Alkaloidák

Szénvegyületek csoportja, amelyek valamennyien nitrogént tartalmaznak; lúgos kémhatást mutatnak és a savakkal jól kristályosodó sókat képeznek. Ami az A. szerkezetét illeti, azt még manapság határozottan nem ismerik, valószinü azonban, hogy a pyridin és chinolinnak származékai. Az A. az állati szervezetre többnyire igen erős hatásuak; a legtöbb gyógyszerül használatos növényi részekben éppen ezek képezik a ható anyagot. Az A. legtöbbjét gyógyszerül használják. Két csoportra oszthatók: oxgénmentes A.-ra és oxigéntartalmuakra; előbbeniek többnyire folyósak, míg az utóbbiak szilárd halmazállápotuak. Erősebb hevítéskor az A. elbomlanak és égett szőrszagot árasztanak, mint számos más nitrogéntartalmu szerves vegyűlet. Csersavoldattal, jódos jódkálium-oldattal, Nessler-féle kémlőszerrel, foszformolibdénsav és pikrinsav-oldattal csapadékot adnak.

A legfontosabb alkaloidák ezek:

1. Oxigénmentesek:

Coniin

C8 H17N

(bőrökből).

Nicotin

C10H14N2

(dohányból).

Spartein

C11H26Oo

(spartiumscopariumból)

2. Oxigéntartalmuak:

Morphin

C17H19N O3

az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák.

Codeia

C18H21N O3

az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák.

Thebain

C19H21N O3

az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák.

Papaverin

C21H21N O4

az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák.

Narcotin

C22H23N O7

az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák.

Narcein

C23H29N O0

az ópiumban előforduló legfontosabb alkaloidák.

Chinin

C20H24N O2

a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái.

Chinidin

C20H24N2 O2

a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái.

Cinchonin

C20H24N2 O

a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái.

Chinchonidin

C20H24N2 O

a különféle khinakérgek legfontosabb alkaloidái.

Strichin

C21H22N2 O2

a trhrycnos félékből.

Brucin

C23H26N2 O4

a trhrycnos félékből.

Alkaluretica

olyan szerek amelyeknek alkalikus voltát fokozzák; ilyenek az égvényes ásványvizek (szolyvai, luhi Margit stb.).

Alkamenés

gör. szobrász Kr. e. az V. század első felében Phidias tanítványa. Pansanias szerint ő csinálta az ollmpiai Zeus-templom nyugati ormózatának a csoportját. Készített több isten-szobrot legtöbbnyire szülővárosa Athen számára, igy Hephaistosét, Aresét és Dionysosét, ez utóbbit aranyból és elefántcsontból.

[ÁBRA] Alkamenés Aphroditéje

Alkan

Károly Bálint, francia zongoraművész, szül. Párisban 1813 nov. 30. 6 éves korában lett a konzervatorium növendéke s csakhamar díjakat nyert. Oktatásból élt s pompás zeneművei közül nem egy (minő a 39. mű «12 moll-tanulmány») sokkal jelentősebb, semmint a címből sejthetnők.

Alkancellár

a magyar kir. udvari kancelláriában (l. o.) két A., mint a kancellár helyettese működött.; továbbá régente némely egyetemek élén álló kancellárok mellett szintén voltak A.-ok.

Alkanna

Tausch (növ.), l. Báránypirosító.

Alkanna-pirosító

(alkarnin, anchusin, anchusasav) C35H40O8, a báránypirosítófű gyökerének, szép piros kérgéből szénszulfid-dal v. pedig petróleum-éterrel kivont festék; alaktalan, alkoholban, éterben, szénszulfidban, petróleum-éterben elpárolgó és kövér olajban oldható de vízben nem; 60°-nál megolvad, s részben felbontás nélkül is szublimálható; alkaliákkal és földalkaliákkal kék és vízben oldható, ellenben fémsókkal oldhatatlan vegyületet alkot. A.-val olajat különösen hajolajat, firnaiszt, fogtinkturát ajakpomádét stb. ritkábban vásznat is szoktak festeni. A fürdőző görög nők a báránypirosító megreszelt gyökerével hajukat behintik, azután a hajat kendővel összekötik. Erre a nedvesség a gyökér pirosítóját kivonja s a haj barnasárga lesz. Az A. az alkaliáknak meg az ammoniáknak rendkivül érzékeny kémlőszere, a legcsekélyebb mennyiségöktől is megkékül, ellenben a két vegyület nagyon csekély savtól megpirosodik. Ezért az A.-ba áztatott papirt kémiai elemzések alkalmával lakmuszpapir helyett is használják.

Alkar

az ember, valamint a kézzel bíró emlős állatok felső végtagjának a könyöktől a csuklóig terjedő része (Orvosi leirását l. Kar). A gazdaságban A. néven említik az állat mellső végtagjának azt a részét, mely az ember alkarjának felel meg, és mint ez, két csontot tartalmaz, de a gazdasági házi állatoknál csak az alkarcsont van teljesen kifejlődve, míg a mögötte fekvő könyökcsont középrésze rendesen hiányzik. A jó A. lehetőleg hosszu és izmos, a felső vége oldalvást tekintve széles, és a térd felé fokozatosan keskenyedik el. A hustermelő állatnál szeretik a gömbölyü husos A:-t, ellenben az erőtermelőnél többre becsülik a kevésbbé gömbölyü és jól kidagadó izmokkal és inakkal ellátott A.-t. L. még Test.

Alkarsin

v. kakodiloxid. Képlete:

As(CH8)2

>O

As(CH8)2

tisztátalan állapotban először Cadet állította elő, tiszta állapotban pedig Bunsen. Előállítható, arzentrioxid és káliumacetát elegyének hevítése utján. Tiszta állapotban színtelen, olajszerü, a fényt erősen törő folyadék; szaga nagyon kellemetlen; gőze belélegezve rosszullétet okoz de az arzénmérgezés tünetei nem lépnek föl. Vízben nem oldódik, de borszesz és éter könnyen oldják. Fs. 15°-on 1462, f. p. 150°. Erős savakkal a sókhoz hasonló vegyületeket képez.

Alkassar-Kebir

l. Alkazar Kebir.


Kezdőlap

˙