Ardesir

az ó-persa Artaksatra (arta a. m. igazságos, jámbor, tökéletes, teljes és ksatra a. m. birodalom) szóból rontott személynév, melyet az uj,, persa nemzeti szótárirók, nem ismervén a régi. nyelvet, ard a. m. harag és sir a. m. oroszlán szavakból értelmeznek. Több persa királynak, köztük Ardesir Pápekán-nak, a szásszánida dinasztia alapítójának a neve, kinek története csaknem olyan mesék homályába burkolt, mint a nagy Cirusé az első achemenida királyé.

Ardetta

Gray (állat), a gólyaidomu gázlómadarak egyik neme. A törpe gém, A. minuta Gray, folyamaink mentében s mocsaras vidékeken áprilistól szeptemberig hazánkban is közönséges. L. Gémek.

Ardey

(Arday), középhegys. Vesztfáliában, Arnsberg kerületben, a Ruhr hosszában vonul el. A. mintegy 163 m. magas, igen fontos Vesztfáliára nézve, mert gazdag kőszéntelepei vannak.

Ardfert

kis város Irországnak nyugati partján, azelőtt püspöki székhely és a Kerry grófság fővárosa, ma elpusztult.

Ardglass

(ejtsd: árdglesz), Irországnak régi kikötő városa Down grófságban, az Ir-tenger mellett, földnyelven épült 1900 lak., tengeri fürdővel, és élénk halászattal. Azelőtt megerősített város és Északi Irországnak egyik fő kereskedőhelye volt.

Ardiaei

v. Ardyaei, egy régi illir nép neve az Adria északkeleti mellékén:

Ardibehest

a parszizmusban az amsaszpendek egyike. A világosság és a tűz fölött őrködik és sok jót művel. Az Avesztából ismeretes jó szellem (Amesa Szpenta) Asa Vahisztának persa neve.

Ardigo

Róbert, olasz filozofus, szül. Casteldidoneban 1828 jan. 28. Sokáig az egyházi téren működött s mantovai kanonokká lett. Egészen filozofiai tanulmányokra adván magát, egészen a pozitiv filozofia hivévé vált, s mint ilyen annak főképviselője Olaszországban. Dacára az ortodoxok ellenkezésének, meghítták őt a pádovai egyetem filozofiai és történettudományi tanszékére. Művei: A pszichologia mint pozitiv tudomány (1870); A pozitivisták morálja (1879); Spencer H. ismeretlenje és a pozitivizmus (1883); A régi lelkiismeret és az új eszmék (1885). Művei Filozofiai munkák cím alatt összegyüjtve is megjelentek hét kötetben.

Ardilan

(Ardelan) Nyugat-Persia tartománya. Határai É-n Azerbajdsan, K-n Irak-Adsezzi, D-n Lurisztan, Ny-on ázsiai Törökország. Területe 64,698 km2. Itt ered a Kaspi-tengerbe folyó Kizil-. Uzen. Kurdok lakják, fővárosa Karminsah.

Ardisia Swartz

(növ.), a Myrsine-féléknek többnyire örökzöld fái, cserjéi v. félcserjéi, egyszerü, ép levelekkel, fehér v. rózsaszin, fürtös v. ágasbogas virágokkal, s leginkább élénk színű, csonthéjas gyűmölccsel. Mintegy 220 faja terem a két világrész trópikus és szubtrópikus vidékein. Több ázsiai fajt mint dísznövényt melegházban tartanak. Szobába legillőbb a khinai A. A. crenulata Vent.; szára 1-2 méter, levele elliptikus lándsás, fényes, virága igen sok, pirosasfehér, apró s majdnem ernyőalakú ágboggá egyesül, gyümölcse skarlátpiros, fényes.


Kezdőlap

˙