Vissza a főoldalra A Szent László Gimnázium diákjainak emlékkiállítása Vissza a nyitóoldalra Emlékezések Lázár Ervinre Lázár Ervin mesék Lázár Ervin művei a MEK-ben, a DIA-ban impresszum adatok Gyermekrajz pályázat!

 

   
 
vissza az emlékezések a Tündérről oldalra

Nem esztétaként, nem kritikusként, nem irodalomtörténészként, hanem egyszerű olvasóként siratom Lázár Ervint. Valami egészen különleges tehetséggel élt és alkotott közöttünk. Kitűnő író volt - mondják sokan. Bizonyára, de nem csupán egy a nagyszerű alkotók sorában. Egyedisége a humora, játékossága, a rendhagyó szó és fogalomalkotási készsége mellett tartalmazott valami bizonyára hallatlanul összetett, a magyar irodalomban talán kizárólag rá jellemző, senki mással össze nem téveszthető karakterjegyet. Tapasztalatom szerint minden meséje - igaz, más-más síkon - egyaránt hat a mesehallgató 2-3, 4-6, 7-9 éves, vagy még idősebb gyerekre és a 30-40, netán 60-80 éves szülőre, könyvtárosra, tanárra, nagyszülőre. Mi több, a huszonéves főiskolai, egyetemi hallgatók ugyancsak élvezettel hallgatják, mesélik, mondják, idézik, parafrazálják Lázár Ervin történeteit, nyelvi, lélektani leleményeit. Tehát meséit a lehető legjobb, generációk közötti kapcsolatteremtő eszközként érdemes értékelnünk. Ezzel a „mesebeli” képességével ő könyvek sorát ajándékozta a magyarul olvasók millióinak, míg a hozzá leginkább közel állók tarisznyájában inkább csak 1-1 ilyen jellegű kincs található (Kis herceg, Micimackó). Végleges távozása még élesebben rajzolja elénk a feladatok garmadáját: olvassunk gyerekeinknek, unokáinknak, tanítványainknak, tehát menjünk könyvtárba, könyvesboltba, vegyük kézbe, észbe, élménybe, emlékezetbe! S marad a nehezen megválaszolható kérdés, hogyan lehet ezt a vibrálóan sokértelmű, mindig játékkal, bölcsességgel, szeretettel telített szöveget a magyarral egyenrangú fordítással világszerte ismertté tenni?

 
Országos Széchényi Könyvtár - Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály