Aranyhomok

l. Arany.

Arany horda

A nagy török mongol népcsaládnak egyik nyugati ága a kipcsak (v. kapcsak) nevet viselte és ez elnevezéssel illették a középkori irók Oroszország déli részeit is, nevezetesen a Fekete tenger és a Kaspi tó között elterülő síkságokat. Nagyobb terjedelmü volt a mongolok által a XII. században alapított kipcsaki khánság vagy az arany horda birodalma. Az «arany horda» nevezetü mongol nép hatalma keletre Dzungáriáig és Turánig, Északra Szibériáig, délre a Kaspi és az Aral tóig ért, súlypontja pedig déli Oroszországban és a Krimi félszigeten volt, melynek apró törzseit 1222 és döntően 1224 óta hatalmuk alá hajtották. Azóta az arany horda khánjai intézték Oroszország sorsát, egészen a középkor végéig. A kipcsaki khánság fővárosa Sarai (Serai) vala, melyet Dzsingisz khán (Temudzsin) második utóda és unokája, Batu khán alapított 1242 ben. A várost utóbb Timur mongol khán teljesen rommá változtatta és csak 1836 ban akadtak kutatók ismét annak nyomára (a mai Zaryzin és Zarev vá rosok táján, az asztrakháni kormányzóság területén). Az arany horda utolsó khánját, Kucsuk Mohammedet, az oroszok ölték meg 1480 ban és vele sírba szállt a kipcsaki khánok hatalma Európában. (Hammer Purgstall, Geschichte der Goldenen Horde in Kiptschak. Pest 1840.)

Aranyhulladék

az arany feldolgozásánál keletkező hulladék, melyet ujból megolvasztanak I az arany feldolgozásánál 16 részből csak 8 rész érvényesül, 7 rész hulladék lesz és egy rész egészen elvész.

Arányi

1. Béla, kegyes tanítórendi főgimnáziumi igazgató, szül. Pesten 1844 ápr. 13. 1861 szept. 16. a piarista rendbe lépett. 1869 tanári oklevelet szerzett. 1878 óta Nagy Becskereken igazgató tanár és házfőnök. Irt egy természetrajzi cikket a durbancsról. (Természet 1870.) Munkái: Betüszámtani példák gyüjteménye. Bpest 1871. Mértani példák gyüjteménye. U. o., 1873. Általános számtan és algebra. U. o., 1874. Elemi mértan. U. o., 1875 77.

2. A. Lajos György (hunyadvári), azelőtt Lóstájner, született Rév Komáromban 1812 ben. Megh. Nagy Maroson 1887 jul. 28 án. Apja szász nemzetiségü volt. Neveléséről nagybátyja gondoskodott s 14 éves koráig a latin, német, francia és olasz nyelvekben, a rajzban, szinészetben és szépirásban képezték. A gimnáziumot Budán és Pesten végezte, hol egyszersmind a bölcsészetet és jogot is hallgatta. Mielőtt a jogra lépett, a papi pályára szánta magát. Az 1832 iki kolera járvány alkalmával anyja tanácsára az orvosi pályát választotta. Ez időben a növény, vegy és kórbonctannal foglalkozott, de soha nem fékezhető tudományvágyát kielégítendő, nyelvismereteit az angollal és göröggel egészítette ki, s e mellett Richtertől a festészetben nyert oktatást. A sebészi kórodán előfordult nevezetesebb kóreseteket rajzban v. gipszöntvényekben örökítette meg, amivel Stáhly figyelmét is felkeltette. Néprajzi és nyelvészeti ismereteit öregbítette, begyalogolván hazáját és az osztrák birodalom össze, tartományait, s 100 ívnél többre terjedő útleirásait saját rajzaival látta el. Oklevelének megszerzése után Bene tanár segéde lett, 2 év mulva Pádovába, majd a bécsi egyetemre ment, s az ott töltött ötödfél év alatt különösen a kórbonctanra, törvényszéki orvostanra s az életmentésre fordította figyelmét. Typoplastica cimü (nyomtatásban meg nem jelent) munkája utat nyitott neki rendkivüli tanárságra, mire 1844 ben neveztek ki. 1846 ban Rudno és lelkésze című műve jelent meg. 1848 49 ben 2 ik tábori főorvos volt. 1855 ben Csausz tanárt helyettesítette. A folytonos munka annyira megrontotta egészségét, hogy csak 1860 ban foghatott A kórborctan elemei című régebben megirt művének sajtó alá rendezéséhez. 1858 ban az Akademia lev. tagjává választotta. 1861 ben. a kórbonctan rendes tanára lett Pesten. Arányi saját tudománya. mellett, szórakoztató pihenésül az archeologiával is foglalkozott. A vajda hunyadi vár ujjáalakitása nevéhez füződik. A hetvenes évek elején vonult nyugalomba, de utolsó éveit is folytonosan munkálkodva töltötte. Beszélt zsidóul is, s 1866 ban a spanyol nyelvet is elsajátította. Számos közleménye a hazai és külföldi lapokban ismeretessé tette nevét. Az életmentésről tartott rendkívüli előadásaiból csak rövid kivonat jelent meg egy; folyóiratban; a tárgy tudományosabb előadását tartalmazó 40 íves nagy műve kéziratban maradt. V. ö. A. emlékezete, (Chyzer Kornéltól. (Akad. Ért. 1892. 117. l.)

3. A. Miksa, magyar francia iró szül. Trencsénben, 1858 május 13. Bölcseleti és jogi tanulmányokat végzett, s bölcsészettudori oklevelet szerzett: 1882 ben a közoktatási minisztérium megbizásából tanulmányok végett Párisba ment. Két év mulva haza tervén, 1884 ben átvette a Gazette de Hongrie szerkesztését s vitte 1887 ig; 1885 ben a francia akadémia kinevezte tisztjévé. A sajtó utján hasznosan fáradozott hazai viszonyainknak a francia közönséggel való megismertetesén s irodalmunk több értékes termékét lefordítá francia nyelvre, igy György Endre munkáját: A magyar kis földbirtokos osztály hiteléről, és Gaal Jenőét: Az amerikai verseny befolyása nyersterményeinkre; ilyen munkái még: Eloges de Lukács, Mignet et Thiers 1886 (Trefort után), Description financiére et commerciale des forets du royaume de Hongrie, 1886 (Bedő Albert után 3 köt.), Le petit agneau 1885 (Berczik után) stb. Ujabban A. a New York biztosító társaság igazgatója.

Aranyidka

kisközség Abauj Tornamegyének csereháti j.-ban, az idai völgy egyik mellékszurdokában, (1891) 673 tót lakossal, postahivatallal, dús arany és ezüstbányákkal; m. kir. ezüstbányamű és hivatal; az adom. bányamérték 2.171,300 m2, van 6,8 km. szállítópálya s 4 zúzómű; évi termelése (1890) 11,884 q. ezüstérc 125, 451 frt értékben. A m. k. ezüstkohó (1890) 1668 kg. ezüstöt dolgozott föl 150,128 frt értékben. Ezenkivül magánosok is űznek ezüstbányászatot.

Aranyjáradék

aranyra szóló és aranyban kamatozó állami járadékadósság. Az első magyar járadékadósság igen kedvezőtlen körülmények között jött létre 1875 ben (XLIX. t. c.). A 6% os aranyjáradékból kibocsáttatott összesen 400 millió frt, átlagban 77,13.38 eladási árfolyam mellett. Befolyt aranyban 308 535 271,54 #357 068 792,97 1/2 frt becsértékben). A kibocsátási költségek tettek 10 564 718,28 frtot. 1881 ben ezen 6%-os aranyjáradék beváltására létesült a 4% os aranyjáradék. Ebből kibocsáttatott 592 000 000 átlag 74,41.6 árfolyam mellett (aranyban). Befolyt 440 541 254,04 aranyban (#530 125 616,21 frt bankértékben). A kibocsátási költség 1 474 635,19 frt.

Aranyka

Magyar szőllőfajta. Fürtje gyér, bogyója majdnem gömbölyü, zöldes sárga, husos, vékonyhéju. Későn érik.

Aranykapu

Gazdag aranyozással, festéssel és faragással díszített templom v. középület kapuját hivták a közéletben aranykapunak. Ilyenek p. a freibergi dóm, a szászországi annabergi Annatemplom kapui és mások.

Aranykémlő tűk

(kohászat). Igen célszerüen lehet az aranynak ezüsttel v. rézzel való ötvözeteiben az aranymennyiség meghatározására, ha különös pontosság nem kivántatik, a kémlő tűket használni, melyeknek aranytartalma ismeretes. A próbáláshoz szükséges: fekete kovapala, ú. n. lidiai kő; és legalább ötféle ötvényből különféle aranytartalommal készített tűk; és pedig 48 tű réz és arany ötvényéből oly módon készítve, hogy egyik tűnek aranytartalma a mellette levőtől 1/2 karáttal különbözik, tehát a 48 ik tű 24 karátos, azaz tiszta színarany; hasonlóképen készített 48 tű ezüst és arany ötvényéből; továbbá 48 tű az aranynak olyan ötvényéből, melyben az ezüst és réz egyenlő mennyiségü, és 48 tű az aranynak olyan ötvényéből, melyben az ezüst kétszerte több, mint a réz; végre 48 tű az aranynak olyan ötvényéből, melyben a réz kétszer több, mint az ezüst. A megpróbálandó ötvény a próbakövön dörzsölve nyomot hagy a mellé dörzsöltetnek a hasonló színü tűk is, s amely tűnek nyomával színre nézve megegyezik a próba nyoma, annak. a tűnek tartalmával bir a próba.

Aranykert

Ipolyinak Karcsayból vett idézete szerint (l. Magy. Myth. 63. s reá való hivatkozást 65. és 327. 1.): «midőn Csallóköz tája még oly gyönyörü volt, hogy aranykert nek neveztetnék, sok tündér lakta akkoron; a nagy Duna szigetei voltak legkedvesb mulató lakhelyeik, ott járt hajdanta Tündér Ilona (l. o.) is, mint hattyú úszkálva a Dunán. Vizi tündérpalotáikban mondhatlan fény és gyönyörüség uralkodott, aranytól és gyémánttól ragyogott ott minden, vizi tartományaik messze terjedtek el onnét egész a tengerig». Honi mondánk ez A. ja tehát aféle tündértanya lenne, aminő a Hesperiseké s az avaloni v. armorikai a görög és kelta regékben. (L. a Héraklés, Hesperisek, Artus és Fata Morgana cikkeket.)


Kezdőlap

˙