Alyzia

Brown (növ.), az Apocynumfélék génusza, örökzöld, tejelő fák és cserjék. Levelök örves, épszélü, virágzatjok a levelek tövében díszlő gömb, csembők vagy füzéralaku ágbog, a szirom tányéralakú csonthéjas gyümölcsük egymagú. 30 faj él tropikus Ázsiában Ausztráliában és Madagaszkáron. Az A, laurina Gaudich és A. stellata Röm. et Schult. felfutó cserjék kérgét, mely a tonkababhoz hasonló szagú és zamatos keserű izű, a lakosok orvosságnak és illatszernek használják.

Alz

az Inn mellékfolyója Felső-Bajorországban; a Chiemtóból ered, jobbról fölveszi a Traunt és 45 km. hosszuságban haladván, Marktltól északnyugatra ömlik az Innbe.

Alzálog

(subpignus) keletkezik, ha a záloghitelező a zálogtárgyat - saját tartozásának biztosítása végett - egy harmadik személynek tovább elzálogosítja. Az A. tulajdonképeni tárgyát az eredeti záloghitelezőnek joga képezi, s ehhez képest az alzálogba adás nem súlyosbítja a zálogtárgy előbbi terét, amint hogy az alzálogos hitelező csak annyiban nyerhet kielégítést a zálogtárgyból, amennyiben ez a záloghitelező javára van lekötve. Azonban az A. nem tekinthető a zálogjog engedményezésének v. a zálogjogban való különleges utódlásnak, miután az valóságos ujabb zálog, mely csupán a kielégítéshez való jog mértékére nézve függ az eredeti záloghitelező jogának terjedelmétől. L. Zálog.

Alzamento di mano

olasz zenei kifejezés, jelentése: a kéz felemelése az ütemezésnél, és pedig a hangsúly nélkül való ütemrész jelzésénél.

Alzat

(poliment, techn.), l. Aranyozás.

Alzatea

Ruiz et Pav. (növ.), a kecskerágófélék génusza, egyetlen faja az A. verticillata Ruiz et Pav. (A Mexicana A. Dietr.) pérui fa.

Alzen

l. Alcina.

Alzenau

bajor kerület 43 községgel s (1890) 19,539 lakossal. Székhelye A. a Spessart-hegy alján a Kahl mentén (1890) 1477 lakossal.

Alzette

(ejtsd: alzett) v. Alzig, Eltze, a Sauer mellékfolyója Luxemburgban; Esch mellett Lothringiában ered s Ettelbrücknél torkol.

Alzey

(Alzei) kerület Hesszen nagyhercegségben 49 községgel és (1890) 38,777 lakossal. Székhelye A. Mainztól délnyugatra 30 km.-re a Selz termékeny völgyében (1890) 6069 lak. Különféle iskolái s gyárai vannak, a lakosok szőllőtermeléssel s kertészettel foglalkoznak. A. már a Nibelungenliedben előfordul (Volker von Alzey), római telep helyén fekszik; 1277-ben birodalmi város lett. Várának (Raversburg) romjai még láthatók. 1620-ban a spanyolok, 1689-ben a franciák pusztították el; a bécsi kongresszus 1815-ben Hesszenhez csatolta.


Kezdőlap

˙