Nyomtatás 


A Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
Szervezeti és Működési Szabályzata

 

Bevezetés

Az SZMSZ az Egyesület vezetésének és működésének, a társadalmi szervezet jellegének megfelelő szabályait tartalmazza, így:

Az SZMSZ betartása az Egyesület tagjainak elsőrendű kötelezettsége.

 

I. Általános rész

1) Az Egyesület főbb adatai:

Az Egyesület neve: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
Rövidítetten használ neve: MEK Egyesület
Angol elnevezése: Association for the Hungarian Electronic Library
Angol rövid elnevezése: AHEL
Székhelye: Országos Széchényi Könyvtár, MEK Osztály
Postacíme: 1827 Budapest, Budavári Palota F. épület
Telefon és fax száma: (36)-1-224-3741
Internet címe: http://mek.iif.hu/egyesulet
Alakulásának időpontja: 1999. november 8.
Bejegyzésének és közhasznúsági fokozatban közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének időpontja: 2000. augusztus 28.
Az Egyesület időtartama: határozatlan idő
Bankszámla száma: 58000212-13004437
Adóigazgatási száma: 18100277-141
Törvényes felügyeleti szerve: Fővárosi Főügyészség
Az Egyesület tagjai, székhelyük: a tagnyilvántartás szerint
Az Egyesület működési területe: bel-és külföldre egyaránt kiterjed.

2) Az Egyesület célja és feladatai:

A magyar és az egyetemes kultúra, valamint a tudomány alkotásainak elektronikus formában történő gyűjtése és terjesztése a világhálón keresztül, s ezzel az információs társadalom első magyar elektronikus könyvtárának folyamatos építése és fejlesztése.

Feladatai:

a) a céljait szolgáló dokumentumok digitalizálásának elősegítése, ösztönzése;

b) ismeretterjesztő, oktató, szervező és gyűjtő munka végzése más, hasonló kezdeményezésekkel is összhangban;

c) elektronikus folyóiratok, elektronikus könyvek gondozása, kiadásukban, szerkesztésükben való közreműködés;

d) bekapcsolódás - főleg pályázatok útján - a nemzeti kultúrkincs megőrzése érdekében folyó munkákba;

e) tagjainak támogatása ilyen törekvéseik elérésében;

f) képzés, oktatás, ismeretterjesztő előadások szervezése, tartása;

g) ülések, viták, megbeszélések, workshopok rendezése;

h) együttműködés a hazai könyvtári, oktatási és kulturális intézményrendszer tagjaival, kutatóintézetekkel, írókkal, fordítókkal, akik készek együttműködni az Egyesülettel;

i) kapcsolatok teremtése és tartása mindazokkal, akik értéket teremtenek a magyar kultúrában és a tudományban, és ezen értékek megőrzésén munkálkodnak.

j) az elektronikus kiadásban közreműködők (szerzők, kiadók) számára olyan fórum biztosítása, amelyen ezek az érdekek sokszínűen megjelenhetnek, s kifejezésre juthatnak.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. §. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az Egyesület cél szerinti feladatkörébe tartozik továbbá:

a) tudományos tevékenység, kutatás; (3.)

b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (4.)

c) kulturális tevékenység; (5.)

d) kulturális örökség megóvása; (6.)

e) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; (11.)

f) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; (13)

g) közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások; (20.)

 

3) Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület mint jogi személy, saját neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen szerződést köthet, tulajdont szerezhet, pert indíthat és perelhető.

Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezési alapján közhasznúsági fokozatban nyilvántartásba vett közhasznú szervezet.

Az Egyesület perbeli cselekményeit jogi meghatalmazott útján végzi. Fentieken túlmenően az Egyesület önálló adó-, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal is rendelkezik, s jogosult az Alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységek ellátására, s ezen feladatai megvalósításához jogosult pályázatok beadására.

 

II. Az Egyesületi tagsági jogviszony

1) A tagság fajtái:

Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.

Az Egyesület rendes tagja lehet bármely magyar természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli oktatási, kutatási, közgyűjteményi intézmény, közhasznú társaság, alapítvány, egyesület, köztestület, és más olyan szervezet, amely elsődleges célként nem gazdálkodási tevékenység folytatására alakult (non-profit szervezet), ha csatlakozási szándékát, együttműködési készségét saját maga, vagy az erre jogosult szervezete, képviselője útján kinyilvánította, az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismerte el.

Pártoló tag bármely magyar vagy külföldi természetes személy, és jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személy szervezet lehet, ha az Egyesület céljaival egyetért, s az Alapszabálya előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

2) Jelentkezés tagfelvételre

A tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. Amely személy vagy szervezet az Egyesület tagja kíván lenni - a tagság típusára is utaló - tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez.

3) Döntés a tagfelvételről

Az Egyesület Elnöke a tagfelvételi kérelmet - jóváhagyás céljából - az Elnökség soronkövetkező ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a bejelentésről dönteni, s erről a tagot értesíteni.

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

A fellebbezést az Egyesület Elnöke - az elutasítás indokolásával együtt - a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a fellebbezés ügyében egyszerű szótöbbséggel dönt.

4) A tagok jogai

4.1 Rendes tagok jogai

a) magánszemély esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján - szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén,

b) az Egyesület bármely tisztségére - személyesen vagy képviselője útján - jelöltet állíthat, választhat és bármely tisztségre megválasztható,

c) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,

d) részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein,

e) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

f) az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegíteni.

4.2 A pártoló tagok jogai

a) természetes személy esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet a Közgyűlésen,

b) az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet,

c) az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat - a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében - igénybe veheti,

d) az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

5) A tagok kötelezettségei

5.1 Rendes tagok kötelezettségei:

a) közreműködjék az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,

b) megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,

c) a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,

d) az előírt tagdíjat, felajánlást az Egyesület részére teljesítse.

5.2 A pártoló tag kötelezettségei:

a) vállalt kötelezettségeit teljesítse,

b) az működjék közre, segítse az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, tartsa meg az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályzat rendelkezéseit,

c) számára a Közgyűlés vagy az Egyesület egyéb szerve által előírt, vagy önkéntesen előírt tagdíjat, vagy az egyéb pénzügyi hozzájárulást, felajánlást teljesítse.

6) A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

A tagság át nem ruházható, jogutódokra, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

7) A tagsági jogviszony megszűnése

7.1 Kilépés

A tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag az Egyesületből kilép. Bármely tag egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal tagsági viszonyát - indokolás nélkül - megszűntetheti.

7.2 Törlés

Az Egyesület Elnöksége törli a tagok közül azt a tagot, aki a Közgyűlés által megszavazott tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségének az előírt határidőt követő 3 hónapon belül, írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.

7.3 Kizárás

Az Egyesület Elnöksége kizárja azt a tagot, aki a jelen Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást tanúsít.

A törlést és a kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez. Annak eredménytelensége esetén, nem halasztó hatállyal, a Közgyűléshez.

Megszűnik továbbá a tagság:

8) Tagdíj

A tagok éves tagdíját az évi rendes Közgyűlés határozattal állapítja meg, s rendelkezik annak fizetési módjáról és idejéről is.

 

III. Az Egyesület szervezete és irányítási rendszere

Az Egyesület általános irányítását a Közgyűlés, operatív irányítását az Elnökség látja el.

1) A Közgyűlés

A Közgyűlés a szabályosan összehívott, határozatképes számban megjelent tagok testülete. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, megilleti az Egyesület többi szervezete feletti ellenőrzés, beszámoltatás joga.

1.1 A Közgyűlés összehívása

Rendes Közgyűlés:

A Közgyűlés legalább évente egy alkalommal tart ülést, amelynek összehívásáról az Elnök gondoskodik. Az évi rendes Közgyűlésre a tárgyévet követő év május végéig kerül sor.

Ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel kizárhatják, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi jogokat, továbbá üzleti érdekeket sért

Az összehívás írásban történik, a napirendi pontok, az ülés helyének és idejének pontos meghatározásával. A meghívót a tagoknak az ülést megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni, s mellékelni kell a napirendekhez tartozó előterjesztéseket is.

A Közgyűlésen a jelenlévő tagok elsőként egyszerű szótöbbséggel levezető elnököt, a jegyzőkönyv hitelesítésére két felkért tagot választanak, akik az Elnökkel együtt a jegyzőkönyvet aláírják. Szükség esetén számvizsgáló bizottság választására is sor kerülhet, egyszerű szótöbbséggel.

Rendkívüli Közgyűlés:

A Közgyűlést akkor is össze kell hívni 15 napon belül, ha azt a bíróság elrendeli, vagy négy héten belül akkor, ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen 5 millió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy tartozásai a vagyonát meghaladják, illetve ha azt a Felügyelő Bizottság indítványozza.

A rendkívüli Közgyűlésre a javaslatot az Elnökhöz, akadályoztatása esetén az Elnökség másik tagjához kell írásban benyújtani. A javaslat átvételétől számított fenti határidőn belül az Elnök feladata a Közgyűlés összehívása.

Amennyiben az Elnök az összehívási feladatának nem tesz eleget, abban az esetben a Felügyelő Bizottság elnöke köteles és jogosult a Közgyűlést összehívni.

1.2 A Közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele megjelent. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül is határozatképes. Amennyiben a meghívóban közlik a tagokkal, hogy a határozatképtelenség miatt elhalasztott a Közgyűlés határidejét követő legkorábban fél (1/2) órával kitűzött időben a Közgyűlés újra összehívásra kerül, úgy a megismételt Közgyűlés- az eredeti meghívóban feltűntetett napirenddel - határozatképes a jelenlévő tagok szavazatának számától függetlenül. A határozatképtelenség miatt ily módon megismételt Közgyűlés a meghívóban nem szereplő napirendet nem tárgyalhat.

1.3 A Közgyűlés határozathozatali módja

A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.

Az Elnökség - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes.

A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik.

Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazás alkalmával a Közgyűlés levezető Elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás estén a szavazást a döntésig kell folytatni.

Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek melléklete a jelenléti ív.

1.4 A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

2. Tisztségviselők

  • Elnökség
  • Elnök
  • Titkárság
  • Felügyelő Bizottság
  • Az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés titkos szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választja, menti fel, vagy hívja vissza.

    Az Egyesület bármely rendes tagja személyesen, jogi személyiségű tagja képviselője útján, jogosult az Egyesület bármely tisztségére jelöltet állítani, választani, illetve bármely tisztségre megválasztható.

    Többtagú bizottság esetén az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki az érvényes szavazatok egyszerű többségét, 50%+1 fő elnyerte, s ezen felül a legtöbb szavazatot érte el. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az, akit sorrendben előbb jelöltek.

    Egyszemélyes tisztség esetén, ha nincs egyszerű többség, akkor a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt között meg kell ismételni a választást.

    A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

    3) A tisztségviselői minőség megszűnik:

    4) Az Egyesület operatív irányítása:

    4.1 Az Elnökség

    Az Egyesület vezetését, operatív irányítását az Elnökség látja el.

    Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban ellátja az Egyesület valamennyi, a jogszabályokban, az Alapszabályban rögzített feladatát.

    Tagjait a Közgyűlés választja 4 éves időtartamra, a rendes tagok sorából.

    Az elnökségi tisztség át nem ruházható, és csak személyesen látható el.

    Az Elnökség 5 tagból áll, s soraiból Elnököt és Ügyvezető Elnököt választ. Az Elnökség határozatképességéhez legalább 3 elnökségi tag jelenléte szükséges. Tagjai egyenlő jogokat élveznek, és egy-egy szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén az az Elnökség a kérdés eldöntésére a teljes öttagú Elnökség részvételével - az ülést követő legkésőbb két héten belül - összehívott ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt.

    Tevékenységéről az Elnökség a Közgyűlésnek köteles évente beszámolni. Egyes kérdések szakszerű előkészítéséhez, eldöntéséhez bizottságokat alakíthat. Az Elnökség minden olyan kérdésben dönthet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

    Az Elnökség feladata különösen az SZMSZ kidolgozása és Közgyűlés elé terjesztése is.

    Ügyrendjét az Elnökség maga alakítja ki, s üléseit szükség szerint tartja, de évente négy ülés tartása kötelező. Ülései általában nyilvánosak, de az Elnökség egyhangú határozata alapján az ülését zárt ülésként tartja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért.

    4.2 Vezető tisztségviselők:

    a) Egyesület Elnöke
    b) Egyesület Ügyvezető Elnöke
    c) Egyesület Főtitkára

    Az Elnököt az Elnökség saját tagjai közül választja. Az Elnök az Alapszabályban rögzített feladatait az Egyesület érdekeit szem előtt tartva köteles és jogosult ellátni. Az Elnök hívja össze a Közgyűlést, és vezeti az Elnökség üléseit a két Közgyűlés között, valamint a két elnökségi ülés között egyedül, önállóan képviseli és jegyzi az Egyesületet. Utalványozási jogát képviseleti joggal rendelkező elnökségi taggal együtt gyakorolja, illetve esetenként két, képviseleti joggal felruházott elnökségi tagra átruházhatja, banki aláírási jogosultság bejelentésével. Távollétében az Egyesületet az Elnök - akadályoztatása esetén az Elnökség - felkérésére az Ügyvezető Elnök, vagy két, képviseletei joggal felruházott elnökségi tag képviseli.Az Egyesület nevében az Elnök jogosult a sajtónak nyilatkozatot tenni. Távollétében, vagy akadályoztatása esetén az Elnökség döntésének megfelelő nyilatkozatot az Elnökség által erre feljogosított elnökségi tag jogosult tenni.Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett, továbbá jogosult és köteles az Elnökség üléseinek összehívására.

    Az Egyesület Ügyvezető Elnöke segíti az Elnök és az Elnökség munkáját, az Elnökség ügyrendjében meghatározott módon, s kijelölés alapján távollétében képviseli az Elnököt.

    A Főtitkár az Egyesület működésével, gazdasági, pénzügyi, könyvelési, munkaügyi stb. feladataival és ügyvitelének ellátásával, megszervezésével foglalkozó Titkárságnak - az Elnök megbízása alapján - a vezetője. Munkáját az Elnök irányítja. Az Elnökség üléseinek állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja. Fő feladata az Elnökség munkájának segítése, a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtása, együttműködésben az elnökségi, a felügyelő bizottsági tagokkal. Feladatai közé tartozik egyebek mellett olyan nyilvántartás vezetése is, amelyből a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, továbbá a döntések érintettekkel történő közlése; az Egyesület által benyújtandó pályázatok elkészítésében történő közreműködés, és az elkészült pályázatok benyújtása is.

    4.3 Felügyelő Bizottság

    A Felügyelő Bizottság az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrző testület. Tagjait a Közgyűlés választja, megbízatásuk három éves időtartamra, illetve felmentésükig szól. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül Elnököt választanak A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók. A Felügyelő Bizottság figyelemmel kísérni az Egyesület munkáját, jogosult ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, vezető szerveinek működését. Ennek keretében jogosult a tisztségviselőktől felvilágosítást, jelentést kérni, az Egyesület könyveit megvizsgálni. Tevékenységéről évente köteles a Közgyűlésnek beszámolni.

     

    IV. Az Egyesület gazdálkodása

    Az Egyesület a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Bevétele elsődlegesen a tagok által befizetett tagdíjak és egyéb adományok, támogatások, amelyek felhasználásáért az Elnök felelős.

    Az Egyesület bevételét képezik a közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó különböző pályázatokkal elnyert támogatások is, amelyeknek felhasználásáról az Egyesület külön nyilvántartást köteles vezetni. Az Egyesület céljait támogató, azokkal összhangban lévő pályázaton történő részvételre a Közgyűlés, az Elnökség, és bármely rendes és pártoló tag is javaslatot tehet. A pályázaton történő részvételről a teljes ötfős Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség döntése alapján a pályázat kidolgozásában az Egyesület tagjain kívül - az Elnökség felkérése alapján - a témához értő szakemberek is részt vehetnek. Munkájukat a Titkárság hangolja össze. Az elkészült pályázat beadásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A pályázat benyújtása a Titkárság feladata.

    Az elnyert pályázat megvalósításában előnyben kell részesíteni az Egyesület tagjait, de abban nem egyesületi személyek, költségvetési intézmények, vállalkozások stb. is részt vehetnek - megbízás alapján - az Elnökség döntése alapján.

    A pályázat alapján vállalt célok megvalósításához, finanszírozásához az Egyesület saját vagyona terhére is - az Elnökség döntésének megfelelően - hozzájárulhat.

    Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait - az alapítói célokkal összhangban - bárki igénybe veheti. A pályázat alapján megvalósult közhasznú szolgáltatás igénybe vételi módjáról, feltételeiről az Elnökség minden egyes konkrét esetben nyilvánosan tájékoztatja az érdekelteket országos vagy más szakmai lap, vagy elektronikus sajtó útján.

    Az Egyesület közhasznúsági tevékenységéről és gazdálkodásáról évente egyszer közhasznúsági jelentést is köteles készíteni a törvényben meghatározott szempontok betartásával. A közhasznúsági jelentés tartalmazza

    Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet.

    Az Egyesület a tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatokat az éves beszámoló és az éves közhasznúsági jelentés elfogadását követető 30 napon belül országos sajtó/vagy más szakmai lap útján, továbbá elektronikus sajtó útján nyilvánosságra hozza.

    Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

     

    V. Az Egyesület megszűnése

     

    VI. Képviseleti, aláírási jogkör

    Az Egyesület nyilatkozatait képviselője útján teszi meg, a jogi hatások az Egyesület javára, illetve terhére keletkeznek.

    Az Egyesület Elnöke egyedül és önállóan képviseli és jegyzi az Egyesületet. Távollétében az Egyesületet az Ügyvezető elnök, vagy az Elnökség két képviseleti joggal felruházott tagja együttesen képviseli.

    Az Egyesület nevében aláírásra - a bankszámláról történő rendelkezést kivéve - az Elnök önállóan jogosult. Az aláírásra jogosultságot a Fővárosi Bírósághoz közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányon kell bejelenteni, és a címpéldány másolatán kell nyilvántartani.

    Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az Egyesület bankszámláját vezető pénzintézethez bejelentett, aláírási joggal felruházott két tisztségviselő együttes aláírása szükséges.

    Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az Egyesület Közgyűlése 2000. május 18-i ülése egyhangú szavazással jóváhagyta.

     

    Budapest, 2000. május 18.