Áztató

a malátának feldolgozandó gabonafélék vízben való áztatására szolgál, amelyben azok a csirázásra szükséges vizmennyiséget magukba felszívják. Az Á.-k fából; falazatból v. vasból készülnek. Faáztatók nem célszerüek, mert a víz által oldottszerves részek a fa pórusaiba behatolnak és rothadást okoznak. A falazott Á.-kat téglából rakják és belől-kivül cementtel vakolják. A frissítő vizet alulról kell levezetni és célszerü, ha a cső betorkolása fölött 5-10 cm. magasságban lyukgatott rézpléhfeneket helyezünk el. Vasáztatók kovácsolt vaslemezből hengeralakura készülnek és belülről fénymázzal vannak bevonva. Az alul kúpos fenék kifolyó nyilása kengyellel leszoritott lappal vagy ventillel van zárva. Schleifenheimer ily edények közepébe kavaró karokkal biró lyukgatott csövet helyez, mely alul szabadon támaszkodik az öntöttvas záró részre, fölül pedig emelőkarral vagy csiga körül futó lánccal kiemelhető. midőn az ázott árpát leereszteni akarjuk. Hackmann vasáztatója négyszögletes lapos v. gulaalaku fenékkel bir és benne körülfutó csővezeték van elhelyezve,-melynek lyukain át komprimált levegő vezethető az ázott gabona közé, miáltal a gabona folytonos mozgásban tartatik. Az áztatás ideje az évszak, a víz hőfoka és a gabona minősége szerint 2--3 napig tart és átlag minden 100 kg. gabonára körülbelül 300 liter áztató ürtartalom szükséges. Á.-nak neveztetik az a földbe ásott gödör, vagy különböző módon kifalazott és felszerelt vagy természetes vizmedence is mely a kender és len áztatására szolgál. L. Áztatás.

[ÁBRA] Áztató.

Azték nyelv

v. nahuatl nyelv (mexikói nyelv) régente egész Közép-Amerikában divott. Ma is ezt beszéli a mexikói indusok nagy része, de a guatemalai helynevek is jobbára azték eredetüek: Ragozó nyelv, de nem csak hátuljáró ragokkal él, hanem előragokkal is.

Aztékok

Mexikó (Anahuac) indus őslakói voltak, mikor az európai hódítók odaérkeztek. A XIII. szd.-ban jöttek le északról Mexikó völgyeibe, ahol leverték az őslakókat s hatalmas birodalmat alapítottak, melynek fővárosa Tenoktitlán volt. Harcias, bátor nép, mely uralmát a leigázott népek fölött úgy biztosította, hogy örökös félelemben, remegésben tartotta őket. Az A. állama választó királyság volt. Négy nemes ember választotta a királyt az elhunyt uralkodó vérbeli rokonságából. A törvény hozó hatalom a király kezében volt, akit titkos államtanács támogatott tanácssal. Az esetleges önkénykedést a koronától teljesen független felsőbb biróságok voltak hivatva ellensulyozni. Voltak az A.-nak irott törvényeik is s ezeket végtelen szigorúság jellemezte. A nagyobb városokban harcosok voltak elhelyezve s ezek hajtották be a királynak járó adót és dézsmát. A vallás alaptanai ezek: Az A. hittek egy láthatatlan istenben, a világegyetem megteremtőjében és urában, kinek neve volt Taotl; 13 főisten és 200 apróbb isten segítette Taotlt a világ kormányzásában. A nép védőistene a rettenetes Hujcilopoktli volt akinek haragját pompás templomokban emberáldozatokkal csillapították. Tulvilágban háromban hittek az A. a harcosok paradicsomában, ahol a mennyország minden boldogsága és üdve várt a harcosra; a közönséges paradicsomban, hova a polgári halottak jutottak csendes megelégedettségre s a pokolban, ahol örökös sötétség és kárhozat vár a hitetlenre. Töméntelen sok volt köztük a pap, kik nagy befolyással voltak a népre. Vallási szertartások voltak: a papok körmenetei, azután áldozások, miközben virágokat, gyűmölcsöket, állatokat és embereket áldoztak az istenek oltárain. Iskolájuk volt a kalmekak, ahol papokat neveltek, a csillagok járására, az istenek tanára és históriára oktatván őket. Hieroglif írásuk volt, s így jegyezték fel a tudományokat, törvényeket sokféle festékkel pamutszövetekre, csinosan simított bőrökre. Számvetésök, kalendáriumok, időszámításuk mutatja, hogy az A. nagyon járatosak voltak matematikában és asztronómiában. Az évet 18 húsznapos hónapra osztották s öt szökőnapjok volt. Földmivelés, bányászat volt főfoglalkozásuk; az ötvös-mesterséghez kitünően értettek, agyag- és faedényeiket tartós és szép szinekkel, kiváló izléssel diszítettek; szobraik és épületeik is bizonyossá tették, hogy az emberi művelődésnek magas fokán állottak. A spanyol hódítók Cortez alatt mindennek hamarosan véget vetettek. Az A.-nak utódai a mai Mexiko területen elég nagy számmal, mint szegény földművelők élnek, rézbarna szinüek, izmosak, fekete hajuak, alacsony homlokuak, nagy fülüek, kiálló szakálltalan pofájuak, kedélyük nyomott, melánkolikus s ennek megfelelőleg tunyák és hallgatagok. Az Európában az (ötvenes években Budapesten is) «azték» név alatt mutatott indián törpék törpefejü és törpetestü indus korcsok voltak.

Azua

város Haiti szigeten, a Bia mellett; 2000 lakossal, ásványvizforrásokkal. A várost Kolumbus Diego alapította 1504-ben; környékén igen jó lovakat tenyésztenek.

Azulejo

arab eredetü spanyol szó. Igy nevezik a spanyolországi móroktól. utóbb pedig a spanyoloktól és a portugáloktól gyártott zománcos mázu agyag lapokat, melyek falak és padlók burkolatául szolgáltak. Az Alhambra minden udvarának és minden termének ilyen pompás burkolata volt, melyből azonban csak kevés töredék maradt fönn. Innen való töredék az is, melyet a csatolt kép ábrázol. Alapja azurkék, a mustrája aranyos fényü; a pajzson keresztben fekvő gerendán a mór királyok e jelszava áll.: «Nincs hódító istenen kivül». Azulejot a spanyolok még a XVI. században is gyártottak. A spanyol készítmény a XIII. és XIV. századbeli mór azulejótól abban különbözik, hogy az utóbbiak mind festett, az előbbiek ellenben préselt mustrájuak.

[ÁBRA] Azulejo.

Azulin

v. Azurin, kék színű kátrányfesték. amely a korallinnak, anilinnai való hevítésekor képződik.

Azumbre

l. Cantaro.

Azuni

Domokos Albert, olasz jogtudós és történetbuvár, szül. Szasszariban, Szardinia szigetén 1749 aug. 3-án, megh. Cagliariban 1827 jan. 23. Eleinte ügyvéd volt Cagliariban, később biró a nizzai kereskedelmi törvényszéknél. Mikor a francia forradalmi hadcsapatok a nizzai grófságot ellepték, A. Firenzébe vonult vissza, hol «Sistema universale dei principi dal diritto maritimo dell' Europa» című művét (4 köt., Firenze 1795) tette közzé, melyel később francia átdolgozásban, «Droit maritime de l'Europe» cím alatt adott ki (2 köt., Páris 1805). Nizza bekeblezése után 1802-ben Párisba ment, hol a kereskedelmi kódex kidolgozásával bízták meg, Napoleon császár 1807-ben a génuai másodfoku törvényszék elnökévé nevezte ki, a következő évben pedig a törvényhozó testületbe hivta meg. A császár bukása után egy ideig hivatal nélkül élt Genovában, mignem Károly Felix szárd király a cagliari főtörvényszékhez nevezte ki birónak. A. főbb művei: egy teljes «Dizionario universale ragionato della giurisprudenza mercantile» (4 köt., Nizza 1786-88; 2. kiadás, Livorno 1822); a kitünő « Histoire geographique, politique el naturelle de la Sardaigne» (2 kötet, Páris 1802, németül 1803); «Mémoires pour servir á l'histoire des voyages maritimes des anciens navigateurs de Marseille».(Genua 1813); Recherches pour servir á l'histoire de la piraterie» (Genua 1816); «Systéme universel des armements en course et des corsaires en temps de guerre» (Genua 1817).

Azur

kék szin. Az arab azul-ból jön, mely szintén kék szint jelent.

Azurara

Gomez-Eannes. hirneves portugál történetiró a XV. században. Megirta I. János király történetét (Lisszabon 1644), és Pedro de Menezes, valamint Duarte de Menezes történetét. (Denis Ferdinand: Chroniques chevaleresques de l'Espagne et du Portugal. 2. köt.)


Kezdőlap

˙