Assarhaddon

a. m. Essarhaddon, assziriai ki-rály 681-668. L. Assziria.

Assarotti

Octavio, az első siketnéma-intézet-nek alapítója Olaszországban. Szül. Genovában 1753-ban, meghalt u. o. 1829-ben. Minden segítség nélkül, csupán önerejéből alkotta meg intézetét, mely késöbb I. Napoleon és I. Viktor Emánuel. pártfogását is megnyerve a leghiresebbek egyike lett Európában.

Assassin

(franc., ejtsd: asszasszen), orgyilkos.

Assault

(ang., ejtsd: asszol, «megtámadás»), az angol büntető jognak nehezen meghatározható sajátszerüsége. Személy elleni barmily csekély, de mindig tettleges jogtalan erőszak alkalmazásának kisérlete A.-t képez. Szavakkal A. el nem követhető, de a legcsekélyebb erőszaknak tényleges alkalmazása is már nem pusztán A. többé, hanem «battery» is. Aki botjával másra vág; anélkül azonban, hogy őt találná, A.-t követ el;, épp úgy mint az, aki, bár töltetlen pisztollyal céloz is; A.-ban vétkes, ha a pisztoly töltetlen voltáról nem bir tudomással. Ellenben, aki testen levő, frakknak a farkát levágja, habár az emberi testet nincs is szándékában érinteni, sőt azt nem is érinti, már nem egyszerü A.-t követ el, hanem batteryt is, melynek egyéb példái: X. Y.-ra uszítja a kutyát s a kutya meg is harapja Y.-t. Az orvos reábirja a leányt, hogy levetkőzzék, elhitetvén vele, hogy ez szükséges. Valaki nemi közösülésre bir egy nőt azáltal, hogy magát férjének szinleli. A jogtalanság hiánya miatt nem A., sem battery, ha kezünket másnak vállára tesszük, hogy agyelmét valamire felhivjuk, ha esés közben valakibe belekapaszkodunk, tolongás alkalmával.

Assaut

(ejtsd: á-szó). 1. Megrohanás. 2. Vivótőrrel (fleuret) való vivás.

Assa voce

(ol., ejtsd: assza vócse) a zenében azt jelenti, hogy az ének minden zenei kiséret nélkül kezdődik; szokásosabb kifejezés: voce sola.

Assche-Les-Bruxelles

mezőváros Belgiumban, Brabant tartományban; sörgyárakkal, kohókkal és szappankészítéssel; (1889) 7022 lak.

Asse

domblánc Braunschweigban, a Harztól Északra, 222 m. magas; egyik csucsán vannak az 1258-ban lerombolt Asseburg romjai, az ugyanoly nevü, ma grófi családnak ősi fészke.

Assecuratio

l. Biztosítás.

Asselineau

(ejtsd: aszlinó) Károly, francia tudós. szül. Párisban 1821., megh. Chatelguyonban (Puy de Dôme) 1874 jun. 29. A «Bibliotheque impériale»ból, melynek 1859-től fogva igazgatója volt, érdekes irodalmi különlegességek gyüjteményét adta ki, a többi közt: Les sept péchés capitaux de la littérature el le paradis de gens de lettres (Páris, 1872). Tőle való Baudelaire életrajza (1868).


Kezdőlap

˙