Batoni

Pompeo, olasz festő, szül. Luccában 1708-ban, megh. Rómában 1787-ben. Már fiatal korában Rómába került, itt főleg Ráffáelt, az ókori emlékeket és a természetet tanulmányozta, barátságban Winckelmannal és Mengesszel. A legtermékenyebb és legügyesebb olasz ekletikus művészek egyike. emcsak Olaszország legkülönbözőbb városai, hanem az összes európai udvarok számára festett oltárképeket, történelmi és arcképeket. Oltárképei közül különösen hires volt a Simon bűvész bukása (1761) a Santa Maria deglí Angeli templómban Rómában. E képet a szt. Péter templom számára mozaikban akarták elkészíteni, de a felfogás világiássága miatt nem tették. Világhirre vergődött bűnbánó Magdolnája a barlangban (Drezda), mely világosan mutatja Correggio hatását. Rendkivül kedveltek voltak arcképei is, inelyek festőiségül:és jellemzetességükkel a mult százádbeli legjobb ilynemü müvek közé tartoznak. Pápák, bibornokok, uralkodók, hercegek képmását festette, igy p. II. József császár és Lipót nagyherceg kettős képét. (Bécs, csász. gyüjt.)

Bâtonnier

(fr., pálcavivő), valamely testület, céh főnöke, különösen annak a választmánynak (consell de disciplíne) elnöke, melyet a francia ügyvédek a testületi alapszabályok megtartása fölötti felügyeletre választanak.

Baton-Rouge

(ejtsd: báton-ruzs), Louisiana északamerikai állam egykori fővárosa, a Missziszippi dombos partján (1890) 10,397 lak. süketnéma-intézettel környékén gyapottermeléssel.

Bátony

(Nagy ) kisközség Heves vármegyének pétervásári járásában, (1891) 1038 magyar lak., vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postai takarékpénztárral. Határában barnaszénbánya van, bányamértéke 180,5 hektár; jelenleg nem mivelik.

Bátor

1. kisközség Heves vm. pétervásári járásában, (1891) 624 magyar lak., kőszénbányával, postahivatallal és postatakarékpénztárral. 2. Fekete-B., l. o. 3. Nyír-B., l. o.

Bátor

Régi magyar személynév, mellyel egész sorozat rokon értelmü nevünk volt egykor használatban, mint: Erős, Hős, Merő (merész), Kemény. Vitéz, továbbá Alap vagy Alup (tör. alp, alip a. m. hős), Berk (tör. berk a. m. erős, kemény, szilárd), Beke v. Bik (tbr. bek, bik a. m erős, férfias, kemény), Kustán (cseremisz, kusztán a. m. bátor, hős), Kecsen v. Kücsen (tör. kücsüm a. m. erő) stb. A név Batir. Batur, Bahadur alakban megvolt a régi törököknél és mongoloknál is. Maga a szó különben a volgamenti törökségtől került hozzánk törökben batur, mongolban baghadur, persában behadir, bahadur. Nálunk legelőbb 1086. találjuk a nevet Buatir alakban a bakonybéli apátság szolgaszemélyzete közt. (Árp. Uj Okl. I. 35.) A XII. században II. Béla egyik vitézét nevezi a Márk-féle krónika Bathurnak vagy Baturnak, ki a Boricspártiak betörésekor elfogja a lázadó Endrét.

Bátor

(családi nevén Breisach) Szidor, zeneszerző szül. Budapesten 1860 febr. 23., itt végezte a reálískolát s a műgyetemet, miután atyja mérnöki pályára szánta, s egyidejüleg a nemz. zenedét s az orsz. zeneakadémiát is látogatta s itteni tanárának, Volkmann Róbertnek rábeszélésére lépett egészen a zenészpályára. Hegyi Bélával együtt irta A milliomosnő (1 felv.), Uff király és A titkos csók (3-3 felv.) franciából átdolgozott szövegü operettek zenéjét. Megjelentek tőle még Az árendás zsidó népszínmű dalai, Falun és Alkonyatkor c. a 10-10 népies magyar dal sorozata, s magyar programmzene: A jó palócok c. a. 3 füzetben, melynek szövegét Mikszáth Kálmán rajzai, elbeszélései alapján Inczédi László szedte versbe. Kéziratban van megnyitó zenéje Schiller Don Carlos és Wallenstein halála c. tragédiáihoz, továbba vonósnégyese, zongora hármasa és négyese, gordonka-szonátája. Suite-je vonós zenekarra s A bor c. 3 felvonásos balletje.

Bátorkesz

nagyközség Esztergom vmegyének párkányi járásában; 1891) 2850 magyarajku lak. szép kastéllyal, posta- és táviróhivatallal, postai takarékpénztárral.

Bátorkeszi

1. István, ref. lelkész Veszprémben 1669-1674. A pozsonyi rendkivüli törvényszék előtt ő is megjelenvén, gályarabságra itéltetett. A veszprémiek betöltetlenül hagyták lelkészi hivatalát érte többször folyamodtak rabságában pénzzel is segítették. Ő irta a gályarabságra hurcolt predikátorok énekét.

2. B. (Szegi) Lajos János, komáromi születésü előbb református, később katolikus teologus. A komáromi református gyülekezet anyagi segélyével 1696. a franekerai egyetemre ment, haza jőve a protestánsok üldözése következtében a katolíkus egyházba tért át s a Pazmaneum növendéke lett; nem sokkal később Csepregen meghalt, egy polemikus irányu Szőllőgerezd (Bécs 1675) címü. munkát hagyva hátra.

Bátor Opos

v. Após, a bajor Vencelintől eredő Márton fia, a XI. század legnépszerübb hőseinek egyike, kiről egész mondakör keletkezett; p. hogyan győzte le az ecsedi lápban rejtőző sárkányt, melynek kitört három fogát azután a vele rokonságban különben nem lévő Báthoryak viselték címerökben. 1069., mikor a csehek Trencsénbe törtek, párviadalban győzött le egy óriás csehet. 1072. két társával ő kergette el azt a két óriási szerecsent, kik megölt harmadik társuknak holttestet őrizték. 1074. Salamon király a mogyoródi csatából csak az ő hősiessége segítségével menekülhetett meg. Midőn ez IV. Henrik segítségével visszatért, Sempte alatt oly hősiesen harcolt, hogy a császár látni akarta őt. A király dicsekedve említette, hogy ennéi még nagyobb hősök is vannak az ellentáborban. Akkor nem is foglalod te vissza országodat! szólt a király s hazavezette seregét.


Kezdőlap

˙