Arabo

a Rába folyónak, ugyszintén a mai Győr városának római neve.

Arabomán

l. Anglomán.

Arabo-tedesco

(olasz), a művészetben ritkán használatos és nem is helyes megjelölése az olyan műveknek, melyek az arab-mór, román és csucsives művészet elemeinek keverékéből állanak. Nyilvánvaló, hogy az olaszoknál e kifejezés akkor keletkezett, mikor még az volt a hiedelem, hogy az általuk már korábban gót gunynévvel illetett csucsives építészet német eredetü.

Arábóth

egy talmudi mondás szerint (Chagiga 12 b.) a hetedik ég, ahol az igazság, jogosság, békesség, élet és áldás tárházai vannak, továbbá a meghalt jámborok lelkei, a lelkek, melyek ujonnan teremtetnek és a harmat, a mellyel az isten a holtakat fel fogja támasztani. A mondás a hét égről valószinüleg egy R. Méir nevü bölcstől származik.

Arab-öböl

a Veres-tenger régi neve.

Arab számjegyek

a számok felirására szolgáló jegyeink: a 0-tól egész 9-ig. E 10 jeggyel minden számot felirhatunk, mert az egyes jegyek más, meg más értéket képviselnek, ha a helyzetük megváltozik. Igy pl. 555-ben a jobboldali 5 jelent 5 egyest, az előtte levő 5 tizest s az első 5 százast. Egyes, tizes, százas stb. a helyértékek. A helyérték eszméje az indiaiaktól ered. Ugyanez a nép találta ki Kr. u. a IV. század körűl a mai tizes számrendszerünk legfontosabb elemét, a helypótló zérust, melyet sunyának hivtak; de a számok felirására az indiaiak nemcsak 10 jegyet használtak; nekik külön jegyük volt 10-nél nagyobb számokra is. A helyérték csak akkor vált a számítás alapelvévé, miután ez az indiai eredetű gondolat az araboknál termékeny talajra talált. Az arabok, akik már régibb idők óta használták az abedsed (abc) betűit a számok jelzésére, ugymint a sémi népek mindannyian, Kr. u. a VIII. század körül kezdték az első 9 betűt az általuk «üresnek» «as-sifr» nevezett 0-val (nálunk is még e század elején cifrának hivták a 0-t) együtt az összes számok felirására használni. Európában az indiai arab számítás csak a XI. században terjedt el arab irók révén. L. Hankel: Gesch. der Math. Cantor: Gesch. der Math. I.

Arab-Tabia

a legkeletibb és legnagyobb román erősség Szilisztria mellett, a Duna jobb partján.

Arab-tenger

(Arabiai tenger; arabul: Bachr-Hind a. m. hindu tenger; zöld t.; omani t,; persa indo-arab t., az ókorban Erythraeai-t.), az Indiaióceán északnyugati része, melyet Elő-India, Beludsisztán, Persia, Arábia és Kelet-Afrika partjai határolnak, délen lenyulik a 10° é. sz,-ig. Mélysége a k. h. 55-70 fokai között (Greenwichtől) megüti a 4-5000 métert, Elő-India partjain szintén megüti a 200-at. Nyugati részén Adeni-öbölnek nevezik, mely a Bab-el Mandeb-szorossal a Vörös-tengerhez csatlakozik. É.- i része az Omantenger, melyet az Ormuz-szoros a Persa tengeröböllel köt össze. Partjain kevés a jó öböl. A Szuez-csatorna megnyitása óta a hajózás óriási mértékben emelkedett. Csak két jelentékeny folyó folyik az Arab tengerbe, ezek: az Indus közvetetlenül, a Satt-el-Arab (Eufrát-Tigris) a Perzsa öböl közvetítésével.

Aracacha

Bancr, (Arrakatscha, Arracacia Sweet, perui nevéből, majd egy, majd két r-rel írva, növ.) az ernyősök családjában 12 fajjal Amerikában. Az A. esculenta D. C. (A. de Nueva Granada) a mi bürökünkhöz hasonló, de a szára nem pettyegetett, levele széles, virága bíborpiros. Nagy gyökere több, húsos, répaalakú ágra válik. Hazája Santa Fé de Bogotá, de DélAmerika északibb vidékeinek hűvösebb hegyvidékein termesztik, s tápláló és jóizű gyökerét sütve és főve eszik. Európában még nem sikerült meghonosítani. A: nak Dél-Amerika északibb vidékein még más répagyökerü és ehető növényeket is neveznek, p. két sósdifajt (A. de Peru), sőt a maniokgyökeret is.

Aracaju

a braziliai Sergipe állam fővárosa. L. Sergipe.


Kezdőlap

˙