Pólya Endre Kisújszálláson született 1879-ben, (meghalt 1964-ben) régi földbirtokos család sarja,
helybeli ref. családból származott. Édesapja, Pólya Illyés hosszú időn át töltötte be az egyházgondnoki
és pénztárosi tisztséget. Legrégebbi kisújszállási őse, Szentesi Pólya Mihály (1719-1766), aki mint
"Oskola Mester", mint esküdt ember hal meg Kisújszálláson. Pólya Endre neves elődeihez méltón
önzetlen és értékes odaadással szolgálja egyházának ügyeit, melynek alapján tagja a presbitériumnak.
Élénk szerepet játszik a gazdasági és közéletben is. Tagja a városi képviselő testületnek és igazgatósági tagja
a Nagykunsági Takarékpénztárnak is. Öten voltak testvérek, mind az öten jelentős emberek lettek.
Házasságkötése után (1902) László testvérével közös vállalkozásba kezdtek. A 7-7 hold örökölt földjüket
értékesítették és kibérelték az egyház 100 hold földjét, amit mint kétkezi munkások saját maguk művelték.
Ez a kemény paraszti élet egész életében meghatározó és koordináló maradt. Vállalkozói bátorsága volt
eredményes életének záloga. Az első világháborút a szerb és orosz fronton harcolta végig, honnan sebesülten,
mint szakaszvezető került vissza. Két lánya gyógyszerész lett, míg két fia gazdálkodott. A háborús években
mezőgazdasági vállalkozását László testvére vezeti és tartja szinten, családjáról ő gondoskodik. (Tipikus
jó példája volt ez a családi vállalkozásnak.) 1927-ben az egyházi bérletet felszámolják. Az elért eredményét
pénzzé tette, majd 1000 hold bérlésébe kezd Kenderes határában, ahol rövid idő alatt viszonylag alacsony
aranykorona értékű birtokból mintagazdaságot teremt. Rengeteg állat tartásával, valamint a korai
gépesítés segítségével kiemelkedő eredményei vannak. Így az 1930-as években már közel 100 hold
saját földön (2 tanyával) és 1000 hold bérlettel hívja fel magára a környék figyelmét. Nagyon előnyösen
használja ki a Horthy Miklós kormányzó birtokainak szomszédságát, aki az öntözéses gazdálkodás
úttörőjeként 1942-ben megteremti elsőnek a magyar rizstermelés lehetőségét. 1943-ban már ő is 25
hold területen rizst termel. majd a következő évben ezt megduplázza. Így a magyar rizstermelés
megteremtésében elvitathatatlan érdemeket szerzett. Ebben a szerencsés véletlen is hozzájárult:
hosszú évek óta ő volt a kisújszállási vadásztársaság elnöke és a kormányzó úr intézője szintén nagy
vadász lévén igen jó barátságban voltak. Így elképzeléseihez segítséget kapott. Később 1945 után is
először a kisújszállási csordajáráson egy rizstermelő Rt-ben komoly eredményt produkáltak, ami akkor
országos jelentőségű volt. Majd a gyomai nagy (500 holdas) rizstelepen ért el eredményt, ami rövid
idő után a mezőgazdaság szakszerűtlen központi irányítása miatt tragikusan félbetört. Természetesen
1948-ban a kenderesi bérlete megszűnt, állatait a háború megsemmisítette, az államosítás pedig teljes
szerszám - gép - felszerelés állományát elkobozta. Saját 100 hold földjét próbálta fenntartani és művelni.
1950-ben a teljes államosítással mindenét elvették, pár évre internálták, majd házát is államosították, de
élete végéig annak egy kis szobájában lakhatott. Gyermekei, különösen gyógyszerész lánya gondoskodtak
életfeltételeiről. (Természetesen nyugdíj ellátása nem lehetett.) Bár élete utolsó 15 évében már mindenétől
megfosztották, de sorsát keményen, gerincesen és egyenesen viselte.
Unokája, ifj. Pólya Endre (1932) emlékezése. Készült 2008-ban.