Az alábbi összeállításban elsőként a megnyitó eseményeit idézzük fel az ott elhangzott szövegek, álló- és mozgóképek segítségével, továbbá válogatást közlünk a sajtóvisszhangból, néhány érdekes, méltató vagy elmarasztaló mondatot idézünk a vendégkönyvből, végül a falakról és a tárlókról készült fotókat végignézve, búcsút veszünk a kiállítástól.

•••

A MEGNYITÓ

A magyarul tudó horvát klasszikus – Miroslav Krleľa című kiállítás megnyitója 2011. március 23-án, 18 órakor volt. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Őxcellenciája, Ivan Bandić, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, Neda Miliąić horvát kulturális attasé, Bakos Piroska, Magyarország EU-elnökségi szóvivője, Marin Skenderović, a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletének vezetője, továbbá számos kollégánk, valamint több művész, irodalmár és kutató – köztük Kabdebó Lóránt, Milosevits Péter és Tarján Tamás irodalomtörténészek, Vujicsics Marietta és Misley Pál műfordítók, Jánoskúti Márta jelmeztervező, Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Dömölky János filmrendező.

A megnyitó első részében Mann Jolán irodalomtörténész, a kiállítás kurátora, a Tartalomszolgáltató Osztály munkatársa anyanyelvükön köszöntötte horvát vendégeinket. Ezt követően Gyurity István magyarországi horvát színművész mondta el Miroslav Krleľa 1919-ben, nem sokkal Ady Endre halála után, valószínűleg elsőként írt nekrológját a költőről – magyarul (Vujicsics Sztoján fordításában), majd horvát nyelven is.

••
Sudár Annamária szerkesztő rövid köszöntője és Mann Jolán kurátor horvát nyelven elhangzó üdvözlő beszéde
Miroslav Krleza Ady Endréről írt nekrológját Gyurity István színművész olvassa fel magyarul
Miroslav Krleza Ady Endréről írt nekrológját Gyurity István színművész olvassa fel horvátul

Ezt követően a köszöntők következtek. Elsőként dr. Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár mb. tudományos igazgatója a házigazda nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Őxcellenciája, Ivan Bandić, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete következett, ezután pedig Bakos Piroska EU-elnökségi szóvivőt hallgathatták meg a jelenlévők.

dr. Boka László mb. tudományos igazgató köszöntője
Őxcellenciája, Ivan Bandić a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövetének köszöntő beszéde. Szavait Ádám Melinda, a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének munkatársa tolmácsolta magyarul
Bakos Piroska EU-elnökségi szóvivő köszöntője

A kiállítás ünnepélyes megnyitására Lőkös István irodalomtörténészt, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanárát, a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizottsága tagját kérte fel az Országos Széchényi Könyvtár. A professzor úr évtizedek óta foglalkozik – többek között – kroatiszikával, azaz a horvát kultúra kutatásával is. Miroslav Krleľát személyesen is ismerte. A horvát irodalom története, A horvát irodalmi antológia vagy a kiállítás egyik tárlójában is bemutatott, Krleľa diákéveit feldolgozó A Kaptoltól a Ludovikáig című kötete csak néhány cím egy több évtizedes pálya munkáiból.

Lőkös István irodalomtörténész megnyitó beszéde

A beszéd írott változata

Végül egy több tekintetben különleges produkció következett. Néhány évtizeddel ezelőtt Vujicsics Tihamér megzenésítette Miroslav Krleľa Petrica Kerempuh balladái című művének néhány versét. A kotta ma már a MTA Zenetudományi Intézetében található, s az ottani kollégák a nemzeti könyvtár kérésére soron kívül digitalizálták azt. Így hangozhatott el a megnyitón – több évtized után újra – a zenemű egy részlete, a Szanobori dal horvátul. Az előadók csapata is igen figyelemreméltó volt: a Vujicsics együttes, valamint a Söndörgő együttes néhány tagja, továbbá Milosevits Mirko és Vizeli Balázs zenéltek, az énekszólamban pedig közreműködött a kiállítás arculattervezője és grafikusa, Török Máté (a Misztrál együttes egyik alapító tagja).

A szöveg, amelynek műfaját az irodalomelmélet nonszensz versnek nevezi, Csuka Zoltán fordításában a következő:

Miroslav Krleľa: Szanobori dal

Húzzák már a levesnótát,
a nagybőgőt de brúgatják.
Egy csavargó, rongy söpredék,
forgott, mint ötödik kerék.

Kölcsönpénz már nem jő vissza,
csalikorsót ördög issza,
kutyából nem lesz szalonna,
nem tér meg a sír lakója.

Görbedisznó tojást költött,
kotlósként mondta, hogy: röf-röf.
Banya ment lúdpecsenyével,
kulcs virult ki a kezében.

Egy teknőc tojásba bámult,
kis malas felkukorékult.
A mogyorók táncra keltek,
a baglyok rázendítettek.

(Miroslav Krlezsa: Éjtszakának virrasztója. Petrica Kerempuh balladái, magyar Helikon, 1959. 26. o.)

A megnyitó végén Mann Jolán, a kiállítás kurátora vezette körbe a vendégeket. A rendezvény háziasszonya Sudár Annamária, a kiállítás egyik szerkesztője, a Tartalomszolgáltató Osztály munkatársa volt.

••

Képek a megnyitóról és a tárlatvezetésről

•••

VÁLOGATÁS A SAJTÓVISSZHANGBÓL

    KRITIKA A REVIZOR ONLINE HONLAPJÁN

    Tarján Tamás: Croato-hungarus lélek. A magyarul tudó horvát klasszikus – Miroslav Krleľa / Országos Széchényi Könyvtár, Budapesti Tavaszi Fesztivál 2011 (részlet)
    „A dokumentumok a még néptelen teremben (a könyvtár Nemzeti Ereklye kiállítóterében) váratlan szembesüléseket engednek átlátni. Például Ady Endre gyászjelentésének fakszimiléjéről átpillanthat a szem egy másik falra, a Krleľa-darabok néhány magyarországi bemutatójának színlapjaira. Két robusztus géniusz fészkelődik a tudatban a maga Lédájával: a magyar a múzsájával, a nála tizenhat évvel fiatalabb horvát Léda című színművével. S beindulhat az emlékezés gépezete: a „mindenestül szláv” Adyról figyelemre méltó nekrológot író Krleľa cáfolta, hogy az érdeklődése homlokterében álló Ady lírája hatott volna az övére, holott ezt az irodalomtörténészek, meglehetős konkrétsággal, másképp ítélik meg.”

    Filippinyi Éva riportja a Kossuth Rádió Kultúrkör című műsorában (2011. március 29.).

•••

HÍRADÁSOK

•••

BEJEGYZÉSEK A VENDÉGKÖNYVBŐL

Nagyon szép, míves kiállítás!
Örülünk, hogy létrejöhetett. Köszönet a rendezőknek! Vujicsics Marietta és Misley Pál

Izvrsna postava i odabir Krleľinog ľivotnog okruľenja, posebice u Pečuhu i Budimpeąti, njegovog raznolikog knjiľevnog opusa koji se preklapao na prostorima danaąnje Hrvatske i Mađarske.
Čestitamo organizatorima na ideji, bogatstvu i kvaliteti sadrľaja, kao i na koncepciji postave. Izloľba je lijep homage „starom, dragom ciniku”. Budimpeąta 28. oľujka 2011., Liljana Pancirov, Generalna konzulica RH u Pečuhu

[Nagyszerű tárlat és válogatás Krleľa pályájáról, különösen annak pécsi és budapesti időszakáról, és a sokszínű életműről, amely a mai Horvátország és Magyarország területét fogta át.
Gratulálunk a szervezőknek az ötlethez, a bőséges és minőségi tartalomhoz és a tárlat koncepciójához. A kiállítás szép főhajtás a kedves öreg, cinikus előtt. Budapest, 2011. március. 28., Liljana Pancirov főkonzul, A Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa]

Számomra, nagy élmény volt megtekinteni ezt a nem mindennapi kiállítást. [B. Z.]

[A] Krleza-kiállítást nyugodt türelemmel kell végignézni, mert nem mindenben lehet Krleza Úr véleményével [egyet] érteni, tudott magyarul, önálló véleményt formálhatott, és nem lett beolvasztva a magyar forrasztó (sic!) tégelybe. Kicsinyes gondolkodású ember, érződik.

Gratulálok! Csodálatos kiállítás!
Óriási élmény volt! Ez több mint egyszerű kiállítás! Éljenek a szervezők! [Sz-Sz B.]

Köszönöm, hogy megismerhettem ezt a remek alkotót. Nagyon alapos a kiállítás. Gratulálok. Megyek, elolvasom a Glembay-trilógiát. [T. B.]

Jako zanimljiva izloľba koja pokazuje ekspresivnost Krleľine osobnosti i njegova opusa. Krleľa je bio grandiozna ličnost hrvatske literature i kulture, a njegove veze s Mađarskom samo su joą jedna poveznica između naąa dva naroda i naąe dvije kulture. Čestitam autorima, Katja Bakija, Konzulica za kulturu, GK RH u Pečuhu

[Rendkívül érdekfeszítő, a Krleľa személyiségére és életművére jellemző expresszivitást bemutató kiállítás. Krleľa a horvát irodalom és kultúra monumentális személyisége volt, akinek Magyarországhoz fűződő kapcsolatai tovább gazdagítják az egymáshoz kölcsönösen kötődő két népet és kultúrát. Gratulálok az alkotóknak, Katja Bakija kulturális konzul, A Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa]

Graulálok a nagyszerű családfa-ötlethez is [Glembay-drámák] Egy dráma mindig a színházi előadás kapcsán kel igazán életre, ezt a megközelítést sugározza a művészi portrék előadásbéli megjelenítése is. Bravó! [G. L]

Szép, érdekes kiállítás. Köszönöm a szakszerű vezetést, és őszintén örülök, hogy egy kicsit segíthettünk a kiállítás anyagának összeállításakor. Stauder Mária, az Illyés Archívum vezetője

Nagyon örültünk ennek a színvonalas, a szomszéd horvát nép nagy írójának bemutatását felvállaló, a közös vonalakat hangsúlyozó, felmutató kiállításnak. [H. T]

Velika hvala priređivačima ove izloľbe, koja je znatno pridonijela razumijevanju mađarskoga konteksta velikog Krleľinog opusa! 12. IV. 2011., Mateo ®agar, Orsolya-Szentesi ®agar

Nagy köszönet e kiállítás rendezőinek, amely jelentős mértékben hozzájárult a hatalmas Krleľa-életmű magyar kontextusának megértéséhez! 2011. IV. 12., dr. Mateo ®agar, tanszékvezető egyetemi tanár, [Zágrábi Egyetem BTK Horvát Tanszék], dr. Orsolya-Szentesi ®agar, tanszékvezető docens, [Zágrábi Egyetem BTK Hungarológiai és Turkológiai Tanszék]

•••

BÚCSÚ A KIÁLLÍTÁSTÓL

A kiállítás képekben

A kiállítás 2011. június 30-ig volt látogatható, az utolsó tárlatvezetést a Múzeumok Éjszakáján tartottuk. Ez alkalomból mutattuk be a tárlatról készült virtuális kiállítást is a színházi világ és az irodalom szereplőinek segítségével. Krleľa Ady-nekrológját Fesztbaum Béla színművész olvasta fel, az író munkásságáról és magyar színházi recepciójáról Krleľa monográfusa és a Szentistvánnapi búcsú című drámájának fordítója, Spiró György író beszélt. A Krleľa-darabok színpadra állítása és megfilmesítése kapcsán Jánoskúti Márta jelmeztervezővel dr. Sirató Ildikó az OSZK Színháztörténeti Tárának munkatársa beszélgetett.


  Az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos oldala