Agraei

l. Agarénok.

Agrafa

(gör.), Jézusnak az ős keresztény irodalomban foglalt mondásai, melyek az evangéliomokban nincsenek meg. V.ö. Resch: A., «Untersuchungen zur Geschichte der altchristl. Litteratur», Lipcse 1889.

Agrafe

(franc.), kapocs, mely főleg ruhadarabok összekapcsolására szolgál; átvitt értelemben broche, fibula; továbbá díszítmény, mely különböző építészeti tagozatokat látszólag összefűz; a kirurgiában egy fogószerü műszer, mely a sebszegélyeket összetartja.

Agráfia

(gör.), irási képtelenség, mely a szellemi funkciók különben teljes épsége mellett némely helyi agybántalmak (p. agyvérzés) folytán lép fel ki. Abban áll, hogy az illető képtelen a helyesen gondolt szót leirni és helyébe más, helytelent ir vagy csak értelmetlen, kuszált vonásokat rajzolgat. Rendesen afáziával jár.

Agrammatizmus

l. Akatafázia.

Agrárbankok

l. Bankok.

Agrarias

(lat.) a. m. a földbirtokhoz tartozó, innen az agrár-törvények, agrár politika elnevezések. Agráriusok, l. Agrár politika.

Agrár-kérdés Bosznia-Hercegovinában

Ezen a néven ismeretes az a vitás állapot, mely a leginkább mohammedán vallásu bosnyák földesurak s keresztény földmivelők között fennáll. A bosnyák földbirtok ugyanis, leszámítva a tulajdonos szabad rendelkezésére visszatartott csekélyebb kiterjedésü területet, mely beglik néven ismeretes, nem a tulajdonos közvetlen művelése alatt áll, hanem e célból a kmet-eknek v. törökül csiftcsik-nek nevezett jobbágy-féle földmívesek kezén van, kik a termésnek, vidék és terményminőség szerint, harmadát, negyedét vagy ötödét tartoznak az uraságnak (aga, spahi) természetben beszolgáltatni. A kmet a neki művelés alá adott földről csak hatósági itélet alapján, s csupán súlyos beszámítás alá eső hanyagság miatt mozdítható el. A föld használati joga rendszerint gyermekeire is átszáll. Természetes, hogy ily körülmények között nem közömbös a földesurra, hogy miféle kmet műveli földjét, mert szorgalmas jobbágy után nagyobb jövedelemre számíthat, mint kevésbbé szorgalmas után. A kmet eltávolítása pedig nehézségekbe ütközvén, a földtulajdonos és kmet között a pereskedés, ennek következtében aztán az egymás ellen való osztálygyűlölet napirenden van. Már a török kormány iparkodott ezt az áldatlan állapotot különféle rendeletekkel szabályozni, de nem igen kielégítő eredménnyel. Legutolsó s legrészletesebb rendelete a török kormánynak a mohammedán időszámítás szerint 1276. évi Safer hónap 14-én (1859 szept. 12-én) kelt rendelet, mely 13 pontban szabályozta a földesur és kmet közötti viszonyt, s melynek hatálya Bosznia-Hercegovinára és Novibazárra terjed ki. Ez a rendelet az okkupált tartományokban mai nap is érvényben van, s a török eredetinek német fordítása a «Sammlung der für Bosnien und die Herzegowina erlassenen Gesetze stb. 1878-80» címü törvénygyüjtemény I. kötetének 507 s következő lapjain található.

Agrármeteorologia

A meteorologiának egy ága a földmívelés és erdészet szolgálatában. Hogy az időjárási viszonyok a szerves lények fejlődésére befolynak, mutatkozik az állat- illetőleg növényfajok a földön való eloszlásában az éghajlat különféleségei szerint. Liburnan a meteorologiai adatokat a földmívelés szempontjából 4 irányban akarja értékesíteni a) fiziologiai - a szerves lények és az időjárás között levő vonatkozás megállapítására, b) fizikai-helyi körülmények (erdők, hegyek, tavak stb.) az éghajlatot módositó hatásainak vizsgálatában, c) prospektiv - az időjárási helyzet megitélésében és ennek alapján az időjóslás által, d) retrospektiv - midőn valmely vidék éghajlatának hatását statisztikai és fizikai úton a föld szerves terményeinek a fejlődésére tanulmányozzák. Ez utóbbinál fontos a szélviszonyokkal megismerkedni, ezeknek kapcsolatát a hőmérséklettel, légnedvességgel, párolgással és csapadékkal kideríteni, továbbá meghatározni a csapadék sűrüségét és valószinüségét, a fagyos napok számát stb. Az időjóslásnál a gazdára nézve fontos jelentékenyebb csapadék bekövetkezhetősége, nem kevésbbé az éjjeli fagyoké is. (Köztudomásu, hogy szőllőhegyet a túlságos éjjeli lehüléstől füstfelhőkkel sikerült megóvni.)

Agrármozgalom

l. Agrár politika.


Kezdőlap

˙