Altomonte

Márton. olasz festő, német szülők gyermeke, szül. Nápolyban, 1657 május 8., megh. 1745 szept. 14. Giovanni Battista Gaullis (Bacciccio) tanitványa volt. III. Sobieski János lengyel király udvari festőjévé nevezte ki s jobbára a török inváziók korából való történeti képek s Bécs ostromának (1683) megfestésével bízta meg. Sobieski halála után A. Bécsbe költözött és a festő és szobrász-akadémia egyik igazgatója lett. Az 1720. évtől kezdve Linzben lakott. Ausztria sok középületében, zárdájában találni tőle nagy plafond-képeket és oltári festményeket.

Alton

(ejtsd: altn). 1. Angol város Hampshireben a Wey mellett (1890) 9071 lakossal; van sörfózője, papirgyára s jelentékeny komló-üzlete. 2. Amerikai város Illinoisban, a Missziszippi balpartján, 5 km.-rel a Misszuri torkolata felett (1889) 10,000 lakossal, katolikus püspök székhelye. Környékén szén és mész bőven található.

Alton

Rikárd d gróf, tábornok, szül. Irországban 1732, megh. 1790. Osztrák katonai szolgálatba lépett. A hétéves háboruban és az 1778-i cseh hadjáratban nagyon kitünt és gyorsan emelkedett a katonai pályán. Midőn 1787-ben II. József erőszakos reformjai ellentállást idéztek elő Belgiumban, a császár őt bizta meg a rend helyreállításával, szükség esetén erőszakos eszközökkel is. A felkelés egyre terjedt. A. kénytelen volt Brüsszelből kivonulni, s az egész országot a lázadóknak átengedni (1789 dec.), Kétségbeesésében öngyilkosságot követett el, Trierben, 1790 febr. 16-án.

2. A. József Edvard d', anatómus, régész és rézmetsző, szül. Aquilejában 1772 aug. 11., megh. 1840 május 11. Közeli ismeretségben volt Goethével. «A ló természetrajza» című díszkiadásu munkájához A. maga készítette a rézmetszeteket (Bonn 1810-16 folio). Panderrel együtt kiadta az «Összehasonlító oszteologiát» (Bonn, 1821-31). 1818-tól kezdve haláláig a bonni egyetemen a régészet és műtörténelem tanára volt.

3. A. János Sámuel Edvard, d', anatómus, szül. St: Goarban 1803 jul. 17., megh. Halleban 1854 jul. 25. Tanult Bonnban s Párisba menve folytatta az apja (A. József Vilm. Edvard d') által megkezdett összehasonlító oszteologia kiadását. 1827-ben a berlini egyetemen az anatómia tanára, 1834-ben pedig a hallei egyetemen az anatómia és fiziologia tanára lett. Munkái: Az emberi anatómia kézi könyve (Lipcse, 1848-50); «De monstris, quibus extremitates superfiuae suspersae sunt» (Halle, 1853); és «De monstrorum duplicium origine» (u. o. 1849).

Altona

tekintélyes német város Hamburg tőszomszédságában, az Elbe j.-partján (1890) 143,249 lakossal, melyből a régi városra 114,034 jul. Szépen épült rendezett város, utcái közt legszebb a hársfasorral diszített Palmaille, amelyet Blücher gróf, A. volt kormányzójának szobra és az 1870/71-iki csataemlék ékesít. Öt nyilvános tere van s egy nagyobb városi park a flottbecki országút mellett. Van 5 evangelikus, egy református egy memnonita, egy katolikus, egy baptista temploma, két zsinagógája. A világi épületek közt nevezetesebbek a városház, szinház (1080 néző számára), kórház, a gróf Reventlov-féle szegények háza, a kitünő akusztikájáról híres hangversenyterem, az új igazságügyi palota és a szegények háza Osdorf mellett. A város évi kiadása (1891/92) 6.600,911 márka rendes és 1.551,911 márka rendkivüli célokra, vagyona 20.913,620 márka, adóssága 20.354,810 márka. Közoktatásügyi célokra 1.110;255, szegények ápolására 476,800 márkát adott ki. Van gimnáziuma, reálgimnáziuma és reáliskolája, 4 felsőbb leányiskola, 23 népiskola, egy hajózási iskola. Természetrajzi muzeumával kapcsolatban igen becses könyvtára van, többnemü jótékony intézete, nagyobbrészt alapitványokból, s különféle hivatalos intézete. Gyárai közt van 17 dohánygyár, 8 gépgyár, 6 pótkávégyár, 4 üveggyár, 4 vasgyár, 7 serfőző, 9 vasöntő, 9 fournirgyár, 3 márványköszörülö, 4 nyomda és sok más. Adózó iparosok száma 6034. Kereskedelme Hamburgtól függ, melynek kereskedői viszont A. raktárait és más üzleti helyiségeit használják fel, 1888 okt. 15-éig Hamburggal és Wandsbeck-kel együtt szabadkereskedelmi területet alkotott. Kereskedelmének főtárgyai: gabona, gyapot, kávé, kakao, festékfák, dohány, cukor, petróleum, szezám, salétrom, rizs. A tengeri behozatal értéke volt (1890) 38,2 millió, a kivitelé 5,1 millió. Van A: ban két hajógyár, több jelentékeny bank- és pénzintézet, részben mint a hamburgiaknak fiókjai, s több államnak külön konzulai vannak itt. A. területén 6 vasuti pályaudvar van különböző irányban, van továbbá lóvasut, telefon s helyi gőzhajók. A tengeri hajók közül 1890-ben 902 jött ide 271,205 tonna tartalommal; elment 912, összesen 274,463 tonnával Ezek a hajók nagyobbrészt Amerikával közlekednek. A városi lakók legjelentékenyebb mulatóhelyei a Flóra hangversenyterem 6000 embert befoglaló nyilt kerti hangversenyző hely, az Elbe mellett fekvő Elbschlucht és Neu-Rainville. A. a XVI, században még egészen jelentéktelen halászfalu volt, mely Ottensen egyházközséghez tartozott, ekkor azonban a Hamburgból vallási türelmetlenség következtében elmenekült katolikusok, memnoniták és zsidók gyorsan benépesítették, úgy hogy már 1604-ben önálló község s 1664-ben (már dán hatóság alatt) város lett. Steenbock svéd tábornok felégette, de azután gyorsan emelkedett, bár még 1860-ban is csak 45,524 lakosa volt. 1866-ban Poroszországhoz csatolták. 1889-ben Ottensen, 1890-ben Bahrenfeld, Othmarschen és Övelgönne csatoltattak hozzá. A címere egy kapu, három hegyes toronnyal folyó mentén. V. ö. Withmann, Geschichte A. s (A. 1865), Seelig, Hamburg-Altona u. Umgegend (20. kiadás, Hamb. 1890).

Altoona

(ejtsd: altúna),város Pennsylvania államban, az Alleghany-hegység keleti lejtőjén, 120 km.-nyire keletre Pittsburghtól (1889) 30,000 lak. Nevezetesek itt a pennsylvániai vasút nagyszerü vasúti gyárai és műhelyei.

Altorf

Uri svájci kanton főhelye, l. Altdorf.

Alto rilievo

(olasz), l. Domboru mű.

Al-Torja

nagyközség Háromszékm. kézdi járásában, (1891) 1941 székely lakossal, postaállomással.

Altorjai

Apor Péter báró, l. Apor Péter.

Áltört

az egységnél nem kisebb értékü tört; számlálója tehát nem kisebb mint nevezője, p. Mindenkor átalakitható vegyes számmá, vagyis egy egész szám s egy valódi tört összegévé azáltal, hogy a törtben kijelölt osztás elvégeztetvén, az egész számu hányados mellé a valódi törtszám csatoltatik, melynek számlálója az osztás maradéka, nevezője pedig a volt osztó (v. nevező). Algebrai törtkifejezés akkor Á.-jellegű, ha a számlálóban álló egész kifejezés nem alacsonyabb foku, mint a nevezőben álló.


Kezdőlap

˙