Argiroid

argirofán, argirolit, l. Alpakka.

Argiro-Kasztro

(az ó-korban Argyrion), város török Albániában, Janina vilajetben, a keranai hegység kiszögellésein, melyeket mély meredekek tesznek szakadozottakká; többnyire magukban álló, tornyokkal ellátott házakkal, közelében fellegvárnak romjaival 6000 lak., kik a legjobb al bániai burnótot készítik.

Argirokrácia

(gör., szószerint ezüst-uralom) a gazdag tőkepénzes, iparos, kereskedő osztály uralma az államban; egy jelentésü a plutokráciával.

Argirománia

(gör.), gazdagság után való szertelen hajhászat.

Argiropojia

(gör.) az alkémiában az a művészet, amellyel ásványokból és ércekből ezüstöt készítenek.

Argirus királyfi

l. Tündér Ilona.

Argivok

a Peloponnézus legkeletibb szögének lakói, Homérosnál még részben Argosz városának lakói részben az összes, Tróját ostromló görögök kollektiv elnevezése. Mondai ősatyjuk Argos, Zeus és Niobé fia.

Argo

sziget a Nilus folyóban, Dongola tartományban; egy napi útnyi hosszú, két órányi széles, nagyon termékeny, de csak gyéren lakják közelében 2 óriási Memnónszobor.

Argó

a görög mondának «sokat megzengett» (pászimelúsza) hajója, melyen az argonauták eveztek Kolchiszba. Phrixos fia, Argos építette Athéné felügyelete alatt, ki a hajóba a dodonai beszélő tölgynek törzséből egy darabot illesztett. Az ötven evezősnek való hajót Iásón visszatértekor az Istmoszoti Poseidónnak a tiszteletére szentelte.

Argolis

hajdan Peloponnézus egy részének neve, Argosz várossal. Jelenleg Korintiával együtt a görög királyságnak egy kerületét képezi. Területe 5244 km. (1890) 144,836 lak.; fővárosa Nauplia.


Kezdőlap

˙