozása a
felhasználó által a felhasználói felület útján kifejezett utasításnak
minősül.
Megjegyzés: Új kimenetek nyílhatnak automatikusan általában tartalomból származó utasítások révén. ld. az
5.1-es (a fókuszváltás irányítása új kimenet
nyitása esetén) és a 6.6 pontot (a
felhasználói felületen bekövetkezett változásokkal kapcsolatos
programüzenetek).
5.4 A kimeneten található kijelölés és fókusz
(P2)
- Biztosítsuk, hogy amennyiben egy kimeneten a tartalmi fókusz vagy a
kijelölés módosul, annak eredménye legyen legalább részben a kimeneten
található.
Megjegyzés: Ha a felhasználó például olyan hivatkozást követ, mely a
dokumentumnak jelenleg a grafikus kimeneten kívül eső részén található, akkor a
kimenetnek arra pontra kell gördülnie, ahol az új fókusz látható.
Hangkimeneteknél pedig meg kell oldani, hogy az új kijelölés vagy fókusz az
ugrás után közvetlenül a kimenetre kerüljön.
5.5 Űrlap elküldésének jóváhagyása (P2)
- Tegyük lehetővé beállítások útján,
hogy űrlap elküldése előtt az ágens által adott felszólítás segítségével a felhasználónak mindig lehetősége nyíljon a
küldés jóváhagyására vagy visszavonására.
Megjegyzés: Automatikus űrlap-küldés például: scriptekkel végrehajtott
adatküldés, mellyel a felhasználó adott űrlapvezérlő elem állapotát
változtathatja meg (pl. egér segítségével); az űrlap összes vezérlőelemeivel
való interakció; illetve az onmouseover
vagy onchange
események során történő adat-továbbítás.
Használjunk olyan programozási felületeket, melyek
képesek az együttműködésre egyéb szoftverekkel (pl. kisegítő technológiai
eszközökkel, plug-inekkel).
Az interoperabilitás jelen elv szempontjából a megfeleltetendő ágensek
és egyéb szoftverek, főként kisegítő technológiai eszközök között értendő. Az irányelv
pontjai API-felületek alkalmazását írják elő
a programok közötti kommunikációhoz. A vonatkozó előírások három típusba
sorolhatók:
- Az API-felületek útján továbbítandó információ jellegére vonatkozó
előírások.
- Az információ továbbításához API-felületet vagy API-típust megjelölő
előírások.
- A megfelelő API-felületek egyéb tulajdonságaira vonatkozó előírások.
Megjegyzés: A Munkacsoport
álláspontja szerint a webágensek és egynél több kisegítő technológiai eszköz
közötti együttműködés érdekében hasznosabb az általánosan elterjedt
API-felületek alkalmazása, még akkor is, ha az egyedi célokra kifejlesztett
API-felületek speciális hozzáférési módokat tesznek lehetővé.
6.1 HTML/XML infoset programszintű elérése (P1)
- Az ágens legyen képes XML-tartalom
beolvasására programszinten azáltal, hogy elérhető számára a W3C XML Infoset
[INFOSET] által meghatározott összes
információs elem.
- Az ágens legyen képes HTML tartalom
beolvasására programszinten azáltal, hogy elérhetők számára az alábbi, W3C HTML
Infoset [INFOSET] által meghatározott információs
elemek:
- Dokumentum információs elemei: gyermek (leszármazott) elemek, dokumentum
elem, base URI, karakterkészlet.
- Elem információs elemei: elemtípus, gyermek (leszármazott) elemek,
attribútumok, szülő elem.
- Attribútum információs elemei: attribútum-típus megnevezés, normál érték, specifikus érték, az attribútumban jellemzett elem, attribútum típus, hivatkozások,
tulajdonos elem.
- Karakter információs elemei: karakterkód, szülő elem.
- Megjegyzés (comment) információs elemei: tartalom, szülő elem.
- Ha az ágens lehetővé teszi, hogy a felhasználó a kezelőfelület segítségével HTML- vagy XML-elemeket
- vagy azok tartalmát - módosítsa (pl. jelölőnégyzet vagy szerkeszthető
szövegdoboz útján), akkor legyen lehetséges az adott elemek jelenlegi
állapotának és felvett értékének programszintű beolvasása illetve felülírása, a
kezelőfelületen biztosítottal azonos mélységben.
6.2 HTML/XML-tartalom DOM elérése (P1)
- Legyen elérhető a
6.1-es ellenőrző
pontban előírt tartalom azáltal, hogy az ágens eleget tesz a W3C Document Object Model (DOM) Level 2 Core DOM) Specification [DOM2CORE]
alábbiakban megjelölt moduljainak és átveszi azoknak a programok
érintkezési felületeire vonatkozó megkötéseit. A következő moduloknak kell
megfelelni:
- HTML-re nézve: Központi (Core) modul
- XML-re nézve: Központi és XML-modul
- Ezen ellenőrző pont első előírásához:
- A Java és ECMAScript működési környezetekre nézve át kell venni a DOM Level 2 Core Specification [DOM2CORE] vonatkozó kötelező érvényű
megkötéseit, vagy
- Egyéb működési környezetekre nézve a
más forrásból átvett szabályozásoknak (pl. C++) nyilvános dokumentációval kell
rendelkezni.
- A "Document Object Model (DOM) Level 2 Core
Specification" [DOM2CORE] szabályozás határozza meg, hogy a HTML, XML, Java és ECMAScript szabványok mely
verzióit kell figyelembe venni. A "D"-Függelék tartalmazza a Javára, az
"E"-függelék pedig az ECMAScriptre vonatkozó
megkötéseket.
- Nem előírás, hogy az ágens képes
legyen programfolyamaton kívüli szabványokat exportálni (bár ennek lehetővé
tétele megkönnyíti a kisegítő technológiai eszközök fejlesztőinek
munkáját).
Megjegyzés: Ez az ellenőrző pont azért különül el a
6.1-től, hogy kihangsúlyozza a különbséget aközött, hogy
milyen információ szükséges és hogy az hogyan válhat elérhetővé. Ezen kívül a "DOM Level 2 Core" specifikáció nem nyújt hozzáférést a 6.1 ellenőrző pont
harmadik előírásában említett elemek mindenkori állapotához és értékeihez. A
HTML-tartalomra nézve a [DOM2HTML] által meghatározott érintkezési felületek viszont
hozzáférést biztosítanak az aktuális állapothoz és értékhez.
6.3 Programszintű hozzáférés nem HTML/XML-tartalomhoz
(P1)
- Strukturált programszintű hozzáférés alkalmazásával tegyük lehetővé nem
HTML illetve XML-tartalom beolvasását.
- Ha az ágens lehetővé teszi, hogy a felhasználó a kezelőfelületen keresztül módosítsa a nem HTML-
vagy XML-tartalmat (pl. jelölőnégyzet vagy
szerkeszthető szövegdoboz útján), akkor legyen lehetséges az adott elemek
programszintű beolvasása illetve felülírása, a kezelőfelületen biztosítottal
azonos mélységben.
- Ezen ellenőrző pont első rendelkezésének teljesítéséhez legalább egy API-felület alkalmazása szükséges, az alábbi
bontás sorrendjében:
- Az API-felületet W3C-Ajánlás határozta meg, vagy az API nyilvánosan
dokumentált és kifejezetten kisegítő technológiai eszközökkel való együttműködés
elősegítésére dolgozták ki.
- Ha nincsen a fentieknek megfelelő API-felület, vagy a rendelkezésre állókkal
az ágens nem tudna megfelelni az előírásoknak, akkor
- alkalmazzunk legalább egy, nyilvánosan dokumentált API-felületet a
megfelelőség érdekében, valamint
- kövessük a működési környezet
beviteli és kimeneti API-felületek használatára
vonatkozó megoldásait.
- A "strukturált programszintű hozzáférés" a tartalom felismert információs
elemeinek API-felületen keresztüli elérését jelenti (mint például az XML Infoset [INFOSET] információs elemei). Az egyszerű
szöveg csak csekély mértékben tagolt, így az ahhoz hozzáférést biztosító API
értelemszerűen jóval egyszerűbb lesz, mint az XML-tartalomhoz használt. Az
egyszerű szövegnél bonyolultabb szerkezetű tartalom esetében az olyan API,
mellyel csak karakterlánc jellegű információ érhető el, nem teljesíti a
strukturált programszintű hozzáférés követelményét. Ez a dokumentum nem
tartalmaz további kitételeket a strukturált programszintű hozzáférésre
nézve.
- Egy API akkor "elérhető", ha az ágens fejlesztésének megfelelő fázisában
létezik ahhoz nyilvánosan közzétett szabvány (mint pl. egy W3C-Ajánlás).
Megjegyzés: Ez az ellenőrző pont érinti a 6.1 és
6.2
által nem tárgyalt tartalmat.
6.4 A megjelenített tartalommal kapcsolatos információ
elérése (P1)
- A grafikus ágenseknél elérhetővé kell tenni a megjelenítendő tartalom
mérethatárait és a megjelenítendő grafikus objektumok koordinátáit. A
koordinátákat a grafikus környezeten (pl. "asztal" koordinátái), nem pedig a
kimeneten megállapított kiindulóponthoz képest relatíve kell megadni.
- A grafikus ágenseknél mindig legyen elérhető az alábbi információ a
megjelenítendő tartalomra nézve: betűtípus-család, betűméret, előtér és háttér
színe.
- Ezen ellenőrző pont első és második rendelkezésének teljesítéséhez legalább
egy API alkalmazása szükséges, a 6.3 pont
második rendelkezésénél megadott bontás sorrendjében.
Megjegyzés: Az ágenseknek ajánlatos programszintű hozzáférést
biztosítani a megjelenítendő tartalommal kapcsolatos további hasznos
információhoz, mely a 6.2 és 6.3 ellenőrző
pontokban előírt API-felületeken keresztül nem érhető el. Ilyen például a
grafikus objektumok és azoknak a dokumentum objektumban található forráskódja
közötti kétirányú megfelelés, valamint az egyes grafikus elemek funkciójának
leírása.
6.5 Az ágens felhasználói kezelőfelületének
programszintű működtetése (P1)
- Programszinten legyenek beolvashatók az ágens
kezelőfelületének vezérlőelemei, a kijelölés, a tartalmi
fókusz és kezelői fókusz.
- Ha az ágens lehetővé teszi, hogy a felhasználó módosítsa a kezelőfelület vezérlőelemeinek állapotát vagy
értékét (pl. jelölőnégyzet vagy szerkeszthető szövegdoboz útján), akkor legyen
lehetséges az adott elemek programszintű beolvasása illetve felülírása, a
kezelőfelületen biztosítottal azonos mélységben.
- Az ellenőrző pont első két rendelkezésének értelmében alkalmazzunk legalább
egy API-felületet, a 6.3 pont második
rendelkezésénél megadott bontás sorrendjében.
Megjegyzés: Ezen ellenőrző pont teljesítéséhez sokféle API-felület
használható. Lehet például, hogy az független az adott működési környezettől
(pl. a W3C DOM), vagy adott működési környezetek, programnyelvek, plug-inek vagy
virtuális gépkörnyezetek szokásos API-ja. A fejlesztés során ajánlatos olyan
API-kat választani, melyek lehetővé teszik, hogy a kisegítő technológiai
eszközök adott operációs környezetben együttműködhessenek többféle
szofvertípussal (pl. webágensek, szövegszerkesztők, táblázatkezelők), mivel
az újrafelhasználás hasznos lehet mind a felhasználók, mind a kisegítő eszközök
fejlesztői számára. A webes ágenseknek tanácsos mindig a működési környezet
megoldásait követni a beviteli és kimeneti API-felületek használatánál.
6.6 Programszintű értesítés a változásokról
(P1)
- Tegyük lehetővé a programszintű értesítést a tartalom, a tartalmi elemek állapota és értéke, a
kezelőfelület vezérlőelemei, a kijelölés, a tartalmi
fókusz és a kezelői fókusz
változásáról.
- Az ellenőrző pont első rendelkezésének értelmében alkalmazzunk legalább egy
API-felületet, a 6.3 pont második
rendelkezésénél megadott bontás sorrendjében.
Megjegyzés: Szükséges például a programszintű értesítés, ha az egyik
keretben történő felhasználói beavatkozás következtében megváltozik egy másik
keret tartalma.
6.7 Szabványos billentyűzet API-felületek (P1)
-
A billentyűzetre nézve az API-felületeket az alábbiak szerint
alkalmazzuk:
- Kövessük a működési környezet megoldásait.
- Ha nem érhető el ilyen megoldás, alkalmazzunk nyilvánosan dokumentált
API-kat.
Megjegyzés: Előfordulhat, hogy a működési környezet egynél több
API-felületet határoz meg a billentyűzethez. A japán vagy kínai nyelv esetében
például lehet, hogy a bevitt utasítás feldolgozása két lépcsőben történik, s
mindkét lépcsőhöz más API tartozik.
6.8 API karakterkódolás (P1)
- Az előírások teljesítéséhez választott API-felület használatához az
ágensnek támogatnia kell az API által megkövetelt karakterkódolást.
Megjegyzés: A karakterkódolás támogatása nagyon fontos ahhoz, hogy az
ágens helyesen továbbítsa a szöveget a kisegítő technológiai eszközök felé. A
DOM Level 2 Core specifikáció [DOM2CORE]
1.1.5 fejezetében például előírja, hogy a DOMString
típus UTF-16-os kódolást használjon.
6.9 DOM hozzáférés a CSS stíluslapokhoz (P2)
- A lépcsőzetes stíluslapokat (CSS) használó ágensek biztosítsanak programszintű
hozzáférést a stíluslaphoz azáltal, hogy megfelelnek a "W3C Document Object Model"
(DOM)
specifikáció CSS-moduljában [DOM2STYLE] megfogalmazottaknak, és átveszik annak a programok
érintkezési felületeire vonatkozó megkötéseit.
- Az első rendelkezés értelmében
- a Java és ECMAScript működési környezetekre nézve át kell venni a DOM Level 2
Style specifikáció CSS modulja [DOM2STYLE] vonatkozó kötelező érvényű
megkötéseit, vagy
- egyéb működési környezetekre nézve a
más forrásból átvett szabályozásoknak (pl. C++) nyilvánosan dokumentáltaknak
kell lenni.
- Ezen ellenőrző pont teljesítéséhez a lépcsőzetes stíluslapokat (CSS) vagy az 1.
szintű (CSS Level 1
[CSS1]) vagy a 2. szintű (CSS Level 2
[CSS2]) CSS-szabvány határozza meg.
- A "Document Object Model (DOM) Level 2 Style Specification"
[DOM2STYLE]
szabályozás határozza meg, hogy a Java és ECMAScript szabványok mely verzióit
kell figyelembe venni. A "B"-Függelék tartalmazza a Javára, a "C"-függelék pedig az ECMAScriptre vonatkozó
megkötéseket.
- Nem előírás, hogy az ágens képes legyen programfolyamaton kívüli
szabványokat exportálni.
6.10 Az API-felületeken keresztül folyó kommunikáció időzítése
(P2)
- A jelen elvárások teljesítése érdekében használatos API-kra nézve ügyelni kell a programszintű kommunikáció megfelelő időzítésére.
Megjegyzés: Az egyéb pontok által előírt programszintű adatcsere sose vezessen információvesztéshez. Ez például olyankor állhat elő, amikor a tartalmat vagy a kezelőfelületet érintő változások gyorsabban zajlanak le, mint a változásokkal kapcsolatos programszintű adatcsere. Az időzítés nagyon fontos ezen kívül az alternatív megjelenítési lehetőségek összehangolásához. A ponthoz járuló módszertani tanácsok kitérnek arra, hogy milyen módszerekkel kerülhetők el a késések az adatcsere folyamán. A pont betartásával a kisegítő technológiai eszközök megfelelően időzített hozzáféréssel rendelkeznek a dokumentum objektum modellhez és egyéb, a hozzáférés szempontjából fontos információhoz.
Mindig legyünk tekintettel a rendszerkörnyezet
megoldásaira az ágens felhasználói
felületével, a dokumentációval, a beviteli
konfigurációval és a telepítéssel kapcsolatban.
Az ágens használósága részben az operációs rendszerkörnyezet megoldásaihoz
való alkalmazkodóképességében rejlik, például:
- a rendszerkörnyezetnek a felhasználói felület kialakításával, a dokumentációval és a telepítéssel kapcsolatos megoldásainak
alkalmazása.
- rendszerszintű felhasználói beállítások figyelembevétele az
ágensben is. Például egyes operációs rendszerek lehetővé teszik, hogy a
felhasználók (különösen a csökkentlátók) erősen kontrasztos megjelenítést, vagy
(pl. a halláskárosultak) a hangjelek grafikus megjelenítését állítsák be.
Az operációs környezet megoldásaihoz való igazodás az ágens kiszámíthatóbb
működését eredményezi, mind a felhasználók, mind a kisegítő technológiai
eszközök fejlesztői szempontjából. Az irányelvek leírják, hogy a felhasználóknak
milyen elvárásaik lehetnek adott felhasználói
felület kinézetével, kezelésével, a billentyű-parancsokkal és a
dokumentációval kapcsolatban. Az elvekből kiderül továbbá, hogy melyek azok a
jellegzetességek, melyeket jobb a rendszerkörnyezettől átvenni, mint az adott
ágens szintjén vezérelni.
Jelen fejezet kitér továbbá a rendszerkörnyezet
megfelelés szempontjából figyelembe veendő jegyeire.
7.1 A fókusz és kijelölés módjainak követése
(P1)
- Alkalmazni kell a rendszerkörnyezet
használhatóságot elősegítő megoldásait a kijelölés, valamint a tartalmi és kezelői
fókuszra vonatkozólag.
Megjegyzés: Ld. a 9.1 és 9.2
pontokat a tartalmi és kezelői fókusszal kapcsolatban.
7.2 A beviteli konfigurációs megoldások
figyelembevétele (P1)
- Ügyeljünk arra, hogy az ágens alapértelmezett beviteli konfigurációs megoldásai nem ütköznek a
rendszerkörnyezet használati feltételeivel
(pl. billentyűzet szükségessége).
Megjegyzés: A rendszerkörnyezet hozzáférhetőségi megoldásaival
részletesebben a Módszertani dokumentum foglalkozik [UAAG10-TECHS]. A rendszerkörnyezet
alapértelmezett beviteli módjairól ld. a 11.5 pontot.
7.3 A rendszerkörnyezetben alkalmazott megoldások
figyelembevétele (P2)
- Vegyük tekintetbe a rendszerkörnyezet
hozzáférést elősegítő megoldásait, különös tekintettel a felhasználói felület kialakítására,
billentyűparancsokra, a termék telepítésére és a dokumentációra.
- Jelen pont szempontjából a rendszerkörnyezet hozzáférést elősegítő
megoldásainak tekintendő:
- amit a rendszerkörnyezet kialakítása vagy a hozzáférhetőségi
irányelvek annak minősítenek, vagy
- amelynek segítségével a tartalom kielégíti a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0"
[WCAG10], illetve jelen dokumentum előírásait
- Ez a pont kizárja a 7.1 és
7.4-es
pont előírásait.
- Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői
Megjegyzés: Ezen megoldásokkal (pl. sticky
keys, mouse keys, és show sounds) a Módszertani
dokumentum [UAAG10-TECHS] foglalkozik.
7.4 Beviteli konfigurációk jelölői (P2)
- Alkalmazzuk a rendszerkörnyezet által
megadott indikátorokat a beviteli konfigurációk jelölésére.
- Ez és a 7.3 pont kölcsönösen
kizárják egymást, a beviteli konfigurációk következetességének fenntartása
érdekében.
- Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői
Megjegyzés:Ilyen megoldás például, hogy ha bizonyos funkciókat
menüponttal vagy billentyűkombinációval lehet behívni, a menüpont megjelenésében
esetleg ki van emelve a billentyűparancs karaktere. A rendszerkörnyezet
alapértelmezett beviteli módjairól ld. a 11.5 pontot.
Az ágensnek támogatnia kell minden, a használat során
előfordulható szabvány hozzáférést elősegítő jellemzőit. Ha adott folyamathoz
létezik alkalmazható W3C-Ajánlás, annak figyelembevétele kötelező.
Az ágensek tervezésénél ajánlatos nyílt szabványokkal dolgozni. Ez az
interoperabilitás és hozzáférhetőség javára válik, mivel megkönnyíti a kisegítő technológiai eszközök fejlesztését (ld.
még a 6. Irányelvben).
Bár a fejlesztés során minden elérhető szabvány hozzáférést segítő
sajátosságait (ld. 8.1 pont) ajánlatos figyelembe
venni, jelen dokumentum kiemel és megfontolásra ajánl (mint pl. a 8.2 pont) számos W3C Ajánlást, több okból:
- A W3C-szabványok "beépített" hozzáférést segítő jellemzőket
feltételeznek.
- A W3C-szabványok kialakításakor a kezdettől fogva fontos szempont a
hozzáférhetőség optimalizálása. Ez a szempont tükröződik az érintettek által
alkotott nyilvános véleményezésben is.
- A W3C-szabványok folyamatában fenntartott szakmai konszenzus mellett
készülnek (a folyamatokat ld. a W3C Process Document-ben[W3CPROCESS] [W3CPROCESS]). A konzorcium nyitott a
nagyközönség észrevételeire és javaslataira a kialakított szabályozásokkal
kapcsolatban (ez a célja a nyilvános fogalmazványoknak, ajánlás-tervezeteknek
illetve javasolt ajánlásoknak). A W3C Ajánlás-nyomkövető (W3C Recommendation track ([W3CPROCESS], 6.2 fejezet) írja le, hogy
hogyan lesz egy szabályozásból Ajánlás. Az Ajánlások (és egyéb technikai
jelentések) a W3C weboldalán olvashatók.
- A szabványok (elemjelölő-, stíluslap- és metaadat-nyelvek, grafikus
formátumok) hozzáférést elősegítő jellemzőit az ágensnek kezelni kell.
- A pont vonatkozik mind a W3C által, mind az egyéb szakmai tényezők által
kialakított szabályozásokra.
- Hozzáférést elősegítő jellemzőnek itt az minősül, amit
- a vonatkozó szabvány annak tekint, vagy
- lehetővé teszi, hogy a közreadók kielégítsék vele a "Web Content
Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] szabványt.
- Nem elvárt az előírás teljesítése az összes kezelendő formátumszabványra,
ld. a megfelelési profilról szóló részt.
- Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra
Megjegyzés: Jelen szabvány Módszertani dokumentumában ([UAAG10-TECHS]) található több
információ a különböző szabványok (köztük W3C-szabványok) hozzáférést segítő
jellemzőiről.
8.2 A szabványoknak való megfelelés (P2)
- Használjuk és tartsuk be
- az adott folyamatra elérhető W3C-Ajánlást, vagy
- nem W3C-eredetű szabályozást, mely lehetővé teszi a "Web Content
Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] elvárásait "A"-szinten, vagy afelett teljesítő tartalom létrehozását.
- Ha adott szabályozás ellene mond jelen irányelveknek, akkor az ágens
figyelmen kívül hagyhatja az eltérő rendelkezéseket, anélkül, hogy megszegné ezt
a pontot.
- Egy szabályozás "elérhető", ha az ágens fejlesztésének megfelelő
szakaszában nyilvánosan hozzáférhető (pl. W3C-Ajánlás formájában).
- Nem elvárt az előírások teljesítése az összes kezelendő formátumszabványra;
ld. a megfelelési profilról szóló részt.
- Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra.
Megjegyzés: Elemjelölés esetében például az ágens megfelelhet a HTML
4-nek [HTML4], az XHTML 1.0-nak [XHTML10],
és/vagy az XML 1.0-nak [XML]. Stíluslapokra nézve megfelelhet a
CSS-nek ([CSS1], [CSS2]); matematikai felhasználású tartalom
esetén a MathML 2.0-nak [MATHML20], szinkronizált multimédiánál pedig
a SMIL 1.0 [SMIL] szabályozásnak.
A tartalmat többféle navigációs mechanizmus
segítségével lehessen kezelni, azaz mindig legyen mód a direkt, lépésenkénti és
strukturált navigációra, valamint keresésre.
Lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó szabadon mozoghasson az igényei szerint konfigurálható
kimeneten belül a fontosabb tartalmi pontok között, azonosíthassa, hogy milyen
objektum-típussal találkozik az egyes pontokon, könnyedén közbeavatkozhasson
(ha épp működtethető elemmel van
dolga), és láthassa annak közvetlen környezetét (hogy mindig
tisztában lehessen azzal, hogy hol tart). A fogyatékkal élő felhasználók
(sőt, minden felhasználó) munkáját megkönnyíti, ha többféle keresési és
navigációs mechanizmus áll rendelkezésre. A navigáció és a keresés nagyon fontos
a soros hozzáféréssel rendelkező
felhasználók számára, illetve lépésenkénti
navigáció esetén (mikor a fókusz
mozgatásával navigálunk).
A közvetlen navigáció (pl. ugrás adott hivatkozásra vagy bekezdésre)
gyorsabb, mint a lépésenkénti, de általában
feltételezi a tartalom valamelyes ismeretét. A közvetlen navigáció nagyon fontos
egyes mozgáskorlátozottaknak (akiknek például nehézséget jelenthetnek a finom
kézmozdulatok és emiatt esetleg nem a megfelelő gombot nyomják meg munka
közben), valamint a vakok és csökkentlátók számára. Nagyban megkönnyítheti
ugyanakkor a gyakorlott felhasználók munkáját is. A közvetlen navigáció egér
vagy billentyűzet útján lehetséges (utóbbi esetben billentyűkombinációk
segítségével).
A strukturált navigáció előnye, hogy gyors és könnyen elérhetővé teszi a
közvetlen tartalmi környezetet. Ajánlatos, hogy az ágensek lehetővé tegyék a
strukturális szempontból fontos részek - részegységek, alcímek, fejezetek,
táblázatok űrlapok és űrlapelemek, működtethető elemek - közvetlen elérését. A
dokumentumstruktúra programszintű elérésével a 6. Irányelvben foglalkozunk.
Ajánlatos biztosítani a navigációs mechanizmusok beállíthatóságát (azaz ha a
felhasználói részéről meghatározható, hogy pl. csak hiperhivatkozások, vagy
hiperhivatkozások és címsorok, vagy táblázatok és űrlapok jelentenek navigációs
pontot).
9.1 Tartalmi fókusz biztosítása (P1)
- Minden egyes kimeneti ablak (ideérve a
kereteket is) rendelkezzen legalább egy tartalmi
fókusszal, ahol a megjelenített
tartalom részeként találhatók működtethető
elemek.
- Minden egyes kimeneti ablak tartalmi fókusza lehessen az aktuális fókusz, a felhasználó igénye szerint.
- Amennyiben az adott kimenetnek nincsenek működtethető elemei (mert pl. az
adott formátum nem kezel ilyesmit, vagy az éppen megjelenített tartalomrész nem
tartalmaz olyan elemet, amihez működési funkció társulhat), a következő tartalmi
fókuszra vonatkozó megszorításokat nem kell figyelembe venni: 1.2,
5.1,
5.4,
6.6,
7.1,
9.3,
9.4,
9.5,
9.6,
9.7,
10.2 és
11.5.
Megjegyzés: Ha például egy keretes szerkezet két kerete is tartalmaz
működtethető elemeket, akkor a felhasználó bármelyik tartalmi fókuszát kiválaszthatja aktuális
fókuszként. Ne feledjük, hogy ez az irányelv vonatkozik egyes plug-inek által "birtokolt" kimenetekre is, amennyiben
a megfelelési nyilatkozat az adott plug-inekre is kiterjed. A 7.1 pont
további információt tartalmaz a tartalmi
fókusz alkalmazásáról az egyes működési
környezetek megoldásainak függvényében.
9.2 Kezelői fókusz biztosítása (P1)
- A kezelői (felhasználói) fókusz biztosítása
előírt.
Megjegyzés: A 7.1 pont további
információt tartalmaz a kezelői fókusz alkalmazásáról az egyes működési
környezetek megoldásainak függvényében.
9.3 A tartalmi fókusz mozgatása (P1)
-
A felhasználó helyezhesse tartalmi
fókuszt a kimeneti ablak bármely
működtethető elemére.
-
Legyen beállítható, hogy adott kimenet
tartalmi fókusza csak kifejezett felhasználói
utasításra változhat.
- Ha a tartalommal nem jár előre meghatározott navigációs sorrend, akkor legalább
előrefelé legyen mód lépésenkénti
navigációra, a dokumentumot alkotó elemek sorrendjét
követve, minden, ezen pont első rendelkezésében megjelölt elemre.
- Ezen pont második rendelkezésére nézve ajánlott, de nem kötelező
beállítási lehetőség, ha a tartalmi fókusz eleve csak felhasználói utasításra változhat.
Megjegyzés: Az előre való lépegetést
biztosító navigáción felül ajánlatos módot adni a visszafelé lépkedésre is. A
strukturált navigációról ld. bővebben a 9.9,
a fókuszváltásról pedig a 5.1, illetve a 6.6 pontot.
9.4 A kimeneti állapotok változásainak tárolása
(P1)
- Ha egy ágens biztosítja a kimeneti
előzmények tárolásának lehetőségét, akkor az adott kimeneten a viszonyítási pont,
tartalmi fókusz és a kijelölés változásaira vonatkozó információt is
őrizze meg.
- Ha a felhasználó visszatér valamelyik kimeneti előzményre (pl. a "vissza"
gomb megnyomásával), akkor az ágens állítsa vissza az adott előzményre
legutoljára érvényes viszonyítási pontot,
tartalmi fókuszt és kijelölést.
9.5 A fókuszváltáshoz ne társuljanak események (P2)
- Legyen beállítható, hogy a tartalmi
fókusz egyik működtethető elemről a másikra
való áthelyezéser ne aktiváljon semmiféle kifejezetten fókuszváltással
társított eseménykezelőt.
Megjegyzés: Ha a beállítások pl. HTML-dokumentumra vonatkoznak, akkor
az onfocus
,
onblur
vagy
onchange
attribútumok eseménykezelői nem léphetnek működésbe. Ugyanakkor a tartalmi fókusz váltására jellemző stílusbeli
változásokat (pl. kiemelés) végrehajthatja az ágens, még ha a pontban meghatározott opció be is
van állítva.
9.6 Eseménykezelők megjelenítése (P2)
- Mindig legyen elérhető az összes vonatkozó beviteli eseménytípus listája
az éppen a tartalmi fókuszban található
elemmel kapcsolatban, amennyiben elérhetők kifejezetten azzal az elemmel
társított eseménykezelők.
Megjegyzés: A felhasználó mindig kérhesse le a tartalmi fókuszban lévő
elemre vonatkozó beviteli eseménytípusok listáját, vagy adhassa azt közvetlenül
a 9.3 pontban előírt lépésenkénti navigációs sorrendhez. A fókuszban lévő elemekhez
társított eseménykezelők aktiválásáról ld. még az 1.2 pontot.
9.7 Visszalépés a korábbi tartalmi fókuszhoz
(P2)
- A 9.3 pont harmadik rendelkezésében
előírt navigációs lehetőség kibővítésével tegyük lehetővé a lépésenként navigációt a dokumentum felépítése
mentén, visszafelé haladva is.
- Az első rendelkezés értelmében az ágens nem foglalhat a navigációs
sorrendbe letiltott elemeket.
9.8 Szöveges keresés (P2)
-
A felhasználó kereshessen a megjelenített
szöveges tartalomban a dokumentumban megjelölt karakterkészlet elemeiből álló karakterláncra.
-
A keresést bármely kijelölt vagy fókuszban lévő ponttól kezdve el lehessen
indítani, a dokumentum struktúrája által meghatározott sorrend szerint haladva
előrefelé.
- Találat esetén
- a kimenet kerüljön a tartalom vonatkozó részére, hogy legalább részben
tartalmazza a megtalált szövegrészt, és
- a keresés folytatódhasson a megtalált részlet pozíciójától.
- A felhasználót figyelmezetni kell, ha nincs, vagy nincs további, a keresett
karakterlánccal egyező szövegrész a tartalomban (mielőtt a keresés újraindulna a
dokumentum elejétől)
-
Lehessen kis/nagybetű különbségére való tekintet nélkül keresni olyan
írásrendszerekben, melyeknél e különbségnek
jelentősége van .
Megjegyzés: Ha a felhasználó nem határozott meg külön kezdőpontot a
kereséshez, akkor a keresésnek a tartalom elejétől kell indulni. A 7.3 pontnak megfelelően a keresés eredményének
jelzésénél a működési környezet megoldásait
kell követni.
9.9 Strukturált navigáció (P2)
- A felhasználó mozoghasson minél hatékonyabban a megjelenített tartalom egyik strukturális eleméről
a másikra, valamint ugorhasson bárhonnan a szerkezet bármely elemére.
- Jelen pont első rendelkezésének értelmében kötelező a lépésenkénti navigáció, mind előre, mind
hátrafelé.
Megjegyzés: Ennek a szabványnak nem feladata azt meghatározni, hogy
mely "fontos elemek" legyenek elérhetők a navigáció során, mivel azok
formátumonként mások lehetnek. A navigáció "hatékonysága" számos tényezőtől
függhet, többek között a tartalom "formájától" (a lépésenkénti navigációnak például
nem sok értelme van egy hosszú lista esetén), illetve felépítésbeli összetettségétől
(pl. táblázatok közötti, majd táblázaton belül, cellák közötti mozgás). A Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] további
információ található az potenciálisan fontos elemekről és a közöttük való
navigációról.
9.10 A fontosabb elemek beállítása (P3)
- Legyen beállítható, hogy melyek a
fontosnak minősülő elemek és attribútumok, melyekre a 9.9 és 10.4
pont vonatkozhat.
- Ezen pont első rendelkezésének értelmében a felhasználó rendelhessen
elemeket a fontos elemek készletéhez, illetve távolíthasson el elemeket
abból.
Megjegyzés:: Tegyük lehetővé például, hogy a felhasználó csak bekezdések, vagy
bekezdések és bekezdéscímek között mozoghasson, eltüntethesse és
visszaállíthassa a navigációs sávot, vagy mozoghasson táblázatok vagy
táblázatcellák között.
Az felhasználót lássuk el a böngészéshez szükséges
információval.
A felhasználónak mindig szüksége van helyzetjelzőkre, hogy pontosan tudhassa
pozícióját a tartalomban, hogy hogyan jutott oda, merrefelé mehet tovább, és mi
van az adott pont környezetében. Egyes mechanizmusok, melyek ilyen helyzetjelzőket biztosítanak a kezelői
felületen (vizuálisan, hangban vagy Braille írással):
- információt nyújtanak a felhasználónak a tartalommal való jelenlegi
interakció folyamatáról: jelzik, hol helyezkedik el a kimenet a tartalom
egészéhez képest (például arányokat tükröző görgetősávok segítségével), mely
kimeneten található éppen az aktuális
fókusz, hol található kijelölt tartalom; biztosítják az előzmények
elérhetőségét és megjelenítik az aktuális dokumentum vagy keret címét;
- információt közölnek a speciális elemekről, mint például a táblázatok
méretadatai, hangfelvétel hossza időben vagy egy űrlap felépítése;
- tájékozatnak egyes elemek közötti kapcsolatról, mint pl. táblázatcelláknál a
vonatkozó tábla-fejlécről
- megjelenítik a tartalom szerkezetét, pl. a dokumentum tagolt nézetének
segítségével.
Az ilyen helyzetjelölő mechanizmusok különösen a soros hozzáféréssel rendelkezők számára fontosak,
valamint lépésenkénti navigáció esetén. Nem minden felhasználó tud
például grafikus úton felgörgetni a táblázat tetejére, hogy megnézze az egyes
oszlopok címsorait. Ezért alternatív lehetőségeket kell biztosítani pl. a
táblázaton vagy keretes szerkezeten belüli viszonyok jelölésére ("milyen
többletinformációt közöl a grafikus elrendezés?"), űrlapok érvényességének
ellenőrzésére ("ki van-e töltve minden szükséges mező?"), vagy a hiperhivatkozások
állapotának jelölésére ("továbbléptem-e azon a hivatkozáson?").
10.1
Táblázatcellák és címsorok társítása (P1)
- Táblázatokat megjeleníteni képes grafikus ágenseknek minden cellánál
elérhetővé kell tenni a társított címsor leírását.
- Ennek a pontnak meg lehet felelni úgy, hogy lehetővé tesszük, hogy a
felhasználó minden cellánál lekérhesse a társított címsor-adatot.
- Másik lehetséges mód, hogy a megjelenítéskor a táblázatcella és a címsor
információ látható azonos kimeneten .
- Ez a pont csak az ágens által felismerhető cella/fejléc kapcsolatra
vonatkozik..
10.2 Emeljük ki a kijelölést, a tartalmi fókuszt, a
működtethető elemeket és a már látogatott hivatkozásokat (P1)
- Legyen olyan globális beállítási
érték, mely minden kimeneti ablakon lehetővé teszi a következő négy
információ-osztály kiemelését: a kijelölés,
a tartalmi fókusz, a működtethető elemek és a nemrégiben meglátogatott
hivatkozások.
- Az első rendelkezés értelmében grafikus kezelőfelületeknél biztosítsunk
legalább egy olyan beállítási értéket, melyben a négy információ-osztályhoz
- négy különböző kiemelési mechanizmus járul és
- az nem korlátozódik kizárólag a megjelenített szöveg előterének illetve
hátterének színére.
- Az első rendelkezés értelmében grafikus kezelőfelületeknél, amennyiben a
kiemelési mechanizmus hordozója a szövegméret, a betűtípus-család, szövegnél az
előtér és háttér színe, vagy szövegmintázat, akkor biztosítani kell legalább az
alábbi értékskálákat:
- szövegméretre legalább a 4.1 pont harmadik rendelkezésében előírtakat;
- betűtípus-családra legalább a 4.2 pont
harmadik rendelkezésében előírtakat;
- a szöveg előterének és hátterének színére, illetve a szövegmintázatra
nézve legalább a működési környezet szabványos segédprogramja által
felajánlott szövegmegjelenítési lehetőségek lehetséges értékeit (pl. a
szövegszínre és betűtípusra vonatkozó szabványos párbeszédablak operációs
rendszer által meghatározott lehetőségeit). Ha nincs ilyen segédprogram, akkor
a működési környezet szabványos API felületei által a szövegszín és
szövegforma megjelenítésére biztosított opciókat kell elérhetővé tenni.
- A működtethető elemeket a formátum
által biztosított mélységben kell kiemelni. Ha egy HTML-ágens például egy
PNG-képet jelenít meg kliens-oldali image map részeként, akkor kiemelést csak a
kép egészére nézve köteles alkalmazni, nem annak minden egyes működtethető
részére. Beágyazott grafikus hivatkozásokkal rendelkező SVG kép megjelenítésekor
a vonatkozó ágensnek ki kell emelnie minden egyes (működtethető) hivatkozást,
melynek az SVG-szabvány értelmében elkülönülten meg kell jelennie.
Megjegyzés: A kijelölés és a tartalmi fókusz kiemelési mechanizmusai
lehetnek például az előtér és háttér színének változásai, aláhúzás, keret
stílusának módosítása, illetve sajátos beszéddallam a mesterséges beszédnél.
Mivel a kijelölés és a fókusz gyakran változik, nem célszerű olyan kiemelési
mechanizmust alkalmazni, mely a tartalom újrarendezésével jár (pl.
méretváltoztatás), mert ez összezavarhatja a felhasználót. A nem a
szövegmegjelenítés színeivel operáló grafikus kiemelés leggyakrabban az aláhúzás
vagy a keret stílusának módosítása. A 7.1 pont értelmében a rendszerkörnyezet hozzáférést megkönnyítő
megoldásait kell követni a kijelölés és a tartalmi fókusz jelölésénél. Például,
ha ezt az operációs rendszer lehetővé teszi, legyen lehetőség a felhasználó
által beállított stílusok átvételére az ágens használatához.
10.3 Kiemelési beállítás egyetlen lépésben
(P2)
- A 10.2 pont második rendelkezésében
előírt lehetőséget tegyük lehetővé egyetlen beállítási lépésben is.
10.4 Tagolt nézet (P2)
- Álljon a felhasználó rendelkezésére a megjelenített tartalom "tagolt" nézete, mely a
fontosabb strukturális elemeket jelölő egységekből áll (pl. címsorok,
táblázat-címek, űrlapcímek és egyéb, tartalmilag fontos részek).
- Hogy mi minősül jelölésnek, az mindig a használt elemjelölő nyelvtől függ.
A HTML-ben például a címsor (
H1
-H6
) az azt
követő rész jelölője, a CAPTION
egy
táblázatot jelöl, a title
attribútum pedig az azzal jellemzett elemet képviseli.
- Az ágensnek nem kell jelölést generálni adott fontos elem számára, ha arra
nézve a tartalomban nincsen jelölés, de generálhat, ha csak egy bizonyos jelölő
hiányzik.
- A jelölőnek nem muszáj szövegesnek
lenni.
Megjegyzés: A "tagolt"-nézet a tartalom egyszerűsített változatát
nyújtja (pl. tartalomjegyzéket). A fontosnak tekinthető strukturális elemekkel
kapcsolatban ld. a 9.9 pont utáni
megjegyzést. Ha lehetséges a navigáció a tagolt nézetben, akkor azzal
egyidejűleg teljesíthető ez a pont és a 9.9 is: "tegyük lehetővé a navigációt a
tagolt nézet fontos elemei között, valamint a tagolt nézet adott pontja és a
teljes tartalom vonatkozó része között". A további beállítási lehetőségekről ld.
a 9.10 ellenőrző pontot.
10.5 Hivatkozásokra vonatkozó információ (P3)
- Hogy a felhasználó könnyebben eldönthesse, hogy meg akar-e látogatni egy
adott, a tartalomban található hivatkozást, mindig legyenek elérhetők a következő információk:
- hivatkozás (link) elem tartalma,
- a hivatkozás szöveges címe (title),
- a dokumentumon belülre (pl. ugyanarra a weblapra) illetve azon kívülre
mutató hivatkozások megkülönböztetése,
- annak jelzése, hogy meglátogatta-e mostanában a felhasználó azt a
hivatkozást és
- a hivatkozott Web-dokumentum típusa, mérete és természetes nyelve.
- Az ágenseknek fel kell dolgozniuk a nemrégiben meglátogatott
hivatkozásokkal kapcsolatos információkat. Az egyéb hivatkozásokkal kapcsolatban
csak azt az információt kell elérhetővé tenni, ami a tartalomban is
megtalálható.
- Nem szükséges feldolgozni vagy szolgáltatni olyan információt, melyhez
szükséges a távoli Web-dokumentum betöltése.
10.6 Az aktuális kimenet kiemelése (P1)
- Az aktuális fókuszt tartalmazó kimenet mindig legyen kiemelve (ideértve az
aktuális fókuszt hordozó keretet is).
- Az első rendelkezés értelmében grafikus kimeneteknél alkalmazzunk legalább
egy olyan kiemelési mechanizmust, mely nem kizárólag a megjelenített szöveg előtér- illetve
háttérszínével operál (pl. vastag körvonal használata).
- Ha itt a szövegméretet, betűtípus-családot, a megjelenített szöveg előterének és hátterének színét, vagy szövegmintázatot
érintő módszerhez folyamodunk, akkor globális beállítási lehetőségként tegyük
elérhetővé a 10.2 pontban előírt
opciókat.
Megjegyzés: A működési környezet megoldásaihoz igazodó kiemelési
mechanizmusokkal kapcsolatban ld. a 7.1 pontot.
10.7 A kimenet pozíciójának jelölése (P3)
- Jelöljük a kimeneti ablak relatív
helyzetét a megjelenített tartalomhoz képest (tehát az audio- vagy videóklip
éppen játszott hányadát, illetve azt, hogy mennyi látható éppen a megtekintett
weboldalból).
- Az ágens kiszámíthatja a relatív pozíciót a tartalmi fókusz, kijelölés
vagy a kimenet helyzetéből, a felhasználó böngészési módjának függvényében.
- Az ágens többféleképpen jelölheti a megjelenített tartalom arányait az
egészhez képest, pl. százalékban vagy byte-okban megadott relatív mérettel. Az
1.3 pontban olvasható több a felhasználónak
küldendő szöveges üzenetekről, köztük a pozícióról való tájékoztatásokról is.
- Kétdimenziós térbeli megjelenítésnél a
relatív helyzetbe mind a függőleges, mind a vízszintes helyzet beleértendő.
- A betöltési folyamattal kapcsolatos információ megjelenítése nem
elvárás. Folyamatosan beáramló (streaming) tartalomnál ugyanakkor a pozíció
összefügghet a betöltés állapotával.
Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó beállíthassa az
ágenst oly módon, hogy a gyakran végzett feladatok minél kézreállóbbak legyenek;
valamint hogy a testre szabott beállításokat elmenthesse.
A weben böngésző felhasználók nem egyforma képességekkel rendelkeznek, ezért
szükség van arra, hogy saját igényeihez igazíthassák az ágens működését a
stílusok, grafikus kezelőfelület és billentyűzet-konfiguráció tekintetében. Az
irányelv legtöbb pontja a beviteli konfigurációkra vonatkozik: hogyan vezérelhető az
ágens működése billentyűzettel, egérrel, vagy hangbevitellel. Egy beviteli
konfiguráció azt jelenti, hogy a kezelőfelület adott beviteli mechanizmusai az ágens mely adott
funkcióival vannak "összekötve".
A megfeleléssel kapcsolatos fejezetben olvasható több a konfigurációs előírások megfeleléssel kapcsolatos
kérdéseiről.
11.1 Jelenleg érvényes beviteli konfiguráció (P1)
- Legyenek elérhetők a felhasználó számára a beviteli konfiguráció jelenlegi beállításának
információi.
- Az egymáshoz rendelt funkciók és beviteli módok listája centralizált
formában is szolgáltatható (pl. egymáshoz rendelések listája), vagy
disztribútíve (pl. a kezelőfelület menüpontjain közölve a megfelelő
billentyűkombinációkat). A vonatkozó dokumentációról ld. a 12.2,
12.3 és
12.5
pontot.
11.2 A közreadó érvényes beviteli beállításai
(P2)
- Biztosítsunk centralizált betekintési lehetőséget a készítő vagy közreadó
által meghatározott beviteli
konfigurációkba.
Elfogadható megoldás
- A pont teljesíthető úgy, hogy az ágens különböző nézetekben teszi
elérhetővé a különböző beviteli csatornákra (billentyűzet, egér vagy hang)
vonatkozó beállításokat.
Megjegyzés: HTML-dokumentumoknál például az accesskey
attribútumban közölheti a készítő a billentyűzet-hozzárendeléseket. Jelen pont
célja, hogy egységesítse a készítő által meghatározott beállítások közlését,
hogy a felhasználónak ne kelljen elolvasnia a teljes dokumentumot ahhoz, hogy
megtalálja az érvényes kiosztást.
11.3 A hozzárendelések felülbírálása (P2)
- A felhasználó bírálhasson felül
bármely, az ágensben alapértelmezettként meghatározott beviteli konfigurációt.
- Nem előírás a működési környezet által
alkalmazott kiosztások felülbírálása (pl. a "súgó"-hoz való hozzáférés).
- A felülbírálásra vonatkozó utasítás csak ugyanazon beviteli csatornára
vonatkozó kiosztásra érvényes (pl. adott billentyűkiosztást csak másik
billentyűkombinációra lehet kicserélni, egérműveletre nem).
- Ez a pont kizárja a 11.4-ben
előírtakat
- Megfelelési utasítás: Ágens
jellemzői
Megjegyzés: Az alapértelmezett konfigurációval kapcsolatos
rendelkezések a 11.5-ben találhatók, a
vonatkozó dokumentációról pedig a 12.3 pontban olvasható több.
11.4 Gyorsbillentyű (P2)
-
A felhasználó módosíthassa az ágens
bármely alapértelmezett billentyűkombinációját egy billentyű+módosító vagy
egyetlen billentyű kiosztásra.
- Legyen mód gyorsbillentyű beállítására
külön minden egyes funkcióhoz a 11.5 pontban
előírtak közül. A gyorsbillentyű azt jelenti, hogy egyetlen billentyű
lenyomásával (módosító nélkül) el lehet indítani adott feladatot.
- Az ágens megfelelhet a második rendelkezésnek "gyorsbillentyű-mód"
alkalmazásával. Ebben a működési módban minden, a rendelkezésben előírt funkció
elérhető egyetlen billentyű lenyomásával. A "gyorsbillentyű-mód" csak
felhasználói utasítására érjen véget.
- Ebben az ellenőrző pontban a "billentyű" a klaviatúra egyetlen gombját
jelenti (nem pedig a karakterkészlet egy
elemét).
- Nem előírás a működési környezet által
alkalmazott kiosztások felülbírálásának engedélyezése (pl. a "súgó"-hoz való
hozzáférés).
- A második rendelkezésnél gyorsbillentyűs karakterbevitel itt nem előírás,
csupán a funkciók ilyen módon való működtetése.
- Ha a billentyűzeten kevesebb gomb van, mint ahány funkciót a 11.5 előír, akkor nem szükséges minden feladathoz
gyorsbillentyűs hozzáférést biztosítani. Ilyenkor a 11.5 első rendelkezésében felsorolt funkciókat
kell előnyben részesíteni.
- Ez a pont és 11.3 kölcsönösen kizárják
egymást, mivel ez a billentyűzetről szól, és annak fontosságát helyezi
előtérbe.
- Megfelelési utasítás: Ágensek
jellemzői
Megjegyzés: Mivel a gyorsbillentyűs bevitel fontos lehet a fogyatékkal
élők számára, az ágenseknek tanácsos biztosítani, hogy (1) a billentyűzet
legtöbb gombja beállítható gyorsbillentyűként, és (2) a funkciók többségéhez
rendelhető gyorsbillentyű. A billentyűzet API-felületekről és az ágensek
funkcióiról ld. még a 6.7 pontot.
11.5 Alapértelmezett beviteli konfiguráció
(P2)
- Az ágens alapértelmezett beállításai tartalmazzanak
billentyű-hozzárendeléseket az alábbi funkciókhoz - melyeket az irányelvek egyéb
pontjai megkövetelnek:
- Ha az ágens támogatja az alábbi
funkciókat, akkor azokra nézve is biztosítani kell billentyű-hozzárendelést:
- ugrás az előzőleg megtekintett, illetve a jelenleg megnyitottat követő
részre (Előre-Vissza);
- új forrás URI-jának bevitele;
- URI hozzáadása a kedvencekhez (pl. könyvjelző készítése);
- kedvencek megtekintése;
- forrás újratöltése;
- betöltés vagy újratöltés megszakítása;
- grafikus kimeneti ablakoknál: a kimeneti ablak méretével körülbelül azonos
mértékű ugrás előre vagy vissza a megjelenített tartalomban ("lapozás");
és
- soronként megjelenített tartalom esetén (legalább szövegnél) a vonatkozási
pont mozgatása a megelőző és a következő sorra.
- Az URI-bevitelére vonatkozó rendelkezés többféleképpen teljesíthető,
például a felhasználónak küldött felszólítással, vagy a kezelői fókusz URI
bevitelére képes vezérlőelemre való mozgatásával.
Megjegyzés: Ez a pont nem tér ki arra, hogy az alapértelmezett
beállításokat könnyű legyen használni, bár azoknak magától értetődően jól
kezelhetőnek kell lenniük, ahol lehet, gyorsbillentyűk alkalmazásával. A 11.3 pontban olvasható, hogy mi kell a könnyű
használhatósághoz.
11.6 Beállítható kezelői profilok (P2)
-
A felhasználó menthessen el legalább egy kezelői
profilt a készített beállítások alapján.
- Legyen lehetőség az alapértelmezett vagy mentett kezelői profilok közötti választásra, de lehessen mellőzni
is a profilokat (pl. az alapértelmezett értékek választásával).
- Ez nem jelenti azt, hogy az ágensnek alapértelmezésben többféle kezelői
profilt kell biztosítania.
- A profilok hordozhatósága sem követelmény (azaz nem kell, hogy az ágensből
eltávolíthatók, majd abban újra beolvashatók legyenek), bár ez a szolgáltatás
hasznos lehet.
- Megfelelési utasítás: Ágensek
jellemzői
11.7 Eszköztárak beállítása (P3)
- Eszköztárakat tartalmazó grafikus felhasználói
felületeknél azok vezérlőelemei
mozgathatók legyenek.
- A felhasználó adhasson előre meghatározott csoportokban további
vezérlőelemeket az eszköztárakhoz, vagy távolíthasson el azokról
elemcsoportokat.
- Az eszköztárak alapértelmezett helyzete legyen bármikor
visszaállítható.
A dokumentációból derüljön ki, hogy mely jellemzőkkel
lehet könnyebb az ágens használata. A dokumentáció legyen elérhető
mindenki számára.
A felhasználói felület és a mögöttes funkciók dokumentálása egyaránt fontos.
Bár lehetséges önmagyarázó felületek tervezése, mégis lesznek olyan
felhasználók, akik nem képesek alapos írásos segítség nélkül eligazodni azokon.
Például hiába önmagyarázó egy grafikus felület a vak felhasználónak, számára a megfelelő dokumentáció nélkülözhetetlen.
Ez az irányelv háromféle előírást tartalmaz:
- A dokumentum hozzáférhetőségéről (12.1 pont
pont).
- A mindenképp dokumentálandó részletekről (12.2,
12.3 és
12.4 pont). A dokumentációban ezen kívül mindenképp bővebben ki
kell térni a telepítésre, a használati útmutató elérésére, a használatra és a
beállításokra vonatkozó részletekre.
- A dokumentáció felépítéséről (12.5 pont).
A 7.3 pont tárgyalja az operációs
rendszer megoldásainak követésével kapcsolatos utasításokat ebben a
tárgykörben.
12.1 A dokumentáció hozzáférhetősége (P1)
- Az ágenshez tartozó dokumentáció
legalább egy változata teljesítse "Dupla A"-szinten a Web Content Accessibility
Guidelines 1.0 [WCAG10]
rendelkezéseit.
12.2 A hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők
dokumentálása (P1)
- A dokumentáció térjen ki az ágens minden egyes, hozzáférhetőséget
elősegítő jellemzőjére.
- Az ágens megfelelhet e pontnak
- az egyes jellemzők összegző leírásával, vagy
- az említett jellemzők leírásának a teljes dokumentációba való
beágyazásával.
Az összegző nézet megfelel ennek az előírásnak és teljesíti a 12.5 pontot is.
- A hozzáférhetőséget elősegítő jellemző alatt itt olyan részlet vagy
tulajdonság értendő, melyet az ágens azért alkalmaz, hogy megfeleljen ezeknek az
irányelveknek (beleérve a 8.1,
7.3 és a 6. Irányelv API-felületeket tárgyaló pontjait is).
- Megfelelési utasítás: Ágensek
jellemzői
Megjegyzés: A használati útmutatóban ki kell fejteni a
hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők tulajdonságait. Ehhez használható összegző
vagy dokumentumba integrált megoldás is.
12.3 Az alapértelmezett beállítások dokumentálása
(P1)
- Az ágenshez tartozó dokumentáció írja
le az alapértelmezett beviteli konfiguráció
beállítási értékeit (azaz pl. a billentyűkiosztást).
- Ha az ágens alapértelmezett beviteli beállításai nem módosíthatók (ld.
11.3 pont), akkor a jelen pontnak megfelelő
dokumentációs eljárás kielégíti 11.1-et
is.
Megjegyzés: A dokumentációban fel kell hívni a felhasználó figyelmét
arra, ha az ágens bizonyos jellemzői eltérnek a működési környezet
megoldásaitól.
12.4 A programverziók közötti eltérések dokumentálása
(P2)
- Az ágenshez tartozó dokumentáció
tartalmazza a programverzió módosulásából származó eltéréseket a hozzáférhetőséget
elősegítő jellemzőkre nézve.
12.5 A hozzáférhetőséget tárgyaló fejezet (P2)
- Az ágenshez tartozó dokumentáció külön
fejezetében foglaljuk össze a hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők
leírását.
- Az összegző dokumentáció kötelező ehhez a ponthoz, és kielégíti 12.2-t is.
Adott webágens ezen dokumentumban megfogalmazott elveknek a megfelelési profilban összefoglalt feltételek
teljesítésével felelhet meg. Az alábbi normatív rész kifejti:
- Hogyan állítsunk össze megfelelési
profilt. A megfelelés érdekében ugyanis nem szükséges, hogy az ágens
a dokumentum összes előírásának megfeleljen.
- Hogyan alkossunk megfelelési
nyilatkozatot (azaz a mód annak rögzítésére, hogy az adott, a szabályozásban megcélzott ágens hogyan felel meg a
választott megfelelési profil előírásainak). Arra nézve, hogy mely ágensektől
várható el a megfelelés ld. a bevezetésnek az érintett webágensekről szóló
fejezetét.
- Hogyan foglaljuk az UAAG 1.0 előírásait más
szabályozásokba.
A Munkacsoport feltételezi, hogy ha egy ágens megfelel jelen előírásoknak,
akkor az nagy valószínűséggel megfelelő hozzáférést biztosít, ez azonban nem
feltétlenül jelenti sem szükséges, sem elégséges feltételét a biztos
használhatóságnak. Lehetséges tehát, hogy egyes szoftverek nem felelnek meg
jelen előírásoknak, mégis használhatónak bizonyulnak egyes fogyatékkal élő
felhasználók számára. És fordítva, adott szoftver megfelelhet ugyan a
megfogalmazott elvárásoknak, egyes fogyatékkal élő csoportok mégsem fogják tudni
használni. Bizonyos előírások a dokumentumban semmi hasznára nem válnak a
felhasználóknak egyes tartalomtípusok megnyitásához, de az elvárások
összességében valószínűleg segítik a fogyatékkal élők nagy tömegének munkáját a
gyakrabban használt dokumentum-típusokkal. Erről további információ a dokumentum ismert korlátaival illetve a megfelelés és korlátozott működés kérdésével
foglalkozó fejezetekben található.
Alapjában véve a dokumentum utasításai nagyobb rugalmasságot írnak a elő a
megfeleléshez, melynek leírásához nem elégségesek a "szükséges", "kell",
"ajánlott" és "lehet" által képviselt beszédértékek - ezek vonatkozó
meghatározása a RFC 2119 [RFC2119]-ben található. A "szükséges",
"ajánlott" és "lehet" kifejezéseket a dokumentum mindig a RFC 2119-cel
összhangban használja a megfelelési profilokra nézve. Az egyes pontokban és
alpontokban használt felszólító mód (pl. "Tegyük lehetővé
") mindig a
"szükséges" modalitást jelenti, de az ágens mindig csak a mindenkori megfelelési
profil utasításait köteles teljesíteni.
Megjegyzés: a UAAG 1.0 jelentős mértékben kiterjesztett megfelelési
mechanizmust használ a WCAG 1.0-hoz [WCAG10] és ATAG 1.0 [ATAG10]-hoz
képest.
A megfelelési profil követelések listája, melyek közlik
- UAAG 1.0 vonatkozó verzióját
- az abban megfogalmazott előírások sorát, valamint
- azon előírások teljesítése érdekében figyelembe vett szabályozások
listáját
A megfelelési profil két fő funkciója
- A megfelelési nyilatkozatban. Ha az adott
megfelelési nyilatkozat részét képezi, a profil jelzi, hogy mely elírásoknak
felel meg az ágens.
- Egyéb szabályozásban. Ha az egyéb
szabályozás részét képezi, a profil jelzi, hogy mely elírásoknak kell
megfelelni, hogy az ágens teljesítse azon szabályozás egyes elvárásait.
A megfelelési profil mindkét esetben előírások csoportját jelenti, melyek egy
alapértelmezett előíráshalmazból kerülnek ki a következő szűrőeljárások,
általános néven megfelelési profil-jelölők
segítségével:
- megfelelési szintek
- típus-jelölők
- esemény-jelölők
- kijelölés-jelölők
- beviteli csatorna-jelölők
- alkalmazhatóság.
A következő fejezetek ismertetik az alapértelmezett előírásokat, a
megfelelési profilok felépítését, valamint leírják, hogyan kell meghatározni az adott
profilban összegzett előírások listáját. A UAAG 1.0 nem ír le egyetlen konkrét
megfelelési profilt sem, csak a profil összeállításának módját.
Az alapértelmezett elvárások halmaza egyenlő az összes ellenőrző pont összes
rendelkezésében megfogalmazott előírások együttesével, figyelembe véve a
mindenkori jelzett hatókört és kivételeket,
valamint az alábbi két, minden pontra vonatkozó hatóköri meghatározást és megoldási javaslatokat:
Az APIs-felületek kezelésével kapcsolatos 6. irányelv kivételével a webágenseknek az összes pont elvárásait az
API-felületeken kívül legalább egy mechanizmus útján teljesítenie kell. Ennek
értelmében az előírások többségének nem lehet megfelelni pusztán azzal, ha az
ágens információt egy API-felület útján ad vissza (melyet például kisegítő
technológiai eszköz használ éppen, hogy a hiányzó funkciót pótolja). A 9.3 pont például feltételezi, hogy a navigáció
lehetséges a felhasználói felületen keresztül is, nemcsak API-felület útján.
(Ennek, és egyéb, a felhasználói vezérlést tárgyaló pontoknak csak a felhasználó felület egyes funkciói vagy
konfigurációs fájlok útján lehet megfelelni (ld. a beállítással kapcsolatos előírásokról szóló
részt).
Egyes pontoknál az előírás vonatkozhat egyidejűleg az ágensre és a
megjelenített tartalomra. Amennyiben szükséges, a pont érvényességi körét
egyértelműsítik az alábbi jelölők:
- Csak tartalomra (pl. dokumentum-objektumra) vonatkozók
- Csak az ágens jellemzőire vonatkozók, azaz bármire, ami nem a tartalom része (pl. az ágens felhasználói felületének összetevői,
felhasználói beállítások, az ágenshez tartozó dokumentáció, vagy a kezelői fókusz)
- Mind a tartalomra, mind az ágensre vonatkozó.
"Csak tartalomra" vonatkozó előírásnak az ágens is megfelelhet
a felhasználói felület jellemzőivel, és fordítva. Sőt, az alkalmazások
fejlesztőinek célszerű tekintettel lenni a tartalomra vonatkozó előírásokra (pl. a
3.3 pont) az
ágens felhasználói felületének tervezésekor.
Az ágensek egyes jellemzőinek kivitelével is lehetséges megfelelni "csak
tartalomra" vonatkozó előírásoknak. A 4.7 pont például kiköti, hogy minden hangerő-érték vezérelhető legyen az ágens
útján, attól függetlenül, hogy a hanganyag a tartalomból vagy a felhasználói
felületből származik-e. A 3.3 ponthoz pedig
szükséges egy olyan beállítási lehetőség, mely kikapcsolja a villogó
megjelenítési hatást, mind a tartalomban, mind a felhasználói felületen.
Az ágens megfelelhet a beállításra
vonatkozó elvárásoknak konfigurációs fájlok segítségével (pl. profilok, inicializáló
fájlok, stíluslapok és megjelenítési témák útján). A stíluslapokban definiált szabályok például
használhatók a 10.2 pont kiemeléssel és
elrendezéssel foglalkozó előírásainak teljesítéséhez. Minden funkcionális
egység, melyre a konfigurációs fájlokban megadható paraméterek érvényesek
konfigurálható kell hogy legyen az ágens felhasználói
felületén keresztül is. Továbbá, ha a konfigurációs fájl
szerkeszthető bármiféle közhasználatban elterjedt szoftverrel, akkor az ágens
dokumentációjában fel kell tüntetni az adott fájlformátum jellemzőit, vagy
hivatkozni kell az azt tartalmazó leírásra (pl. formátum-szabványra).
A dokumentum egyes pontjaira nézve (3.3,
5.1,
5.3 és
5.5) a beállítás tekintetében ajánlott, de nem kötelező megfelelni az
adott pontnak. A többi pontnál azonban a konfigurálhatóság ugyanolyan fontos,
mint a szabályozandó funkció, ezért kötelező betartani az arra vonatkozó előírásokat.
Az ágens egynél több értékre alkalmazhat globális beállítást. Mivel ezen
dokumentum számol azzal, hogy egyes szabványos ágensek több szoftverkomponensből
állnak, előfordulhat, hogy minden egyes komponensnek külön igazodnia kell az
irányelvekhez. Például ha adott ágens egy, HTML-t kezelő böngészőből és egy
SVG-t megjelenítő plug-inből áll, a megfelelés érdekében a böngésző biztosíthat
globális beállítási lehetőségeket a HTML-tartalomra, a plug-in pedig az
SVG-tartalomra nézve. A kezelést megkönnyítendő célszerű, ha a komponensek
átvehetik egymástól a beállítási értékeket (akár az operációs környezetét is),
és nem bonyolítanak azokon.
Ha egy webágens többféle operációs rendszerkörnyezetben képes működni (pl.
egy Javában megírt ágens, mely bármilyen operációs rendszerre rátelepülhet), az
ágens megfelelhet adott megfelelési profil összes alapvető előírásának (pl. a
7. Irányelvnél) azzal, ha követi egy
operációs rendszer megoldásait.
Annak megfontolásakor, hogy a fejlesztésben a szokványos eljárásokat kövessük
vagy sajátosabb rendszerkörnyezetet válasszunk, a fejlesztőnek a használhatóság
szempontját kell szem előtt tartania. Tehát egyes esetekben az adott operációs
rendszerben való biztos működés szempontját kell előnyben részesíteni a más,
esetleg egyéb platformon futó ágensekkel fennálló kompatibilitás rovására, azaz
lehet, hogy a fejlesztésnek adott rendszerkörnyezet mellett is el kell köteleznie magát.
A megfelelési profilnak a következőkről kell nyilatkoznia:
- Kötelező: A követett irányelvek címe és verziószáma: "User Agent
Accessibility Guidelines 1.0"
- Kötelező: Az irányelvek URI-ja: http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217
- Kötelező: A teljesített megfelelési szint
"A", "Dupla A" vagy "Tripla A".
- Kötelező: Legalább egy tartalomtípus-jelölő. A VizuálisSzöveg jelölést mindig fel kell tüntetni,
ha tartalom vizuálisan jelenik meg.
- Kötelező: A "Kijelölés" típusjelölő,
amennyiben az ágensben alkalmaz kijelölési
mechanizmust.
- Kötelező: Előírások felsorolása (pontok vagy alpontok), melyek az adott
profil esetében nem hatályosak. Ezen
előírások figyelmen kívül hagyását indokolni kell.
- Kötelező: A megfelelés érdekében alkalmazott szabványok felsorolása (pl. jelölőnyelveké,
stíluslap-nyelveké, API-felületeké). Az ágensnek legalább az adott szabványok
tekintetében meg kell felelnie az előírt pontoknak. Az ágensnek nem kötelező
eleget tenni az előírásoknak egyéb szabványokra nézve, kivéve, ha a tartalomtípus-jelölők mást írnak elő. A profilnak
elegendő információt kell tartalmaznia az alkalmazott szabványok azonosításához.
Jelölnie kell továbbá, hogy mely szabványoknak mely előírások teljesítésében van
szerepe (pl. hogy milyen képfájl-típusok használatával teljesülnek a képi
tartalomtípus-jelölő által behívott elvárások).
- Szabadon választott: Esemény
típusjelölő.
- Szabadon választott: Beviteli
csatorna-jelölők: "Egér" és/vagy "Hang".
A profil ne tartalmazzon mást a kötelező és szabadon választott
nyilatkozatokon felül. A megfogalmazásból ki kell derülnie, hogy a profil adott
megfelelési nyilatkozat (azaz "az ágens megfelel ennek és ennek az előírásnak"),
avagy adott szabvány (azaz "Az ágens feleljen meg ennek és ennek az előírásnak")
részét képezi.
Ha a profil megfelelési nyilatkozat részét képezi, akkor egy megfelelési típus-jelölő fel nem tüntetéséből
következik, hogy az ahhoz kapcsolódó előírásoknak való megfelelés nem
elvárható (ford. kiem.-) (bár attól azoknak az érintett
ágens még megfelelhet). Ha a profil szabvány része akkor egy megfelelési típus-jelölő fel nem tüntetéséből
következik, hogy az ahhoz kapcsolódó előírásoknak való megfelelés nem
elvárt (ford. kiem.-).
Egy ágens értékeléséhez használt megfelelési profil tehát akár ennyi is
lehet:
A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0,"-hoz
http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217:
- Megfelelési szint: "Dupla A"
- Támogatott megfelelési típusjelölők: VizuálisSzöveg, Kép, Animáció,
Hanganyag, Események és Kijelölés
- A nem hatályos pontok listája megtalálható (hivatkozás a pontok
felsorolására)
- A profil részét képező W3C-szabványok a következők: HTML 4.0,
CSS2, PNG és SVG (hivatkozás az egyes szabványokra).
Az alábbi, magyarázatokkal kibővített példa bemutatja, hogyan készül egy
megfelelési profil egy ágens értékelése során.
A profil által megjelölt előírások listája az alábbi eljárások útján kapható
meg az alapértelmezett halmazból:
- A profilban nem szereplő megfelelési
szinteket képviselő előírások eltávolítása
- A profilban nem szereplő tartalomtípus-jelölőket képviselő előírások
eltávolítása
- Az "Esemény" típusjelölőt képviselő
előírások eltávolítása, ha az nem szerepel a profilban
- A "Kijelölés" típusjelölőt képviselő
előírások eltávolítása, ha az nem szerepel a profilban, valamint
- A beviteli csatorna-jelölőket
képviselő előírások hozzáadása, amennyiben azok szerepelnek a profilban
- A profil által hatálytalanított pontok vagy pontrészletekben
megfogalmazott előírások eltávolítása.
Az fenti módokon nem eltávolítható elírásoknak minden, UAAG 1.0-ra alkotott
megfelelési profilban szerepelni kell (ilyenek pl. az 1.1 pont billentyűzetre vonatkozó megkötései).
Minden megfelelési szint a prioritási
jellemző alapján csoportosított előírásokat feltételez.
Megjegyzés: A megfelelési szintek neveit szövegesen ki kell írni
("Dupla A" és nem "AA"), hogy a felolvasó szoftverek is helyesen adják vissza az
elnevezéseket
Minden tartalomtípus-jelölő egy előírás-halmazra utal, melyek azt szabják meg,
hogy mi kell ahhoz, hogy egy ágens támogassa a következőket: vizuálisan
megjelenítendő szöveg, kép, animáció, videó, hanganyag, mesterséges beszéd.
- VizuálisSzöveg
- Ez a tartalomtípus-jelölő a 3.3,
4.1,
4.2 és
4.3 pont összes vizuálisan megjelenítendő szöveget érintő előírására
vonatkozik. Ha egy ágens képes szöveget vizuális úton
megjeleníteni, akkor a megfelelés érdekében köteles teljesíteni
ezeket az előírásokat, és ennek a típusjelölőnek szerepelnie kell a vonatkozó
megfelelési profilban. Ezen kívül, meg kell
felelni a megjelölt pontokban előírtaknak az összes, alkalmazott szabványra
nézve, melyek vizuálisan jelenítenek meg
szöveget, azokon felül is, melyeket a megfelelési
profil megjelölt. A szöveget csak hangzó, vagy csak tapintható
formában visszaadó ágensekre ezzel a típusjelölővel társított előírások nem
vonatkoznak.
- Kép
- Ez a tartalomtípus-jelölő a 3.1 és 3.6
pont összes képi tartalmat (animált képeket kivéve) érintő előírására
vonatkozik. Amennyiben ez a tartalomtípus szerepel egy megfelelési profilban, akkor az ágens köteles
kezelni legalább egy képformátumot.
Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a megjelölt pontokban
előírtakat, minden alkalmazott képformátumra
nézve, nem csupán a megfelelési profilban
megjelöltekre. A képformátummal kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként
felismerhető képi anyagra vonatkoznak, mely
a megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.
- Animáció
- Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 3.2, 4.4 és 4.5 pont összes animált tartalmat (videóanyagot vagy animált képet)
érintő előírására. Ha adott megfelelési profil
feltünteti ezt a típust, akkor az ágens köteles kezelni legalább egyféle animált formátumot.
Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a 3.2 ellenőrző pont előírásait minden alkalmazott animált formátumra nézve, nem csupán a
megfelelési profilban megjelöltekre. Az
animációval kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető animációs anyagra vonatkoznak, mely a
megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.
- Videóanyag
- Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 2.5, 2.6 és 3.2 pont összes videóanyagot érintő előírására. Ha adott megfelelési profil feltünteti ezt a típust, akkor
az ágens köteles kezelni legalább egyféle
videóformátumot. Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a 3.2 ellenőrző pont előírásait minden alkalmazott videóformátumra nézve, nem csupán a
megfelelési profilban megjelöltekre. A
videóanyaggal kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető videóanyagra vonatkoznak, mely a
megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.
- Hanganyag
- Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 2.5,
2.6,
3.2,
4.4,
4.5,
4.7 és
4.8 pont összes hanganyagot érintő előírására. Ha adott megfelelési profil feltünteti ezt a típust, akkor
az ágens köteles kezelni legalább egyféle
hangformátumot. Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a 3.2 és4.7 ellenőrző pontok előírásait minden
alkalmazott hangformátumra nézve, nem csupán
a megfelelési profilban megjelöltekre. A
hanganyaggal kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető hangzó tartalomra vonatkoznak, mely a
megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.
- Beszéd
- Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 4.9,
4.10,
4.11,
4.12 és
4.13pont összes mesterséges beszédet érintő előírására. Ha
adott megfelelési profil feltünteti ezt a
típust, akkor az ágensnek támogatnia kell a
mesterséges beszédet.
Megjegyzés: Ahogy az a fentiekből is látható, egyes
tartalomtípus-jelölők megkövetelik legalább egy (pl. képi) formátum kezelését. A
szabályozás nem tartalmaz konkrét formátumokra vonatkozó előírásokat
(pl. PNG [PNG] avagy SVG
[SVG] képek). A
8.2 ellenőrző pont azonban kitér az elérhető
közreadói adatokat támogató fájlformátumok használatára.
Egyes tartalomtípus-jelölők esetében kötelező bizonyos elvárások teljesítése
minden kezelt formátumra nézve (a megfelelési profilon felül is), annak érdekében,
hogy a vonatkozó pontok biztosan elérjék céljukat. A 3.3 pont például előírja, hogy a szöveg villogó
vagy animált megjelenítése mellőzhető legyen. Mivel előfordulhat, hogy ez a
megjelenítési hatás rohamot vált ki a fényérzékeny epilepsziában szenvedőknél,
fontos, hogy a felhasználó mindig kiküszöbölhesse azt (még akkor is, ha a
megfelelési profil nem tér ki külön erre az eshetőségre).
Az 1.2,
9.5 és
9.6 ellenőrző pont célja,
hogy elősegítse a közreadó által meghatározott eseményvezérelt eljárások
támogatását. A pontoknak való megfelelés közelebb visz a beviteli eszköztől való
függetlenséghez és hozzásegíti a fogyatékkal élőket a meghatározott beviteli
eszközhöz (általában egérhez) tervezett tartalom eredményesebb használatához.
Ezen pontok előírásait az "Esemény" típus jellemzi.
A dokumentum nem jelöl meg konkrét kijelölés-mechanizmusokat a megfeleléshez.
Ugyanakkor ha az ágens alkalmaz kijelölés-mechanizmusokat, akkor meg kell
felelnie az 5.4,
6.6,
7.1,
9.4,
10.2 és
10.3 pontok előírásainak. Ezen pontok kijelölésre
vonatkozó előírásait a "Kijelölés" típus jellemzi.
Megjegyzés: Ez a szabályozás megköveteli a tartalmi fókusz és (Ford. kiem.) a kezelői fókusz alkalmazását; ld. a 9.1 és
9.2 pontot.
Minden beviteli csatorna-jelölő egy előírás-halmazra utal, melyek előírják,
hogy mi kell ahhoz, hogy egy ágens támogasson egy bizonyos beviteli eszközt. A
beviteli eszközökre vonatkoznak általános megkötések ("beviteli
módszer"-előírások), vagy billentyűzet-specifikusak (ld. pl. a 1.1 and
6.7ellenőrző pontokat).
- Egér
- Ez a beviteli modalitás-jelölő vonatkozik a dokumentum összes beviteli
eszközzel kapcsolatos általános előírására, valamint a kifejezetten
billentyűzetre vonatkozókra, a 11.4 pont
kivételével. Ez a jelölő arra utal, hogy ezek az előírások teljesülnek az egérre
nézve.
- Hangbevitel:
- Ez a beviteli modalitás-jelölő vonatkozik a dokumentum összes beviteli
eszközzel kapcsolatos általános előírására, valamint a kifejezetten
billentyűzetre vonatkozókra, a 11.4 pont
kivételével. Ez a jelölő arra utal, hogy ezek az előírások teljesülnek a
hangbevitelre nézve.
Megjegyzés: A fejlesztésénél ajánlatos arra törekedni, hogy az ágens
legalább részben irányítható legyen egér és/vagy hangbevitel útján, amellett,
hogy a billentyűzet teljes körű vezérlést biztosít.
Az ellenőrző pont (vagy annak része) hatályos, hacsak:
- A pont grafikus kezelőfelületre vagy grafikus kimenetre vonatkozó előírásokat
tartalmaz, de az ágens csak hangzó vagy tapintásos kezelőfelületet vagy
kimenetet használ.
- A pont olyan tartalmi szerepre utal (pl. átirat. felirat, társított
feltételes tartalom, időkoordinációs jel,
vagy "table" (táblázat) elem), melyet az ágens nem képes felismerni, mert a
tartalom speciális formátumban van kódolva. A HTML ágensek például az
alt
, OBJECT
, vagy NOFRAMES
értékeit ismerik fel feltételes tartalomként. Másrészt viszont nem kell felismerniük, hogy egy adott
bekezdés-elem például kép szöveges helyettesítője a kapcsolatot nyilvánvalóvá tévő elemjelölés híján.
- A pont olyan tartalmi tulajdonság kezelésére utal, melyet az ágens nem képes felismerni, mert a tartalom speciális formátumban
van kódolva. Például:
- felirat információ, mely bele van "égetve" a videóanyagba és nem lehet
feliratként elkülöníteni
- folyamatosan beáramló (streaming) tartalom, melyben nem lehet előre- vagy
hátrapozícionálni
- felismerhetetlen XML-névtérben kódolt információ
- scriptekben felismerhetetlen módon kódolt
információ vagy kapcsolatok. A 3.3 pont
előírásai például nem vonatkoznának az ágens által felismerhetetlenül, scriptben
kódolt animációs hatásra. Beviteli eszközök bizonyos eljárásait is vezérelheti
script az ágens által felismerhetetlen módon. Ha például beágyazó eseménysor indít el bizonyos eseményeket,
akkor lehet, hogy az ágens nem ismeri fel, hogy azok pontosan mely elemsorra
alkalmazandók. Az ágensnek csak azt kell felismerni, hogy melyik elemhez van
kifejezetten társítva eseménykezelő.
Az alábbi példában figyelhető meg, hogyan kell adott ágenst kiértékelni és
megalkotni az arra vonatkozó megfelelési
profilt (ld. a vonatkozó rész a megfelelési
profil részeiről). A példa tájékoztató
jellegű (informatív), nem számít teljes értékű értékelésnek.
Tegyük fel, hogy a képzeletbeli ágensünket már megvizsgáltuk arra nézve, hogy
mely ellenőrző pontokat teljesít (pl. úgy, hogy végigmentünk az Ellenőrző listán ([UAAG10-CHECKLIST]) és kipipáltuk a teljesített
pontokat). Most a példában elkészítünk egy megfelelési profilt, mely a
kiértékelés szempontjaihoz képest a lehető legelőnyösebben mutatja be az ágensük
képességeit. Ezúttal nem úgy járunk el, hogy adott profillal hasonlítjuk össze az
ágens tulajdonságait (bár ez az értékelési típus előfordulhat a
gyakorlatban).
Tegyük fel, hogy a vizsgálat során a következőkre jutunk:
- Az ágens sok pontot teljesít, de főként 1-es és 2-es prioritásúakat.
- Támogatja a bevitelt billentyűzet és egér útján, de nem teszi lehetővé a
teljes körű vezérlést kizárólag egérrel. A hangbevitelt nem támogatja.
- Az ágens képes kezelni:
- háromféle, vizuálisan megjelenített szöveget eredményező formátumot (T1, T2
és T3);
- egy hangformátumot (A1);
- két képformátumot (B1 és B2);
- két videóformátumot (V1 és V2), melyeket plug-in segítségével jelenít meg;
két (nem videó-jellegű) animált formátumot (M1 és M2).
- Egyik formátum sem támogatja a szinkronizálást.
- Az ágens nem támogatja a mesterséges beszéd-kimenetet.
- Az ágens billentyűzet-hozzáférést biztosít a kifejezetten egérrel való
aktiváláshoz tervezett eseménykezelőkhöz.
- Az ágens támogatja a kijelölést.
Mivel az ágens 1-es és 2-es prioritású pontokat teljesít, célszerű a
"Dulpa-A" megfelelési szintet kitűzni, bár lehet, hogy visszakoznunk kell majd
az "A"-szintre, ha az alábbiakban kiderül, hogy az ágens nem felel meg az
összes, a profilban lefedett 2-es prioritású pontnak.
A VizuálisSzöveg és Kép tartalomtípus-jelölők definíciója szerint:
- VizuálisSzöveg: Ha az ágens vizuálisan ad vissza szöveget, akkor a megfelelés
érdekében teljesítenie kell ezeket a pontokat, és ennek a jelölőnek szerepelnie
kell a megfelelési profilban. Ezenkívül, ha a jelölő szerepel a megfelelési
profilban, akkor az ágensnek teljesíteni kell a megjelölt ellenőrző pontok
előírásait minden kezelhető vizuális szövegformátumra nézve (ez esetben T1, T2
és T3), nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre.
- Kép: Ha ez a típusjelölő szerepel a megfelelési profilban, akkor az ágensnek
kezelnie kell legalább egy képi formátumot. Ezenkívül, ez esetben teljesíteni
kell a megjelölt ellenőrző pontok előírásait minden kezelhető képformátumra
nézve (ez esetben B1 és B2), nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre.
Mivel az ágensünk megjelenít vizuális szöveget, a " VizuálisSzöveg "-jelölőt
bele kell foglalni a profilba. Tegyük fel a példa erejéig, hogy az ágens
megfelel mind a négy, a jelölőkhöz társított pontnak, T1-re, T2-re és T3-ra nézve
is. Ha ez mégse lenne így, akkor az ágensünk nem felelne meg a UAAG 1.0-nak.
Tegyük fel továbbá, hogy az ágens a "Kép"-jelölőhöz társított két pontot is
teljesíti a B1 és B2 formátumokra nézve. Így a "Kép"-jelölőt is felvehetjük a
profilba. Ha az ágens nem felelt volna meg a képtartalommal kapcsolatos
pontoknak, attól még megfelelhetne az előírásoknak, de a "Kép"-jelölő nem szerepelhetne
a megfelelési profiljában.
Az alábbi példában látható, hogyan követelhet egyetlen rendelkezés
egyidejűleg többféle típusjelölőt:
4.4 A multimédiás lejátszás lassítása (P1)
- A felhasználónak legyen módja lelassítani a hangzó vagy animált (pl. videó vagy animált kép) anyagok
lejátszásának ütemét
- Ezen pont első rendelkezésének megfelelően a képi
sávok esetén biztosítsunk legalább egy beállítási értéket, mely az
eredeti sebesség értékének 40% és 60% közé esik.
- Ezen pont első rendelkezésének értelmében az előre rögzített hangsávok (pl. csak-hangzó anyag) esetén biztosítsunk legalább
egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének 75% és 80% közé
esik.
- Ha az ágens lehetővé teszi a több szinkronizált sávot tartalmazó multimédiás
anyag lejátszásának lassítását az eredeti sebesség 80 és 100% közé eső értékre,
akkor maradjon meg a szinkronizált sávok közötti időkoordináció (ld. 2.6 pont). 80%-os sebesség alatt a hangsáv visszaadása már nem elvárt.
Az első rendelkezés hanganyagra és animációra vonatkozik (videót is
ideértve). A második rendelkezés animációra (videóra is), a harmadik
hanganyagra, a negyedik pedig szinkronizálásra. Ezek szerint (most figyelmen
kívül hagyva a felsorolt jelölőkkel kapcsolatos egyéb követelményeket):
- A "Videóanyag" jelölőt felvehetjük a megfelelési profilba, ha az ágensünk
teljesíti az első rendelkezést legalább V1 vagy V2 esetében.
- A "Hanganyag" jelölőt felvehetjük a megfelelési profilba, ha az ágensünk
teljesíti az első és harmadik rendelkezést A1-re nézve.
- Az "Animáció" jelölőt felvehetjük a megfelelési profilba, ha az ágensünk
teljesíti az első és második rendelkezést legalább M1 vagy M2 esetében.
- A negyedik rendelkezés a szinkronizálásra vonatkozik. Ez esetben az ágens
egyetlen olyan formátumot sem kezel, mely támogatná a szinkronizálást, így ez a
rendelkezés itt nem hatályos. (ld. a hatodik lépést)
- A 4.4-es ellenőrző pont további hatóköri megszorításokat tartalmaz: "Ezek az
előírások nem vonatkoznak olyan hangzóanyag vagy animáció lejátszására, melynek
felismerhetően csak esztétikai szerepe van." Példánkban az ágens minden
hanganyagra és animációra vonatkozó előírásnak eleget tett - még a tisztán
díszítő szerepűekre is -, így ennek a megkötésnek itt nincs jelentősége.
Tegyük fel most, hogy az ágens V1 és V2 esetében megfelel a "Videó" jelölővel
járó elvárásoknak, ugyanígy A1-re nézve a "Hanganyag" jelölőnek és az
"Animáció"-nak M1-re, de M2-re nézve már nem. Feltételezzük, hogy teljesíti a
megjelölt típusjelölőkhöz társuló összes egyéb előírást ugyanezen formátumokra
nézve. Ennek fényében mindhárom jelölő része lehet a megfelelési profilunknak,
és abban fel kell tüntetni, hogy mely formátumokra nézve igaz ez (különös
tekintettel arra, hogy az "Animáció" esetében csak M1-re, de M2-re nem).
Megjegyzés: A megfelelési nyilatkozat fogja jelezni, hogy a videóanyag plug-in segítségével jeleníthető
meg.
Mivel az ágens támogatja a beviteli eszköz szabad megválasztását az eseménykezelők eléréséhez, a megfelelési profilba
felvehetjük az "Esemény" jelölőt is.
Mivel az ágens alkalmaz kijelölési
mechanizmust, a megfelelési profilba fel kell venni a "Kijelölés" jelölőt is (és teljesíteni kell az
ahhoz kapcsolódó előírásokat).
Mivel az ágens nem támogatja a kizárólagos egér- vagy hangbeviteli vezérlést,
az "Egér" és "Hangbevitel" jelölőket nem foglalhatjuk a profilba.
A második lépésben láttuk, hogy a 4.4-es ellenőrző pont negyedik rendelkezése nincs kihatással az ágensre, mivel az nem
kezel olyan formátumokat, melyek támogatnák a szinkronizálást. Ugyanígy meg kell jelölni
az összes további nem hatályos ellenőrző pontot, vagy azok rendelkezéseit.
For "User Agent Accessibility Guidelines 1.0,"
http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217:
- Conformance level: Double-A
- Supported conformance profile labels: VisualText (T1, T2, T3), Image (B1,
B2), Video (V1, V2), Audio (A1), Animation (M1), Events, and Selection
- Applicability: For checkpoint 4.4, provision four of checkpoint does not apply
because the user agent does not implement any formats that support synchronized
multimedia.
azaz
A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0," -hoz
http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217:
- Megfelelési szint: "Dupla A"
- Támogatott megfelelési típusjelölők: VizuálisSzöveg (T1, T2, T3), Kép (B1,
B2), Videóanyag (V1, V2), Hanganyag (A1), Animáció (M1), Esemény és
Kijelölés
- Hatóköri megjegyzések: A 4.4 pont negyedik rendelkezése nem vonatkozik az ágensre, mivel az nem
kezel egyetlen olyan formátumot sem, mely támogatná a
multimédia-szinkronizálást.
Az ágensek vizsgálatával kapcsolatos további információk, illetve teljes
kiértékelési példák az Munkacsoport
honlapján találhatók.
A jólformált nyilatkozatnak a következő két feltételt kell
teljesítenie:
Első feltétel: a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbi
információkat:
- A nyilatkozat dátuma
- A megfelelési profil
- A felhasználói ágens leírása. Előfordulhat, hogy az ágens több komponensből
áll. Minden egyes komponensre nézve közölni kell a következőket:
- A komponens neve és verzió-jelölés. A verzió-jelölést olyan részletességgel
kell megadni, hogy az egyértelműen azonosítsa az ágenst (pl. forgalmazó neve,
verziószám, (minor) kibocsátási szám,
szükséges javító-csomagok (patch-ek) és kiegészítők, a dokumentációban vagy a
kezelőfelületen használt természetes nyelv). A verzió-jelölés ágensek csoportját
is azonosíthatja (pl. "ez a nyilatkozat a 6.x verziójú ágensekre
vonatkozik").
- Azon operációs környezet(ek) neve és verzió-jelölése, mely(ek)ben a komponens
futtatható.
Második feltétel: A nyilatkozat legalább egyik verziója "A"-szinten eleget kell hogy
tegyen a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10]-nak. A nyilatkozat
megtekintető, például a weben, vagy CD-ROM-on. Ha a webes változat tartalmaz
megfelelési ikontis, akkor arról hivatkozást kell
elhelyezni az ikon W3C-meghatározásához.
Nincsen arra nézve jólformáltsági megkötés, hogy milyen formátumban
készüljön a nyilatkozat. Használható például HTML-elemjelölés (ld. a
mintanyilatkozatban), vagy kifejezhető RDF-ben (Resource Description Framework) [RDF10])
is.
Ez egy minta a megfelelési nyilatkozatra (HTML-ben):
<p>On 17 December
2002, UserAgent X (version 2.3) running on MyOperatingSystem (version 4.2)
conforms to <acronym title="the World Wide Web
Consortium">W3C</acronym>'s "User Agent Accessibility Guidelines 1.0",
http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217. Conformance level: Double A.
Supported conformance profile labels: VisualText, Image, Animation, Audio,
Events, and Selection. A <a
href="http://example.com/checkpoints">list</a> of formats used to
satisfy the requirements, and of checkpoints that do not apply is available
online. The specifications that are part of this profile are W3C's HTML 4.0,
CSS2, PNG, and SVG (where each acronym links to the corresponding
specification). </p>
A megfelelési nyilatkozat érvényes, ha jólformált, és ha az ágens megfelel a
megadott megfelelési profil rendelkezéseinek.
A Munkacsoport azért alkotta ezt a
dokumentumot, hogy a nem szakmabeliek is megvizsgálhassák a megfelelési
nyilatkozatok érvényességét. Egyes pontok természetesen további értelmezést vagy
mérlegelést igényelnek az olvasótól. Időnként, még ha világos is az előírás
célja, az ágenshez tartozó dokumentáció vagy a fejlesztőktől származó információ
(pl. az alkalmazott API-felületekről) híján
nehéz lehet kiértékelni az ágens megfelelőségét. Egyes pontok (melyek például a
szokásos megoldások, vagy jelen szabályozáson kívüli elvek követésére szólítják
fel a fejlesztőket) magától értetődően kevésbé egyértelműek, mint a többi.
Jelenleg nincs mód a nyilatkozatok automatikus kiértékelésére.
Megjegyzés: Az ellenőrző lista [UAAG10-CHECKLIST] célja, hogy megkönnyítse az
ágensek értékelését. A Munkacsoport további
tesztsorokat, útmutatókat és egyéb eszközöket biztosít a megfelelőség
ellenőrzéséhez.
Az ágensek nem fogalmazzák meg a megfelelési szándékukat minden egyes
forrásra nézve, tehát sosem térnek ki arra, hogy "az ágens megfelel az
elvárásoknak ennek és ennek a weboldalnak a megjelenítésében". A nyilatkozat
érvényes, ha az ágens a közhasznú tartalomra nézve teljesíti az előírásokat,
normál működési körülmények között.
Előfordulhat, hogy a közreadó által meghatározott tartalmi jegyek korlátozzák
az ágens működését, és erre időnként szükség lehet, például szerzői jogok
védelmében, írásvédett nézet biztosításához (mely nem engedi a felhasználói
közbelépést), vagy hogy speciális célból korlátozhassák a hozzáférést (pl.
autóvezetői tesztsorok). Az ágens működését korlátozó tartalom nem jelenti
automatikusan a megfelelési nyilatkozat érvénytelenítését.
A megfelelési nyilatkozat (megfelelési
ikonnal vagy anélkül) annak tanúsítása, hogy az ágens eleget tesz egy
adott megfelelési profilnak. A nyilatkozat helytállóságáért, naprakész voltáért
és a megfelelési ikon szabályszerű
használatáért kizárólag a nyilatkozattevők felelősek.
A nyilatkozat (akár társul hozzá megfelelési
ikon, akár nem) léte nem jelenti, hogy a W3C átnézte a nyilatkozatot
és jótáll azért. Jelen dokumentum közzétételétől fogva a W3C nem köteles
garantálni a nyilatkozatok érvényességét, bár a jövőben tehet így, illetve
javaslatokat tehet közzé a garanciát vállalók számára.
A nyilatkozattevők kötelesek módosítani vagy visszavonni a nyilatkozatot, ha
az bizonyíthatóan nem helytálló. Tanácsos továbbá a nyilatkozatot a User Agent Accessibility Guidelines-ajánlás legfrissebb változata alapján
elkészíteni.
Ebben a dokumentumban nincs szabályozás arra nézve, hogy:
- ki tehet nyilatkozatot (pl. forgalmazók, saját termékeikről; kezesek mások
által forgalmazott termékekről; vagy szakújságírók stb.), illetve
- hol tehetők közzé a nyilatkozatok (pl. a weben, vagy nyomtatott
dokumentációban)
A megfelelési ikon (vagy "logo") bárhol használható, például weboldalakon, a
termék csomagolásán, vagy a dokumentációban. Az ikon önmagában nem jelent
semmit, csak jólformált megfelelési
nyilatkozattal együtt van értelme.
A megfelelési ikonokról és használatukról további információ található itt:
[UAAG10-ICONS].
A technikai szabályozásokba (pl. W3C Ajánlások) célszerű beilleszteni
a UAAG 1.0 előírásait a megfelelés kritériumaként. Ez történhet közvetlen átvétel vagy hivatkozás útján, illetve megfelelési profil használatával. A közvetlen
átvétel elősegíti a részletes szabályozás beágyazását a másik szabványba, a
hivatkozás egyszerűbb és kisebb a hibakockázata.
- A szabvány hozzáférést megkönnyítő jellemzőit a meghatározásuknál írjuk
le (ld. a
8.1 ellenőrző pontot). Emellett,
ha lehet, készítsünk függeléket is ezekről a jellemzőkről.
- Ne felejtsük ki a felhasználói kezelőfelületre vonatkozó előírásokat a
szabvány által lefektetett megfelelési elveknél. A technikai szabályozások
gyakran nagyobb figyelmet szentelnek a megjelenítésnek és egyéb, tartalom-függő
eljárásoknak, és kevesebbet foglalkoznak a felhasználói felülettel. A UAAG 1.0
számos megfontolandó előírást tartalmaz a felhasználói kezelőfelülettel
kapcsolatban is (mint pl. a kimeneti eljárásokat tárgyaló 5. irányelv).
- Helyezzünk el a dokumentumban legalább egy tájékoztató jellegű hivatkozást a
UAAG 1.0-ra és Módszertani dokumentumára. Ld. ehhez a UAAG 1.0-ra való hivatkozás módjáról szóló
részt.
- A Munkacsoport felvilágosítást ad olyan
kérdésekben, mint például hogyan alkalmazandó adott ellenőrző pont adott
technológiai megoldásra, ha esetleg a szabályozásban más terminológia használatos, mint
a szóban forgó technikai szabványban.
A hozzáférést elősegítő szabványok tervezéséről több olvasható a W3C XML
Accessibility Guidelines [XAG10]-ban.
- Az általános UAAG 1.0 előírások átvétele helyett azokat a célszabályozáshoz
szabva érdemes közölni. Fejtsük is részletesen az előírásokat és a
szövegkörnyezetben helyezzünk el hivatkozást az eredeti UAAG 1.0 ellenőrző
ponthoz. A következő példák illusztrálják a közvetlen átvételt:
- HTML-szabványban, a
script
,
applet
, és object
elemek meghatározásánál illesszünk
be egy ilyen kitételt "A UAAG 1.0 3.4-es ellenőrző pontja értelmében a megfelelő
ágenseknek lehetőséget kell biztosítani a scriptek, appletek és egyéb
végrehajtható tartalomrészek mellőzésére."
- CSS-szabványban a
text-decoration
tulajdonság
meghatározásánál illesszünk be egy ilyen kitételt "A megfelelő ágenseknek
lehetővé kell tenni (a) ablink
érték helyettesítését a none
értékkel, vagy (b) a blink
érték figyelmen kívül hagyását. Ez a
UAAG 1.0
3.3 ellenőrző pontjában
megfogalmazott előírás."
A fenti példákban a szabványok által meghatározott konkrét elemek
definíciójánál található a vonatkozó szabályozás.
- Célszerű legalább valamennyi - ha nem is minden - alkalmazható UAAG 1.0
előírás beágyazása. Ugyanakkor, mivel a UAAG 1.0 előírásai kiegészítik egymást,
egyes előírások önkényes kiragadása értelmezési problémákat okozhat. Célszerűbb
a megfelelési profilokban megjelölt típusjelölőkkel társított összes pont
átvétele.
Az SVG 1.0 Ajánlás [SVG] G.5 fejezetében ez
áll:
"Továbbá, minden olyan szerkesztőeszköz, mely az előírásoknak
megfelelő SVG-szerkesztő, teljesíti a "Authoring
Tool Accessibility Guidelines 1.0" dokumentum minden SVG-tartalmat létrehozó ágenseket érintő 1-es
prioritású irányelvét.
Ez a kikötés az "Authoring Tool Accessibility Guidelines" -szabályozásnak való megfelelést követeli az
SVG 1.0 (bizonyos eszközcsoportokra vonatkozó) pontjainak teljesítéséhez. Az
ilyen "hivatkozás általi előírás" szintén használható a UAAG 1.0-ra, a megfelelési profilban feltüntetve.
Az alábbi egy példa(részlet) a MyFormat szabvány megfelelési profiljából
(egyszerű szövegben):
A MyFormat 1.0 teljesítéséhez az ágensnek ki kell elégítenie az alábbi
megfelelési profilt:
- "User Agent Accessibility Guidelines 1.0"- ra, http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217
- Megfelelési szint: "A"
- Megfelelési típus-jelölők: VizuálisSzöveg, Kép, Animáció, és Videóanyag. Az előírásoknak
megfelelő "MyFormat" felhasználói ágenseknek teljesíteni kell a felsorolt
típusokra vonatkozó elvárásokat.
- Kijelölés: A megfelelő felhasználói ágensnek kezelnie kell szövegkijelölési
mechanizmust, tehát teljesítenie kell a UAAG 1.0 kijelöléssel társított
előírásait. A megfelelő ágensnek csak szöveg kijelölésre kötelező lehetőséget
biztosítani.
- Hatóköri megjegyzések: Az alábbi "UAAG 1.0" rendelkezések nem alkalmazandók a
MyFormatra, így azokat nem kell teljesíteni a megfeleléshez:
- 1.2,
3.4,
9.5,
9.6: A MyFormat
nem teszi lehetővé scriptek beágyazását. Így nincsenek a készítő által
meghatározott eseménykezelők.
- 2.4,
2.6: A
MyFormat nem alkalmaz szinkronizálást.
- 2.5,
4.6: A
MyFormat nem kezel meg feliratokat.
- 2.5,
4.6: A MyFormat nem határoz meg
táblázatokat.
- (And so on)
Alkalmazott szabvány: MyFormat 1.0, 2002. január 1. vázlat, elérhető: http://www.example.com/MyFormat/.
A szabvány hivatkozásaiban közlendőkről ld. a "Hogyan hivatkozzunk erre a dokumentumra?"részt.
A szószedet tartalma normatív. Ugyanakkor, egyes szakkifejezéseknek
(vagy a kifejezésekhez adott magyarázatok részleteinek) nincs kihatása a
megfelelésre.
Megjegyzés: A
szószedet egyes elemei általában egyben hivatkozást jelentenek a fejezet
megfelelő szócikkére. Ezen kifejezések továbbá stíluslap útján
megkülönböztetettek és elemjelölés segítségével azonosítottak mint
szószedet-elemek. (Ford. megj.: A magyar változatnál ez majd csak az XML
ill. HTML-formátumú szövegre áll. Továbbá, a magyar változat - természetes
nyelvi korlátok miatt - nem tudja minden esetben ugyanazt a terminust használni
adott fogalomra. Ha egy fogalomnak két terminus felel meg, azokat is igyekszünk
következetesen visszaadni. Több értelemben használatos az "alkalmaz", "kezel",
"felület" kifejezés. )
- Ágens, felhasználói ágens (User agent)
- Az irányelvekben kétféleképpen használjuk ezt a kifejezést:
- A szoftver- és dokumentációs összetevők együttese, melyek együtt
kielégítik jelen dokumentum előírásait. Ez az általánosabb jelentés a szövegben,
és az ellenőrző pontok mindig ezt használják.
- Olyan szoftver, mely webes tartalmat tölt be és jelenít meg a felhasználó
számára. A felhasználói ágens lehet tehát web-böngésző, médialejátszó, plug-in
és egyéb programok - ideértve a kisegítő technológiai eszközöket is - melyek
segítségével web-tartalom használható.
Ford. megjegyzés: a "user agent" teljesen pontos fordítása ez lenne:
"felhasználói ágens". Az egyszerűség kedvéért azonban a szövegben többnyire az
ágens kifejezést használjuk (az ágens szó semmilyen más értelemben nem fordul
elő a magyar szövegben).
- Az ágens alapértelmezett stílusai (User agent default styles)
- A web-ágens alapértelmezett stílusai a közreadó vagy felhasználó által
beállított értékek híján alkalmazandó stílus-tulajdonság értékek. Egyes elemjelölő
nyelvek előírnak a formátumra nézve alapértelmezett megjelenítési módot, mások
nem. Az XML 1.0 [XML]-szabvány például önmagában nem ad
semmiféle megjelenítési támpontot. A HTML 4 [HTML4] nem társít alapstílust a
HTML-dokumentumokhoz, a CSS 2 [CSS2] viszont egy alapértelmezett
stíluslap-minta használatát ajánlja a HTML 4-hez, mely az általános gyakorlaton alapul.
- Aktiválni (Activate)
- Jelen dokumentumban, (a szövegkörneyezet függvényében) az
aktiváni szó a következőket jelentheti:
Az aktiválás kimenetele a kezelőfelületi vezérlőelem típusának függvénye.
Például, ha egy hiperhivatkozást aktiválunk, az ágens
rendszerint betölti a hivatkozott web-forrást. Ha egy űrlap elemet aktiválunk, akkor
az állapotot válthat (pl. checkboxok útján), vagy felhasználói bevitelt fogadhat
(pl. szöveges beviteli mező segítségével).
- Animáció (Animation)
- Ezen dokumentumban az "animáció" olyan tartalomra utal, mely megjelenítéskor
automatikusan (azaz külön utasítás nélkül) mozgókép-hatást hoz létre. Az
animáció meghatározása vonatkozik mind video- mind mozgó képállományokra. Az
animációs módszerek a következők lehetnek:
- Pillanatképek sorozatánk grafikus megjelenítése azonos régión belül (mint például a videóanyagok vagy animált képek
esetében). A pillanatképek sorozata származhat azonos forrásból (pl. animált
GIF-állomány) vagy több különböző forrásból (pl. az ágens által folyamatosan
letöltött különálló képekből).
- Görgetett szöveg (pl. elemjelölés vagy stíluslap
segítségével létrehozva)
- Grafikai objektumok elmozdítása a kimeneti ablak mentén
(pl. a kimenet peremén mozgatott labda képe, mely azt a benyomást kelti, hogy
folyton visszapattan az ablak pereméről). Az SMIL 2.0 [SMIL20] animációs moduljai írják
le például, hogyan lehet ilyen jellegű animációs hatást létrehozni deklaratív
módon (tehát nem egymást követő pillanatképek útján).
- API-felület (alkalmazás program-interfész), szabványos
beviteli/kimeneti/eszköz API-felület (Application Programming Interface
(API), conventional input/output/device API)
- Az (API) -felület irányítja a különböző alkalmazások közötti kommunikációt.
Rendszerkörnyezettől független (mint például a W3C DOM 2 szintű
specifikációk) API-felületek alkalmazása gazdaságosabbá teheti a
platformfüggetlen ágensek használatát és elősegítheti a platformfüggetlen
kisegítő technológiai eszközök fejlődését. Ugyanakkor a meghatározott
rendszerkörnyezethez fejlesztett szabványos API-felületek használata
csökkentheti az üzemeltetés költségeit az egynél több szoftverrel való
együttműködésre fejlesztett kisegítő eszközöknél.
Az "eszköz API-felület" határozza meg, hogyan jöhet létre kommunikáció olyan
bemeneti vagy kimeneti eszközökkel, mint például billentyűzet, egér vagy
grafikus kártya.
A "bemeneti/kimeneti API-felületek" vezérlik az alkalmazások, illetve eszközök
és az ágens közötti kommunikációt. A dokumentum fogalomhasználata értelmében nem
csupán eszköz API-felületek értendők a bementi és kimeneti API-k alatt, hanem az
eszköz API specifikációkhoz képest általánosabb kommunikációs interfészek is. A
"szabványos bemeneti/kimeneti API" jellemzője, hogy általában platformspecifikus
programok alkalmazhatják. A jelen irányelvek által
megcélzott ágensek szabványos API-felületei például az egér és a
billentyűzet működtetésében játszanak szerepet. Érintőképernyők és mobil
eszközök számára a hagyományos beviteli API-felületek többek között az írótűre
(stylus), gombokra vagy hangra vonatkozók. A grafikus megjelenítő és a
hangkártya szabványos eszköznek számítanak a grafikus megjelenítésre képes
asztali számítógép esetében és saját API specifikációval rendelkeznek.
- Applet (Applet)
- Az applet egy olyan (általában a Java programnyelven írt) program, mely a
tartalom része, s melyet az ágens végrehajt.
- Attribútum (Attribute)
- Ezen dokumentum az XML-szabvány értelmezésében használja az attribútum
fogalmát: adott elem meghatározott attribútum-készlettel rendelkezhet (ld. Az
XML 1.0 [XML]
specifikáció 3. fejezetét).
- Beállít, vezérel (Configure, control)
- Jelen dokumentum értelmezési környezetében a "vezérel" és "beállít" igék
közös jelentésmozzanata az irányítás, melyet a felhasználó gyakorolhat a felület
megjelenése, az ágensek működése, a stílusok visszaadása és egyéb, előírt
tényezők felett. A két fogalom közötti fő különbség a tartósság
tényezője. Ha a felhasználó "vezérlés" útján változtat a működési feltételeken,
az eszközölt változások általában csak az ágens adott, egyszeri használata során
érvényesek. A "beállítás" eredményei azonban általában hosszabb távon, többszöri
futtatásra is érvényesek. Továbbá a "vezérel" kifejezés általában arra is utal,
hogy a változtatás egyszerűen végrehajtható (például gyorsbillentyű útján) és
eredménye többnyire azonnal jelentkezik. A "beállítás" ezzel szemben többnyire
jelentősebb időráfordítással és munkával jár (például többszörösen lenyíló
menükkel elérhető dialógusablakok, vagy stíluslapok illetve scriptek útján). Az
így eszközölt beállítások nem is mindig jelennek meg azonnal (mert például
szükség van a rendszer frissítésére, a program újbóli betöltésére, vagy a
rendszer újraindítására).
Mind a beállításokhoz, mind a vezérléshez szükség van arra, hogy a
felhasználó be tudja "írni" és el tudja "olvasni" a megváltoztatandó paraméterek
értékeit. A beállítások értékeit többnyire profilok tárolják. Az operációs rendszer
és hardwer adottságai korlátozhatják a változások hatókörét, és hogy azok
milyen mélységű részleteket érinthetnek.
A beállítás és a vezérlés különböző "szinteken" léphet életbe:
web-források egész sorára nézve (pl. az ágens szintjén, vagy operációs rendszerkörnyezet
által megszabott szinten), a web-forrás egészére, vagy egyes komponenseire (pl.
elemenként).
A globális (egyidejű) beállítási lehetőségek egy adott web-forrás
minden elemére érvényesek, vagy akár minden forrásra nézve.
Az ágensek lehetővé tehetik a felhasználóknak, hogy különböző
beállítás-készletek közül válasszanak, több tényező függvényében, mint például a
hardwer-teljesítmény vagy természetes nyelvi preferenciák.
Megjegyzés: Ezen dokumentumban a "vezérlőelem" főnév a felhasználói felület vezérlőelemeire utal.
- Beviteli konfiguráció (Input configuration)
- A beviteli konfiguráció "kiosztás"-ok sora, mely az ágens egyes funkcióit és a
felhasználói felület beviteli mechanizmusait (pl. menük, gombok, billentyűk,
hangparancsok) rendeli egymáshoz. Az alapértelmezett beviteli konfiguráció az a
kiosztás, mellyel a felhasználó a szoftver feltelepítése után találkozik; az
erre vonatkozó dokumentációs előírásokat a 12.3 pont tartalmazza. A beviteli konfigurációt
befolyásolhatják a tartalom készítője által beállított kiosztások (például a
HTML 4 [HTML4]
accesskey
attribútumán keresztül.)
- Csak hangzó anyag (Audio-only presentation)
- A csak hangzó anyag olyan tartalmat jelent, mely egy vagy több, egymás után
vagy egyidejűleg megszólaltatott hangsávból
áll. A hangzó anyag lehet zenei műsorszám, rádió-jellegű hírközvetítés vagy
szóbeli előadás (narráció).
- Csak képi anyag (Visual-only
presentation)
- A csak képi anyag a kizárólag - egyidejűleg vagy egymás után megjelenített -
képi sávokból álló tartalom. Ilyen például
egy némafilm.
- Dokumentáció (Documentation)
- A dokumentáció olyan információ, mely az ágens használatát segíti. Az ilyen
információ például kézikönyvekben, telepítési utasításokban, kezelési
útmutatókban és oktatócsomagokban található. A dokumentáció terjeszthető (egyes
részei közreadhatók pl. CD-ROM-on, vagy a weben). A dokumentációval kapcsolatos
előírásokkal kapcsolatban ld. a 12. irányelvet.
- Dokumentum forrás, szöveges forrás (Document source, text source),
text
source
- Jelen dokumentumban a "dokumentum forrás" azt az adatot jelenti, melyet a
webes ágens kap, amikor lekér egy web-dokumentumot (pl. a HTTP/1.1 [RFC2616]
"GET" parancs eredményeként, vagy a lokális fájlrendszeren található állomány
megnyitásakor). A dokumentum forrás általában csak a ténylegesen felhasználandó
átvitt anyagot jelenti, az átviteli protokoll részeként cserélt információ annak
nem képezi részét. A dokumentum forrás olyan adat, mely még nem esett át a webes
ágens esetleges korrekcióin (pl. hibás elemjelölés javítása). A "szöveges
forrás" a dokumentum forrás szöveges részét
jelenti.
- Dokumentum karakterkészlet (Document character
set)
- Az irányelvek szempontjából a dokumentum karakterkészlet
(SGML-ből származó fogalom) általános karakterjelölők összessége, melyek a
formátum specifikációinak függvényében megjelenhetnek a formátumot képviselő
állományokban. Egy dokumentum karakterkészlete az alábbiakból tevődik
össze:
- A "repertoár": általános karakterjelölők készlete, mint
például a latin "A"-t vagy cirill "I"-t vagy a kínai, 'víz'
jelentésű karaktert jelölő elemek.
- Kódpozíciók: a repertoár karaktereit egyértelműen azonosító hivatkozások
összessége.
Például, a HTML 4 [HTML4]
szabvány által előírt karakterkészletet a UNICODE szabvány [UNICODE] tartalmazza.
Karakterkészletekről további információk találhatókCharacter Models for the World Wide Web ("A Világháló karaktermodelljei") [CHARMOD] című dokumentumban
találhatók.
- Dokumentum-objektum, dokumentum-objektum modell, Document Object Model
(DOM)
- A "dokumentum-objektum" kifejezés általában az ágens által értelmezett és
megjelenített adatot jelenti (azaz a dokumentumot). Az adat származhat a dokumentum-forrásból, de lehet generált is (pl.
stíluslapok, scriptek vagy transzformációk segítségével), létrejöhet az ágensen
belül beállított preferenciák alapján, vagy az ágensek által automatikusan
elvégzett javítás eredményeképpen is. A dokumentum-objektum egyes részeit képező
adatelemek előírásosan megjelennek
(a HTML-nyelvben például az elemek záró- és nyitótagje között, vagy az
alt
,
title
,
summary
stb.
attribútumok értékeként megjelenő adatelemek). A dokumentum-objektum egyéb
részeit általában az ágens dolgozza fel, anélkül, hogy a felhasználónak erről
tudnia kellene, ilyenek például a DTD-ben vagy egyéb sémákban meghatározott
nevek, elemtípusok vagy attribútumok, illetve egyéb attribútumok - pl. a
href
vagy
id
- értékei. Ezen dokumentum előírásai többnyire a befejezett
dokumentum-objektumra vonatkoznak. Néhány pont azonban (a 2.7 és 2.10 pontok) a dokumentum-objektum
készítését is érintheti.
- A "dokumentum-objektum modell" az általános minta, mely az ágens
dokumentum-objektumának előállítását irányítja. A különböző ágensek által
alkalmazott modellek különbözőek lehetnek hatókör és végrehajtási mód
tekintetében. Ez a szabvány előírja, hogy a ágensek a 2. szintű DOM
specifikációban ([DOM2CORE]
és [DOM2STYLE]) előírt API-felületeket
alkalmazzák HTML, XML és CSS tartalom eléréséhez. Ezek a DOM API-felületek
lehetővé teszik, hogy a készítők egységes módon érhessék el és módosíthassák a tartalmat
szkriptnyelv segítségével (pl. JavaScript), minden nyelv esetében.
- Elem (Element), elemtípus (element type)
- Ezen dokumentum az "elem" és "elemtípus" kifejezéseket főleg az XML 1.0
szabvánnyal ([XML] 3. fejezet) egyező értelemben használja:
az elemtípus a dokumentum típusdefinícióban (DTD) meghatározott, a
megfelelő ágens számára értelmezhető szintaktikus összetevő. Ugyanez az
értelmezés áll az XML sémákban meghatározott szerkezetekre. Jelen dokumentum
azonban általánosabb értelemben is használja az "elem" kifejezést, azaz mint a
tartalom típusát (pl. képanyag vagy hang), illetve logikai konstrukciót (pl.
fejléc vagy felsorolás).
- Működtethető elem (Enabled element),
letiltott elem (Disabled element)
- A működtethető elem olyan tartalomrészlet, melyhez a felhasználói felületen
vagy API-felületeken keresztül aktiválható eljárások társulnak. Azon elemek
sora, melyeket a webes ágens működésképessé tesz általában, de nem kizárólag, az
éppen alkalmazott jelölőnyelvben meghatározott interaktív elemekből tevődik össze.
Egyes elemek csak adott működési periódus idejére minősülhetnek működtethetőnek.
Például, egyes elemek működése letiltható script segítségével, felhasználói
közreműködés következtében. Más esetben egy elem csak bizonyos időtartamig lehet
működőképes (például SMIL 1.0 [SMIL]-anyag prezentálása során). Az is
lehetséges, hogy a felhasználó "csak olvasásra" üzemmódban nyitotta meg a
tartalmat, mely szintén letilthatja egyes elemek működését.
A letiltott elem olyan tartalomrészlet, mely elviekben működhet, de az adott
működési periódusban éppen nem. Letiltott elem lehet például olyan menüpont,
mely pillanatnyilag nem elérhető; ez többnyire "kiszürkítve" jelenik meg a
képernyőn, annak jelzésére, hogy használat épp le van tiltva. A letiltott elemek
általában olyan interaktív elemek, melyek
csak az ágens adott futtatása idején nem elérhetők. Jelen dokumentum különbséget
tesz a letiltott (átmenetileg nem működtethető) és a nem-interaktív (sosem működtethető) elemek
között.
Ezen dokumentum előírásainak értelmében a kijelölés nem minősül működő elem aktiválásának.
Ld. a tartalmi fókusz definícióját.
Megjegyzés: A működtethető és letiltott elemek a tartalom, nem pedig az
ágens felhasználói felületének részei.
Megjegyzés: Az "aktív elem" terminust ez a dokumentum nem használja,
mivel az több, eltérő fogalomra utalhat, többek között: interaktív elem, működő
elem, "éppen működtetett elem" (a CSS2 [CSS2], szabvány szerint például ez az
:active
pontos
jelentése).
-
Események, scriptek, eseménykezelő, eseménytípus (Events and scripting,
event handler, event type)
- A webágensek bizonyos feladatokat akkor hajtanak végre, mikor egy-egy
meghatározott típusba tartozó esemény - a felhasználói felület vagy tartalom
változása, tartalom betöltése, illetve a működési
környezettől származó utasítás - bekövetkezik. Egyes jelölőnyelvek
lehetővé teszik adott típusú események bekövetkeztekor scriptek - úgynevezett
eseménykezelők - végrehajtását. Az eseménykezelő egy az egyben adott
eseményhez van rendelve, amennyiben az elemet az elemjelölő vagy a DOM az
adott elemhez rendeli. A "beágyazó eseménysor" olyan programozási eljárás,
amikor adott eseménykezelő bizonyos eseményt egynél több elemhez rendel. ebben
az esetben az eseménykezelők nincsenek egy-az egyben hozzárendelve az események
által érintett elemekhez (eltekintve attól, ha az esemény bekövetkezte egyetlen
elemtől függ).
Megjegyzés: A HTML, stíluslapok,
Dokumentum-objektum Modell (DOM) és scriptek együttes használata esetén általában
"dinamikus HTML"-ről vagy DHTML-ről beszélünk. Miután azonban egyetlen
W3C-szabvány sem határozza meg a DHTML fogalmát, ebben a dokumentumban csak
eseménykezelőkről és scriptekről van szó.
- Eszközfüggetlenség (Device-independence)
- Jelen dokumentumban az eszközfüggetlenség azt az elérendő helyzetet jelenti,
melyben az ágens egyes funkcióinak működése nem függ bizonyos bemeneti vagy
kimeneti eszközök meglététől.
- Felhasználói felület, kezelőfelület (User interface),
felhasználói felület vezérlőelemei (user interface control)
- A felhasználói felület itt lehet:
- Az ágens felhasználói felülete, tehát a vezérlők (azaz menük, gombok,
párbeszédablakok és egyéb beviteli vagy kimeneti összetevők), és a mechanizmusok
(pl. kijelölés és fókusz), amelyek az ágenssel együtt "jönnek", és nem a tartalom részei.
- A tartalom "felhasználói felülete", azaz a tartalom részét képező
működtethető elemek, mint például az űrlapvezérlők, hivatkozások és
appletek.
A szövegben csak akkor különböztetjük meg a kettőt, ha az szükséges az egyértelműséghez. További információért ld. a tartalomra és ágensre együttesen vonatkozó
előírásokról szóló részt.
A "felhasználói felület vezérlőeleme" kifejezés a tartalom vagy az ágens
felületének összetevőire utal, ahol szükséges, elválasztva a kettőt.
- Felhasználói stílusok (User styles)
- A felhasználói stílusok stílus-tulajdonság
értékek, melyeket a felhasználói felületen, felhasználói
stíluslapokban vagy egyéb beavatkozás útján lehet megadni.
- Felhasználói utasítás (Explicit user request)
- A felhasználói utasítás bármilyen aktív közbelépés a felhasználó részéről
az ágens felhasználói felületén (de nem a
megjelenített tartalmon), a fókuszon vagy a kijelölésen keresztül. A felhasználói utasítás
kiadható például az ágens felhasználói felületének
vezérlőelemei vagy billentyűkombinációk útján.
- Felhasználói utasítás például, ha a felhasználó kimenetet vált,
"igen"-nel válaszol a felhasználói felület által feltett kérdésre, az ágens
működését érintő beállításokat végez, vagy a billentyűzet illetve egér
segítségével kijelölést vagy fókuszt változtat.
- Megjegyzés: A felhasználó természetesen hibázhat. Előfordulhat, hogy a
felhasználó véletlenül az "igen" választ jelöli meg a "nem" helyett. Ezen
dokumentumban az ilyen jellegű hibák is felhasználói utasításnak minősülnek.
- Feliratok (Captions)
- A feliratok egyéb hangsávokkal és képi sávokkal szinkronizált szöveges
átiratok. A feliratok hangzó beszéd és nem-beszéd jellegű hangok,
például hanghatások tartalmát közvetítik. Süket, nagyothalló vagy a hangsávot
egyéb okból nem halló emberek (pl. zajos környezetben tartózkodók) kisegítésére
szolgálnak. A feliratokat általában képi úton
megjelenítve, az azokkal szinkronizált képi sáv "tetején" helyezik el.
A "nyitott feliratok" kifejezés általában olyan feliratokra utal, melyek a
képsávval együtt minden esetben megjelennek, azaz azokat nem lehet külön
letiltani. A "zárt feliratok"-nál általában beállítható, hogy azok
megjelenjenek-e vagy sem. Ezen dokumentum előírásainak értelmében a feliratoknak
az ágensek számára felismerhetőnek kell
lenniük, bővebben erről ld. az a alkalmazhatóságra vonatkozó fejezetet.
Megjegyzés: Egyéb kifejezések, melyek tartalmazzák a "felirat" szót,
ettől eltérő jelentéssel bírhatnak jelen dokumentumon belül. Például a "táblázat
felirat" a táblázat címét jelenti, mely általában vizuálisan a táblázat felett
vagy alatt helyezkedik el. A "felirat" aktuális jelentése azonban mindig ki fog
derülni a szövegkörnyezetből.
- Felismer (Recognize)
- A dokumentumok készítői többféleképpen jelölhetik az információt, például
elemjelölő nyelvek, stíluslap-nyelvek, scriptnyelvek és protokollok szemantikája
útján. Ha az információ jelölése lehetővé teszi, hogy azt az ágens egyértelműen
értelmezze, akkor az ágens "felismeri" az információt. A HTML szabványban
például a
H1
tag
használható a címsor kiemelésére, és ezáltal az összes HTML-es ágens címsorként
ismeri fel az így jelölt tartalomrészt. Ha a dokumentum készítője ellenben csak
vizuális hatással emeli ki a címsort (pl. nagyobb betűméret), akkor olyan
jelölésmódot választott, mellyel az ágens nem fogja címsorként felismerni a
kérdéses tartalomrészt.
Jelen dokumentum egyes előírásai tekintettel vannak például a tartalomrészlet
által betöltött szerepre, a tartalomrészek egymáshoz való viszonyára, az
időzítési viszonyokra és egyéb, a dokumentum készítőjétől várt információra.
Ezek az előírások csak akkor alkalmazhatók, ha a készítő az ágens számára
felismerhető formában közölte a szükséges információt. További információ az
alkalmazhatóságról a megfelelésről szóló
fejezetben található.
A gyakorlatban az ágensek nagymértékben függnek a dokumentumok készítői által
az elemjelölő- vagy stílusnyelvben közölt adatoktól. Másrészt azonban egyes
eljárások, stílusok, scriptben kódolt
utasítások vagy nem azonosítható XML-névtérben való elemjelölés esetleg nem
felismerhetők az ágensek számára. A Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] található azon elemjelölők listája,
melyek befolyásolhatják a használhatóságot és az ágensek számára biztosan
felismerhetők.
- Felszólítás (Prompt)
- Jelen dokumentumban a "felszólítás" felhasználói bevatkozás
kérését jelenti. Az ágensnek ajánlatos lehetővé tenni a felszólítások módjának
beállítását. X funkció esetében például beiktatható a "mindig kérj megerősítést
X végrehajtása előtt" vagy "sose kérj megerősítést X végrehajtása előtt", vagy
"sose hajtsd végre X-et, de mindig figyelmeztess, ha sor kerülhetne rá" illetve
"sose hajtsd végre X-et és ne is figyelmeztess, ha sor kerülhetett volna
rá".
- Feltételes tartalom (Conditional content)
- Olyan tartalom, mely a formátum előírásai alapján elérhető kell hogy legyen a
felhasználói felületen keresztül a felhasználók számára bizonyos feltételek
mellett (például felhasználói beállítások vagy operációs rendszerkörnyezet
korlátainak függvényében). Példák a feltételes tartalom használatára:
- Az
IMG
elem
alt
attribútuma a HTML 4 szabványban. A HTML 4 Specifikáció
13.2 fejezete szerint ([HTML4]): "Az ágenseknek helyettesítő szöveget
kell megjeleníteniük, ha a képi tartalmat nem tudják kezelni, ha nem támogatnak
bizonyos képtípusokat, illetve ha az érvényes beállítások következtében nem
jelenítenek meg képeket".
OBJECT
elemek
a HTML 4 szabványban. A
HTML 4 Specifikáció 13.3.1
fejezetében ([HTML4]) fejti ki a beágyazott (nested)
OBJECT
elemek
megjelenítésére vonatkozó szabályokat. A szabályok alternatív opciókat
rangsorolnak, a felhasználói preferenciák illetve a lehetséges hibafeltételek
figyelembevételével.
- A
switch
elem és
attribútumai a SMIL 1.0 szabványban. A SMIL 1.0 [SMIL] 4.3 és 4.4 fejezete magyarázza ezen elemek
illetve az attribútumok kezelésére vonatkozó szabályokat.
- Az SVG1.0 [SVG] szabvány szintén tartalmazza a
switch
elemet
és számos attribútumát mint feltételes megjelenítési mechanizmust.
- A
NOSCRIPT
és
NOFRAMES
elem
a HTML 4 szabványban [HTML4]
lehetővé teszik tartalom közreadását,
még ha az ágens nem is kezeli a scripteket vagy kereteket, illetve ha a
felhasználó letiltotta ezen eszközök használatát.
Szabványonként eltérhet, hogy milyen mélységig szabják meg a feltételes
tartalom megjelenítésének szükségességi feltételeit és módját. Például, a HTML 4
szabvány pontosan előírja az alt
attribútum
megjelenítési feltételeit, de a title
attribútum esetében már nem jár el így. A szabvány ugyanakkor jelzi, hogy a title
attribútum jelenjen meg a felhasználói felületen ("A title
attribútum értéke többféle módon adható vissza az ágensek által
").
Megjegyzés: A Web Content Accessibility Guidelines 1.0 előírja, hogy a
készítők mindig biztosítsanak szöveges alternatívát a nem-szöveges elemekhez. Ez
általában az adott jelölőnyelv feltételes tartalmi szabályai útján valósul meg.
Mivel a feltételes tartalom alapértelmezésként nem jelenhet meg, jelen
dokumentum előírja, hogy a meg nem jelenő feltételes tartalom is hozzáférhető
legyen (2.3 és 2.9 pont), mivel annak
megjelenítése is elősegíti a hozzáférést.
- Felülbírál (Override)
- Ezen dokumentumban a "felülbírálni" azt jelenti, hogy bizonyos beállítások
vagy eljárások paraméterei elsőbbséget élveznek másokhoz képest. Az előírások
rendszerint abból indulnak ki, hogy a felhasználói beállítások a mérvadók a
közreadó vagy az ágens alapértelmezett beállításaihoz képest. A beállítások
általában többféle értéket vehetnek fel (pl. a felhasználó dönthet a kék mellett
a piros vagy sárga rovására), ugyanakkor kétértékű választást is jelenthetnek
(pl. a szöveges tartalom villogásának ki- vagy bekapcsolása).
- Figyelmeztetés, párbeszédablak (Alert)
- Ezen dokumentumban a "figyelmeztetés" azt jelenti, hogy az
ágens felhívja a felhasználó figyelmét egy esemény bekövetkeztére, de a
felhasználómak erre a figyelmeztetésre nem kell reagálnia. Az ágens például felhívhatja a felhasználó figyelmét a szerveren elérhető új tartalomra az
állapotsorban feltüntetett szöveges
üzenettel. A figyelmeztetésekkel kapcsolatos előírásokkal kapcsolatban ld. az
1.3 pontot.
- Fókusz (Focus), tartalmi fókusz (content focus),
kezelői fókusz (user interface focus), aktuális fókusz (current focus)
-
Jelen dokumentumban a "tartalmi fókusz" kifejezés (melyet a 9.1 pont ír elő) a webágens alábbi pontokban jellemzett
mechanizmusára utal:
- A tartalomból megjelöl egy vagy zéró,
működtethető vagy letiltott elemet. A fókuszban általában csak
működtethető elemek lehetnek, de a fókusz letiltott elemre is irányulhat.
- A fókusz állapot, mely programszinten vagy a kezelőfelület útján "osztható ki" különböző működtethető elemekre.
Bizonyos szabványok (pl. HTML, CSS) lehetővé teszik, hogy a fókuszban álló vagy
fókuszon kívüli eseményekhez különböző
eljárásokat társítsunk.
- Ha egy működtethető elemet fókuszba állítottunk, a továbbiakban egyéb, az
adott elemhez társított eljárásokat indíthatunk be (pl. a felhasználó
hivatkozást nyithat meg, vagy megváltoztathatja egy űrlap adott vezérlőelemének
állapotát). Ezeket az eljárásokat beindíthatja programművelet vagy a
felhasználói felületen végzett beavatkozás (pl. billentyű-művelet).
A felhasználói felület mechanizmusai hasonlóak lehetnek a tartalmi
fókuszhoz, bár vannak eltérések a kettő között. Például a szövegszerkesztő
szoftverek többnyire "írótű-kurzort" (caret) használnak, hogy jelöljék az
aktuális beviteli vagy szerkesztési pont helyzetét. A kurzort állapot
jellemezheti és reagálhat a beviteli eszköz kiváltotta eseményekre, de nem teszi
lehetővé, hogy a felhasználó aktiválja a különböző működő elemekkel társított
eljárásokat.
A kezelői fókusz hasonlít a tartalmi fókuszra, azzal a különbséggel, hogy míg
a tartalmi fókusz a tartalom elemeire irányul, addig a kezelői fókusz az ágens kezelőfelületének egy vagy zéró, bizonyos
eljárással társított vezérlőelemét emelheti
ki (pl. radio-gombot, szövegbeviteli mezőt vagy menüt).
A webes ágens többféle módon emelheti ki
a tartalmi fókuszt a képernyőn: szín, betűtípus, grafika és nagyítás
segítségével. A tartalmi fókusz jelölhető abban az esetben is, ha tartalom
visszaadásának módja beszédszintézis, ilyenkor például prozodikus elemek
segítségével. A megjelenített tartalmi fókusz kiterjedése meghaladhatja a kimeneti ablak
méreteit.
Jelen dokumentum előírja, hogy minden kimenet legfeljebb egy tartalmi és egy
kezelői fókusszal rendelkezzen. A dokumentum tartalmaz csak a tartalmi fókuszra,
csak a kezelői fókuszra és egyidejűleg mindkettőre vonatkozó előírásokat is. Ez
utóbbi esetben a "fókusz" kifejezést használja.
Ha több kimeneti ablak működik
párhuzamosan, adott pillanatban legfeljebb az egyik tartalmi vagy kezelői
fókusza reagálhat beviteli eseményekre, ezt hívjuk aktuális fókusznak.
- Grafikus (Graphical)
- Jelen dokumentumban a "grafikus" kifejezés vizuális befogadáshoz
megjelenített információt jelent (szöveget, ábrát, képet és animációt).
- Hanganyag (Audio)
- Ezen dokumentumban az "hanganyag" kifejezés olyan tartalomra utal, mely előre
rögzített hanginformációt tárol.
- Hangos böngésző (Voice browser)
- Az "Introduction and Overview of W3C Speech Interface
Framework" [VOICEBROWSER] című dokumentumból: "A hangzó böngésző olyan eszköz (hardver vagy szoftver), mely
értelmezi a hangkimenetű elemleíró nyelveket, és azok alapján hangzó kimenetet
alkot, ezen kívül pedig esetleg elfogad egyéb kimeneti és beviteli csatornákat
is."
- Hangsáv (Audio track)
- A hangobjektum olyan tartalom, mely hang formájában jelenik meg hangos kimenet útján. A hangsáv olyan hangobjektum, mely
önmagában vagy részeiben prezentálható. A hangsáv opcionálisan megfelelhet egy
bizonyos hangcsatornának (jobb vagy bal csatorna).
- Hangzó leírás (Audio description)
- A hangzó leírás (melyet a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10] (Webtartalom hozzáférhetőségi
irányelvei 1.0)"hangos leírás"-nak nevez) vagy előre rögzített emberi hang, vagy
szintetizátor útján előállított hanganyag (rögzített vagy dinamikusan generált),
mely filmfelvétel vagy egyéb animáció fontosabb látványelemeit írja le. A hangzó
leírás szinkronban áll a megjelenített
állomány hangsávjával (esetleg része annak),
és általában annak természetes szüneteiben szólal meg. A hangzó leírás
mozdulatokat, mimikát és gesztusokat, képi elemeket és a jelenetváltásokat
mondhat el.
- Helyettesítő (tartalom)
(Equivalent (for content))
-
A "helyettesítő" kifejezést a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10]-ban
alkalmazott értelemben használja ez a dokumentum:
Bizonyos tartalom más tartalom helyettesítője, amennyiben mindkettő
lényegében ugyanazon funkciót vagy célt látja el, mikor a felhasználóhoz jut.
Ezen dokumentum értelmezési környezetében a helyettesítőnek a fogyatékkal élők
számára lényegében ugyanazon funkciót kell betölteni (a fogyatékosság mértékének
illetve a technológiai lehetőségek függvényében), amit az eredeti tartalom
ellátott volna a fogyaték nélkül élők számára.
A helyettesítők lehetnek szöveges
helyettesítők (azaz képek szöveges leírásai, hangsávok szöveges
átiratai, vagy filmfelvételek párhuzamos szöveges átiratai); valamint nem szöveges helyettesítők (pl. képi sáv vagy filmfelvétel előre rögzített hangzó
leírása, vagy írott szöveg [süketnéma] jelnyelven visszaadott változatának
filmfelvétele).
Minden egyes jelölőnyelv a saját mechanizmusai szerint kezeli a feltételes tartalmat, és ezek a mechanizmusok
biztosítanak lehetőséget a szöveges helyettesítők közlésére is. A HTML 4 [HTML4]
illetve a SMIL 1.0 [SMIL] esetében például az alt
attribútumban lehetséges bizonyos elemek szöveges helyettesítőinek közlése. A
HTML 4-ben lehet továbbá helyettesítőket és egyéb feltételes tartalmat közreadni
attribútum értékeként (pl. a TABLE
elem summary
attribútumában), elem tartalmaként
(pl. OBJECT
az abban közölt
külső tartalomra nézve, a NOFRAMES
a
keret tartalma, a NOSCRIPT
pedig a scriptes tartalom helyettesítőjeként), vagy egyszerű folyószövegként . A
helyettesítőkkel kapcsolatos további információkért ld. a Web Content
Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10] dokumentumot és a hozzá tartozó
módszertani dokumentumot [WCAG10-TECHS].
- Interaktív elem (Interactive element),
nem-interaktív elem (non-interactive element),
- Az interaktív elem olyan tartalomrészlet, melyhez,
specifikációtól függően, különböző eljárások társíthatók, s melyeket a
felhasználó vagy a program közbelépése hajthat végre. A HTML 4 [HTML4] interaktív elemei például a
következők: hivatkozások, image map, űrlapok, elemek kitöltött
longdesc
attribútummal, valamint egyéb elemek az azokkal egy az egyben társított
eseménykezelőkkel (pl.
"on" értéket tartalmazó attribútumokkal).
Adott elem interaktivitása a mindenkori alkalmazhatóság függvénye. A
nem-interaktív elem olyan elem, amely a vonatkozó szabvány értelmében nem
társítható eljárásokkal. Jelen dokumentum feltételezi, hogy bizonyos interaktív
elemek időlegesen működtethető
elemnek minősülnek. Nem interaktív elemek sosem
minősülhetnek működtethetőnek.
- Írásrendszer (Script)
- A természetes nyelven írott tartalomrészekkel foglalkozó pontokban az
"írásrendszer" a Unicode [UNICODE]-szabvány
értelmezésében használatos, azaz "Olyan szimbólumok összessége, mely szöveges
információt reprezentál egy vagy több írásrendszerben."
- Karakterkódolás (Character encoding)
- A "karakterkódolás" a karaktertábla egyes pozíciójára mutat, melynek
segítségével az adatot tartalmazó tényleges jelet azonosíthatjuk. A
karakterkódolással kapcsolatban ld. a Unicode specifikációt [UNICODE].
További információ karakterekről és karakterkódolásról a "Character Model for
the World Wide Web" [CHARMOD] dokumentumban található.
- Kép (Image)
- Jelen dokumentumban a "kép" - akár a köznyelvben - képi úton
(piktoriálisan) megjelenített tartalmat
jelent. Itt azonban a fogalom csak statikus (azaz nem mozgó)
vizuális információra terjed ki. Ld. továbbá az animáció meghatározását.
- Képi sáv (Visual track)
- A képi objektum kizárólag grafikus kimeneten megjelenített
tartalom. Ilyen lehet például egy ábra, szöveg és filmfáljok vagy animációk
vizuális részei. A képi sáv olyan képi objektum, mely lehet önmagában
prezentálható anyag vagy annak része. A képi sáv nem feltétlenül felel meg egy
konkrét fizikai vagy szoftver-objektumnak.
- Kijelölés (Selection),
aktuális kijelölés (current selection)
- Jelen dokumentumban a "kijelölés" azt a módot jelenti, amellyel az ágens
megkülönböztet egy adott tartalomrészletet
(mely akár üres is lehet). A kijelölhető tartalomtípusok általában szöveges
tartalomra korlátozódnak (azaz egy vagy több szövegtöredékre). Bizonyos
ágenseknél a kijelölés lehetséges értéke a dokumentum struktúrájától függ.
A képernyőn megjelenítve a kijelölt rész többféle módon emelhető ki:
színek, betűtípusok, grafikus elemek vagy nagyítás útján. A kiemelés mesterséges
beszéd esetén is lehetséges, például a prozodikus elemek a szokásostól eltérő
alkalmazásával. A megjelenített kijelölés kiterjedése meghaladhatja a kimenet
méretét.
Kijelölésre számos művelet végrehajtásához lehet szükség, például
kivág-beilleszt funkciókhoz, vagy kérdés tárgyát képező elem azonosításához,
vagy pedig a vonatkozási pont meghatározásához.
A kijelölés állapot, mely programszinten vagy a kezelőfelület útján "osztható ki" különböző működtethető elemekre.
Jelen dokumentum előírásai szerint minden kimeneten egyidejűleg legfeljebb
egy kijelölés alkalmazható. Ha egyidejűleg több kimenettel dolgozunk, ezek közül egyszerre
legfeljebb egyre irányulhatnak az input műveletek, ez tartalmazza az aktuális
kijelölést.
Ld. a "Kijelölés" típusjelölőről szóló részt, a kijelölés
alkalmazásáról és a kapcsolatos megfelelési
kérdésekről.
Megjegyzés: Bizonyos ágensek esetében a kijelölési mechanizmus a
felhasználói felület bizonyos információ-körének megjelölésére is használatos. Jelen előírások
viszont csak a tartalom kijelölésével
foglalkoznak.
- Kiemel (Highlight)
- Ezen dokumentumban a "kiemelés" annyit tesz: hangsúlyt helyezni valamire a
felhasználói felületen. Az ágens például kiemeli, hogy a tartalom mely része van
éppen kijelölve vagy fókuszban. A kiemelés képi eszköze lehet a pontozott keret,
aláhúzás vagy inverz színmegjelenítés. Beszédszintézishez használt kiemelési
módszerek a hangmagasság vagy hangerő változtatása ("beszédprozódia").
- Kisegítő technológiai eszköz (Assistive technology)
- Ezen dokumentum kontextusában a kisegítő technológiai eszköz olyan felhasználói ágens, mely
- Egy vagy több "kiszolgáló" ágens szolgáltatására szorul (például
Web-források betöltéséhez vagy elemjelölés értelmezéséhez).
A Kisegítő
technológiai eszközök API-felületek figyelése és aktív használata útján cserélnek
információt és adatokat a kiszolgáló ágensekkel.
- A kiszolgáló ágenshez képest további szolgáltatásokat nyújtanak, melyek a
fogyatékkal élők igényeinek kielégítését szolgálják. Ilyen további szolgáltatás
lehet a tartalom speciális módú visszaadása (pl. beszédszintetizátor vagy
nagyított megjelenítés), speciális beviteli módszerek (pl. hang), alternatív
navigációs és tájékozódási mechanizmusok vagy tartalmi átalakítások (pl.
könnyebben kezelhető táblázatok).
A dokumentum szempontjából az alábbi kisegítő technológiai eszközök
fontosak:
- Képernyőnagyítók, melyeket a csökkentlátók használhatnak a
képernyőtartalom nagyítására vagy színeinek módosítására, hogy a megjelenített
szöveget és képeket jobban láthatóvá tegyék.
- Képernyőolvasók, melyeket vak vagy olvasási nehézségekkel rendelkező
felhasználók alkalmazhatnak szöveges információ használatára
beszédszintetizátor vagy braille-kijelző útján.
-
Hangfelismerő szoftver, melyet mozgáskorlátozottak használhatnak.
- Speciális billentyűzetek, melyet mozgáskorlátozottak bizonyos csoportjai
használhatnak a billentyűzet helyettesítésére.
-
Speciális egerek melyeket mozgáskorlátozottak bizonyos csoportjai
használhatnak az egér pozicionáló funkciójának és aktiválógombjának
helyettesítéseképpen.
- Ezen dokumentum értelmezési körén túl a kisegítő technológia jelenthet
szoftveres vagy hardveres megoldásokat, melyek célja, hogy a fogyatékkal élőket
segítsék a mindennapi feladatok ellátásában. Ebbe a körbe tartoznak a
tolószékek, olvasógépek, fogóeszközök, szöveges telefonok és a vibrációs papír.
A "kisegítő technológiai eszköz" következő, nagyon általános definíciója például
az (USA-beli) 1998-as Kisegítő technológiákra vonatkozó törvényből származik [AT1998]
Bármely, kereskedelmi úton beszerzett, egyedileg módosított
vagy egyénre szabott tárgy, felszerelés vagy termékrendszer, mely a fogyatékkal
élők cselekvőképességének növelésére, fenntartására vagy javítására szolgál.
- Megjelenített/visszaadott tartalom (Rendered content),
megjelenített/visszaadott szöveg (rendered text)
- A megjelenített/visszaadott tartalom a tartalom azon része, melyet az ágens a
felhasználó látása vagy hallása által feldolgozható formában ad vissza (jelen
dokumentum csak a látást és hallást veszi figyelembe). Bármilyen lehetséges hatást
kiváltó tartalom, mely ezen érzékek útján felfogható, megjelenített/visszaadott
tartalomnak minősül. Ide értendő a betűtípus, a képi elemek, stíluslapok,
scriptek, vagy bármi más, mely az ágensben való feldolgozás után látható vagy
hallható hatást eredményez.
- A "megjelenített szöveg" olyan szöveges
tartalmat jelent, mely a magukat a karaktereket reprezentáló információt adja
vissza, akár vizuálisan, akár mesterséges beszéd útján.
- Jelen dokumentum értelmezési körében a
láthatatlan tartalom
olyan meg nem jelenített tartalom, mely ugyanakkor befolyásolhatja más tartalom
grafikus megjelenítését. Ehhez hasonlóan a néma tartalom olyan meg
nem szólaltatott tartalom, mely kihat más tartalom hangzó visszaadására. Sem a
láthatatlan, sem a néma tartalom nem minősül megjelenítettnek.
- Működési környezet, operációs rendszer, rendszerkörnyezet (Operating environment)
- A működési környezet az a rendszerkörnyezet, mely a webes ágens működését
felügyeli, legyen az operációs rendszer vagy programnyelvi környezet, mint
például a Java.
- Nézet (view), kimeneti ablak, kimenet (viewport)
- A webágens a tartalmat egy vagy több kimeneti ablakon keresztül jeleníti meg. Kimenetek lehetnek ablakok, keretek,
papírdarabok, hangszórók és kivetítő eszközök. Adott kimeneti ablak magában
foglalhat további kimeneteket (pl. beágyazott kereteket). A felhasználói felület vezérlőelemei, mint például
az üzenetablakok, menük, figyelmeztetések nem minősülnek kimenetnek.
A grafikus és tapintható kimeneti ablakokat két térbeli dimenzió jellemzi.
Egyes kimeneteknek viszont időbeli jellemzői lehetnek, például melyekkel hangot,
beszédet, animációt vagy filmfelvételt közlünk. Ha a visszaadott tartalom
időbeli vagy térbeli paraméterei meghaladják a kimenetét, a felhasználói felület
különböző mechanizmusokat alkalmaz az éppen a kimeneti ablakon kívülre eső
tartalomrészlethez való hozzáférés biztosításra, például görgetősávokat,
gyorskereső kapcsolókat, stb. Ezekre akkor lehet szükség, ha a felhasználó egy
hosszabb dokumentumnak csak egy részletét látja a kisebb grafikus kimeneten,
vagy hangzó tartalom bizonyos részét már lejátszotta.
Ha több kimeneti ablak működik párhuzamosan, azok közül az adott pillanatban
mindig csak egy lehet az aktuális fókuszban.
Ezt a kimenetet kiemeléssel meg kell
különböztetni a többitől.
Az ágensek többféleképpen jeleníthetik ugyanazon tartalmat, minden egyes
megjelenítés a tartalom egy-egy nézete. Adott ágens például lehetővé
teheti, hogy a felhasználó megtekinthesse a teljes dokumentumot, avagy csak a
címsorok listáját. Ez a két lehetőség a dokumentum két különböző nézetét
alkotja.
- Normatív (Normative), informatív (Informative)
- Ha valami "normatív", annak teljesülnie kell a megfelelés érdekében (annak
figyelembevételével, hogy ezen dokumentumnak való megfelelés többféle
jólformáltsági feltételsor teljesítésével érhető el). Ha valami informatív (vagy
időnként nem előírásos), az sosem feltétele a megfelelésnek.
- Párhuzamos szöveges átirat (Collated text
transcript)
- A párhuzamos szöveges átirat filmfelvétel vagy egyéb animáció szöveges megfelelője. Pontosabban, a hangsáv szöveges
átirata és a képi sáv szöveges megfelelője. Tartalma többnyire szóbeli
dialógus, fontosabb vizuális elemek (mozdulatok, mimika és gesztusok, képi
elemek, jelenetváltások) szöveges leírásaival kiegészítve. Ld. továbbá a szöveges átirat és a hangzó leírás meghatározásait.
Az átirat nélkülözhetetlen a siket és vak felhasználók számára.
- Plug-in
- A plug-in az ágens - de nem a tartalom - részeként futó program. A
felhasználók általában dönthetnek arról, hogy adott ágensen belül futtatnak-e
plug-ineket.
- Pótlás-tartalom (Repair content),
pótlás-szöveg (repair text)
- A "pótlás" az ágens által bizonyos hibahelyzetek kiküszöbölése érdekében
generált tartalom. A "pótlás-szöveg" ennek szöveges része. A pótlás-tartalom
generálására a következő hibahelyzetek esetében lehet szükség:
- hibás vagy hiányos tartalom (pl. rosszul formált elemjelölés, érvénytelen
elemhasználat vagy az adott formátum által megkövetelt, de hiányzó feltételes tartalom);
- a tartalom feldolgozásához vagy megjelenítéséhez szükséges források hiánya
(pl. az ágens nem rendelkezik adott betűtípus-családdal, ezért bizonyos
karaktereket nem tud megjeleníteni, vagy nem kezeli a használt scripting-nyelvet).
Ez a dokumentum nem írja elő, hogy az ágensek a dokumentum objektumba ágyazzák a pótlást. Azonban az esetleg a dokumentum objektumba ágyazott pótlás-tartalomnak teljesítenie kell a Web
Content Accessibility Gudelines 1.0-ban [WCAG10] előírásait. A webes tartalommal és szoftverrel kapcsolatos
tartalomjavítási kérdésekről több a "Techniques for Authoring Tool Accessibility
Guidelines 1.0" [ATAG10-TECHS] dokumentumban
található.
- Profil (Profile)
- A profil felhasználói preferenciák összessége, mely tartósan
érvényes és azonosítható, s mely az ágens beállításánál használható.
Preferenciák lehetnek beviteli konfigurációk, stílusok és természetes nyelvi
beállítások. Több felhasználót azonosítani képes működési környezetek esetében a
profilok segítik belépéskor az egyéni beállítások gyors elérését. A profilok
megoszthatók felhasználók között. A platformfüggetlen profilok akkor hasznosak,
ha adott ágenst többféle platformon alkalmazunk.
- Script
- Jelen dokumentumban a "script" szinte mindig dinamikus web-tartalom
előállításához használatos programnyelvet jelent.
- Előfordulhat, hogy az ágens nem vagy nem jól ismeri
fel a scriptnyelvben kódolt információt. Nem szükségszerű például,
hogy az ágens felismerje, hogy az adott script végrehajtása esetén az
faktoriális műveletet hajt végre. A scriptben tárolt információ a scriptnyelv alkalmazása, vagy ismert programkönyvtár révén válhat felismerhetővé (pl. az ágens várhatólag tudja értelmezni azt, ha script utasítására nyílik meg egy kimeneti ablak, illetve indul tartalom letöltése).
(Ford. megj.: A magyar változatban a többértelmű "script" meghatározását
kettévágtam: "script" - (programnyelv) és "írásrendszer" kifejezésekre)
- Soros hozzáférés (Serial Access) ,
lépésenkénti navigáció (sequential navigation)
- A soros hozzáférés a megjelenített tartalom
egydimenziós elérését jelenti. Ilyen például a hangfolyam hallgatása,
videóanyag nézése (mindkettő egy idődimenziót implikál), vagy több sornyi szöveg
olvasása egysoros Braille-kijelzőn (egy térdimenzió). Sok vak felhasználó
számára csak a soros hozzáférés lehetséges a hangban, mesterséges beszéddel vagy
Braille-írással visszaadott tartalomhoz.
A "lépésenként navigáció" azt jelenti, hogy a navigáció előre meghatározott
elemek érintése útján lehetséges (például adott dokumentum működtethető elemein, sorok és oldalak
egymásutánján, vagy menük hierarchikus szerkezetén keresztül). A lépésenkénti
navigáció azt jelenti, hogy nem lehet egy sorozat egyik pontjáról szabadon egy
másikra ugrani, ellentétben a direkt vagy strukturált navigációval (ezekről
bővebben ld. a 9. irányelvet). Egyes vak vagy
mozgáskorlátozott felhasználók lépésenként tudnak navigálni a tartalomban (pl.
grafikusan megjelenített hivatkozásokon keresztül, kisegítő technológiai eszköz
segítségével vagy anélkül). A lépésenkénti navigáció azoknak fontos, akik
nem tudnak vizuálisan végigpásztázni a tartalmon, a környező információt is
feldolgozva, vagy azok számára, akik számára a tartalom nem ismert. A strukturált
navigációs tér kiterjedése több tényező függvénye, ilyen az elemtípus (pl. csak
hivatkozásokon lehetséges a továbblépés), a tartalom felépítése (pl. címsorról
címsorra), és az adott navigációs környezet (pl. ha táblázaton belül vagyunk
épp, akkor tudunk lépegetni a cellák között).
- Szerzői stílusok (Author styles)
- A szerzői stílusok stílus-meghatározások
melyek a tartalomból származnak (például stíluslapból, mely a dokumentumon belül
található, vagy melyre a dokumentum hivatkozik, vagy melyet a szerver
generál).
- Szinkronizál (Synchronize)
- Ezen dokumentumban a szinkronizálás két vagy több közvetítő komponens közötti
időkoordináció megvalósítását jelenti (pl. a képi sáv
és a feliratok között, vagy több különböző sáv között egy multimédiás
bemutatóban). A weben publikálókra nézve a szinkronizálás azt jelenti, hogy
elegendő adatot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy azt az ágens megfelelő
idő-koordinációval jelenítse meg. A fejlesztők például ügyeljenek arra, hogy a
feliratszöveg adott részlete ne legyen se túl rövid, se túl hosszú, és a vizuális
sáv megfelelő hosszúságú szakaszához legyen rendelve. Az ágensek fejlesztői számára
a szinkronizálásra vonatkozó előírás azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni a
tartalom megfelelő idő-koordinációval való megjelenését, mégpedig lehetséges körülmények egész
sorának figyelembevételével. Ezek a körülmények lehetnek technológiai megkötések
(pl. kisméretű, csak-szöveget feldolgozó kijelzők), felhasználói korlátok (lassú
olvasási sebesség, nagy betűméret, fokozott igény a gyorskereső funkciókra),
valamint a hozzáférhetőség szempontjából nem optimális tartalom.
- Szöveg (Text)
- Az irányelvek szempontjából a "szöveg" adott elemjelölő nyelvvel létrehozott
dokumentum karakterkészlete által
meghatározott elemek sorozata. A szövegekkel kapcsolatban bővebb információ
található a "Character Model for the World Wide Web" [CHARMOD]
című dokumentumban.
Megjegyzés: A dokumentum ezen kívül számos, különálló jelentéssel bíró
terminusában előfordulhat még a "szöveg" szó: párhuzamos szöveges átirat, nem-szöveges tartalom, szöveges
tartalom, nem-szöveges elem, szöveges elem, szöveges helyettesítő, szöveges
átirat.
- Szöveges tartalom (text content),
nem-szöveges tartalom (non-text
content), szöveg-elem (text element),
nem-szöveges elem (non-text
element), szöveges helyettesítő (text equivalent), non-text
equivalent (nem-szöveges helyettesítő)
- Jelen értelmezésben a "szöveg-elem" szöveg-karaktereket ad a tartalomhoz vagy a felhasználói felülethez. Mind a "Web Content
Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10], mind jelen dokumentum értelmezése szerint a szöveg-elemek
olyan szöveget eredményeznek, mely vizuálisan megjeleníthető, vagy visszaadható
mesterséges beszédben, illetve Braille-írás útján. Ez minimum három
felhasználócsoport munkáját könnyíti meg:
- a vizuálisan megjelenő
szöveg a siket, de olvasni tudó felhasználókét;
-
a mesterséges beszéd a vak, de beszédszintetizátort alkalmazni tudókét;
- a Braille a vak (esetleg siket és vak), de Braille-írást ismerő
felhasználókét.
A szöveg-elem tartalmazhat szöveges és nem szöveges adatot. Lehet benne
például elemjelölés, mely vonatkozhat stílusra (pl. betűméretre vagy színre),
esetleg struktúrára (pl. címsorok szintjei); vagy egyéb értelmű jelölés. A
szövegelem lényegi funkciójának meg kell maradnia még akkor is, ha a
stílusinformáció elvész a megjelenítés során.
Előfordulhat, hogy az ágensnek fel kell dolgozni a szöveg-elemet, hogy
kinyerje belőle a szöveg-karaktereket. Lehet például, hogy az elemjelölésből
áll, kódolt vagy tömörített, vagy bináris formában beágyazott szöveget tartalmaz
(pl. JPEG).
A "szöveges tartalom" egy vagy több szöveg-elemből álló tartalom. A "szöveges
helyettesítő" (a tartalomban vagy a felhasználói felületen) egy vagy több
szöveg-elemből álló helyettesítő. A szöveges helyettesítő általában a formátumok
által használt feltételes tartalmi mechanizmusokban fordul elő.
A "nem-szöveges elem" olyan elem (a tartalomban vagy a felhasználói
felületen), melyet nem jellemeznek a szöveg-elem tulajdonságai. A "nem-szöveges
tartalom" egy vagy több nem-szöveges elemből álló tartalom. A "nem-szöveges
helyettesítő" egy vagy több, nem-szöveges elemből álló helyettesítő (a tartalomban vagy a felhasználói
felületen).
- Szövegmintázat (Text decoration)
- A szövegmintázat bármilyen megjelenítési hatás lehet, melyet az ágens vizuálisan visszaadott szövegre tud alkalmazni, de
amely nem követeli, hogy megváltozzon a dokumentum megjelenése (azaz nem kell
azt újraformázni, ha a mintázatot alkalmazzuk vagy eltávolítjuk). A mintázatok
jelenthetnek aláhúzást, felülvonást vagy áthúzást.
- Szöveges átirat (Text transcript)
- A szöveges átirat hangzó információ szöveges helyettesítője (pl. csak hangzó anyagé vagy film illetve egyéb animáció
hangsávjáé). Mind a nyelvi szavakat, mind a
nem nyelvi hangokat (pl. hanghatások) visszaadja szövegesen. A szöveges átirat a
halláskárosultak, illetve a hanganyagot lejátszani nem tudó felhasználók
számára is hozzáférhetővé teszi a hangzó információt. A szöveges átiratokat
kézzel készítik, bár röptében is alkothatók (pl. hang-szöveg konvertálók). Ld.,
még a felirat és a párhuzamos szöveges átirat meghatározásait..
- Támogat (support), kezel/alkalmaz (implement), megfelel (conform)
- Ebben a dokumentumban a "támogat", "kezel/alkalmaz" és "megfelel" kifejezések
mind azt jelentik, amire az ágensnek a fejlesztők szándékai szerint képesnek
kell lenni - de különböző fokon és részletességgel utalnak arra. Az ágens
"támogathat" bizonyos objektumtípusokat, mint pl. "képek" vagy "japán nyelv".
"Kezel" bizonyos specifikációkat (pl. a PNG vagy SVG képformátumot vagy adott
scriptnyelvet), vagy adott API-felületet (pl. DOM API), ha a programozás során
felkészítették az adott specifikációk használatára. Az ágens akkor "felel meg"
adott szabályozásnak, ha kezelni képes a jellemzőit és kielégíti annak
megfelelési kritériumait.
- Tartalom (Content)
- Ebben a szabványban a "tartalom" főnév három jelentésben használatos:
- Egyrészt jelentheti a dokumentum
objektumot részeiben vagy egészében.
- Jelentheti adott HTML vagy XML elem tartalmát, az XML 1.0 szabványban ([XML], 3.1
fejezet) használt értelmezés szerint: "A kezdő(<)-tag és a záró(>)-tag
között elhelyezkedő szöveget nevezzük az elem tartalmának." Amennyiben a
"tartalom" szót ezen értelmében használnánk, annak a szövegkörnyezetből ki kell
derülnie.
- Jelenthet nem-szöveges
tartalmat és szöveges
tartalmat.
Üres tartalom (mely feltételes tartalom is lehet) zéró értékű vagy
üres karakterlánc (tehát nulla karakter hosszúságú). Az alt=""
HTML-kifejezésben például az alt
attribútum értéke üres karakterlánc. Egyes jelölő nyelvekben bizonyos
elemek rendelkezhetnek üres tartalommal (pl. a HR
elem a HTML-nyelvben).
- Térkitöltő (Placeholder)
- A térkitöltő a webágens által generált tartalom, mellyel az eredeti
tartalom helyettesíthető. A térkitöltő keletkezhet felhasználói beállítás
eredményeként is (pl. a képek megjelenítésének letiltásakor) vagy tartalom
kijavításával (pl. ha egy hivatkozott kép nem található). Térkitöltő lehet
bármilyen típusú tartalom, például szöveg, képek vagy hangjelzés.
- Természetes nyelv (Natural language)
- A természetes nyelv beszélt, írott vagy jelelt emberi nyelv,
mint például a francia, a japán, vagy az amerikai jelnyelv. A weben a
tartalom természetes nyelvét a HTTP fejléc
vagy elemjelölés azonosíthatja. Ilyen lehet például a HTML 4
([HTML4]
8.1 fejezet)
lang
attribútuma, vagy az XML 1.0 ([XML]) 2.12
fejezetében leírt xml:lang
, a
hivatkozásoknál a hreflang
a
HTML 4-ben ([HTML4] 12.1.5 fejezet), a HTTP
Content-Language fejléc ([RFC2616]14.12
fejezet), és az Accept-Language előírás-fejléc (request header) ([RFC2616] 14.4 fejezet). Ld. még az írásrendszer (script) definícióját.
- Tulajdonságok, értékek és alapértelmezett értékek (Properties, values and
defaults)
- Az ágens a dokumentumok megjelenítésénél formázási algoritmusokat és
stílusinformációt rendel a dokumentum elemeihez. A formázás módjai több
tényezőtől függhetnek, például a megjelenítés végpontjától: képernyő, papír,
braille-kijelző vagy hordozható eszköz. Stílusinformáció (pl. betűtípusok,
színek vagy mesterséges beszédprozódia) származhat magukból az elemekből (pl. a
HTML egyes font- vagy szövegszakasz-elemei), stíluslapokból, vagy az ágens
beállításaiból. Jelen dokumentum értelmezése szerint minden formázási- vagy
stílusvariánst adott tulajdonság határoz meg és minden tulajdonság adott esetben
egy bizonyos értéket ölthet, mégpedig lehetséges értékek kötött halmazából.
Jelen dokumentumban a "tulajdonság"
kifejezés mindig a CSS 2 ([CSS2]) szabvány 3.
fejezetében meghatározottakat jelenti. A "stílus" ebben a dokumentumban
stílusfüggő tulajdonságok adott készletét jelenti. Adott tulajdonsághoz az ágens
installálásakor automatikusan rendelt értékek minősülnek alapértelmezettnek.
- Vonatkozási pont (Point of regard)
- A vonatkozási pont a megjelenített
tartalom része, melyre adott pillanatban a felhasználó figyelme
irányul. A vonatkozási pont kiterjedése sokféle lehet. Lehet
például pontszerű (pl. hangzó változat egy pillanata, vagy a kurzorpozíció
grafikus megjelenítésnél); szövegszakasz (pl. fókuszált szöveg); vagy
kétdimenziós terület (pl. sík grafikus felületen megjelenített tartalom). A
vonatkozási pont az esetek többségében a kimeneten található, bár kiterjedése
mind időben, mind térben meghaladhatja a kimenetét (ld. a megjelenített tartalom definícióját a kimenet méreteivel kapcsolatban). A vonatkozási pont adott
időpillanatra is utalhat az időben változó tartalomfajták esetén (pl. csak hangzó anyag). Az ágensek
többféleképp határolhatják be a vonatkozási pontot, például a kimeneti ablak
tartalomhoz viszonyított helyzete, tartalmi
fókusz vagy kijelölés útján. A vonatkozási pont
stabilitásával az 5. Irányelv és a
9.4 pont foglalkozik.
- Web-forrás, web-dokumentum (Web-resource)
- Ezt a kifejezést itt a Web Characterization Terminology and
Definitions Sheet [WEBCHAR]
című dokumentummal
összhangban használjuk, azaz bármilyen web-forrás, ami Uniform Resource Identifier
(URI, Egységes forrásazonosító) segítségével azonosítható, ld. a RFC 2396
[RFC2396]
szabályozást.
Bármely W3C-szabályozás legfrissebb változata megtalálható a W3C Technikai Jelentések
Technical Reports című listában a http://www.w3.org/TR/ címen. Az alábbiakban felsorolt specifikációk közül egyeseknek újabb változatai jelenhettek meg jelen dokumentum elkészülte óta.
Megjegyzés: A szögletes zárójelben található rövidítések linkjei (pl. "[HTML4]") ennek a fejezetnek a megfelelő pontjaira mutatnak. A rövidítések az elemjelölésben is hivatkozásként vannak meghatározva. A normatív hivatkozásokat szintén elemjelölés emeli ki és azonosítja.
Erre a szabályozásra (és bármely W3C-dokumentumra) kétféleképpen lehet hivatkozni.
- A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0." (a Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 angol nyelvű eredetije) adott változatára. Ilyenkor az "jelen változat"-ra mutató egységes forrásazonosítót (URI) használjuk: http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217/.
- A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0." (a Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 angol nyelvű eredetije) mindenkori legfrissebb változatára. Ilyenkor a "legfrissebb változat"-ra mutató egységes forrásazonosítót (URI) használjuk, mely a sorozat mindenkori legújabb elemére mutat: http://www.w3.org/TR/UAAG10/.
Az esetek túlnyomó többségében ajánlatos a dokumentum meghatározott verziójára hivatkozni (akár név, akár link formájában). A W3C gondoskodik arról, hogy az mindig elérhető lesz, eredeti formájában, eredeti helyén. Az ajánlás elején megtalálhatók a korrekt hivatkozáshoz szükséges alapvető leíró adatok (cím, létrehozás dátuma, a verziót azonosító URI, az összeállítók neve és a vonatkozó szerzői jogi információ).
Készíthető XHTML 1.0 [XHTML10] paragrafus a megfelelő hivatkozási adatokkal:
<p>
<cite><a href="http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217/">
"User Agent Accessibility Guidelines 1.0,"</a></cite>
I. Jacobs, J. Gunderson, E. Hansen, eds.,
W3C Recommendation, 17 December 2002.
The <a href="http://www.w3.org/TR/UAAG10/">latest
version</a> of this document is available at
http://www.w3.org/TR/UAAG10/.</p>
A dokumentumra való általános hivatkozásnál (ahol nem feltétlenül szükséges a stabil elérhetőség és pontos hivatkozási pontok), célszerű mindig a legfrissebb változatra hivatkozni.
A megfelelési nyilatkozat készítésének helyes módjával több fejezeten keresztül foglalkozunk. A formátumszabványok készítőinek ezen kívül ajánlatos elolvasni a "UAAG 1.0 előírások egyéb szabványokban" című részt.
Ebbe a felsorolásba akkor kerül bele egy dokumentum, ha az UAAG 1.0 valamely ellenőrző pontja:
- legalább egy hivatkozást tartalmaz az adott dokumentumban megfogalmazott definícióra,
vagy
- előírja az adott dokumentum (vagy egyes részeinek) való megfelelést.
Ezen kívül informatívként is felvett hivatkozások is előfordulhatnak ebben a részben.
- [CSS1]
- "Cascading
Style Sheets (CSS1) Level 1 Specification" ("Lépcsőzetes stíluslapok (CSS1) 1. szintű szabályozás"), készítők: B. Bos, H. Wium Lie; 1996. december 17., revízió: 1999. jannuár 11. A W3C Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/REC-CSS1-19990111.
- [CSS2]
- "Cascading
Style Sheets, level 2 (CSS2) Specification," ("Lépcsőzetes stíluslapok 2. szint (CSS2) Szabályozás"), készítők: B. Bos, H. Wium Lie, C.
Lilley és I. Jacobs; 1998. május 12. A W3C Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1998/REC-CSS2-19980512/.
- [DOM2CORE]
-
"Document
Object Model (DOM) Level 2 Core Specification," ("Dokumentum-objektum modell (DOM) 2. szintű alapszabályozás"), készítők: A. Le Hors, P. Le Hégaret, L. Wood, G. Nicol, J. Robie, M. Champion, S. Byrne; 2000. november 13. Az ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2000/REC-DOM-Level-2-Core-20001113/.
- [DOM2STYLE]
-
"Document
Object Model (DOM) Level 2 Style Specification," ("Dokumentum-objektum modell (DOM) 2. szintű stílus-szabályozás"), készítők: V. Apparao, P. Le Hégaret, C. Wilson; 2000. november 13. Az ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2000/REC-DOM-Level-2-Style-20001113/.
- [INFOSET]
- "XML
Information Set," ("XML Információs Szet"), készítők: J. Cowan és R. Tobin; 2001. október 24. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-xml-infoset-20011024/.
- [RFC2046]
- "Multipurpose Internet
Mail Extensions (MIME) Part Two: Media Types," ("Többfunkciós Internet elektronikuslevél-kiterjesztések (MIME) Második rész: Média-típusok"), készítők: N. Freed, N. Borenstein; 1996. november.
- [RFC2119]
- "Key words for use in
RFCs to Indicate Requirement Levels," ("Az előírás-szinteket jelző kulcsszavak RCF-ekben"), készítette: S. Bradner; 1997. március.
- [RFC2396]
- "Uniform Resource
Identifiers (URI): Generic Syntax," ("Egységes forrásazonosítók (URI): Általános szintaxis"), készítette: T. Berners-Lee, R. Fielding, L.
Masinter; 1998. augusztus.
- [WCAG10]
- "Web
Content Accessibility Guidelines 1.0," ("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvek 1.0"), készítette: W. Chisholm, G. Vanderheiden,
és I. Jacobs; 1999. május 5. Az Ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/1999/WAI-WEBCONTENT-19990505/.
- [XML]
- "Extensible
Markup Language (XML) 1.0 (Second Edition)," (Bővíthető elemjelölő-nyelv (XML) 1.0 (Második kiadás)"), készítette: T. Bray, J. Paoli, C.M.
Sperberg-McQueen; 2000. október 6. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006.
Az alábbi listában felsorolt hivatkozások alkalmasak a
6. és 8. irányelv egyes pontjainak való megfeleléshez.
- [AT1998]
- The Assistive
Technology Act of 1998 ("Kisegítő technológiákra vonatkozó törvény (1998, USA)").
- [ATAG10]
- "Authoring
Tool Accessibility Guidelines 1.0,"("Szerkesztő eszközök hozáférhetőségi irányelvei 1.0"), készítette: J. Treviranus, C.
McCathieNevile, I. Jacobs és J. Richards; 2000. február 3. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/REC-ATAG10-20000203/.
- [ATAG10-TECHS]
-
"Techniques
for Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0," ("Szerkesztő eszközök hozáférhetőségi irányelvei 1.0, Módszertani dokumentum"), készítette: J. Treviranus, C. McCathieNevile, J. Richards; 2002. október 29. A W3C-tájékoztató elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/NOTE-ATAG10-TECHS-20021029/.
- [CHARMOD]
- "Character
Model for the World Wide Web," ("A Világháló karaktermodellje"), készítette: M. Dürst és F. Yergeau; 2002. április 30. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/WD-charmod-20020430/. A
legfrissebb változat elérhetősége: http://www.w3.org/TR/charmod/.
- [DOM2HTML]
-
"Document
Object Model (DOM) Level 2 HTML Specification," ("Dokumentum objektum-modell (DOM) 2. szintű HTML-szabályozás"), készítette: J. Stenback, P. Le Hégaret, A. Le Hors; 2002. november 8. Az előterjesztett ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2002/PR-DOM-Level-2-HTML-20021108/. A
legfrissebb változat elérhetősége: at http://www.w3.org/TR/DOM-Level-2-HTML/.
- [HTML4]
- "HTML 4.01
Recommendation," ("HTML 4.01 Ajánlás" ), készítette: D. Raggett, A. Le Hors és I. Jacobs; 1999. december 24. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/REC-html401-19991224/.
- [MATHML20]
-
"Mathematical
Markup Language (MathML) Version 2.0," ("Matematikai Jelölőnyelv (MathML) 2.0 verzió"), készítette: D. Carlisle, P. Ion, R.
Miner, N. Poppelier, et al.; 2001. február 21. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-MathML2-20010221/.
- [PNG]
- "PNG
(Portable Network Graphics) Specification 1.0," ("Hordozható hálózati grafikai szabvány, 1.0"), készítette: T. Boutell; 1996. okótber 1. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/REC-png.
- [RDF10]
-
"Resource
Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification," (Forrásleírási keretrendszer (RDF) Modell és szintaxis"), készítette: O.
Lassila, R. Swick, 1999. február 22. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/.
- [RFC2616]
- "Hypertext Transfer
Protocol — HTTP/1.1," ("Hypertext átadási protokoll" HTTP/1.1"), készítette: J. Gettys, J. Mogul, H. Frystyk, L.
Masinter, P. Leach, T. Berners-Lee; 1999. június
- [RFC3023]
- "XML Media
Types," ("XML Médiatípusok"), készítette: M. Murata, S. St. Laurent, D. Kohn; 2001. január.
- [SMIL]
- "Synchronized
Multimedia Integration Language (SMIL) 1.0 Specification," ("Szinkronizált multimédia integrációs nyelv (SMIL)" 1.0), készítette: P.
Hoschka; 1998. június 15. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1998/REC-smil-19980615/.
- [SMIL20]
-
"Synchronized
Multimedia Integration Language (SMIL 2.0) Specification," ("Szinkronizált multimédia integrációs nyelv (SMIL 2.0)"), készítette: J. Ayars,
et al.; 2001. augusztus 7. Az Ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2001/REC-smil20-20010807/.
- [SVG]
- "Scalable
Vector Graphics (SVG) 1.0 Specification," ("Méretezhető vektorgrafika (SVG) 1.0"), készítette: J. Ferraiolo; 2001. szeptember 4.
Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-SVG-20010904/.
- [UAAG10-CHECKLIST]
- Angol nyelvű függelék ehhez a dokumentumhoz, mely prioritási sorrendben listázza az ellenőrző pontokat. A függelék elérhető táblázatos formában vagy lista formájában.
- [UAAG10-ICONS]
- Tájékoztató az UAAG
1.0 megfelelési ikonokról és használatukról:
http://www.w3.org/WAI/UAAG10-Conformance.
- [UAAG10-SUMMARY]
- Függelék ehhez a dokumentumhoz (angol nyelven), az összefoglaló a User Agent
Accessibility Guidelines 1.0. főbb célkitűzésiről.
- [UAAG10-TECHS]
- "Techniques for User
Agent Accessibility Guidelines 1.0," ("Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 Módszertani dokumentum")készítette: I. Jacobs, J. Gunderson, E.
Hansen. A Módszertani dokumentum legújabb tervezete elérhető:
http://www.w3.org/TR/UAAG10-TECHS/.
- [UNICODE]
- "The Unicode
Standard, Version 3.2." (A Unicode Sztenderd, 3.2 verzió). A Unicode Konzorcium technikai riportjának elérhetősége: http://www.unicode.org/unicode/reports/tr28/. (The Unicode Standard, 3.0 verzió. The Unicode Consortium, Addison-Wesley
Developers Press, 2000. ISBN 0-201-61633-5.) További információ:
http://www.unicode.org/unicode/standard/versions/.
A karakter-kódolásról szóló dokumentum:
Unicode Technical Report
#17 "Character Encoding Model" (Unicode Technikai riport 17. Karakterkódolási modell).
- [VOICEBROWSER]
-
"Introduction
and Overview of W3C Speech Interface Framework," ("Bevezetés és áttekintés a W3C Hangzó felület kerettervhez"), készítette: J. Larson; 2000. december 4. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/WD-voice-intro-20001204/. A
legújabb változat elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/voice-intro/. Ez a dokumentum további hivatkozásokat tartalmaz a hangos böngészőkkel foglalkozó W3C-szabályozásokra.
- [W3CPROCESS]
- "World Wide
Web Consortium Process Document," ("World Wide
Web Munkadokumentum"), készítette: I. Jacobs ed.; a 2001. július 19-i változat elérhetősége:
http://www.w3.org/Consortium/Process-20010719/. A
legújabb változat elérhetősége:
at http://www.w3.org/Consortium/Process/.
- [WCAG10-TECHS]
- "Techniques for Web
Content Accessibility Guidelines 1.0," ("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 Módszertani dokumentum"), készítette: W. Chisholm, G. Vanderheiden,
és I. Jacobs; 2000. november 6. A W3C-tájékoztató elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2000/NOTE-WCAG10-TECHS-20001106/. A
legújabb változat elérhetősége: http://www.w3.org/TR/WCAG10-TECHS/. További formátum-specifikus módszertani útmutatókra való hivatkozásokkal.
- [WEBCHAR]
- "Web
Characterization Terminology and Definitions Sheet," ("Web-karakterizációs terminológia és definícióslapok"), készítette: B. Lavoie, H.
F. Nielsen; 1999. május 24. Ez a W3C-tervezet definíciókat tartalmaz, melyek megkönnyítik a webbel kapcsolatos fogalmak tisztázását. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/1999/05/WCA-terms/01.
- [XAG10]
- "XML
Accessibility Guidelines 1.0," ("XML Hozzáférhetőségi irányelvek 1.0"), készítette: D. Dardailler, S. Palmer, C.
McCathieNevile; 2001. október 3. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/WD-xag-20021003. A
legújabb változat elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/xag.
- [XHTML10]
- "XHTML[tm]
1.0: The Extensible HyperText Markup Language," ("XHTML[tm) 1.0: A bővíthető hypertext jelölőnyelv"), készítette: S. Pemberton, et
al.; 2000. január 26. Az Ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2000/REC-xhtml1-20000126/.
- [XMLDSIG]
-
"XML-Signature
Syntax and Processing," ("XML Aláírás-szintaxis és feldolgozás"), készítette: D. Eastlake, J. Reagle, D. Solo; 2002. február 12. Az Ajánlás elérhetősége:
http://www.w3.org/TR/2002/REC-xmldsig-core-20020212/.
- [XMLENC]
- "XML
Encryption Syntax and Processing," ("XML Rejtjelezési szintaxis és feldolgozás"), készítette: D. Eastlake, J. Reagle; 2002. december 10.
Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/REC-xmlenc-core-20021210/.
A dokumentum készítésében részt vettek a User Agent Accessibility Guidelines Munkacsoport részéről: James Allan (Texas School for the Blind
and Visually Impaired - Vakok és Látássérültek Iskolája, Texas), Denis Anson (College Misericordia), Harvey Bingham, Jon
Gunderson (a Munkacsoport elnöke, University of Illinois,
Urbana-Champaign), Eric Hansen (Educational Testing Service), Ian Jacobs (W3C), Tim Lacy (Microsoft), David Poehlman és Rich Schwerdtfeger
(IBM).
Köszönet a következőknek, akik véleményezés és korábbi közreműködés útján segítették a munkát: Paul Adelson, Jonny Axelsson, Kitch
Barnicle, Olivier Borius, Judy Brewer, Dick Brown, Bryan Campbell, Kevin Carey,
Tantek Çelik, Wendy Chisholm, David Clark, Chetz Colwell, Wilson Craig, Nir
Dagan, Daniel Dardailler, B. K. Delong, Neal Ewers, Geoff Freed, John Gardner,
Al Gilman, Larry Goldberg, Glen Gordon, John Grotting, Markku Hakkinen, Earle
Harrison, Chris Hasser, Kathy Hewitt, Philipp Hoschka, Masayasu Ishikawa, Phill
Jenkins, Earl Johnson, Jan Kärrman, Leonard Kasday, George Kerscher,
Marja-Riitta Koivunen, Peter Korn, Josh Krieger, Catherine Laws, Aaron
Leventhal, Greg Lowney, Susan Lesch, Scott Luebking, William Loughborough,
Napoleon Maou, Matt May, Charles McCathieNevile (W3C), Peter Meijer, William
Monaghan, Karen Moses, Dirk Mueller, Masafumi Nakane, Mark Novak, Charles
Oppermann, Mike Paciello, David Pawson, Michael Pederson, Helen Petrie, Michael
Pieper, Richard Premack, Mickey Quenzer, Jan Richards, Hans Riesebos, Joe
Roeder, Lakespur L. Roca, Gregory Rosmaita, Madeleine Rothberg, Lloyd Rutledge,
Liam Quinn, T.V. Raman, Robert Savellis, Constantine Stephanidis, Jim Thatcher,
Jutta Treviranus, Claus Thogersen, Steve Tyler, Gregg Vanderheiden, Jaap van
Lelieveld, Jon S. von Tetzchner, Willie Walker, Ben Weiss, Evan Wies, Chris
Wilson, Henk Wittingen és Tom Wlodkowski.