Amerikai vöröslóheremag

Amerika nagy: mennyiségü vöröslóheremagot hoz Európába, s az amerikai magot rendesen olcsón árulják. Mint a kisérletek bizonyítják, az A, mögötte áll az európai varietásoknak, miért is termelése nem ajánla- tos. Egyik hibája e növénynek, hogy mind levelei, mind szárai nagyon szőrösek, miért is az állatok nem eszik szivesen, másik hibája, hogy könnyen kifagy, végre hibája az is, hogy termékenysége csekély.

[ÁBRA] Amerikai vöröslóheremag.

[ÁBRA] Amerikai vöröslóheremag.

Az amerikai vöröslóheremagot az európaitól megkülönböztetni nem lehet, de az amerikai mag eredetét elárulják a hengermagvak között található gyommagvak, különösen a következők: 1. Az Ambrosia artemisiaefolia L., mely háromféle alakban szokott az A. között előfordulni; mint csupasz, sajtpuhaságu olajos mag (e), mint barna, fényes termés (c), és mint a kehelylevelekkel körülvett termés (b).(Az ábrán a a kelyhes termést, d a magot természetes nagyságban tünteti elő, a többi rajz nagyított.) 2. A szálkás utifű (Plantago aristata), melynek magja hasonlít a lándzsalevelü utifű magjához, de fénytelen s háti oldalának közepén be van füződve (1. ábra: a a mag hasoldaláról, b a hátoldaláról tekintve). 3. A hajszálvékonyságu köles (Panicum capillare L.), melynek apró magja szürkés fehér pelyvákba van zárva (1. ábra: a a magpolyvástól, b és c polyvák nélkül, az előbbi a has-, az utóbbi a hátoldalról tekintve).

Amerikanista

oly szakférfiú, ki Amerikával s az ottani állapotokkal, különösen pedig a benszülöttek nyelvével s etnografiájával foglalkozik. 1875 óta a párisi Société americaine kezdeményezésére az A. k minden két évben nemzetközi amerikanista kongresszust tartanak.

Amerikanizmus

név alatt értjük az amerikai Egyesült-Államokban használt angol nyelv sajátosságait. Már az első angol bevándorlóknak különböző dialektusa van, ehhez járult a hollandiai nyelvelem New-Yorkban, a német Pennsylvániában, a francia Louisiana és Misszuri államokban, Kanadában, a spanyol Floridában, Texasban, UjMexikóban és Kaliforniában; legujabban néhány amerikaiassá lett német szó, p. lagerbeer (Lagerbier), standpoint (Standpunkt), steal (Stiel) s mások. Leginkább elterjedtek New-England tájszavai s sajátságos orrhangsulyozás (nasal twang). Sok szó Angliában elavult, de Amerikában él s némely szónak más jelentősége van Amerikában (p. fall a. m. ősz, clever a. m. művelt, fix a. m. rendezni, to reckon a. m. hinni). Egynémely szó índus eredetü (cande, wigwam, mocassin), mások az amerikai viszonyokból származnak (prairie, salt-licks, plat form, town ship, electioneering). V. ö. Barlett, Dic tionary of Americanisms, 5. kiadás, New-York, 1884. Bristen, The English Language in America, London, 1855 Farmer, Americanisms old and new. London, 1890: Norton, Political americanism, London, 1891.

Amerika-szigetek

l Fanning-szigetek.

Amerimnum

P. Browne (növ.), melegtartományi vitorlás virágu fák, némely botanikus a Dalbergia L. alnemének tartja.

Amerling

Frigyes, német arcképfestő, született Bécsben 1803 ápr. 13., megh. Bécsben 1887 jan. 15. A bécsi akadémián tanult, majd Londonban, Pá- risban és Mfünchenben főleg Lawrence, Horace Vernet és Stieler müveit tanulmányozta. Akadémiai pályadijat nyert és ösmert névre tett szert két történeti festményével («Dido a máglyán», «Mózes a sivatagban»), majd - miután I. Ferenc császár képmását elkészítette - a legkedveltebb arcképfestők egyikévé lett. Ő festette meg gróf Széchenyi István képét is a m. tud. akadémia számára. Különösen ragyogó színezése által tünt ki.

Amersfoort

holland város Utrecht tartományban az Eem mellett s az Amersfoorti hegyeknél alacsony homokdombok alján, amelyek valószinüleg egykori homokpart képződés maradványai, (1889) 15,124 lakossal, szeszgyárakkal. Nevezetes a 94 m. magas tornyu későgót Boldogasszony-temploma s a jansenisták szemináriuma. A.-ot már 1006-ban emlitik, 1259-ben város lett, várát 1543-ban rombolták le. Itt született Oldenbarneveld.

Amesbury

(ejtsd: emszbörri), 1. Város Wilts angol grófságban 1169 lak. -- 2. Város Massachusetts államban Észak-Amerikában a Merrimac torkolata mellett, (1889) 11,000 lakossal, jelentékeny kocsigyártással.

A metá

(olasz. «felében»). A tőzsdei üzletben rendesen két különböző helyen lakó, cég szokott egymással felében dolgozni és ezt nevezik a metá v. metá-üzletnek. Előfordul azonban egy helyben lakó cégek között is az A: üzlet.

Amethystea

L. (növ.), az ajakosak génusza, egyetlen faja az A. coerulea L. Szibériában honos. Kékszinü ágaiért nálunk mint ritka disznövényt ápolják.


Kezdőlap

˙