Előszó

A MAGYAR PHILOSOPHIAI SZEMLE tíz éven keresztül - 1882-től 1889-ig jelent meg. Az elsők között volt azon magyar folyóiratok között, melyek témája a filozófia.

A szerkesztő (Böhm Károly) szerint: "a folyóirat nem szolgál semmiféle iskolának kizárólagosan, hanem szolgál az igazságnak..."

A folyóirat céljai:

- Saját nemzetünk filozófiai múltjának megvizsgálása, s a magyar filozófiai terminológia rendezése s ahol kell, megalkotása.

- A természettudományok filozófiai irányban történő kezeléséről olvasóikat pontosan akarták értesíteni. Ugyanilyen módon kívánták kezelni az államról és társadalomról szóló tanokat.

- A folyóirat nem szorítkozik egyedül arra, hogy a már megállapított s a könyvekben letett tanokat ismertesse, hanem igyekszik keresni olyan logikát, mely a természet törvényeinek talán jobban megfelel, mint az eddigi - kivált Arisztotelész nyomdokain járó - logikai rendszernek.

A folyóirat általános szerkezete: Egy adott évben megjelent füzeteket egy kötetbe kötötték, így tíz kötet áll rendelkezésünkre (1882-1891). Egy-egy füzet szerkezete tartalom szerint a következőképpen rendszerezhető:

Tartalmaz: Különböző szerzőktől, különböző témákról értekezéseket. Újonnan megjelent művekről, tanulmányokról, beszédekről ismertetőt ill. bírálatot. Továbbá minden szám tartalmaz felsorolás vagy bibliográfiai adatok közlésének szintjén filozófiai műveket és folyóiratokat. Vegyeseknek lehet nevezni a levelezéssel, iskolai tananyaggal, idézetekkel foglalkozó részeket.

Repertóriumom a fent említett tíz évfolyamot dolgozza fel, a cikkek szerkezete illetve tartalma szerint öt nagyobb egységre osztva, melyek a következők:

I. ÉRTEKEZÉSEK: A cikkek tételszámozva, évfolyamonként, s azon belül pedig növekvő oldalszám szerint vannak feltüntetve. Egy-egy tétel tájékoztat a cikk címéről, szerzőjéről és megjelenési adatairól. Továbbá minden esetben feltüntettem egy-egy tétel előzményének illetve folytatásának megjelenési adatait és tételszámát. Folytatásos művek esetében az utolsó közleményt követően felsorolom az összes előzményt. Kapcsolódó előzmény vagy folytatás megnevezéssel illettem azokat a cikkeket, melyek nem szerves kapcsolatban vannak egymással, hanem csak hasonló téma, a cikkre való utalás, válasz kapcsán tartoznak össze.

II. ISMERTETŐK: Ez a rész tartalmazza a különböző szerzők műveiről, beszédeiről szóló nagyobb lélegzetű bírálatokat, műismertetőket. Ezen rész feldolgozása a következő: A tíz évfolyam összes műismertetőjét összegyűjtve az ismertetett művek szerzőinek, vagy ha nincs, akkor címének mechanikus rendjébe szedve folyamatos tételszámmal sorolom fel. Egy-egy tétel tartalmazza az ismertetett mű szerzőjét, a mű címét, megjelenési helyét és az évet. Továbbá a műismertető személyét (ez sok esetben nincs feltüntetve) és a cikk megjelenési adatait. Előzményt illetve folytatást vagy kapcsolódó részeket itt is feltüntettem.

III. ÉRTESÍTŐK: Tartalma kisebb lélegzetű, inkább értesítő, jeladó jellegű mű, beszéd illetve tanulmány ismertetők, plusz iskolai tananyaggal, tankönyvekkel, különböző hírekkel foglalkozó cikkek. A tíz évfolyam ezen témájú cikkeit a címek mechanikus rendje szerint tételszámmal ellátva ismertettem. Ezen rész leírásai is tájékoztatnak a cikk címéről, szerzőjéről, megjelenési adatokról.

IV. FOLYÓIRAT és MŰAJÁNLÁS: Szinte minden szám tartalmaz felsorolás és vagy bibliográfiai adatok szintjén filozófiai műveket és folyóiratokat. Szintén érvényes a folyamatos tételszámozás és megjelenési adatok közlése ezen részre is.

V. VEGYESEK: Levelezést, idézeteket, szerkesztői közléseket a címek mechanikus rendjében tételszámmal ellátva ismertettem.

A repertóriumhoz névmutatót készítettem, melybe felvettem minden cikkben szereplő, említett nevet. A Névmutatóban a személynevek mechanikus rendben találhatók s az összes hozzá tartozó cikk tételszámát is felsoroltam. A róla vagy művéről szóló cikkek tételszámát aláhúzással jelöltem. A többi jelöletlen tételszám esetében az adott személy az adott cikk szerzője.

Tárgymutatót nem készítettem, mert a filozófiai szakterminológia régi és magyar jelenlegi jelentése nem biztos, hogy fedi egymást. Ennek elkészítéséhez egyértelműen filozófiai szakemberre lenne szükség.

A repertórium készítésénél végig a korabeli helyesírást tükröztem. Helytelen oldalszámozásra is felfigyeltem, melyet a következőképpen javítottam:

Hibás a 108. tétel esetében a 378-373. p. (378-!389)
109. tétel esetében 374-401. p. (!390-!417)
110. tétel esetében 402-445. p. (!418-445)

A helyes adatot írtam le zárójelbe és felkiáltójellel jelöltem azt az adatot, melyet és javítottam.