TALÁLKOZÁS MAGYARORSZÁGGAL

„Egy egész ormótlan nagy könyvet mondtam el magyar témákról. Sors és történelem. A magyar nyelv a fejemben lakozik, és ott egész emeleteket foglalt el erkélyekkel és átjárókkal, ablakokkal és kilátásokkal sokfelé, az agy és tudat hatalmas ballasztjával és megterhelésével. Itt élek eme vendégemmel már negyven esztendeje a lakásomban, valójában társbérlővé degradálva. Ő az, aki elterpeszkedett bennem királyaival és lovasságával, zsandárjaival és grófjaival, politikával és háborúkkal, s engem is bevont különböző kalandjaiba. És tessék, képtelen vagyok szabadulni tőle. Mindmáig nyaggat. Mennyi mindent kimondtam már és megálmodtam magyarul. Mennyi rettegés és bizonytalanság, mennyi megaláztatás, mert mindaz 1918-ig többé-kevésbé mégiscsak gyarmati kínszenvedések és megaláztatások valóságos kálváriája volt. S mégis, lám »soha egyetlenegy horvát sort nem írtál le olyan melegen, mint azt a magyarokról« hányta szememre Vlado Čerina, amikor a Nova Európában közreadtam (1922) magyar variációim egyikét.”

Miroslav Krleľa: Napló, 1942. Részlet. Fordította: Vujicsics D. Sztoján. (In: Uő: Miroslav Krleľa: Hungarica = Európai Utas, 2. évfolyam, 1991. 4. szám. 66. o.)

•••

Miroslav Krleľa tanulmányait részben magyarországi katonai tanintézetekben végezte. A magyar nyelvvel és kultúrával először Pécsett találkozott, a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendékeként. Pécsre magyar nyelvtudás nélkül érkezett, ott töltött évei alatt tanult meg alaposan magyarul. A magyar költészet olyan mély benyomást tett rá, hogy ennek hatására kezdett el maga is irodalommal foglalkozni.

AZ IFJÚ MIROSLAV KRLE®A VÁROSAI:
PÉCS - BUDAPEST - ZÁGRÁB

A HADAPRÓD - PÉCS

PÉCS a századfordulón, középen a Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola
(Képeslapmásolatok az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára gyűjteményéből)

A Pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola az Osztrák-Magyar Monarchia 18 alsóbb katonaiskoláinak egyikeként a kiegyezést követően létrejött magyar királyi honvédség tisztikarának utánpótlás-nevelését szolgálta. Az 1898-ban megnyílt középfokú képzést nyújtó iskolába 14 és 17 év közötti, a gimnázium negyedik osztályát elvégzett fiúk jelentkezhettek. Négy osztály elvégzése után a növendékek megkapták az aktív tiszti rang elnyerését közvetlenül megelőző kinevezést, azaz hadapródok (kadétok) lettek. Az iskola a katonai gyakorlati és elméleti tárgyak mellett a közműveltségi tárgyakra is nagy hangsúlyt helyezett. Az átlagon felül teljesítő növendékek a harmadik év után katonai akadémiákon folytathatták tanulmányaikat. Krleľa 1908-tól 1911-ig Nónay Dezső parancsnoksága idején volt az iskola növendéke, amikor az intézményt a befelé fordulás, a nyilvánosság kizárása jellemezte. A nemzetiségi ellentétek feloldására az 1904-1905-ös tanévtől felállított külön horvát-magyar osztályok egyikébe járt.

Id. Miroslav Krleľa felvételi kérvénye fia számára a pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolába - 1908. jún. 24.
Tájékoztató a magyar királyi honvéd hadapródiskolákba felvételért pályázó fiatalemberek számára. (Ez a füzet ingyenesen átvehető a pécsi honvéd hadapródiskola parancsnokságán), Budapest, Pallas, 1904. Horvát nyelvű dokumentum. A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendékei 1909-ben. Krleľa a második sorban balról az első
Id. Miroslav Krleľa felvételi kérvénye fia számára a pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolába - 1908. jún. 24.
(Hadtörténelmi Levéltár)
Tájékoztató a magyar királyi honvéd hadapródiskolákba felvételért pályázó fiatalemberek számára. (Ez a füzet ingyenesen átvehető a pécsi honvéd hadapródiskola parancsnokságán), Budapest, Pallas, 1904. Horvát nyelvű dokumentum.
(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb)

A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendékei 1909-ben. Krleľa a második sorban balról az első
(Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)

 

A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola Büntetési jegyzőkönyv-kivonata Miroslav Krleľáról az 1910-1911-es tanévben A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola 1910-1911 évi osztályozási kivonata Krleľa Frigyes növendékről A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola 1910-1911 évi osztályozási kézilajstroma Krleľa Frigyes növendékről Rangsorozati jegyzék az 1909-1910. évi zárlat alapján. Krleľa a jeles érdemrendűek közül az első. A dokumentumon a fiatal Krleľa ceruzarajzai láthatók. Rektó.
A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola Büntetési jegyzőkönyv-kivonata Miroslav Krleľáról az 1910-1911-es tanévben
(Hadtörténelmi Levéltár)
A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola 1910-1911 évi osztályozási kivonata Krleľa Frigyes növendékről
(Hadtörténelmi Levéltár)
A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola 1910-1911 évi osztályozási kézilajstroma Krleľa Frigyes növendékről
(Hadtörténelmi Levéltár)
Rangsorozati jegyzék az 1909-1910. évi zárlat alapján. Krleľa a jeles érdemrendűek közül az első. A dokumentumon a fiatal Krleľa ceruzarajzai láthatók. Rektó.
(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb)

Miroslav Krleľa a pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola növendéke, 1911.„A márványba vésett szigetvári sírfelirat alatt fekszenek mind ezek a boldogtalan gyermekek holtan. És az intimitás körei e sírok körül, a holtak ún. családi életének énközpontú körei, az idilli fészkek, ahol sütik már a palacsintát és eszik a szafaládét, s hozzá szürcsölik a jó meleg tejeskávét, mind kihűltek. A libériás inasok, zsandárok, állomásfőnökök, népiskolai tanítók, erdészek, kisvárosok kishivatalnokai (fürdőszoba nélküli sötét kétszobás lakásaikban, ahol a poloskás ágyak deszkái recsegnek a zöldbúrás petróleumlámpa alatt), a »jó szülők«, akik gyermekeiket ebbe a halálbazárba küldték, már valamennyien a túlvilágon vannak szülötteik társaságában. A színház kihalt. Az órák megálltak, a fényképalbumok elvesztek, csak itt-ott találhatni még némely komódon egy-egy fényképet ezekről a gyermekekről, fejükön fekete osztrák posztóból készült fazekakkal, melyek már nem mondanak senkinek semmit. [...] Alszik ez a halotti őrsereg a szigetvári hős Zrínyi Miklós mellszobra alatt: több mint kétszáz fiú adta az életét Ferenc József dicső fegyverei győzelméért 1914 és 1918 között. Soha véget nem érő Szigetvár.”

Miroslav Krleľa: Kirándulás Magyarországra 1947-ben. Részlet. Fordította: Mann Jolán.
(Izlet u Madľarsku 1947. (1953) = Putovanja, sjećanja, pogledi. Szerk.: Ivo Frangeą.
(Sabrana djela Miroslava Krleľe. Putopisi 2.), Sarajevo, Oslobođenje, 1985. 157-158. o.

A pécsi évek alatt találkozott Krleľa először a magyar irodalommal (Petőfi, Vörösmarty műveivel), az ebben az időben őt ért hatások és ennek emlékei visszatükröződnek irodalmi munkásságában is. A Temetés Terézvárott című elbeszélésében pécsi helyszínek jelennek meg, a háborús novellák, a Glembay-ciklus és a Zászlók című regény alakjainak rajzában az osztrák-magyar hadsereg tisztikarának társadalmi és lélektani jellemzői fedezhetők fel: „Petőfi költeménye a farkasokról volt az első mély ösztönzés, hogy írni kezdjek. Ma is azt hiszem, hogy jobb Petőfi éhes farkasaként lőtt sebtől vérezni, mint láncra kötve csaholni.”

Miroslav Krleľa: Leszámolásom velük. Fordította: Mann Jolán.
Moj obračun s njima. (1932) = Putovanja, sjećanja, pogledi.
(Sabrana djela Miroslava Krleľe. Polemike 3.), Sarajevo, Oslobođenje, 1983. 21. o.

 

Éljen! Már csak 1000 nap! 1909. nov. 23. - 1912. aug. 18.
A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola minősítési beadványa a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia I. évfolyamába díjmentes államköltséges helyre pályázó Krleľa Frigyes III. évfolyambeli növendékről - 1911. máj. 12.
Éljen! Már csak 1000 nap! 1909. nov. 23. - 1912. aug. 18.
A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola II. évfolyamos növendékeinek névsora
(Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)
A pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola minősítési beadványa a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia I. évfolyamába díjmentes államköltséges helyre pályázó Krleľa Frigyes III. évfolyambeli növendékről - 1911. máj. 12.
(Hadtörténelmi Levéltár)
Id. Miroslav Krleľa felvételi kérvénye a Ludovika Akadémiára fia, ifj. Miroslav Krleľa számára - 1911. márc. 30. Rektó.
(Hadtörténelmi Levéltár)

A harmadik év végén az 54 növendék közül az ötödik legjobb eredményt elért Krleľa Frigyest az iskola parancsnoksága állami ösztöndíjas képzésre ajánlotta a Ludovika Katonai Akadémiára.

•••

KRLE®A FRIGYES AKADÉMIKUS - BUDAPEST

BUDAPEST a századfordulón, középen a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
(Képeslapmásolatok az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára gyűjteményéből)

TISZTAVATÁS A LUDOVIKÁN - 1918; az Estfilm részlete (A Magyar Nemzeti Filmarchívum engedélyével - 00' 30'') Némafilm
[A LUDOVIKA] - 1982; Az Irodalmi művek színterei. Krleľa Budapestje című horvát dokumentumfilm részlete, rendezte: Zlata Bujan-Kovačević. Forgatókönyv: Đorđe Zelmanović, (A Zágrábi Televízió engedélyével - 3' 11'') Fordította: Busics Katalin és Simonits Tina Olimpia

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb szintű képzését nyújtó intézmény volt az 1945 előtti Magyarországon. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar honvédség és a közös hadsereg katonai elitjének magyar tannyelvű katonai képzője nevét I. Ferenc osztrák császár harmadik feleségéről, Mária Ludovika nagyhercegnőről nyerte. Megalapításáról már az 1808. évi országgyűlés döntött, főépülete pedig 1836-ban Pollack Mihály tervei alapján készült el. Tényleges működését csak néhány évvel az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1872-ben kezdte meg, amikor az országgyűlés törvénycikkben határozott a szervezetéről. Katonai akadémiaként 1897-től működött.
Az akadémiára felvételt nyerhettek azok a növendékek, akik jó eredménnyel végezték el a katonai hadapródiskola harmadik osztályát vagy középiskolai érettségit tettek. A tisztképzés négyéves volt.

Krleľa 1911 szeptemberében lépett be a Ludovikára a pécsi hadapródiskola harmadik osztályának jó érdemrendű bizonyítványával és két évet töltött ott állami ösztöndíjasként. Egyike volt a 250 növendéknek, akikkel kb. ötven tanár foglalkozott (a kapitánytól az altábornagyig) és akik körül 300 katona végzett különböző szolgálatokat.

Miroslav Krleľa személyi lapja a Ludovika Akadémia első osztályában az 1911-1912-es tanévben

Az első félévet 1912 februárjában jó eredménnyel zárta, 30 növendék közül a 8. volt a rangsorban. Év végi bizonyítványa szintén jó minősítésű, 29 növendék közül ekkor már csak a 11. volt. A harmadik félévet 1913 februárjában jó minősítéssel zárta, 22 növendék közül a 11. volt a rangsorban. Az első évben 17 tantárgy volt kötelező, a német és a francia nyelven kívül valamennyi hadelméleti és hadgyakorlati jellegű. A második évben, a nyelveket nem számítva, a 21 tantárgy mindegyike hadászati jellegű volt, az általános műveltségbeli tantárgyak pedig hiányoztak.

Miroslav Krleľa személyi lapja a Ludovika Akadémia első osztályában az 1911-1912-es tanévben
(Hadtörténelmi Levéltár)

„Jómagam tizennyolc esztendős koromban Kossuth-párti negyvennyolcasként léptem be a Ludovikába, Petőfi hatása alatt, Petőfi negyvennyolcas eposzának, a rám sorsdöntő hatást tevő Az apostolnak csaknem kész fordításával a tarsolyomban. Az eszmei »egyenesvonalúságnak vagy egyirányúságnak« a fogalma, annak a valaminek a titka, amit az oroszok prjamaja linijának vagy prjamolinejnost’-nak hívnak, ez a negyvennyolcas, Kossuth-párti, garibaldista, Bécs- és Ausztria-ellenes zavart eszmélés forrongott bennem nemzeti romantikánk háború előtti ifjonti ködével, Supilo, Meątrović, Nazor, Pijemont nevével, e Sturm und Drang korszaknak a jelképeivel. A kaszárnyába még gyermekként kerültem és Bosznia annektálásától (1908) a második Balkán-háborúig (1913) öt évet töltöttem ott. A magyar katonai hadgyakorlatokon Baranyától Esztergomig, Budától a Tátráig menetelve, borjúmban könyveket cipeltem magammal, az őrségeken és az előőrsökön folyton csak olvastam, s tele voltam a nagy és »intenzív európai kulturális életről« szőtt sekélyes illúziókkal. A pesti szeméttelepen, a magyar feudális urak egykori országgyűlésén, akkoriban pedig a Rákos mezei császári és királyi katonai gyakorlótéren, a Wekerle-telep és a pesti szeméthalmok között Tolsztojt, Petőfit és Ibsent olvasva, verseket írva nemzetközi szolidaritásról és együttműködésről álmodoztam, eltépve magamban az utolsó szálakat is, amelyek Ausztriához és az osztrák kardbojthoz fűztek.”

Miroslav Krleľa: Leszámolásom velük. Részlet. Fordította: Mann Jolán.
(Moj obračun s njima. (1932) = Moj obračun s njima. Szerk.: Anđelko Malinar.
(Sabrana djela Miroslava Krleľe. Polemike 3.), Sarajevo, Oslobođenje, 1983. 221. o

Miroslav Krleľa minősítése a Ludovika Akadémia első osztályában az 1911-1912-es tanévben

Miroslav Krleľa minősítése a Ludovika Akadémia első osztályában az 1911-1912-es tanévben
(Hadtörténelmi Levéltár)
A Ludovika Akadémia kiképzési gyakorlatai az I. világháború előtti időszakból. „Cél-tűz" - lőgyakorlat; Kitelepülés, sátortábor építés; Hálókörlet
(Hadtörténelmi Levéltár)
A Ludovika Akadémia kiképzési gyakorlatai az I. világháború előtti időszakból. „Fekve tölts!" - lőgyakorlat; Szemlegyakorlaton; Útban a gyakorlótérre
(Hadtörténelmi Levéltár)

A balkáni háborúk idején, 1912 májusában a délszláv egység eszméjének hatására Krleľa engedély nélkül Belgrádba ment, hogy önkéntesnek jelentkezzen a szerb hadseregbe, ahol azonban gyanakodva fogadták és elutasították. Első belgrádi útjáról tanárai ekkor még nem szereztek tudomást. Pontosan egy évvel később újra Szerbiába szökött. Saját kijelentése szerint Párizson, Marseille-en és Szalonikin keresztül hamis papírokkal a nem sokkal korábban felszabadult Szkopljéba ment, mert a magyar-szerb határ a balkáni háború miatt le volt zárva. A szerb közjáték megint kudarccal végződött, melynek eredményeképpen Krleľa bizalma erősen megrendült a délszláv testvériség eszméjében. Kémnek nézték, elfogták és a személyazonossága megállapítása végett Belgrádba hurcolták.

Krleľa a Ludovikára való beiratkozása idején, 1911 őszén
(Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)

Krleľa a Ludovikára való beiratkozása idején, 1911 őszén

Hazai Samu honvédelmi miniszter leirata, melyben nem hagyja jóvá Miroslav Krleľa eltávolítását a Ludovika Akadémiáról és az Akadémia parancsnokságának megjegyzése, mely szerint Krleľa édesapjától várják a felvilágosítást fia tartózkodásának ügyében. Rektó. Krleľa édesapjának az akadémia parancsnokságához címzett és fia szökésének körülményeire vonatkozó levele. Rektó
Krleľának Belgrádból sikerült átszöknie a határon. Távollétében a Ludovika köröztette, így Zimonyban katonaszökevényként letartóztatták. A katonaszökevény fogdába került, majd visszaengedték Zágrábba. Időközben a Ludovika parancsnoksága előterjesztésére az illetékes hadügyminiszter befejezetlen negyedik félévvel elbocsátotta a Ludovikáról és kitiltották a Monarchia valamennyi katonaiskolájából is.
Hazai Samu honvédelmi miniszter leirata, melyben nem hagyja jóvá Miroslav Krleľa eltávolítását a Ludovika Akadémiáról és az Akadémia parancsnokságának megjegyzése, mely szerint Krleľa édesapjától várják a felvilágosítást fia tartózkodásának ügyében. Rektó.
(Hadtörténelmi Levéltár)
Krleľa édesapjának az akadémia parancsnokságához címzett és fia szökésének körülményeire vonatkozó levele. Rektó
(Hadtörténelmi Levéltár)
 
Hazai Samu honvédelmi miniszter határozata, melyben jóváhagyja Miroslav Krleľa elbocsátását a Ludovika Akadémiáról. Rektó.
Miroslav Krleľa személyi lapja a Ludovika Akadémia második osztályában az 1912/1913-as tanévben az
Hazai Samu honvédelmi miniszter határozata, melyben jóváhagyja Miroslav Krleľa elbocsátását a Ludovika Akadémiáról. Rektó.
(Hadtörténelmi Levéltár)
Miroslav Krleľa minősítése a Ludovika Akadémiára második osztályában az 1912-1913-as tanévben az „Elbocsáttatott” megjegyzéssel
(Hadtörténelmi Levéltár)
Miroslav Krleľa személyi lapja a Ludovika Akadémia második osztályában az 1912/1913-as tanévben az „Elbocsáttatott” megjegyzéssel
(Hadtörténelmi Levéltár)
Krleľa nevére szóló postai szelvények. Zágráb, 1913. április 30. és Budapest, 1913. július 31. Szolgálati jegy. 1913. július 31. Elszámolás a Ludovika Akadémiáról elbocsátott Miroslav Krleľa ügyében
Elveszett (megrongált) cikkek megtérítése a leszereléskor hiányzó ruházati cikkekről. 1913. július 23. A Ludovika Akadémia gazdasági hivatala
Krleľa nevére szóló postai szelvény. Zágráb, 1913. április 30.
(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb)
Szolgálati jegy. 1913. július 31. Elszámolás a Ludovika Akadémiáról elbocsátott Miroslav Krleľa ügyében
(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb)
Elveszett (megrongált) cikkek megtérítése a leszereléskor hiányzó ruházati cikkekről. 1913. július 23. A Ludovika Akadémia gazdasági hivatala
(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb)


„Bíborszínű függönyök és karosszékek, a tábornokok aranykeretes arcképei, velencei gyertyatartók, a folyosókon drága szőnyegek, melyek elnyelik a lakkcsizmák lépteinek zaját, csak a sarkantyúk halk pengése, s a seconde-empire gázlámpák tejfehér gömbjeinek halkzöld dudorászása hallatszik, a gálába öltözött fehér kesztyűs személyzet felvonult - kezdődik a komédia, amelyben a halált apró adagokban ezüsttálcán, ezüst cukorfogóval, barokk kiskanalakkal, masszív sucriere-ekben tálalják. Az öreg vérbajosok előkészítik a fiatalabbakat a dicső császári halálra egy olyan rendszer nevében, ahol a Chopin gyászindulója kíséretében lezajló pompás gyászszertartást tekintik az élet megdicsőülésének. [..] Ebben a parkban, ebben a régies illatú barátságtalan épületben, melyet még ma is beleng az árnyékszékek korhadt deszkáinak, és a százéves penésszel borított, vastag, rideg falakon álló magas kéményekből áradó nedves és hideg füstnek a szaga, soha nem éreztem jól magam, vad dacba és beképzelt felülemelkedettségbe fordítva át saját kisebbrendűségi érzésemet. Harminc könyvet olvasok egyszerre fejetlenül, verseket és drámákat írok.”

Miroslav Krleľa: Kirándulás Magyarországra 1947-ben. Fordította: Mann Jolán.
(Izlet u Madľarsku 1947. (1953) = Putovanja, sjećanja, pogledi. Szerk.: Ivo Frangeą.
(Sabrana djela Miroslava Krleľe. Putopisi 2.), Sarajevo, Oslobođenje, 1985. 163-164, 189. o.

Krleľa naplójegyzetei és visszaemlékezései szerint a Ludovikán töltött időszak lázas készülődéssel és irodalmi tevékenysége kezdeteivel telt, amikor Petőfi és Strindberg műveit fordította, Nietzschét, Burckhardtot, D'Annunziót, Tolsztojt, Baudelaire-t olvasta. A Ludovikán uralkodó szigorú katonai fegyelem ellenére Krleľa intenzíven foglalkozott az irodalommal és eljutottak hozzá a magyar polgári radikalizmus eszméi is, (a Galilei-kör és Jászi Oszkár elméletei), köztük a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldása az Osztrák-Magyar Monarchiában. 1914 januárjában a fiumei Knjiľevni novostiban (Irodalmi újdonságok) megjelentek első munkái melyeket valószínűleg még a Ludovikán gondolt el. Kétségtelen, hogy a Ludovikán töltött időszak Krleľa meghatározó élménye volt, ami látható nyomot hagyott alkotásain is.

Krleľa levele fordítójához, Csuka Zoltánhoz:

Kedves Csukám,
[...]
A mellékletben küldök még egy levelet, melyet kérem, fordítson le. Magyar kitüntetésem alkalmából levelet kaptam egykori ludovikás osztálytársamtól, egy kedves, meleg hangú levelet, amelyben gratulál nekem a még élő hét osztálytársam nevében.
Szerettem volna ennek a barátomnak magyarul válaszolni, meg is fogalmaztam ezt a levelet magyarul, de magyar mondatszerkesztésem leginkább egy már igen öreg és rozoga, kiszolgált öreg huszárkancára hasonlít, így nincs merszem kitenni magam a szeszélyeinek.
A fenti okok miatt, kedves Csukám, kérem, hogy alábbi levelemet legyen szíves lefordítani. [...] Kérem, hogy a levelet adja fel a következő címre: Mikófalvy Ferenc, 1024 Budapest Mártirok u. 13/III. 1.

S. l., s. a. [1974 eleje]

(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb. Kézirattár: R 7970. Ba. 408. számú levél.
Fodította: Mann Jolán)

Miroslav Krleľa Mikófalvy Ferenchez intézett horvát nyelvű levele Csuka Zoltán fordításában:

Jóhiszemű, pompás fiúk voltunk, kedves öreg Barátom, s az út végén találkoztunk, minekutána az élet jócskán átkergetett bennünket a háborús tüzek és forradalmak úgynevezett patetikus füstjén.
Különféle győzelmeket értünk meg, de még fatálisabb és súlyosabb vereségeket! Átestünk a nagy iskolán, azt lehetne mondani, a sok éves kálvárián, de mindmáig nem adtuk meg magunkat. Egyazon zászlók alatt harcoltunk, s aztán az élet, az úgynevezett történelmi logika szerint két ellenséges táborra választott szét minket. Amikor a Hetek nevében a Te szerfelett kedves leveledet megkaptam, bevallom, nagy örömöt szereztél véle.
Üdvözöllek Mindannyiótokat, a Heteket, érzelmesen, a legjobb kívánságokkal Mindannyiótoknak s a Tieiteknek, abban a reményben: nyílik még alkalom, hogy még egyszer találkozzunk és fiatalságunk régmúlt napjairól elbeszélgessünk.
Kérem, higgyétek el, hogy mindig őszinte rokonszenvvel gondolok Rátok, üdvözöl és szeret Benneteket a Te öreg
M. Krleľád

S. l., s. a. [1974 febr. 8.]

(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb. Kézirattár: R 7970. Bb. 1503. számú levél.)

•••

A MAGYAR NYELV - KENYÉR - ZÁGRÁB

ZÁGRÁB a századfordulón (Képeslapmásolatok az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára gyűjteményéből)

„A magyarokról egészen más szempontból kellene beszélni, mint ahogy az nálunk szokás. Nekünk fogalmunk sincs a magyarokról. Dolgunk lesz velük, amíg csak élünk, meg kell ismernünk a magyarokat.”

Miroslav Krleľa: 1918. május 16-i naplóbejegyzés. Részlet. Fordította: Mann Jolán.
Davni dani. Zapisi 1914-1921.
(Sabrana djela Miroslava Krleľe, 11-12.)
Zagreb, Zora, 1956. 471-472.

••

Krleľa vasúti igazolványképe 1914-ben, a Ludovikáról való elbocsátása után
A háború kitöréséig Zágrábban él és elkezdi írói tevékenységét. Első írása 1914-ben jelenik meg. 1915 eleje az Obzor című zágrábi politikai napilapnál redaktoraként dolgozik Marija Jurić Zagorka írónő mellett a magyar nyelvű sajtó referenseként. 1915. április 28-án megjelenik Konrád báró (Barun Konrad) című, Conrad von Hötzendorfról, a hadsereg főhadiszállásának parancsnokáról írt nagy port felvert cikke, melynek ironikus hangvétele elkerülte az óvatlan cenzor figyelmét. Ez volt az első cikk Zágrábban, amelyik az Osztrák-Magyar Hadsereget kritikával illette.
Besorozzák és 1916 nyarán a galíciai frontra vezénylik, itt közvetlen közelről látja a háborút. 1915 őszén, majd 1916 őszén Budapesten tartózkodik, amikor Kosztolányi Dezsőt is felkeresi.
Krleľa pályáján az 1918-tól 1922-ig tartó időszakra a magyar társadalmi haladás ügyét szorgalmazó törekvések iránti rendkívüli és intenzív figyelem volt jellemző: Ekkoriban számos, az aktuális magyar politikára reflektáló cikket és magyar kulturális kérdésekkel foglalkozó esszét írt.
Krleľa vasúti igazolványképe 1914-ben, a Ludovikáról való elbocsátása után
(Miroslav Krleľa kéziratos hagyatéka - Horvát Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb)

A Plamen [Láng. Félhavi folyóirat valamennyi kulturális kérdésről] Krleľa első folyóirata volt. August Cesarec íróval közösen szerkesztette, a főszerkesztő ő maga volt. A folyóirat 1919. január 1-től betiltásáig, 1919. augusztus 1-ig jelent meg.
Itt jelent meg többek között Krleľa nagyívű pamflettje, a Horvát irodalmi hazugság, amelyben a horvát irodalom új kánonját fogalmazta meg.
Az avantgárd és anarchista folyóirat magyar vonatkozású érdekessége, hogy a megjelenéséhez részben - és valószínűleg Krleľa hallgatólagos beleegyezésével - anyagi támogatást nyújtott a magyar Tanácsköztársaság is.

Plamen, 1919. I. évfolyam, 3. szám.
Címlapterv: Ljubo Babić
(Miroslav Krleľa Lexikográfiai Intézet, Zágráb)

Plamen, 1919. I. évfolyam, 3. szám.

•••

Miroslav Krleľa: Kaproncai levél. Részlet [1925]

„Felkapaszkodtam a kaproncai várfalra és patetikusan elmerültem a régmúltban, amikor a jobbágyok hóhéra és véreskezű ellenreformátor, a szigetvári Leonidász hősies pátosszal védte Szigetvárt, és amikor Tomory, II. Lajos fővezére (akit Vörösmarty büszke vezérnek nevezett), kettéhasadt koponyával elesett Mohácsnál. Eszembe jutottak a magyar középiskolák, a Mohácsról írott dolgozatok, az irodalomból kapott jelesek, ahol ezeket az eseményeket még ma is a legkomolyabban fejből skandáltatják, ott átellenben, a Dráva túlpartján, abban a másik világban, amely messzebb esik ettől a kaproncai várfaltól, mint San Francisco Londontól. De mégis! Itt ez az átkozott ezeréves közös történelem Szigetvártól Kaproncáig, mindössze tíz kilométer távolságra. Micsoda ellentmondás!”

Miroslav Krleľa: Kaproncai levél. Részlet. Fordította: Mann Jolán. (Pismo iz Koprivnice = Putovanja, sjećanja, pogledi. Szerk.: Ivo Frangeą. Sabrana djela Miroslava Krleľe. Putopisi 2., Sarajevo, Oslobođenje, 1985. 80-81. o.)


  Az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos oldala