MIROSLAV KRLE®A PETŐFIRŐL ÉS ADYRÓL

pdf

Az idézett szövegek és a képek forrásai:

  • Miroslav Krleľa: Magyar variáció. [Petőfi és Ady a magyar irodalom két lobogója]. (Madľarska varijacija [1922]); Ady Endre magyar lírikus. (Madľarski lirik Andrija Ady [1930]); Meghalt Ady Endre. (Ady Endre je umro [1919]) = O Erazmu Rotterdamskom. Szerk.: Anđelko Malinar. (Sabrana djela Miroslava Krleľe. Eseji i članci 2.), Sarajevo, Oslobođenje, 1979. 71–92., 47–69., 93–95. o., Fordította: Mann Jolán
  • Petőfi Sándor: A csárda romjai; Ady Endre: A Duna vallomása, Magyar jakobinus dala (részletek)
  • Ismeretlen (Egressy Gábor?): Petőfi Sándor, dagerrotípia, 1845 körül. Petőfi Irodalmi Múzeum
  • Ady halálhíre a Nyugat 1919. február 16-án megjelent számában (XII. évfolyam, 4–5. szám) OSZK Törzsgyűjtemény

••

MIROSLAV KRLE®A A MAGYAR KULTÚRÁRÓL

Az alábbi tablón Miroslav Krleľától vett idézeteket olvashatunk, melyekhez az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből társítottunk dokumentumokat. A tabló alatt található az egyes szövegek forrásainak és a képek adatainak jegyzéke. Az idézeteket Mann Jolán irodalmtörténész fordította.

A tablón olvasható szövegek forrásai:

  • Miroslav Krleľa: Magyar variáció (Petőfi és Ady a magyar irodalom két lobogója). [1922] = O Erazmu Rotterdamskom, Sarajevo, Oslobođenje, 1979. 71–92. o.
  • Miroslav Krleľa: A Janus Pannonius-jelenségről. Kézirattöredék1942 októberéből. [1942, 1955] = Svjetiljke u tmini, Sarajevo, Oslobođenje, 1988. 125–132. o.
  • Miroslav Krleľa: Néhány szó a kispolgári történelemszemléletről általában. A horvátság iránti kispolgári imádatról. [1926] = Deset krvavih godina, Sarajevo, Oslobođenje, 1979. 104–133. o.
  • Miroslav Krleľa: Ady Endre magyar lírikus. [1930] = O Erazmu Rotterdamskom, Sarajevo, Oslobođenje, 1979. 47–69. o.
  • Miroslav Krleľa: Kirándulás Magyarországra 1947-ben. [1953] = Putovanja, sjećanja, pogledi, Sarajevo, Oslobođenje, 1985. 141–199. o.
  • Miroslav Krleľa: Naplójegyzet 1968. III. 9., 11.Godina 1968. Mart = Dnevnik 1958–69., Sarajevo, Oslobođenje, 1977. 371., 376. o.
  • Miroslav Krleľa: Hogy állnak a dolgok? [1952] = Historijske teme, Sarajevo, Oslobođenje, 1985., 219–244. o.

Az idézett szövegek mellett az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből az alábbi dokumentumok képei láthatók:

  • Pokorny Tódor: Magyarország hegyrajzi és vízrajzi térképe. 1899. Részlet. (Térképtár)
  • [Szent István király] Thuróczy János: Chronica Hungarorum. Augsburg, 1488. Részlet. (Régi Nyomtatványok Tára)
  • [A megfeszített Krisztus]. Tollrajz; Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195); Pray-kódex. Részletek. (Kézirattár)
  • [Hunyadi Mátyás] Thuróczy János: Chronica Hungarorum. Augsburg, 1488. Részlet. (Régi Nyomtatványok Tára)
  • Zrínyi Miklós Adriai Tengernek Syrénája. A címlapot megelőző rézmetszet. Bécs, 1651. (Régi Nyomtatványok Tára)
  • Berey Claude-Auguste: II. Rákóczi Ferenc lovasportréja. Rézkarc. Párizs, 18. sz. (Régi Nyomtatványok Tára)
  • Kazinczy Ferenc följegyzése Lonovics Józsefnek megküldött nyomtatványokról és ezek árának kiegyenlítéséről, Széphalom, 1830. június 18. Autográf kézirat. (Kézirattár)
  • Petőfi Sándor: Nemzeti dal. Autográf kézirat. 1848.(Kézirattár)
  • Vörösmarty Mihály: A vén cigány. Autográf kézirat. 1851. Részlet (Kézirattár)
  • Országház, 1896–1905; Ganz Antal: Az új országház, 1902. Képes levelezőlapok (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
  • Millenniumi plakátok. Gerster: Magyarország ezeréves fönnállását I. Ferenc József ... védnöksége alatt ... országos kiállítással ünnepli meg a nemzet, 1896. (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
  • Mi marad nekünk? Magyarország népessége. [1920]. Fekete szénrajz. (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
  • Manno Miltiadész: Horthy! [1919] Grafikai plakát. (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
  • Új idomító, régi kutyák. Lúdas Matyi, IX. évfolyam, 3. szám, 1953. január 15. Címlap. (Törzsgyűjtemény)
  • Tito elnök beszéde. [1956] Röplap. (Plakát- és Kisnyomtatványtár)

•••

KRLE®A MAGYAR VONATKOZÁSÚ ENCIKLOPÉDIAI SZÉLJEGYZETEI

1950-ben Miroslav Krleľa kezdeményezésére a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság kormánya egy rendelet által megalapította a zágrábi székhelyű Lexikográfiai Intézetet lexikográfiai vonatkozású anyagok összegyűjtése és feldolgozása, valamint enciklopédiák, lexikonok, monográfiák és hasonló jellegű kiadványok megjelentetése céljából. A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Lexikográfiai Intézete 1962-től Jugoszláv Lexikográfiai Intézet néven működött, 1984. január 20-án vette fel Miroslav Krleľa nevét. Az Intézet a mai napig több mint 250 enciklopédiát, lexikont, szótárat, atlaszt és bibliográfiát jelentetett meg.

A Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet 1990 végén a Lexikográfiai Intézet korábbi székhelyéről, a Strossmayer tér 4. szám alól a Frangepán utca és a Gjuro Deľelić utca kereszteződésében található épületbe költözött. (Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)Az intézet alapításának ötlete régóta foglalkoztatta Krleľát. Az elhatározást a jugoszláv népek középkori művészetét Párizsban bemutató 1950 márciusában nyílt kiállítás tanulságai érlelték meg benne, amikor bebizonyosodott, hogy külföldön szinte semmit nem tudnak e térség kultúrájáról. A délszláv népek kulturális alkotásait enciklopédikus módon bemutató intézet terve megfelelt Krleľa szellemiségének és egész alkotói jellemének.

Az 1918 októbere óta szabadfoglalkozású értelmiségiként alkotó írót 1950. október 5-én nevezték ki a Lexikográfiai Intézet igazgatójának, s ezt a tisztségét 1981-ben bekövetkezett haláláig tevékenyen be is töltötte. Részt vett az enciklopédiák összeállításában is, főszerkesztője volt a Jugoszláv enciklopédia első kiadásának és a második kiadás első kötetének, valamint a Lexikográfiai Intézet enciklopédiája első és második kötetének, és számos más enciklopédia valamennyi fontosabb szócikke átment a kezén.

Krleľa első emeleti szobája az egykori Jugoszláv Lexikográfiai Intézet Strossmayer tér 4. szám alatti épületében, amelyben az évek során a kulturális és közélet számos hazai és külföldi prominens személye, köztük magyarok is, megfordultak. A könyvespolcokon a Révai lexikon kötetei is helyet kaptak. (Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)
A gyászlobogós Lexikográfiai Intézet Miroslav Krleľa halálakor, 1981. (Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)
Krleľa első emeleti szobája az egykori Jugoszláv Lexikográfiai Intézet Strossmayer tér 4. szám alatti épületében, amelyben az évek során a kulturális és közélet számos hazai és külföldi prominens személye, köztük magyarok is, megfordultak. A könyvespolcokon a Révai lexikon kötetei is helyet kaptak. (Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)
A gyászlobogós Lexikográfiai Intézet Miroslav Krleľa halálakor, 1981. (Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)

Krleľa lexikográfiai feljegyzései, reflexiói és esszéi, melyek a Marginalia lexicographica összefoglaló címet kapták, részben megjelentek a 99 variáció című könyvben (Belgrád, 1972) és a szarajevói kiadású Összes művek sorozatban, részben pedig máig kiadatlanok maradtak. Az alábbi lexikográfiai széljegyzetek (margináliák) az Általános enciklopédia (1977–82) szócikkeihez a szerkesztés során készült kommentárokból idéznek:

ALBA IULIA – „Gyulafehérvár, magyar nevén ismertebb nálunk, jó lenne e szerint kiegészíteni. Az Osztrák-Magyar Monarchia úgynevezett utódállamainak valamennyi városát következetesen idézzük két nyelven, pl. Austerlitz – Slavkov stb.”

BRATISLAVA – „Megadjuk a magyar nevét – Pozsony –, miközben nem említjük, hogy Pressburgról van szó, ami évszázadokon keresztül német város volt, Bécsnek mintegy elővárosa, ismeretes pressburgi kiflijeiről és kolbászáról. Nem említjük azt sem, hogy évszázadokon keresztül a horvát-magyar országgyűlés központja volt. [...] Végezetül pedig 1918-tól is történt valami a Csehszlovák Köztársaságnak ebben a városában.”

DOBOS – „Ha már egyszer Dobos, akkor miért nem dobostorta? Olvasóink közül sokkal többen tudják, hogy mi is a dobostorta, mint azt, hogy mit jelent a dobos.”

ASBÓTH OSZKÁR – „A mi szempontunkból, de egyébként is, Asbóth mindenképpen fontosabb Peter Christen Asbjörnsen norvég folkloristánál, akiről az előző szócikkben írunk, mégis csak három sort szánunk neki. Összehasonlító tanulmányai a magyar-szláv nyelvi együttélésről kapitális jelentőségűek.”

FERENCZY KÁROLY – „Ha már foglalkozunk Károllyal, akkor semmivel sem kevésbé fontos Ferenczy István (1792–1856).”

HERCZEG FERENC – „Ha már H-t említjük, akkor tegyük hozzá, hogy Versecen született, az apja polgármester volt, ő maga elmagyarosodott sváb, és a mi motívumainkról is írt. Így aztán, sajnos, a Gyurkovics lányok című műve a mi vajdasági íróinkra is hatott.”

KÁDÁR JÁNOS – „21 sort adni Kádárnak a mi enciklopédiánkban, azt gondolom, túlzás.”

A Krleľiana világviszonylatban is ritkaságnak számító ún. személyi enciklopédia (1993–1999). Az első két kötet 6000 szócikke Krleľa összes művét és műfaját, a szellemi érlelődésében fontos szerepet betöltő embereket, témáit és az életművét kutató ún. krleľológusokat, ill. műveinek fordítóit stb. tárgyalja. Az enciklopédia harmadik kötete Krleľa műveinek és a rájuk vonatkozó szakirodalomnak a bibliográfiája.

A Jugoszláv enciklopédia magyar kiadásának (1985-88) első kötete.A Jugoszláv enciklopédia 1955 és 1971 között megjelent első kiadását követő és befejezetlen második kiadást (1980–90) a Jugoszláv Lexikográfiai Intézet az ország valamennyi nemzetének és nemzetiségének nyelvén is meg kívánta jelentetni, a munkálatok azonban az ország felbomlása miatt befejezetlenek maradtak. A magyar nyelvű kiadás első két kötete jelent meg (1985: A–Boc; 1988: Bođ–Crn).


A Jugoszláv enciklopédia magyar kiadásának (1985–88) első kötete.

 

 


  Az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos oldala  
Petőfi